Budapest – Ha a törvény megszületik – márpedig miért ne születne meg, a nem genetikailag, hanem önkéntes alattvalók biztosan megszavazzák – teljesen fölösleges lesz átvenni az állami kitüntetéseket, esetleges kormányváltáskor úgyis vissza kell majd azokat adni. Hogy a vele járó pénz sorsa mi lesz, nem lehet még tudni. Jelenlegi kormányunk a Jobbik buzgó segítségével most egy törékeny írótól akarja visszavenni a Kossuth-díját. Igen, Kertész Ákosról van ismét szó.
A miniszterelnök szóvivője szerint a törvényjavaslat figyelembe fogja venni az államfő felhívását. Schmitt Pál szerdán levélben fordult Orbán Viktorhoz, kérve, hogy a kormány vizsgálja meg az állami kitüntetések visszavonásának lehetőségét “az arra érdemtelenné vált személy” esetében. A napokban Kertész Ákos író került a viták kereszttüzébe, és emiatt felmerült a lehetősége, hogy visszavonják tőle Kossuth-díját, illetve díszpolgári címét.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnél készül az új sarkalatos törvény, amelyben rendezni fogják az esetleges kitüntetés-visszavonások körülményeit – mondta Szijjártó Péter. A tervezet figyelembe veszi majd mindazt, amit Schmitt Pál szerdai levelében a miniszterelnöknek javasolt. A köztársasági elnök azt kérte Orbán Viktortól, hogy a kormány vizsgálja meg az állami kitüntetések visszavonásának lehetőségét “az arra érdemtelenné vált személy” esetében. Az államfő szerint a magas elismerést el kell venni attól, aki megsérti a nemzet alkotmányos értékrendjét, akinek életvitele, tevékenysége nem szolgál példaként a nemzet számára. Schmitt hangsúlyozta: “Magyarország alkotmányos értékrendje érvényesülésének biztosítása érdekében” kéri a kabinetet a vizsgálatra. Hozzátette, szeretné, ha a levelében foglaltakat az állami kitüntetésekről szóló sarkalatos törvény megalkotása során figyelembe vennék.
Hétfőn a parlamentben Halász János államtitkár egy interpellációra válaszolva közölte, amennyiben Kertész Ákos nem kér bocsánatot azért, amit augusztus végén az Amerikai Népszavában írt, “a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra”. Szijjártó tegnap azt mondta, az író ügyében továbbra is az államtitkár hétfői parlamenti szavai jelentik a kormány álláspontját.
A viták kereszttüzébe került írásának azon állítását, mely szerint “a magyar genetikusan alattvaló” volna, Kertész Ákos szeptember 13-án helyreigazította. Közölte: “helyesen ilyen mondat nincs”, addigra azonban írása már a parlamentben is téma volt, a fővárosi Fidesz-frakció pedig indítványozta, hogy rendkívüli ülésen vonják vissza Kertész budapesti díszpolgári címét. A Jobbik tegnap az ügyészségen közösség elleni izgatás, rágalmazás és becsületsértés miatt fel is jelentette az írót, bár álláspontjuk szerint a kormány vagy más szerv feladata lett volna hivatalból eljárni. A Jobbik arra is felszólította a kabinetet, hogy haladéktalanul tegye lehetővé Kertész állami kitüntetéseinek visszavonását.
Az arra érdemesek 63 éve vehetik át a Kossuth-díjat, amelyhez a törvényben meghatározott címhasználaton és jutalomösszegen túl – amely adó- és illetékmentes – más kedvezmény nem jár. A törvény értelmében a díjra javasolt személyekre az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján a kormány tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek.
Sólyom László 2006-ban, a március 15-ei ünnep előtt említette, hogy vannak olyanok, akiknek kitüntetése az alkotmány értékrendje alapján nem támogatható. Az akkori államfő három személy esetében emelt kifogást, és bár fenntartásai ellenére aláírta az előterjesztéseket, egyikükkel, Fekete Jánossal nem is fogott kezet. Később Sólyom az Alkotmánybírósághoz fordult, és arra várt választ, a köztársasági elnöknek kötelessége-e aláírni az előterjesztett kitüntetettek névsorát. Az Ab kimondta, hogy az elnököt valódi döntési jog illeti meg a kitüntetések adományozásában, jogosult és egyben köteles megtagadni az alkotmányos értékrendbe ütköző díjak adományozását.
Eddig egyetlen alkalommal fordult elő, hogy valakitől visszavonták a Kossuth-díjat. Nagy Gábor, a kazincbarcikai Borsodi Kooperáció vezérigazgatója 1952-ben a barnaszén-elgázosítás új technológiájáért kapta meg a kitüntetést. A díjat azonban 1953 decemberében visszavették tőle, miután kiderült, hogy a technológia licencét az NSZK-ból lopta.
