New York – A spanyol ajkú lakosság és más kisebbségek igényeinek köszönhetően minden más államénál nagyobbra növekedett Texas befolyása a törvényhozásban, elkeseredett harc bontakozik azonban ki azért, pontosan kihez tartozzanak az új mandátumok.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal által bejelentett új népességi adatokból következően Texas négy képviselőt küldhet az Egyesült Államok törvényhozásába, kétszer annyit, mint Florida. Mindent összevéve a republikánus érzelmű államok legalább fél tucat mandátummal gazdagodnak a 2010-es népszavazásnak köszönhetően. Az eredményből kitűnik: a népességnövekedés lassult ugyan az elmúlt évtizedekhez hasonlítva, súlypontja azonban továbbra is a déli és a nyugati államokra esik.
Miután a texasi republikánusok a novemberi választások eredményeképp tovább erősíthetik az addig is szilárd helyzetüket államuk törvényhozásában, Texas választási térképe átrajzolásának politikai folyamata a jelek szerint szintén nekik kedvez.
A demokraták azonban azt mondják: ne kapkodjuk annyira el.
Boyd Richie, a Demokrata Párt texasi elnöke szerint a spanyol ajkú és a fekete népesség növekedésének köszönhetőek az új mandátumok, s harcolni fog az újraelosztásért, amelynek során az ő létszámukat is számításba veszik. Richie úgy véli, az új választási földrajz akkor jogszerű és tisztességes, ha tekintetbe veszi a hispán és az afro-amerikai lakosság szaporulatát. „Lehet, hogy mi, demokraták kevesebben leszünk, de az is lehet, hogy nem”, fogalmazott. „A demokraták nem hagyhatják s nem is fogják hagyni, hogy ebben a fontos folyamatban elhallgattassák őket.”
A Statisztikai Hivatal szerint az országos lélekszám április 1-jén 308 millió 475 ezer 538 fő volt, szemben a tíz évvel ezelőtti 281,4 millióval. A népesség 9,7 százalékkal nőtt az elmúlt évtizedben; ilyen gyér növekedésre az 1929-es nagy gazdasági világválság óta nem volt példa. 1990 és 2000 között 13,2 százalékos volt a népességnövekedés. Csökkenni egyedül Michigan népessége csökkent az elmúlt tíz évben; a legnagyobb, 35 %-os népességgyarapodást Nevada könyvelhette el.
Az új adatok áldás a republikánusoknak, mivel az általuk vezetett államok közül Texasé lesz a legtöbb mandátum a Kongresszusban, zömében a Rozsdaövezet rovására. A törvényhozás 435 választási kerületét minden tíz évben megejtett népszavazás eredményének megfelelően rajzolják újra, hogy az nagyjából megfeleljen az új népességi arányoknak, és legalább egy mandátum minden államnak jusson.
Az új népességi adatok tizennyolc államot érintenek a 113. Kongresszus 2013. évi hivatalba lépésekor. A politikai hatalom a gyorsan növekvő népesség nyugati és déli régióiba áramlik, el az iparosodott Közép-Nyugattól és Északkelettől.
Az újrafelosztást követően veszi kezdetét az új választási kerületek megállapítása. Texasban a két nagypárt az állam új lakosai miatt készül ringbe, s szinte biztos, hogy a harc jogi eszközökkel fog folyni. Miután azonban a republikánusok abszolút többségnek örvendhetnek az állami törvényhozásban, erős kísértést érezhetnek az erőpolitikára.
Pete Gallego, Alpine megye demokrata képviselője kijelentette: ha a szövetségi bíróságok nem lépnek közbe a tisztességes eljárás biztosítása érdekében, valószínű, hogy a republikánusok választási földrajza nekik juttat három mandátumot, de akár mind a négy az övék lehet. „Nagyon könnyű túllőni a célon, ha az embernél ott van a térkép is meg a toll is”, fogalmazott Gallego.
