Ronai and Ronai
AMERIKAI

Élőben az új marsjáró landolása 2012. augusztus 1. szerda 17:13 | AN Forrás: MTI

  • Hozzászólások(82)
  • Print Friendly and PDF
  • Betűméret változtatás
Share
Élőben az új marsjáró landolása
New York – A NASA új marsjárójának, a Curiositynek (Kíváncsiság) a megérkezését a vörös bolygóra élőben figyelhetik vasárnap éjjel óriási LED-képernyőn a New York-i Times Square-en.
.
Az élő adás helyi idő szerint augusztus ötödikén este 11.30-kor (pesti idő szerint hatodikán reggel 5.30-kor) kezdődik és másnap hajnali négyig (délelőtt 10-ig) tart. A landolást közép-európai idő szerint augusztus 6-án, 7 óra 31 percre tervezik, ami keleti idő szerint 1.31 – olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
.
.
Ott fent lehet majd látni a nagy eseményt
.
„Egy olyan városban, amely sohasem alszik, az emblematikus Times Square lesz a legmegfelelőbb hely a New York-iak számára, hogy részesei legyenek ennek a történelmi eseménynek”, hangsúlyozta John Grunsfeld, a NASA tudományos programjainak helyettes vezetője. Hozzátette: az amerikai történelem összes nagy eseménye valamiképp kapcsolódik a Times Square-hez.
.
„Úgy gondolom, hogy most sincs ennél megfelelőbb hely az ünneplésre”, vélekedett John Grunsfeld.
.
A Mini Cooper méretű marsjáró csaknem két földi évet tölt a Marson, ahol a 155 kilométer átmérőjű Gále-kráterben vizsgálódva próbálja megfejteni a bolygó egyik legnagyobb rejtélyét, hogy lehetett-e víz, esetleg még élet is az égitesten.
.
.
Nem kórházi ágy, annál lényegesen többe kerül
.
A 2,5 milliárd dolláros összköltségű program keretében tavaly november 26-án indították útjára a Curiosityt. A marsjáró 567 millió kilométeres útját befejezve egy bonyolult manőverrel landol: a csaknem egytonnás járművet hőpajzsos fékezés után egy 16 méter átmérőjű szuperszonikus ejtőernyő szállítja a leszállásra kijelölt hely közelébe, ezt követően egy fékezőrakétákkal ellátott platform, az égi daru ereszti le a talajra.
.
Amennyiben a landolás sikeres lesz, a nézők azt is nyomon követhetik, hogy miként veszik a NASA szakemberei a marsjáró első üzeneteit a bolygóról.
VN:F [1.9.3_1094]
Értékelés: 5.0/5 (3 szavazatból)
VN:F [1.9.3_1094]
Értékelés: +1 ( 1 szavazás)
Élőben az új marsjáró landolása, 5.0 out of 5 based on 3 ratings

Címkék:, , , ,

  • Hozzászólások(82)
  • Print Friendly and PDF
  • Betűméret változtatás
Share

82 Reader’s Comments

  1. Erről is megvan a magam véleménye.Mars bolygó.Még mindig vannak kétségeim.Ha valaki egy kicsit figyelmesen megnézi az első mars szonda név szerint a viking szonda amit először juttattak a mars felszinére és ha összehasonlitja a viking és a spirit felvételeit hát enyhén szólva valami nem stimmel.Ha a marsnak tényleg csak vékony légköre van akkor a spirit álltal küldött marsi naplemente miért kékes szinü?

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -5 (5 szavazatból)
  2. És még valami.Ha tényleg valódi adatokat tettek közzé a nyilvánosság számára a mars légköréről akkor mivel ernyővel landolt eddig mindegyik robot amit oda küldtek akkor ez már eleve hamis mivel a hivatalos légkörben ezek az eszközök lezuhannak és nem landolnak.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -4 (4 szavazatból)
  3. Hivatalos légkör? Az milyen?

