Ronai and Ronai
AMERIKAI

Bartus László: Kertész Ákos és a fajgyűlölet 2011. szeptember 3. szombat 13:46

  • Hozzászólások(222)
  • Print Friendly and PDF
  • Betűméret változtatás
Share
Bartus László: Kertész Ákos és a fajgyűlölet

Különös érzés olvasni a Kertész Ákos elleni tiltakozásokat egy olyan országban, ahol még a parlament falai közt is bevett szokás a cigányozás és a zsidózás, ahol a nemzet örökös miniszterelnöke minden különösebb visszhang nélkül genetikai gyökerekre vezetheti vissza, hogy a baloldal „amikor csak teheti” ráront nemzetére, és arról most ne is beszéljünk, mit kell érteni „baloldal” alatt. Az a jobboldali média fejezi ki mélységes erkölcsi felháborodását, amelyben mindennaposak a zsidókra, a cigányokra és más népekre való becsmérlő utalások.

Abban az országban kiáltanak farkast, amelyben a regnáló miniszterelnök tüntetően együtt pogácsázhat ordas antiszemita cikkek szerzőjével. Az a párt tiltakozik a fajgyűlölet ellen, amely sorra járja a kisebbségi falvakat, és az ott lakókat genetikai selejteknek nevezi, majd bakancsait végigverve a nyomorultak utcáin, fizikailag fenyegeti őket. Annak a jobboldali kormánynak a csahosai háborodnak fel Kertész Ákos mondatain, amely soha egyetlen szóval nem ítélte el a mindennapi rasszizmust. Mely maga is sokat tett azért, hogy hazalátogató magyar ne tudjon öt percet Budapest utcáin tartózkodni anélkül, hogy brutális antiszemita, rasszista szövegbe vagy megnyilvánulásba ne ütközzön. Ahol a fodrásznál, a boltban és a taxiban nem a futballeredményekről pletykálnak a vendégnek, hanem teli szájjal fröcsögik a legprimitívebb antiszemita rágalmakat, amelyeket a jobboldali sajtó és politikai elit közvetít nekik. Ahol egy nyíltan náci szellemiségű párt majdnem 15 százalékkal ül a parlamentben, és a népszerűsége csak nő, és ahol maga a kormányzó párt, s annak vezére is szélsőjobboldali indulatok felkorbácsolásával és rasszista szellők szárnyán jutott a kétharmados hatalomba.

Boldog ország lenne az, ahol egy „fajgyűlölőnek” vélt szöveg hallatán ilyen elementáris erővel tör föl a tiltakozás, a morális felháborodás, mint ami Kertész Ákos nyílt levelét követte, ha ez a felháborodás nem lenne maga is antiszemita megnyilvánulás. Mert nemcsak arról van szó, hogy nem egyforma mércével mérnek, hanem arról, hogy maga a tiltakozás is egy fajgyűlölő támadás. És nemcsak azért, mert Kertész Ákos egy szerencsétlen kifejezés használatával alkalmat adott arra, hogy kiforgassák szavait és egész mondanivalójának lényegét. Hanem azért, mert ezek a magas erkölcsi mércével rendelkező tiltakozók mindig találnak maguknak elég okot, hogy szitok és mocsok áradatát zúdítsák mindazokra, akik rasszizmusuk morzsáit szóvá tenni merészeltek, Eszterházy Pétertől Schiff Andráson át Spiró Györgyig, Heller Ágnestől Fischer Ivánon és Paul Lendvain át Kertész Imréig. Ki az, akikbe ezek még nem törölték bele a lábukat? A magyar szellemi élet legjavát árasztják el és támadják antiszemita szennyel és mocsokkal, függetlenül attól, hogy az illető minek vallja magát, zsidó-e vagy nem. A legalapvetőbb emberi tisztességet nem ismerve zúzzák össze értelmiségiek jó hírét, emberi méltóságát, ha azok kritikával illetik az aljanép terrorját, a nemzet hibáit vagy bűneit. Azonnal megbélyegeznek, kirekesztenek, faji háborúvá komponálják és alacsonyítják a legemberibb megnyilvánulásokat is. Magyar az, ami nem zsidó.

Nem tűrnek semmiféle kritikát a magyar nemzeti múltat meghamisító, szépítő hazugságokkal szemben. Nem lehet különbséget tenni a kocsmai antiszemita böfögő és egy államtitkár között, mert ugyanazt az eszmerendszert vallják. Ahol az elsők között gondoskodnak arról, hogy átírják a holokauszt történetét, meghamisítsák a történelmet, kozmetikázzák a magyarok szerepét. Ahol olyan hamis nemzeti önképet festenek, amelyben a mohácsi csatavesztés is a magyarok diadalát hirdeti. Ahol egy magát nemzetinek valló kormány olyan alaptörvényt készít, amelyben meghazudtolja a történelmi tényeket, elhárítja a felelősséget, kiírja a történelemből a vészkorszakot, amelynek során a magyar közigazgatás soha nem látott buzgalmával majdnem ötszázezer zsidó és cigány honfitársunkat küldték megsemmisítő táborokba. Azért, hogy elfoglalhassák a házukat és elvegyék a vagyonukat, ahol a vagonok indulása előtt az emberek fenekében turkálnak, hogy elrejtett értékeiket megtalálják. Ahol egy keresztény-nemzeti preambulumban a kirekesztő Szent Korona-tant alaptörvénybe emelik, és ahol a miniszterelnök úgy emlegeti a keresztény gyökereket, hogy annak jelentése minden kétséget kizáróan az, hogy nem zsidó. Ahol ugyanez az ember nyíltan antiszemita rádióműsort nevez a kedvencének, náci alapvetéseket közlő újságok szerkesztőségeibe látogat, és „magyar Magyarországot” emleget.

