Washington – Barack Obama felhagyott azzal, hogy Izraelt Ciszjordániai telepítési politikája lassítására bírja, hangzott el hivatalos forrásokból kedden. A mostani bejelentés csapást jelent az elnök eddig legfontosabbnak tekintett külpolitikai célkitűzésére: az izraeli-palesztin béketárgyalások előmozdítására.
Washington több hónapon keresztül próbált olyan egyezséget elérni, aminek értelmében Izrael az amerikai ígéretekért és ösztönzésekért cserébe, átmeneti időre újból befagyasztaná település-fejlesztéseit. Amerikai illetékesek kijelentették: a kormányzat szerint a dolog nem működik.
A tárgyalások megkezdésük után egy hónappal, szeptemberben feneklettek meg. A palesztinok csak abban az esetben voltak hajlandók visszatérni a közvetlen tárgyalásokhoz, ha a korábbi, tíz hónapon át tartott telepítés-lassítást az izraeliek meghosszabbítják.
Amerikai illetékesek szerint immár nincs napirenden, hogy az Egyesült Államok az Izrael számára politikai, diplomáciai és biztonsági garanciákat tartalmazó ösztönző csomag fejében újabb három hónapos telepítésfejlesztési moratóriumot csikarjon ki. A források meg kívánták őrizni névtelenségüket, mivel nem kaptak felhatalmazást, hogy az ügyben nyilvánosan megszólaljanak.
A Fehér Ház eleve hosszú távon képzelte el a közel-keleti békefolyamat rendezést. A békefolyamat nyilvánvaló összeomlása olyan időszakban következik be, amikor a kormányzat több külügyi fronton is küszködik: lassú az előrehaladás az afganisztáni háborúban, egyre erőteljesebbek a súrlódások Kínával, s mindehhez hozzájárul a WikiLeaks internetes honlap által nyilvánosságra hozott diplomáciai üzenetváltások okozta káosz.
Kormányzati források szerint az adminisztráció nem mond le arról, hogy a békeszerződés létrejöttét elősegítse, s megjegyzik: a jövő héten konzultációra érkeznek Washingtonba az izraeli és a palesztin tárgyaló delegációk tagjai.
Az illetékesek egyike szerint az Egyesült Államok a napokban tárgyal mindkét féllel, de konzultálni fognak arab államokkal és más érdekelt országokkal is.
Ám a tény, hogy az amerikai kormányzat nem támogatja tovább a palesztinok legfőbb követelését, végleg megadhatja a haldokló békefolyamatnak a kegyelemdöfést.
Obama, kormányzata egyik fő célkitűzésévé tette az izraeli-palesztin béke elérését, és az elnök második hivatali napján George Mitchellt, a tapasztalt béketárgyalót nevezte ki különleges közel-keleti megbízottnak.
Mitchell több alkalommal utazott a térségbe azzal a céllal, hogy közvetlen tárgyalásokra vegye rá a feleket. Szeptember elején, az eredeti izraeli településfejlesztés-lassítás lejártakor Obama a jordániai és az egyiptomi vezetőkkel együtt ültette tárgyalóasztalhoz Binjamin Netanjáhu izraeli kormányfőt és Mahmúd Abbász palesztin elnököt, de a megbeszélések nem hoztak eredményt.
A washingtoni fejleményeket azok hivatalos bejelentése előtt sem az izraeli, sem a palesztin illetékesek nem kommentálták.
Ehud Bárák izraeli védelmi miniszter kedden jelentette be, hogy az Egyesült Államok leállította a településekről Izraellel folytatott tárgyalásokat, mivel a WikiLeaks kiszivárogtatásaival volt elfoglalva.
P. J. Crowley, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője válaszában úgy reagált, talán Izrael volt mással – nevezetesen a vasárnap elfojtott hatalmas erdőtűzzel – elfoglalva.
Az Egyesült Államok nyomást gyakorolt a zsidó államra annak érdekében, hogy újítsa meg az új építkezésekre vonatkozó moratóriumot, s cserébe biztonsági garanciákkal és diplomáciai ígéretekkel kecsegtette Izraelt. Izrael azonban mindezeket írásban szerette volna látni, valamint garanciát arra nézvést is, hogy Jeruzsálemre nem fog vonatkozni a moratórium.
A palesztinok nem hajlandók addig visszatérni a tárgyalásokhoz, ameddig Izrael le nem állítja valamennyi építkezését Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben, azokon a területeken, amelyeket jövendőbeli államuk részének tekintenek.
A béketárgyalások szeptemberben kezdődtek, három héttel később azonban, amikor az Izrael által eredetileg vállalt moratórium lejárt, meg is rekedtek.
Netanjáhu egy sor ígérettel a tarsolyában tért haza novemberi amerikai látogatásáról, amelyek közt szerepelt húsz darab új generációs lopakodó harci gép, valamint, hogy az Egyesült Államok minden Izrael-ellenes határozati javaslatot megvétóz az ENSZ-ben, közölték izraeli illetékesek. Cserébe Washington arra kérte a zsidó államot, hosszabbítsa meg építkezési moratóriumát.
Napokkal később a megállapodásra törekvés kudarcot vallott, miután a Netanjáhu-kormány írásos ígéretet követelt arra nézve, hogy az Egyesült Államok nem kívánja a moratóriumot Kelet-Jeruzsálemre vonatkoztatni. Ilyen írás viszont sohasem született.
Az Egyesült Államok abban a reményben szorgalmazta a moratóriumot, hogy Izrael és a palesztinok közben meg tudnak állapodni jövendőbeli közös határaikban, így a települések kérdése eljelentéktelenedik, mivel a végleges határok birtokában Izrael minden olyan területen építkezhet, amelyet a végső békeszerződés értelmében várhatóan megtart.
Izraeli illetékesek azonban kedden világossá tették: ha a határok kérdésében nem születik egyezség, válságossá válna a helyzet, amennyiben Izrael az amerikai kívánságot teljesítve beleegyezne a moratórium meghosszabbításába.
Névtelenségükhöz ragaszkodó izraeli források szerint most az Egyesült Államok és Izrael olyan közleményben egyeztek meg, amely szerint „a következő napokban és hetekben erőfeszítéseket tesznek arra vonatkozólag, miként újíthatnák fel a közvetlen tárgyalásokat és érhetnének el a két fél közt egyezséget eredményező keretmegállapodást”.