    VN:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +3 (3 szavazatból)
  4. ricsi olvass el bármilyen marssal kapcsolatos hivatalos adatot ott részletesen le van irva minden pl wikipédia vagy bármely tudományos szaklap.Nos nem kell sok ész hozzá vagy lehet hogy csak én vagyok hülye de olyan légköri adatok amiket megadtak abban egy ernyőnek az alsó felülete nem ütközik akkora ellenállásba hogy landoljon hanem egyszerüen csak zuhan.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -3 (3 szavazatból)
  5. Nem tudom, én már félek az evolúciós vita után, hogy a tudós urak itten megesznek vacsorára, illetve az Államokban még csak ebédre :) De azt hiszem, ehhez nem értesz eleget. Mi van a légkörrel? Milyen adatok kellenek ahhoz, hogy landoljanak ernyővel? A Mars légköre nem belélegezhető, de attól még ernyőnek jó lehet. Asszem fékezőernyőnek hívják az ilyet. De nem! Nem mondok semmit, mert jön Colombus, és elméleti biológiából már így is meg vagyok bukva :D :D

    VN:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +3 (3 szavazatból)
  6. En ugy tudom, hogy a Marsi legkor kb akkoranak felel meg mint a Foldi 31km-es magassagban ( kb 1%a a tengerszintinek ) Legalabbis wikipedias cikkek alapjan.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (1 szavazás)
  7. ricsi egyszerü a dolog.Keress rá bármely böngészőbe ezzel az irással:minimális légköri ellenállás landoláshoz majd ezt hasonlitsd össze a mars légköri adatával lehet hogy meg fogsz lepődni de ezt csak én vettem eddig észre?

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -3 (3 szavazatból)
  8. KAKAS:

    Inkabb linket kuldjel, mert igy lehet, hogy mast talal az ember ( engem is erdekel a dolog )

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (1 szavazás)
  9. Rákerestem, de én csak azt látom, hogy korábban is juttattak már oda Mars-járót így.
    .
    http://fn.hir24.hu/csucsfogyaszto/2008/05/15/nagy_aggodalom_uj/

    VN:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (1 szavazás)
  10. Ricsi: “Asszem fékezőernyőnek hívják az ilyet. De nem! Nem mondok semmit, mert jön Colombus, és elméleti biológiából már így is meg vagyok bukva :D :D”
    -
    A biológia minden területén bukott vagy. :-))
    -
    Nem vagyok a NASA szakembere. A NASAról csak annyit, hogy ök azok akik miatt kevesebb kutatási pénz jut nekünk. Ellenségünk.
    -
    OK,.. komolyodjunk meg. Bevallom nem egészen értem KAKAS problémáját? Lehet, hogy az én hibám. Ricsi teljesen jól irta (biztos csak véletlen volt, mert a suliban irtózott a természettudományoktól) ..fékezöernyöt használtak korábban. A földet.. illetve a marsotéréskor pedig egy fékezörakétát az ernyö elhagyása után. Végül, nem túl magasan (nem emlékszem pontosan) lekapcsolt a fékezörakétáról egy hatalmas labdaszerü buborék amiben a járgány volt és ez a labda “zuhant” a felszinre aztán leeresztett. Remélem jól emlékszem.
    Ha jól értem KAKAS problémáját a légkör sürüségével nincs kibékülve. Nos, az a sebesség amivel a szonda érkezik és amellyel ernyöt nyit az a sebesség egy “betonkemény” légkört biztosit, amiben egy ernyö kinyilik. Késöbb persze a lassulás után használhatatlanul hullik alá de ekkor már más fékezörendszerek veszik át a szerepét pl. fékezörakéte.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +2 (2 szavazatból)
  11. A biológia minden területén bukott vagy. :-))
    .
    Még te beszélsz, méregkeverő, aki azon dolgozik, hogy mindenféle műanyag kajával meg génmódosítással amerikai és cionista rabigába hajtsa az egész világot. Csakhogy mi nem kérünk a huszonötszörös termésátlagú jenki kukoricádból, inkább az éhhalál!