Milyen szép is lenne, ha Magyarországon ilyen elemi felháborodás kísérne minden fajgyűlölő megnyilatkozást. Még inkább, ha olyan tiszta erkölcsi alapon ítélnék el a fajgyűlöletet, mint ahogyan azt nyílt levelében Kertész Ákos tette. Az ő cikke ugyanis nem volt rasszista, de akik rátámadtak, azok motivációja igen. Nehogy bárkinek kétsége legyen afelől, hogy mi okozta a földindulást, hogy sarkaiból fordult ki a föld attól, amit Kertész Ákos írt. Két okból horkant fel a jobboldali “egy a tábor”. Egyrészt azért, mert Kertész Ákos zsidó. Másrészt azért, mert egy zsidó merészelte kritizálni a magyarok egyes tulajdonságait. Kijelentéseiben igazolni látják mindazt a sok borzalmat és oktalan gyűlöletet, ami a szívük mélyén lapul. Precedenst kívánnak kovácsolni az ügyből, hogy legyen mire hivatkozni állati és primitív antiszemitizmusuk miatt. Egy ideig most Kertész Ákos helyettesíti a vérvádakat.

Ez a Kertész-levél hivatkozás és indok lesz minden aljas gondolatra és tettre, előre és hátrafelé igazolja azt, hogy a magyar belpolitika eseményei egy magyar–zsidó háború kontextusában értelmezhetők. Az nem számít, hogy Kertész Ákos nem zsidóként, hanem magyarként bírálta a magyar nép tohonyaságát, mintegy önmarcangoló módon e nép tagjaként fájlalta elmaradottságunkat és erkölcsi hibáinkat. E megnyilatkozás kapcsán az antiszemiták „csináltak belőle” zsidót, mert ha nem lenne az, akkor is az lenne, mivel az ő világukban mindenki, aki bármi rosszat mer mondani a fajmagyarok büszkeségeire, az mind zsidó. És ha zsidó, akkor már gonosz. Nem csoda, ha ebben a légkörben meglendül a toll, és szándékosan provokál, vagy próbál ellent tartani a rá nehezedő nyomásnak.

A tiltakozók maguk siettek Kertész Ákos segítségére, fellépésükkel igazolva azt, hogy az elevenükre tapintott, és minden szava igaz. Írónak ez a dolga, és ő most jól teljesített. Éppen csak nála kell számonkérni a megfogalmazás visszafogottságát? Ebben az országban, ahol úgy zsidóznak, mint 1938-ban? És mindig nekik kell meghunyászkodni, vigyázni a magyarok túlérzékenységére, akik viszont soha semmiféle érzékenységre nincsenek tekintettel? Meddig kell hátrálni? A vagonig? Nem igaz, hogy a genetikával rokon kifejezése fajgyűlöletre utalt volna. Mi csak azért nem tartjuk helyesnek e szó használatát és pontatlan kontextusát, mert a zsigeri nácik kezébe olyan fegyvert ad, amelyet az egyszerű magyar ember nem ismer fel. Nem lát át a szitán, nem ismeri fel a koncentrációs táborok bűzös leheletét, ami ezekből a „morális” tiltakozásokból árad. Ha nincs ez a kifejezés, akkor is találtak volna valamit. Ez a szó hiába nem azt jelenti, ahogyan a fajgyűlöletre oly érzékeny náci közönség interpretálja, az nem számít. Az a fontos, hogy ők mit akarnak kihallani belőle.

Elmondhatom, hogy a tiltakozók 99,99 százaléka úgy háborodott fel Kertész Ákos szövegén, hogy közben őt minden “zsidó tetűnek” elmondta, és az a legkevesebb, hogy gázkamrába kívánta. Nem állítom azt, hogy mindenki, aki a súlyos megállapítások némelyikével nem ért egyet, náci. Mert lehetnek olyanok, akik nem értik a költők és írók nyelvét, nem értik az őrállók szíve fájdalmát és szenvedélyét, hanem egy ilyen írást úgy olvasnak, mint egy Trabant műszaki leírását. A Hortobágy poétáinak mindig harcuk volt ezekkel, de a mostani felháborodási hullám mögött nem az ő gondolataik és indulataik állnak. Nem véletlen, hogy a Jobbik nevű náci párt intézte a legerősebb támadást az író ellen, követelve azt, hogy vegyenek el tőle mindent, kivéve az életét (egyelőre). A lármázók, akik kórusban kiabálják, hogy „Vesszen Nyúl Béla”, sok esetben nem is tudták megkülönböztetni Kertész Ákost és Kertész Imrét, csak azt tudták, hogy valami zsidó, akit Kertésznek hívnak.