RIA! Tudod azt nem értem,hogy ha ” egy tőről metszett népesség vagyunk” akkor miért kell egymást lezsidózni, lecigányozni,De mindig az fogja a másikat pellengére állítani , véleményem szerint akit, valaha valamilyen bántalom ért ,vagy ér …és ha egy általa kevesebbnek titulált embernek visszavághat, akkor a vélt, vagy valós sérelmeiért revansot vehet . Ez az én filozófiám,de lehet,hogy tévedek.Valahol olvastam ,hogy egy tehetséges ember , még nálánál is tehetségesebb emberrel vette magát körül , és megépítette a kis birodalmát, Sajnos ez mostanság nem mondható el mert ha jobb, ha tehetségesebb vagy,akkor számíthatsz arra ,hogy “házon kivülre kerülhetsz’”….. különösen akkor ,. ha nem tudsz gazsulálni,ha nem vagy képes azonosulni , feladni az elveidet. Nem akarok eltérni a témától ,de sok mindennek ez a háttere, Ha az emberek képesek lennének egymást meghallgatni ,.ha képesek lennének az egóismusokból leadni könnyebben, nagyobb konszenzusban élhetnének….
Elfelejtett pofonok
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=472485
Tisztelt kedves; Munkásököl!
.
Az általad említett Ady Endre vers sok mindenre ad magyarázatot!
Ez egy vers, egy nagyon szép vers!
.
Köszönöm.
.
______________________
.
Ady Endre: A Hőkölés népe
.
Ez a hőkölő harcok népe
S mosti lapulása is rávall,
Hogy az úri kiméletlenség
Rásuhintott szíjostorával.
.
Mindig ilyen volt: apró khánok
Révén minden igának barma,
Sohse harcolt még harcot végig,
Csak léhán és gyáván kavarta.
.
Erőt mutattak, erőt látott,
Vertnek született, nem verőnek.
Önerejét feledte mindig,
Sohse szegzett erőt erőnek.
.
Betyár urai így nevelték,
Nem rúg vissza, csak búsan átkoz
S ki egyszer rugott a magyarba,
Szinte kedvet kap a rugáshoz.
.
Ma is itt ül lomhán, petyhüdten,
Fejét, jussát, szívét kobozzák
S ha néhányan nem kiáltoznánk,
Azt se tudná, hogy őt pofozzák.
.
Csak a Csodák-Ura meglátná
Végre ezt a szánalmas népet,
Adna neki csak egy dárdányi,
Úri, kis kíméletlenséget.
.
Hogy néhány maradt sereghajtó
Törötten, fogyva azt ne vallja:
Ezért a népért ugyis is mindegy,
Ebsorsot akar, hát – akarja.
Kedves Ria! Te még nem hallottál soha olyat, hogy pl. a szülő megszidja csemetéjét, mert rosszat cselekedett vagy helytelenül viselkedett. Uram bocsá’ még bocsánatot is kellet kérni emiatt?
Visszataszítónak találom azt a felfogást, hogy nem baj, ha aljas disznó volt valaki vagy valakik, de nem szabad kiteregetni, nem szabad kiderülnie. Azt el kell tusolni, agyon kell hallgatni, nemis történt semmi!! Ha nem történt semmi, nem is kell megbánni, bocsánatot kérni, felelősséget vállalni.
Mit is kifogásol K.Á.? Kedves Ria! Te vagy az élő példa az igazára, és ha hajlandó vagy ezen elgondolkodni, már ezért megérdemelné a Kossuth- díjat!
Lehetséges,hogy nem is ismerik ADY- nak ezt a gyönyörű versét !.Ha analizálni akarod ebbe benne van ,a jelenünk is “Ezért a népért ugyis is mindegy, Ebsorsot akar,hát-akarja” Emberek! Kell-e ennél szebb, az igazságot jobban feltáró üzenetnél? A XX. SZÁZAD NAGY KÖLTŐJE mennyire viziónálta a jelent . Akkor ŐT IS PELLENGÉRE KELLENE ÁLLÍTANI,? …….NEM! Ugye mennyire hasonlít a múlt és a jelen? köszönöm ,ezt a csodálatos verset, hogy elküdted Üdv
Ria: Kertész azért szídja a magyar népet, mert megérdemli. Mert szó nélkül tűri, hogy elvegyék a szabadságjogait, nyomorba döntsék egy vékony réteg további gazdagítása miatt, hogy egy betegesen hazug, hataloméhez ember ne ismerje be a hibáit, és tovább vezesse a lovat a falnak, mert az nem vak, csak vakmerő. Minden normális nép már régen felkelt volna ez ellen – csak a magyar sunyít, helyezkedik és megpróbál kibekkelni – pedig egy nagyon vékony rétegen kívül ez nem fog senkinek sikerülni. Orbán előre (de persze külföldön) megmondta, hogy ő “meggyőzte” a népet, hogy mondjanak le egy havi jövedelmükről, nyugdíjukról. Csak annak lesz meglepi, aki most jön, aki KIZÁRÓLAG az Orbán által egyenirányított magyar médiákból tájékozódik.
Ha már eljöttél idáig – nézz körül, a főoldalról olvasd el a Bartus cikkeket – és talán olvasd el Kertész nyiít levelét is. Ne annak jobbos interpretációjából tájékozódj!