    VN:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (2 szavazatból)
  12. ..inkább az éhhalál!
    amen!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (1 szavazás)
  13. Ricsi,.. nem gyártok kaját. Plasztikot sem. Az agy biokémiájával foglalkozom és arra herdálom az amerikai adófizetök pénzét (ami sohasem elég). Tehát “agy”, ami ott fenn van a koponyádban és nem has. De, hogy a témánál maradjunk, azon szurkolok, hogy nehogy életre utaló jeleket, urambocsá’ életet találjanak a Marson, mert akkor zavarban leszel.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
  14. ricsi
    Nyugodj meg. Nem tudsz róla, de már ma is fogyasztod pl a génmódositott
    szóját a klf élelmiszerekbe. Nem volt, nincs és nem is lesz olyan embargó
    amin a rengeteg ilyen termesztett anyagból ne menne át valami. Gondolj
    a nemzetközi terménytárolásra, kereskedelemre és tőzsdére. nincs minden
    szem terményre ráirva az összes nacionálé, amiről ezeket megtudhatnád.
    Igy már a gyártott termék alapanyaga is kérdéses az ügyet tovább bonyolitja,
    hogy félfeldolgozott állapotban az alpanyagok is keverhetők. Arról nem is beszélve hogy mi kerül a teljesen feldolgozott termékbe. Hiszen néha
    előfordulhat olyan alapanyaghiány, amit időnként mással pótolnak.
    Kiegészitve még azzal, hogy itt a kereskedelem ahol nem lényegtelen az
    árengedmény és az árúátvétel, hiszen nem ellenőrzöd a szállitási csomagban
    lévő néhányszáz doboz tartalmát képező több termék minden darabját
    külön-külön. Kitanult ravasz emberek vesznek részt ebben.
    Ezért kellene egy mebizhatóbb, mindent átfogó logisztika.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
  15. Egy kicsit bővebben kifejtem mire is gondoltam.Pont azért mert broblémamentes a landolás a marson és tényleg érdemes megnézni a viking majd később a spirit álltal küldött képeket én ezek alapján gyanitom hogy a mars nem is annyira lakhatatlan hely tehát nem csak baktériumok és mikróbák hanem ennél összetetteb létformák számára is ideális hely lehet.Persze ez csak az én véleményem de a képeket amiket a robotok készitettek elnézve eléggé gyanusak.Ha többségében csak szén-dioxidból állna a lékköre akkor az egyik spirit képen nem kék és enyhén zöldes fényü lenne a naplemente a marson.Lehet hogy sok mindent még nem tudunk vagy legalábbis nem nyilvános.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -2 (2 szavazatból)
  16. KAKAS
    -
    Óvakodom belemenni olyan tudományba amely messze esik az enyémtöl. Ezért csak találgatok. Hogy miért szines és miért olyan a szine arra az én egyszerü és tudományos értékü válaszom az, hogy: a franc tudja. Minden esetre több és a földitöl eltérö légköri “csodákra” kell felkészülni. A CO2 sem szintelen gáz nagy tömegben (vastagságban). A marsi légkör tele mikronos porszemcsével, ami vörös. Továbbá a magasabb légköri rétegekben szilárd (hószerü) H2CO3 (szódaviz, hogy Ricsi is értse) csapódik ki nagy mennyiségben, ami nagy tömegben a fene tudja milyen szinü. De szines. Az összes együtt pedig generál egy új szint, aminek a fényelnyelését, fénytörését én nem ismerem. A lényeg, hogy a végén kijön egy olyan szinalakulat, amit a fényképek mutatnak. Okosabb ettöl nem leszel de legalább nekem nincs rossz érzésem, hogy nem válaszoltam. :-)

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +2 (2 szavazatból)
  17. KAKAS
    -
    És még valami az általad is emlitett marsi lakhatásról. Nem tudom milyen lehet a Marson (én még nem jártam ott) de abban biztos vagyok, hogy lakhatóbb, mint Orbanisztán.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +7 (7 szavazatból)
  18. “azon szurkolok, hogy nehogy életre utaló jeleket, urambocsá’ életet találjanak a Marson, mert akkor zavarban leszel.”
    .
    ?!
    .
    Miért ne lehetne élet a Marson?

    VN:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (1 szavazás)
  19. Túlavasúti
    2012. augusztus 1. szerda
    21:06
    (Szerkeszt)
    .
    Csak hülyéskedtem Colombusszal, nem zavar a génmódosítás. A genetika egy komoly tudomány, rengeteget tartogat, elég baj, hogy a nácik erkölcsileg hazavágták, mert mindenki rosszra gondol, ha meghallja a szót.