A baljóslatú és szerencsétlen kifejezés használata ellenére a normálisan gondolkodó emberek pontosan értették, hogy Kertész Ákos miről beszél, mit mond, s hogy a tehetetlen fájdalom, a mélységes hazaszeretet, a felelősségérzet és az aggodalom áll ostorozó és igaz szavai mögött. Legfeljebb azt sajnálták, hogy a szerző a „genetikusan” szó használatával okot adott arra, hogy a demokrácia és az emberiesség ellenfelei újabb támadásokat intézzenek azok ellen, akik nem egy fasiszta és náci Magyarországban látják a jövőt.

Kertész Ákos azt nyilatkozta, hogy nem számított arra, hogy szavai ilyen lavinát indítanak el. Persze, mert nem is úgy gondolta, ahogyan ezek. Ez azt mutatja, hogy az ő fejében meg sem fordult a „genetikusan” kifejezésnek az az értelmezése, amivel szavait kiforgatva őt támadják. Ez az oka annak is, hogy szerkesztőségünknek sem tűnt fel, hogy ez a kifejezés félreérthető lenne. Ha azt mondja, hogy a magyar genetikailag hordoz bizonyos negatív tulajdonságokat, azt észrevettük volna, és tanácsoljuk, hogy ezt ne mondja. De az a mondat, hogy „a magyar genetikusan alattvaló”, nem azt jelenti, hogy ezzel a magyaroknak valamiféle genetikai meghatározottságot tulajdonít. Ebben a kontextusban a szó azt jelenti, hogy “alapvetően, lényegét tekintve, fundamentálisan”, a magyar nép viselkedése alattvaló. Nem „alávaló”, ahogyan azt az antiszemiták értelmezik, hanem „alattvaló”, ami merőben más. Azt jelenti, hogy eltűri, ha elnyomják, ha elveszik a jogait, képes alávetésben és elnyomásban élni, nem lázad fel akkor sem, amikor kellene. Hiányzik belőle a szabad emberek tartása, önérzete, önbecsülése és öntudata.

Ezzel mi teljes mértékben egyetértünk. Kertész Ákos ezt fájlalja. Hogy ez nem mostani jelenség, hanem a magyarság ezt hordozza évszázadok óta, arra József Attilát idézi: „ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ”. Majd arra utal, hogy a sunyítás és a lapítás, az alattvaló lét olyan jellemtorzulást okoz, amely azt eredményezi, hogya magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud, és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire.”

Kemény, de igaz, nagyszerű szavak, hajszálpontos meghatározásai a lényegnek. S mivel e tulajdonságok a magyar jobboldalra jellemzők, nem véletlen, hogy magukra ismernek, és ők azok, akik ez ellen tiltakoznak. Kertész Ákos az elevenükbe talált, mert a nagy magyarkodás, a színpadias és patetikus vonulások, a hősi múlt emlegetése, a nemzeti csakra diadala, a legfejlettebb magyar genetikai vérvonal, Dobogókőn a világ közepe, mind abból a nyomorúságból és kisebbrendűségi érzésből fakad, hogy a magyar alapvetően és fundamentálisan alattvaló, és így is viselkedik. A nacionalizmus, az irigység és a frusztráltság, a rosszindulat, a bűnbakkeresés, mind ebből a kisebbrendűségi érzésből fakad, ami az alattvaló létből származik. Abból, hogy „boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni.” De ez morálisan lepusztítja, azt eredményezi, hogy „se tanulni, se dolgozni nem tud, és nem akar”, majd ebből az következik, hogy „csak irigyelni tudja, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire”. Mérnöki pontosságú leírása a magyar jobboldal lélektanának. Ugyanezt írta Naplójában Márai, akit szelektíve még ők is szeretnek idézni.

És hogy tovább elemezzük a költő művét, ne feledkezzünk meg azokról a kitűnő mondatokról sem, amelyek ugyancsak kivágták a biztosítékot az alattvaló lelkületű, ezért fajgyűlölő jobboldali magyarokban. „Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt. Így aztán nem is kapott soha föloldozást!”

Csodálatos mondatok, iskolában kellene tanítani őket. Ehhez mi még hozzátesszük azt is, hogy a magyar népnek, a magyar nemzetnek esélye nincs a felemelkedésre, de talán a megmaradásra sem, ha ezt a bűnét és tartozását, őszintén, tiszta szívből jóvá nem teszi. Amíg be nem vallja, el nem ismeri, amíg bocsánatot nem kér érte, és amíg nem hoz szívből jövő elhatározást, hogy ennek a gondolkodásnak még az írmagját is kiirtja az életéből. Több mint négyszázezer ember vére kiált, akiket elküldtek meghalni, akiknek a menetelését végignézték az ablakból, amikor a halálgyárakba hajtották őket, akiknek minden lelkiismeretfurdalás nélkül beköltöztek a lakásába. Fiatalokat és öregeket, nőket és gyermekeket vagoníroztak be, hogy ipari méretekben legyilkolják őket. Hazudjanak bármit, de ehhez hasonló népirtás még nem volt. A washingtoni holokauszt múzeumban külön részleg van a legyilkolt magyar zsidókról és a magyar deportálásokról. Naponta több ezer magyar zsidót gázosítottak és égettek el, miközben a szomszédokat csak az érdekelte, hogy mi marad utánuk.