A republikánusok a kedvező novemberi törvényhozási választási szereplésük dacára sem tesznek szert oly mértékben kontrollálatlan hatalomra, hogy teljes mértékben saját szükségleteik szerint alakítsák az állam választási földrajzát. A polgárjogi törvények a választókerületi határok újrarajzolása esetére előírják a kisebbségi szavazók érdekeinek védelmét, és Texas azon államok közé tartozik, amelynek választókerületei újrarajzolását a Választójogi Törvény értelmében a szövetségi hatóságoknak előzetesen jóvá kell hagyniuk.
A demokraták bíznak az Obama adminisztráció segítségében is, amely az előzetes jóváhagyás folyamata idején komoly súllyal eshet latba. A Választójogi Törvény elfogadása óta most első ízben fordul elő, hogy a választókerületi határok átrajzolása idején demokrata vezetés alatt van az igazságügyi minisztérium.
A spanyol ajkú lakosság növekedése mindazonáltal nem jelent automatikusan több demokrata szavazatot. Idén két abszolút hispán választókerületben született republikánus győzelem, s több új latin republikánus esküdhetett fel helyi törvényhozónak is.
Aaron Pena dél-texasi képviselő, aki nemrégiben lépett ki a Demokrata Pártból és állt át a republikánusokhoz, elmondta: a texasi latinok sokkal konzervatívabbak, mint az egyes nyugati államokban, így Kaliforniában és Nevadában élők. A törvényhozás választási kerületekkel foglalkozó bizottságának tagjaként „bennfentesként találgatva” úgy vélte, pártja három vagy négy mandátumra tesz szert. „A hispán közösség mindinkább ki akarja venni a részét”, mondta. „Ez egy nyitott közösség.”
Texas eddig is a legnagyobb republikánus frakciót delegálhatta a Kongresszusba: az állam harminckét helye közül húsz volt az övék. A 2010-es választásokon a párt újabb három helyet szerzett meg, ebből kettőt kimondottan latin többségű dél-texasi kerületekben. Texas most már harminchat mandátummal és harmincnyolc elektori szavazattal rendelkezik.
A szövetségi keresetek az eljárás lényegi részét képezik, s amennyiben a múlt irányadó a jövőre nézve, a bíróságoknak főszerep jut majd a választókerületi határok végleges megállapításában. A texasi törvényhozás 2001-ben holtpontra jutott a kongresszusi választási földrajzi vitában, így a kerülethatárokat a szövetségi bíróságoknak kellett meghúzniuk. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 2006-ban kimondta: a dél-texasi hispán szavazók jogai védelmében több kerületben újra kell rajzolni a határokat.
Az új esztendőt a legtöbb állam kormányzata azzal kezdi majd, hogy részletes számítógépes adatok segítségével állapítja meg az új szavazókerületi határokat. Vannak esetek, amikor az ellenérdekű feleknek sikerül egymás között megegyezniük, néha azonban az agresszivitás győzedelmeskedik, így nem kerül sor kompromisszumra.
Más fejlett országokhoz képest az Egyesült Államok lakossága még mindig növekszik. Franciaország és Anglia az elmúlt évtizedben nagyjából öt százalékkal gyarapodott, Japán népessége változatlan maradt, Németországé csökken. Kína hat, Kanada tíz százalékos növekedést könyvelhetett el.
A 2010-es népszámlálási eredmények nyomán több mint 400 milliárd dollárnyi szövetségi segély szétosztására kerül sor, s a 2012-es elnökválasztás kezdete előtt változásokat eszközölnek valamennyi állam elektori kollégiumi tagságában is.
A texasi és floridai sikerek mellett egy-egy mandátummal jut több Arizonának, Georgiának, Nevadának, Dél-Karolinának, Utahnak és Washingtonnak; két-két képviselővel lesz kevesebbje viszont Ohiónak és New Yorknak; egy-egy mandátumot veszít Illinois, Iowa, Louisiana, Massachusetts, Michigan, Missouri, New Jersey és Pennsylvania.
Minden képviselőházi választókerület egy elektori szavazatot jelent az elnökválasztáson, ami azt jelenti, hogy a 2012-es választási földrajz inkább a republikánusoknak kedvez.