    VN:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (1 szavazás)
  20. Azt hittem, hogy gond lesz abból ha Noe bárkáját kihagyva a Marson mindenféle kukac megél. De ha nem,… annak csak örülök. Na,.. nem bántalak tovább.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
  21. A vízözönről azt írja a Biblia, hogy megromlott az élet a földön, és nem azt, hogy megromlott a Marson. Bárhol lehet élet, sőt, értelmes élet is. A teremtés koronája és célja az ember, de az sehol nincs írva, hogy ne lehetne máshol is ember. Sőt, a kabala foglalkozik más, Isten által teremtett világegyetemekkel is. Olyan nézet is van, hogy ezek közül némelyiket korábban megsemmisítette. Simán lehet kukac a Marson, szabad génmódosítani, sőt klónozni is. Embert is. Mindössze azt kell garantálnod, hogy a klón testileg-lelkileg egészséges lesz.

    VN:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (1 szavazás)
  22. Ha én embert kezdek klónozni, abból csak hülyeség fog kisülni.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
  23. ricsi
    2012. augusztus 1. szerda
    22:47
    .
    “Bárhol lehet élet, sőt, értelmes élet is.”.
    .
    No-no.
    Hol éltél te az utóbbi két évben.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +6 (6 szavazatból)
  24. :-)))

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (1 szavazás)
  25. Jó; hát az olyan fekete lyukak, mint a mostani Magyarország, kivételek.

    VN:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +4 (4 szavazatból)
  26. En csak nehany holdkorostol lattam gyenge bizonyitekokat arra, hogy a Marson teljesen mas viszonyok uralkodnanak mint ami a hivatalos allaspont. Volt olyan, aki azt allitotta, hogy a legkore kb 70%-a a foldi legkor surusegenek, es lakott… Sajnos sokan hirdetik az altudomanyos nezeteiket az arra fogekonyak koreben.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
  27. Szerintem mi még megérjük a Mars gyarmatosítását.

    VN:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
  28. “…nehany holdkorostol lattam gyenge bizonyitekokat arra…”
    .
    - Nincs olyan, hogy “gyenge bizonyíték”, legalábbis az egzakt tudományokban.
    .
    Azokban csak olyan van, hogy bizonyíték, vagy, hogy értéktelen szemét. Ez utóbbi az áltudományok és a folyamatosan, mindenben kételkedők elmeroppanása.
    .
    Ennek a pszichológiai tünetegyüttese kb. ez:
    .
    - Adott a majom, aki lusta tanulni, komolyabban utánanézni bárminek is, még ha az a valami érdekli, akkor sem foglalkozik vele komolyan.
    .
    Ez a majom, ugye, félanalfabéta, gyakorlati/ elméleti ismereti a nullával egyenlőek).
    Mégis, úgy gondolja, hogy neki Mondanivalója Van a Világ Számára. Mivel az adott témában még a minimális alapismeretei sincsenek meg, így csakis marhaságokat hordhat össze; ám, tudatlanságánál már csak közlési vágya erősebb, ezért nem lehet meggyőzni semmiről.
    .
    Úgy érzi, világmegváltó gondolatai vannak, és küldetése, hogy a Nagy Összeesküvéseket leleplezze.
    .
    Azt hiszi, hogy tanulás nélkül is rá lehet jönni bármire. Csakhogy, egy ilyen témában, mint pl. a planetológia, legalább a következő természettudományokban kell otthon lenni, minimum egy átlagosan jó középiskolai fakultázs szinten, hogy egyáltalán hozzá tudjon érdemben szólni annak veszélye nélkül, hogy ne mondjon bődületes marhaságokat:
    .
    Fiizika, matematika, planetológia (naná), asztrofizika, paleontológia, geológia.
    .
    Namost, ez a nulláról indulva egy átlagembernek kb. 5- 8 év, míg ezeket valaki elsajátítja – ha tényleg foglalkozik a témával. komolyabban, egytemi, pláne egyetemi kutatói szinten ehhez jön még vagy 15 év.
    .
    A majom számára mindez elfogadhatatlanul hosszú idő. Így marad az áltudományoknál, valamint a Nagy Igazságmegmondásoknál, mert ezek – követőik és művelőik szerint – nagyon röviden megérthetőek, és valamiféle alternatívát nyújtanak a sok okoskodó tudós sok éves, évtizedes munkájával szemben.
    .
    Ezért, megrekednek a kocsmai vécéfelirat szintű hülyeségeknél, és mindenben összeesküvést látnak, mindenhol valami Nagy Konspirátort vélnek látni, mert hát ezek imádják az ilyesmit.
    .
    Nnnna, kb. így alakulnak ki az olyanok is, akik láthatóan nulla tudás mellett azért “véleménnyel” rendelkeznek mindenről.
    .
    És ez az egész általánosságban igaz bármilyen témára, legyen az zeneművészt, hadtörténet, csillagászat, fizika, botanika, politológia, akármi.
    .
    Ez van.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (3 szavazatból)
  29. Szetintem ez a beszélgetés el lett rontva azzal, hogy valaki a wikipédiát “tudományos lapnak” nevezte. Az attól nagyon messze van. Inkább az igazi lexikonokban kéne keresgélni.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
  30. Noemi:

    A wikipedia elegge pontosnak szamit, es akit erdekel az informacio eredete, az a hivatkozasokban meg tudja nezni. Tudomanyos lapban persze nem lehet a wikipediara hivatkozni, ott azokra a dokumentumokra kell, amiket gyakran felhasznalnak 1-1 wikipedias cikk megirasanal.

    amugy szerintem senki se nevezte tudomanyos lapnak…

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
  31. janos82:
    .
    “…a wikipediat… amugy szerintem senki se nevezte tudomanyos lapnak…”
    .
    - nem pont így, de az adott szövegösszefüggésben szakirodalommal egyenértékűnek említette:
    .
    KAKAS
    2012. augusztus 1. szerda
    17:39

    ricsi olvass el bármilyen marssal kapcsolatos hivatalos adatot ott részletesen le van irva minden pl wikipédia vagy bármely tudományos szaklap.Nos nem kell sok ész hozzá vagy lehet hogy csak én vagyok hülye de olyan légköri adatok amiket megadtak abban egy ernyőnek az alsó felülete nem ütközik akkora ellenállásba hogy landoljon hanem egyszerüen csak zuhan.
    .
    Érted… az ezt beírónak kb. ennyi fogalma van a “szakmai anyagról”, ezen beírása, valamint eddigi itteni szereplése alapján.
    .
    A wikipedia, még az egyébként többnyire alapos angol nyelvű sem fogadható el szakmai anyagokban még hivatkozási anyagként sem, semmiféle témában, tudjuk, miért. A magyar nyelvűt hagyjuk, az többnyire egy rossz vicc.
    .
    Namost, erre hivatkozni, mint forrásra… áááh.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (3 szavazatból)
  32. Látom gyilkoljátok egymást, hogy mi nevezhetö “tudományos” forrásnak vagy “szaklapnak”.
    A wiki (amelyet én imádok) semmi esetre sem illik a fenti kategóriába. Nem is fogadják/fogadjuk el, mint referencia. Ha én ilyet tennék egy cikkemben akkor kiröhögnének. Hivatkozni csak referált journal-okban megjelent adatokra, kisérletekre lehet. Illetve megfelelö referált szakkönyvek adataira. Bár ez utóbbiak mindig referált szakfolyóiratok cikkenek adataira épülnek.
    Egyszóval, a wiki ezeknek a feltételeknek nem felel meg. Ettöl függetlenül nagyszerü enciklopédia, lexikon, “desk reference”. A gyors informeávió kiváló forrása az angol verzió. A magyart nemigen ismerem. Nálunk a studentek is gyakran használják de még mi kutatók is szinte naponta belennézünk. Persze ha mélyebben akarunk belemenni, akkor a wiki után jön a szokásos PubMed, vagy kinek mi a maga területe.
    Mint végsö konkluzió: ne becsüljük le a wikit. Jó, hogy van és én öszintén örülnék ha legalább ezen a szinten mindenki gyakran tájékozódna.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (1 szavazás)
  33. Ó hány helyen láttam már filmet, animációt pl. a Spirit marsi landolásáról. Nem csak ejtőernyő, hanem fékezőrakéta és 24 ballon, amolyan lufik veszik körül a leszállóegységet tompítva az ütközést. Azt sem elhanyagolható, hogy ott a gravitáció sokkal kisebb a földinél.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
  34. KAKAS
    2012. augusztus 1. szerda
    21:10