És amikor azt mondja Kertész Ákos, hogy „ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős”, akkor a magyar nácik, akik szívük szerint ezt holnap megismételnék, megfeledkeznek egy kis „a” betűről. És ezt a szöveget úgy adják tovább, mintha Kertész Ákos azt mondta volna, hogy a holokausztért egyedül magyarok felelősek, holott a szerző azt mondja, hogy a holokausztért „ma” egyedül “a” magyarok felelősek, mert nem bánták meg úgy, mint a németek. “Nem vallották be, nem gyónták meg, nem tartottak bűnbánatot, se meg nem fogadták, hogy soha többé, se bocsánatért nem esdekeltek.” Itt van leírva a magyar siker és a magyar jövő kulcsa: amikor a magyarok ezt megteszik, föloldozást kapnak, és áldás jön az életükre.

Ugyanis, ha eddig nem vették volna észre, akkor elmondjuk: az, ami körülveszi őket, a nyomor, a zűrzavar és a káosz, a reménytelenség és a kilátástalanság, az átok. Átkozottak azért, amit tettek, és amire nem szereztek föloldozást. Ilyen helyen csak bogáncs és töviskóró terem. És ha a magyarság nem képes belátni ezt, és nem képes ezt rendezni, hanem ellenkezőleg: kirekesztő, antiszemita és rasszista, fasiszta pártokat követ, alattvalóként viselkedik, újratermeli mindazt, ami ebből a létéből fakad, akkor ez a nemzet átok alatt marad, és elpusztul.

Ezért a magyar nép köszönje meg Kertész Ákosnak, hogy ilyen világosan és tisztán elé teszi bajainak okát, megadja a diagnózist és a terápiát. És rúgja le magáról az antiszemita, náci csürhét, ezek mindennapi terrorját, egy fasiszta párt épülő diktatúráját. Szakítson az alattvaló léttel, és mint egy szabad nép, nézzen szembe történelmi bűneivel, számoljon le azokkal, és majd nem kell kompenzálni a kisebbrendűségi érzéseket, nem kell körmeneteken bohóckodni, és egy hulla darabját hurcolászni, abban reménykedni: akkor majd nem kell irigyelni senkit, nem kell bűnbakokat keresni az átokra, mert felszabadul ennek a népnek a tehetsége és alkotó energiája, és áldott lesz minden, amire ráteszi a kezét.

Végezetül ne felejtsük el azt, amire a jobboldal figyelme nem terjed ki, hogy Kertész Ákos cikke nem róluk szól. Hanem arról a baloldalról, amely tudja ezt, és amelynek küldetése az lenne, hogy az országot megmentse. De ez a baloldal elárulta a népet, a hazát, az elveit, mindent. Nem lehet jobban leírni, mint ahogyan Kertész Ákos ezt megfogalmazta. Olvassuk: „Mivel mindez a magyar jobboldal hitvallása, ideológiája, éthosza, csak a baloldal szelleme lenne képes változtatni rajta, csak a progresszív, haladó, demokrata baloldal volna képes megváltoztatni, és ezzel megváltani a magyart, méltóvá tenni arra, hogy az európai közösségnek (kis áttétellel: a szabad világ közösségének) egyenrangú tagja lehessen.” Ugye, ez világos.

Aztán jön a baloldal ugyanolyan kemény kritikája: „A nyolcvanas évek közepétől, Gorbacsov föllépésétől kezdve nem lehet a szovjet-bolsevista elnyomásra hivatkozni. Azóta a baloldal már önmaga felelős önmagáért, a magyarságért, az országért. Önmaga felelős azért, mert elherdálta minden pozitív szellemi vagyonát, teljes történelmi örökségét Dózsa Györgytől Petőfin és Adyn át Károlyi Mihályig, Bibó Istvánig, Nyers Rezsőig, a kelet-német turisták előtt a határt megnyitó Horn Gyuláig, az örökölt médiahálózatával és infrastruktúrájával együtt, hogy teljes tudatzavarban, szervezetileg lerobbanva, kifosztva, védtelenül áll a diktatúra támadásával szemben. De közben az egész baloldali elit és tisztikar, beállt a harácsolók, a korruptak, a tolvajok közé, elárulva nemcsak az eszmét, de konkréten a baloldal közkatonáit is, mert sebesülten és haldokolva hátrahagyta őket a vesztett ütközetek után a harcmezőn, és sorsára hagyta a védelmére szoruló civil lakosságot is. És ahelyett, hogy az utolsó töltényig harcolna a diktatúra ellen, a kiskapukon át menti a rablott vagyonát és az irháját.”

Erről van szó. Hajszálpontos elemzés, minden szavával egyetértünk. Ezért ne csodálkozzon senki, amikor azt írom, hogy jobb lenne, ha megszűnne a Klubrádió, mert az ennek a képmutatásnak vetne véget, megállítaná azt a próbálkozást, ahogyan „ahelyett, hogy az utolsó töltényig harcolna a diktatúra ellen, a kiskapukon át menti a rablott vagyonát és az irháját”.

Nehogy azt higgye a Klubrádió és jobb sorsra érdemes hallgatósága, hogy nem történhet annál rosszabb, mint hogy megszüntetik őket. De igen, történhet. Az, ha életben hagyják, és ezért cserébe önmaga mond le arról, hogy az utolsó töltényig harcoljon a diktatúra ellen, és csak arra képes, hogy mentse az irháját. Azokat az álságos szövegeket, amelyekbe mindezt becsomagolják, ismerem. És nem értek vele egyet, felháborítónak tartom. És biztos vagyok abban, hogy hat év múlva ugyanazt fogják mondani, amit én, csak saját találmányként és megkésve.

Igaza van Kertész Ákosnak. Nehogy azt higgyék, hogy a sumákolással megússzák azt, hogy bezárják őket. Mindenképpen bezárják őket, a kérdés csupán az, hogy szabad és öntudatos demokrataként viselkednek, és hősként állva gyilkolják le őket a harcmezőn, vagy alattvalóként viselkedve, szűkölve, csúszva-mászva és önmagukkal meghasonulva húzzák el az irhájukat, amit nem sikerült a kiskapukon átmenteni. És azért említem a Klubrádiót, mert jelenleg ott van ennek az oldalnak a színe-java virága. Ez a társaság lenne képes arra, hogy kompromisszumok és gyáva megalkuvások nélkül konfrontáljon a diktatúrával. Talán ha megszüntetik őket, és elvész annak lehetősége, hogy megtalálják a megélhetésüket a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, akkor talán ezt megteszik.

És végül Kertész Ákos rámutat a rothadás gyökerére, a korrupció forrására, ami a baloldal identitásvesztéséhez vezetett, és ami a baloldalt is a jobboldallal azonos morális szintre süllyesztette: „Magyarországot vajon nem határozza-e meg a Simicska & Puch Co. működése? Természetesen bizonyítékom nincs, de lidérces álmaim, véresen logikus következtetéseim vannak, mint sok társamnak, barátomnak, elvbarátomnak is.” Itt vannak a bajok gyökerei. Ezért a szabad polgároknak, akik nem tartoznak az irhájukat mentő baloldali liberálisok közé, ettől a struktúrától idegen, független pénzalapokat, intézményrendszert kell felépíteniük. A kisemberek összefogására és forradalmára van szükség. Amíg az nem lesz meg, addig nem lesz morálisan tiszta, feddhetetlen alapokon álló ellenállás a diktatúrával szemben. Olyan ember pedig soha nem lesz a vezére egy ilyen ellenállásnak, aki nem a fenti struktúrákon kívül keresi a cselekvés lehetőségét.

Végül Kertész Ákos megkérdezi: „mindezekről hol beszéljek, ha már nincs Amerikai Népszava sem?!” De van Amerikai Népszava és lesz is. Attól, hogy nincs pénzünk a hírszolgáltatásra, még vagyunk. És meggyőződésem, hogy eljön az idő, amikor képesek leszünk arra, hogy a feladatunkat betöltsük. Főleg, ha a demokraták, a nem alattvalók, a nem irhájukat mentők megértik végre, hogy ne a megélhetésüket keressék a diktatúrában, hanem a szabadságukat.

VN:F [1.9.3_1094]
Értékelés: 3.6/5 (122 szavazatból)
VN:F [1.9.3_1094]
Értékelés: +24 ( 256 szavazatból)
Bartus László: Kertész Ákos és a fajgyűlölet, 3.6 out of 5 based on 122 ratings

  • Hozzászólások(222)
  • Print Friendly and PDF
  • Betűméret változtatás
Share

222 Reader’s Comments

  1. Bocsi a link lemaradt:
    http://orulunkvincent.blog.hu/2011/09/10/zsidok_pedig_nincsenek#comments

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -2 (2 szavazatból)
  2. utánanéztem ennek a pöllencs jelzőnek, és ezt találtam:
    http://orulunkvincent.blog.hu/2010/02/12/bayer_zsolt_a_pollencs
    a pimpicimpire csak maga a vincent találat, pimpire még ez a leginkább gyanús:
    http://www.hidegverulo.hu/data.php?id=68 – Tárolt változat
    Törzskönyvi név: 1903 Pimpi. Név: Pimpi. Születési idő: 1996. Neme: kanca. Szín: tűzött sárga. Fajta: hidegvérű. Felállítás helye – megye: archív. Felállítás helye …

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -1 (1 szavazás)
  3. bár limpipimpire van találat:
    http://www.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=16480

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (2 szavazatból)
  4. és az egyik hivatkozott linken találtam Köves Slomo egy korábbi szövegét, aki egy kissé másképp látja a holokausztért való felelősségvállalást, mint Kertész Ákos:
    Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy személyes felelősség van, de kollektív felelősség nincs! „Gyermekek ne ölessenek meg az atyák miatt; mindenki a maga vétkéért ölessék meg” (Biblia, Deuteronomium 24:16.). Nem gondolom, hogy a holokauszt után született nemzedéknek bármifajta erkölcsi deficitje lenne a holokauszt áldozatainak gyermekeivel szemben. Felelőssége nincs, de közös tanulsága van.