    hallotál már biztosan a fényképezőgépekre(objektivekre) szerelhető
    szinszűrökröl……
    ezek alkalmazása bizonyos szineket “mint egy felerősit” illetve
    amilyen szinű a szűrő olyan szinű lesz a kép is …un. “pozitiv szűrő”
    esetén…..
    bővebben itt olvashatsz róla……

    http://fotozz.hu/cikket_megmutat?cikk_ID=78

    pl ettől is lehet zöld, vagy éppenséggel kék ……

    VN:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (1 szavazás)
  35. Columbus:
    .
    - Én nem becsülöm le az angol nyelvű wikipédiát, egyszerűen leírtam, hogy nem használható tudományos, és/ vagy szakmai, vagy szakmai ismeretterjesztő anyagokban hivatkozásként.
    .
    Nyomra vezethet, lehet kiindulási pont, de csak ennyi. Nyilvánvalóan tudjuk mind, akik egyetemi dolgozatokat valaha is írtunk, miért. pláne, aki ilyen dolgozatok tömegét javítja, :)))))))
    .
    Magyar nyelvű wikipédiáról, csaki s a te kedvedért;
    .
    - Általános jellemzője, hogy van pl. egy angol nyelvű, hosszabb, igényesen összeálított anyag, bármiről. Ezt az anyagot valaki elhatározza, hogy jól lefordítja, így megmutatja, mit tud.
    .
    Az eredmény eddig kivétel nélkül ugyanaz volt (az általam látottak közül):
    .
    - A gyerek látja, hogy azért ehhez valamivel több tudás kellene, mint a számítógépes játékok nyelvezete. Meg is unja fél óra múlva, ott is hagyja a fenébe az egészet pár, rosszul, hiányosan összegányolt bekezdés után, de azért az “eredményt” kipakolja. Ez pedig nem más, mint egy vérgagyi, pár hibás mondatból összegányolt bekezdéshalmaz.
    .
    Na, ilyen a magyar nyelvű wikipédia, de azért sokat ezt tekintik az infomációszerzés alfájának és omegájának.
    .
    Nézz meg egy angol wikipédiás szöveget, és ha tudsz, találj hozzá magyar nyelvű megfelelőt is. Fogod látni, egészen pontosan ezt.
    .
    Nevetséges, és ennél már csak az nevetségesebb, amikor jó sokan erre a szemétre mernek hivatkozni, hogy ők “utánanéztek” valaminek, meg hogy ők igenis tisztában vannak a szakmai anyagokkal is.
    .
    Jó, mi?

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -1 (1 szavazás)
  36. Planetológiában, asztronómiában pl. ez szakmai forás:
    .
    http://www.sciencemag.org/
    .
    Vagy, magyar nyelven ez:
    .
    http://www.mcse.hu/
    .
    Könyvekben, műsorokban pedig Carl Sagan, Stephen Hawking, Martin Rees, pl.
    .
    Na, hát így.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -1 (1 szavazás)
  37. A Wikiben az angol elég használható, a magyar Wiki minden szempontból egy fos, emberek azt hiszik, azért van, hogy magukról vagy a szervezetükről írjanak félelmetesen elfogult dolgokat. Ugyanakkor a témában én megnéztem a magyar Wikit, ahol – fizikusok számára érthetően – el is magyarázza ezeket a dolgokat, de sehol nincs benne, hogy nem használható valamiért ejtőernyős fékezés a Marson. Jó, nyilván az egész vita mögött az van, hogy egyeseknek fáj, miért az amcsik vannak megint az első helyen, és akkor ki kell találni, hogy nincsenek is sehol. Egyes fórumokon tényként kezelik, hogy az egész holdraszállás csalás volt.