    Én személy szerint a felelősségre vonásban is azt a célt látom fontosnak, „hogy hallják és hogy megtanulják, és féljék az Örökkévalót, és őrizzék meg, hogy megtegyék a tannak minden szavait” (Biblia, Deuteronomium 31:12.). A pénzbeli igazságtétel fontos, és legalább ilyen fontos, hogy a holokausztnak – éppúgy, mint minden eszeveszett gyilkolásnak – univerzális, máig ható üzenete és tanulsága legyen. Ehhez pedig arra van szükség, hogy a holokauszt kérdése ne egy politikai narratíva része legyen, hanem az emberi gonoszság, elvetemültség feltételek nélkül prezentált precedense.
    http://www.magyarhirlap.hu/velemeny/bayer_zsolt_urnak.html

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +5 (9 szavazatból)
  5. Ady Endre: Sípja régi babonának

    Csak magamban sírom sorsod,
    Vérem népe, magyar népem,
    Sátor-sarkon bort nyakalva
    Koldus-vásár közepében,
    Már menőben bús világgá,
    Fáradt lábbal útrakészen.

    Körös-körül kavarognak
    Béna árnyak, rongyos árnyak,
    Nótát sipol a fülembe
    Sípja régi babonának,
    Édes népem, szól a sípszó,
    Sohse lesz jól, sohse látlak.

    Szól a sípszó: átkozott nép,
    Ne hagyja az Úr veretlen,
    Uralkodást magán nem tűr
    S szabadságra érdemetlen,
    Ha bosszút áll, gyáva, lankadt
    S ha kegyet ád, rossz, kegyetlen.

    Üzenhettek már utánam,
    Kézsmárk hegye, Majtény síkja,
    Határ-szélen botot vágok,
    Vérem többé sohse issza
    Veszett népem veszett földje:
    Sohse nézek többet vissza.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +5 (15 szavazatból)
  6. Ennek a problémának a gyökerei oly mélyen ( 5771 méter) leledzenek, hogy az augusztus 20-i szösszenetemben nem mertem említést tenni arról az intercisai kőmaradványról, amelyet Cosmius állomásfőnök állíttatott.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -3 (3 szavazatból)
  7. ok, ma még nem volt havdala.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -4 (4 szavazatból)
  8. Milyen a magyar?

    A soá idején bemegy az elhurcoltak lakásába, elviszi a lekvárt, az öltönyt: és nyilasnak mondja magát. Néhány év múlva, amikor a keresztény középosztály tagjait viszik Recskre, újfent bemegy az elhurcoltak lakásába, elviszi a lekvárt,
    az öltönyt, és bolsinak mondja magát. Ha holnap győzne a Vona, nem vonakodna belerúgni jelenlegi kedvencébe: balról, jobbról leOrsózná.

    (Ha megtámadnának minket a “felszabadító” kínai csapatok, rögvest azt hazudná, hogy gyerekkora óta kedvenc étele a rizs.)

    Mindazonáltal nem helyes, ha egy Kossuth-díjas írót úgy elragadnak az indulatai, hogy genetikázni kezd. A magyar valóban alattvaló, de nem genetikailag, hanem
    a családi és az óvodától az egyetemig tartó szisztematikus “nevelés” eredményeképpen. Ady is a neveléssel magyarázza: “Betyár urai így nevelték,
    nem rúg vissza, csak búsan átkoz,…Ma is itt ül, lomhán, petyhüdten, fejét, jussát, szívét kobozzák.”

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -2 (16 szavazatból)
  9. Szégyelljék magukat! Mind.

    Túl azon, hogy K.Á. mondataitól (és azt kell mondanom, némely t. kommentelő mondataitól is) személyemben sértve érzem magam, de most nem ez a fontos.

    Kertész Ákos leleményes akciója tovább szította az antiszemitizmus tüzét.

    Ezt akarta? Vagy csak annyira buta nem látta át mit csinál? A rakat díját és életművét látva nem hiszem. Akkor marad az első lehetőség.

    Miért?

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +2 (16 szavazatból)
  10. Lehet a mögé bújni, hogy ezt a szöveget “állítólagos irodalmi levelet” vagy éppen “szépprózának nevezett” szörnyűséget nem Magyarországon adták közre, hanem Amerikában, de fel kellene fogni, hogy a globális világunkban a kimondott szó mindenhová eljut és sokakat sért.
    Lehet az irodalom mögé bújni, lehet a művészet zászlaját lebegtetni, de tudni kell, hogy a kimondott szavunkért felelősséget kell vállalunk.
    Vajon, ha az alanyt másra cseréljük, milyen hisztériakeltés lenne….?
    De világítsuk meg egy más példával: A művészet nevében sokszor jelenítik meg a keresztény értékeket, Jézust, avagy más vallások képviselőit obszcén, avagy sokak számára felháborító módon, s a negatív visszhangra ilyenkor azt mondják nem tudjuk értékelni a művészetet, nem vagyunk elég befogadóak. Vajon az a művész ugyanezt mondaná, ha a saját lányát, anyját, feleségét, szerettét ábrázolnák hasonló módon? Vajon ha Kertészről szólna egy ilyen okfejtés, avagy arról a csoportról amelybe Kertész tartozónak vallja magát, akkor is lehetne a művészet mögé bújni?
    Az újság mondhatja, hogy olvasói véleményt adott közre, de akkor a levél írójának kellene a felelősséget vállalnia a kijelentésekért. Egyébként is el kellene dönteni végre, hogy “olvasói véleményről”, avagy “irodalmi” levélről van szó?

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +4 (12 szavazatból)
  11. Hogy is van a klasszikus vicc?
    Négy magyar találkozik. Egy cigány, egy sváb, egy tót, meg egy zsidó…
    Ennyit a genetikáról:)

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +3 (13 szavazatból)
  12. Elmondok nektek egy történetet, barátaim. Én katona voltam, s akkor még a csillagok jó állása, az én hatalmas szorgamamnak, az USA gratisanak köszönhetően voltam a w.-i zsidó múzeumban is. Ilyen sorsot senki nem érdemel, ezt leszögezhetjük. Emellett azonban két dolgot kell megjegyeznem. 1. Minden nációra halványan ráhúzható egy-egy viselkedési mód. 2. Minden ember eltérő, s a jók, illetve a rosszak között is van szépszámmal az ellentétes beállítottságú emberekbő isl. Az arányok adják a nemzetek külső formáját, amit tulajdonképpen maga a nemzet hoz létre a hatalomra került vezetők segítségével.NA AKKOR LÁSSUK A TÖRTÉNETET.

    2000. USA, FORT LEONARDWOOD, MO. Tamír Silvani, Israel. Kevés szókinccsel rendelkező fiatal hadnagy, pénzel kitömve, kocsival ellátva. Carlos Pires, Portugal. Jó angol, gyors gondolkodás, jó katona. Major Slomka nem bírta a két ember között kialakuló kapcsolatot szó nélkül hagyni, ezért velem és Pires-sel is megosztotta észrevételeit, ami a következő volt.
    TAMÍR AZ ESEDÉKES KÉTHÓNAP UTÁNI TESZT ELŐTT 2 HÉTTEL NAGY BARÁTSÁGOT ALAKÍTOTT KI A KORBAN HOZZÁILLŐ CARLOSSAL. Vitte mindenhova, meghívta erre, arra…s kérte, hogy segítsen a felkészülésben,s a teszten is ha lehet. Megírtuk a tesztet, Tamír beadta a sajátját, majd szevasztok, tele vagyok programmal, mennem kell…s elhúzott. Azt se tudta, hogy ki az a Carlos Pires….Majd közel két hónap múlva ugyanez ismétlődött meg. Slomkával azon gondolkodtunk, hogy vajon a Biblia legkiválóbb népének ezen képviselője mennyiben lehetett kivétel. Aztán a válaszunkban hasonló következtetésre jutottunk, mint a bázisparancsnok, amikor kiemelte a US tisztek számára -elsősorban a portugál, lengyel, magyar résztvevők miatt- , hogy nem kell izgulni, ide a külföldi nemzetek a legkiválóbb katonáit küldték el, ezért ne széhgyeljék a saját teljesítményüket. Biztosan így volt. Tamír is valamiben jó kellett, hogy legyen, de mi csak a fenti dolgot vettük észre…

    Persze láttuk a törököket, a grúzokat, az arabokat, az afrikai muzulmánokat, háborús hősöket, háború által gyártott csendes gyilkosokat, egyiptomi Ahmed-et, s ott is valamennyire megismertük a nációkat, s az embereket. ívolt amikor meglepődtünk az afrikai muzulmán humanitásán, volt amikor örültünk, hogy ilyen háborúban nem kellett résztvenni. A bosnyák Major Hodzic, már nagy ember, s születésekor is az lehetett, erős személyiség, de a lelke mélyén senki nem felejt….az a fogságba esett szerb katonák torkait elvégó horvát törzsörmester se, akit “felejtős kábulatban” gyötörtek rémképei….

    Nektek mi lett volna a véleményetek Tamírról kedves zsidó, magyar, vagy bármely nemzetiségű barátaim? Véletlen volt, ugye?

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +2 (6 szavazatból)
  13. Kedves László és Ákos (és többiek)!

    Először is, hadd mondjam el, hogy én itt élek Magyarországon, tehát jóval több fogalmam van arról, hogy mi folyik itt, mint sokaknak. Még annyit hozzátennék, hogy nem kötődöm egyik párthoz sem, hanem mindig az adott helyzetben döntöm el, hogy kire szavazok.

    Nem szaporítanám a szót, tehát csak címszavakban mondom el a véleményem.

    1) Szerintem maguk fatális tévedésben élnek és teljesen torz képük van erről az országról és azokról is, akik benne élnek. Nem is sorolom fel, hogy hány olyan dolog van a cikkükben, ami egyszerűen marhaság.

    A fajgyűlöletről annyit, hogy minden országban vannak szélsőségesek. Ez viszont egyáltalán nem azt jelenti, hogy egy egész nemzet fasiszta lenne. Magyarország e tekintetben jóval alulmarad akár a környező országokhoz, de másokhoz képest is. Érdekes, hogy a maguk fülét nem zavarja, amikor szlovák politikusok lefasisztázzák a magyarokat, ez maguknak belefér. Vagy amikor elárasztanak egy romániai magyar falut az árvízveszély idején egy termőföld helyett. (Az említett faluban csak a templom teteje látszott ki a vízből, persze utána az egész lakhatatlan lett.) Egyébként hazátlanoknak nevezik egyesek a magyarokat Romániában.