    VN:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
  38. gondterhelt
    2012. augusztus 2. csütörtök
    18:47
    (Szerkeszt)
    .
    Hát vagy itt, ezen a számítógépen olyan színt vagy stílust keverek, amilyet akarok.

    VN:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
  39. Semmi gond Eldrad. Ugyanazt fujjuk mindketten, annyi különbséggel, hogy én a magyart szinte alig ismerem. Nem tudok véleményt mondani.
    Az angol viszont remek, látom a saját szakterületemen.
    Arra kell hasznealni amire szánták, amire való.
    Gyors tájékozódásra.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +2 (2 szavazatból)
  40. Planetológiában, asztronómiában pl. ez szakmai forás:
    .
    hátétépé://www.sciencemag.org/
    .
    Vagy, magyar nyelven ez:
    .
    hátétépé://www.mcse.hu/
    .
    Könyvekben, műsorokban pedig Carl Sagan, Stephen Hawking, Martin Rees, pl.
    .
    Na, hát így.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (2 szavazatból)
  41. “A wikipedia, még az egyébként többnyire alapos angol nyelvű sem fogadható el szakmai anyagokban még hivatkozási anyagként sem, semmiféle témában, tudjuk, miért”
    .
    Nem kis részben azért, mert a professzor urak, akiknek eddig kiváltságuk volt, hogy szerkesztőbizottságok élén páváskodjanak évtizedekig és kaszálják egy-egy lexikonon a pénzt, most meg vannak nem kicsit sértve, mert az internetes lexikonszerkesztés egész egyszerűen feleslegessé tette a nagy volumenű életműveket, amikre mindenféle díjat lehetett átvenni. Ez az egész wiki-gyűlölet tőlük ered, meg általában, hogy internetes hivatkozást nem fogadnak el. Ami vicc, mert a saját hülye lexikonjában lévő szócikket, ami már akkor elavult, azt elfogadja, a naprakész cuccost meg nem. Ó, vannak allűrök, emlékszem, amikor a Brósz 1984-ben a római jog tankönyvben áthúzatta azokat a részeket velünk, amiket nem ő írt, hanem a Polay, és amikor a Polay ezt meghallotta, ő Debrecenben a saját diákjaival kitépette a tankönyvből a Brósz által írt fejezeteket. Szóval a tudós urak se mindig korrektek.

    VN:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (1 szavazás)
  42. Az ejtöernyös vitához csak annyit, hogy a Föld legfelsö légrétege (ahol a visszatérö üregységek izzásig hevülnek) ritkább, mint a Mars légköre. Ugyanakkor ez a rendkivül ritka légréteg akkora surlódást okoz, hogy izzik a pajzs, mint a fene. Mindenki (az is aki nem jártas a fizikában) könnyedén beláthatja, hogy ez a légellenállás elegendö (illetve még sok is) egy ernyö müködésben tartásához. Más kérdés, hogy marsközelben, amikor a sebesség már csökken, már egy másik fékezöszerkezet kapcsolnak be és nem az ernyö teszi a felszinre a biciklit. Bevallom, nekem ez annyira kézenfekvö és egyszerü, hogy nem is értem a problémát. Kivéve ha összeesküvés elméletekkel állok szemben de marhaságokhoz már nincs türelmem sem idöm.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (1 szavazás)
  43. Fene tudja Ricsi,..
    A természettudomány területein a lexikon sem használható, (csakúgy, mint a wiki) hivatkozásként. Kiröhögnének. Pont most irok egy cikket (ezért tudok itt annyi marhaságot irogatni) de ha a hivatkozásnál a wikit irnám be, hát,… minimum kiröhögnének. No meg arra a személyre kell hivatkozzak akki azt a bizonyos megállapitást tette. A wikin ilyen nincs vagy nagyon gyenge. Szóval, technikaolag is megoldhatatlan.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (1 szavazás)
  44. “…Kivéve ha összeesküvés elméletekkel állok szemben de marhaságokhoz már nincs türelmem sem idöm…”
    .
    - Na, igen… egészen elképesztő, hogy egy csomó agyhalott a legelvetemültebb baromságokat képes újra és újra visszaröfögni, miközben a tudományos érvek, és/ vagy szakmai jellegű leírások, meglátások egyszerűen leperegnek róluk.
    .
    Ennek a jelenségnek a hátteréről írtam valahol fentebb, hát, csak igazolva látom ezeket a gondolatokat mindig.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (3 szavazatból)
  45. Ricsi: “..amikor a Brósz 1984-ben a római jog tankönyvben áthúzatta azokat a részeket velünk, amiket nem ő írt, hanem a Polay,..”
    -
    Ez még valahogy elmegy elöttem, mert a római jogban nagyobb a mellébeszélés szabadsága. De amikor egy szerveskémia tankönyv anyaga nem elfogadható mert X professzor útálja, hogy Y professzor rosszul tudja és az alkohol fizikai sajátossága más Szegeden, mint Pesten,.. no az már valami! :-) Megtörtént. Istenem, de sok barom tanitott minket (akikre kötelezö volt felnéznünk).

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (1 szavazás)
  46. Na mi van Eldrad…? Csak nem gondolod komolyan, hogy az usákor valaha is jártak a Holdon? Hát lobog a zászló miközben nincs is légkör a Holdon! :-)))

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (1 szavazás)
  47. cOLOMBUS
    2012. augusztus 2. csütörtök
    20:39
    Tézis – antitézis – szintézis, avagy amiről írtatok az maga a dialektika.
    Akinek ez nem tetszik az nyugodjon meg a saját dogmái mocsarában. :D

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
  48. Tetszik ez a platform.
    Mindenhol lehet valamit tanulni.
    A hasznos információ pedig aranyat ér.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
  49. A Marson márpedig nincs élet !
    ( Egy marslakó mondta nekem a múlt héten )
    -
    -
    Úgy látom ennek az oldalnak ez a KAKAS nevezetű izéke lett a hivatalos hülyéje.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
  50. cOLUMBUS :
    Légy nyugodt :
    Amikor az amerikakiak a Holdon jártak , a Globusz ÖSSZES létező, hatalmas , focipálya méretű rádióteleszkópja azokat a rádióadásokat próbálta venni amiket az amerikai asztronauták sugároztak . Normál , kódolatlan adások voltak akkor még.
    ÉS ne legyen senkinek sem kétsége affelől : Kilóméter pontosan betudták határolni a rádióadások helyét a Világtérben .
    Csak nem gondolod hogy a rivális ruszkik nem kürtölték volna világgá ha csak a legkisebb csalást vélik felfedezni ?
    Úgyhogy most már ideje lenne rövidre zárni ezt az idiótikus KAKAS-féle szalon-áltudományoskodást.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
Kapcsolódó cikkek

Hat fok van a Marson 2012. október 3. szerda | AN

Holdontúli űrállomást tervez a NASA? 2012. szeptember 26. szerda | AN

A Hold rejtélyes embere 2012. augusztus 26. vasárnap | AN

Elhunyt Neil Armstrong 2012. augusztus 25. szombat | AN

KOHÁNYI TÁRSASÁG LÉPJEN BE!
AP VIDEÓ - HÍREK A VILÁGBÓL
AP VIDEÓ - HÍREK A VILÁGBÓL
Szabad Magyar Tv
Szolgálati közlemény

Felhívjuk vendégbloggereink és olvasóink figyelmét, hogy az alábbi vendégblogok némelyikének legfrissebb posztjai, ill. linkjeik technikai okokból, rajtunk kívülálló, a WordPress.com által bevezetésre kerülő változások következtében nem jelennek meg. Ezért az érintett blog-dobozkák egyelőre üresek. A probléma megoldásán az AN munkatársai dolgoznak. Addig kérjük a bloggereink és olvasóink megértését és türelmét.

Áthidaló megoldásként, a helyzet rendeződéséig itt is felsoroljuk a kárvallott blogok linkjeit, hogy olvasóik mégis el tudják őket érni az AN-ről is:


Az AN szerkesztősége.
2015.03.23.

RSS e-Vitae
RSS kanadaihirlap
RSS torokmonika
Videók

videos