    Csak, hogy szemléltessem, hogy mi a helyzet az országunkban:

    1 Az európai országok között Magyarország élen jár a zsidó (és a roma) kisebbség létszámának tekintetében.

    2 Az elnyomott kisebbségről tekintsék meg a videót, amely az egyik város főterén készült: http://www.youtube.com/watch?v=jprLvrlV-40
    Nem úgy néznek ki, mint egy elnyomott kisebbség. Ebben ugye egyet értünk? Ha nem lenne világos, néhány száz erős fizikumú “kisebbségi” vonult fel az utcákon és olyan szavakat ordibáltak, amelyeket Kertész úr szájából simán el tudnék képzelni.
    Ha az ember bárhol csak arra mer nézni, egyből oda jönnek kötekedni.
    Ha valaki nem adja meg nekik az elsőbbséget, akkor kirángatják az autójából és agyonverik.
    Segélyen élnek, de okos telefonra és autóra azért telik.
    És még sorolhatnám.
    Én nem általánosítok (Kertész úrral ellentétben). Számos ugyan olyan rendes ember van közöttük, akik ugyanúgy elmennek reggel dolgozni, este pedig együtt mennek haza a gyerekükkel. Ha jól tudom, az egyik család éppen ilyen volt, amelyiket magyar bűnözők támadtak meg, és ez volt az első (!) etnikai indíttatású támadás Magyarországon kisebbségek ellen. De az a baj, hogy egyre kevesebben vannak, akik rendesen élnek közülük és többen, akik nem. És ennek politikai okai vannak. Erről a helyzetről a maguk fajták tehetnek. Magyarországon a magyar ember az utolsó és ez nem kampányszöveg. Ha Marian Kozma egy magyar sportoló lett volna, akkor talán sosem tudtunk volna meg semmit az esetről. (Mint ahogy volt is hasonló eset magyar sportolóval. Önök biztosan tudják, hogy hogyan hívták az illetőt…)

    3 Én mindig kiállok a zsidók mellett, amikor azt hallom, hogy valaki alaptalanul szidja őket. Maguk megteszik ugyanezt a magyarokért? Miért? Egyébként, amíg Bartus úr cikkét el nem olvastam, nem tudtam, hogy Kertész úr zsidó származású (és nem is érdekel). Izrael beperelte a magyar vasutakat (MÁV), és fizetésre kötelezné a második világháborúban elszenvedett sérelmekért. (Egyébként Magyarország abban az időben (1944-ben) katonai megszállás alatt lévő terület volt.) Magyarországnak Önök szerint kit kéne beperelnie a múlt beli sérelmeiért?

    4 Sokan bírálják a magyar kormány törvényalkotását, de amikor más országokról van szó, akkor ez érdekes módon nem probléma. Például más orszáokban hozhatnak olyan törvényt, hogy büntetést fizessen az, aki valamely kisebbség nyelvén szólal meg. Nálunk ez úgy megy, hogy ha kette felszállnak a metróra, akkor a saját nyelvükön a kocsi két végéből kiabálva társalognak egymással, míg a többiek lesütött szemmel utaznak (mert rájuk nézni nem szabad). A kocsira egyébként ki van írva, hogy senki nem zavarhatja mások nyugalmát. Mondanom sem kell, hogy rájuk senki nem mer szólni…

    A magyar alkotmányt pedig egyesek archaikusnak nevezték Európában, aztán pedig leültek, és végignézték az angol királyi család esküvőjét. Nem tűnik fel, hogy valami nem stimmel? (Egyébként Isten éltesse őket!)

    4 Kertész úr valami olyasmit írt, hogy a magyar nem dolgozik és nem tanul. Közlöm Önnel, hogy én az egyetem után nem sokkal elhelyezkedtem és azóta dolgozom. Ön mivel keresi a kenyerét azon kívül, hogy butaságokat ír olyan közönségnek, amely talán sosem fog tudni megyőződni arról, hogy az állításai igazak-e?

    5 Bartus úr. Ön említi, hogy annak idején mennyi zsidót és cigányt öltek meg Magyarországon. A magyar áldozatokról miért nem beszél? Az rendben volt?

    6 Maguk mire asszociálnak az alábbi szavak hallatán? Melyiket hallják gyakrabban? Miért? – “zsidózás”, “cigányozás”, “magyarozás”

    2) Ha maguk úgy is érzik, hogy a magyar kormány fajgyűlölő lenne, az fehatalmazza Önöket arra, hogy általánosságban gyűlölet keltő cikkeket írjanak a magyarokról? (Persze a cikkírás része Bartus úrra nem vonatkozik, hiszen nem ő írta.)

    3) Azért írtam ezt a kis véleménycsokrot, mert egyrészt igenis felháborít, hogy engem – másokkal együtt általánosságban – ledisznózzanak, sértegessenek, hogy egy számomra ismeretlen közönség előtt gyilkosnak nevezzenek. A minimum az lenne Kertész úr, ha bocsánatot kérne és nem pökhendien kijelentené, hogy lezárta a témát. De akkor persze jók voltak a magyarok, mikor magát kitűntették. (Egyébként Kertész Imre Magyarországon kötelező olvasmány és érettségi tananyag.)

    Másrészt pedig azért írtam, hogy az Önök olvasói némi képet kapjanak arról, hogy mennyire vannak összhangban a maguk szavai a valósággal.

    4) Kertész úr! “Ezért a népért úgyis mindegy.” De azért maga az utolsó erejét is arra áldozná, hogy pocskondiázza. Ha jól értesültem, azt mondta, hogy nem gondolta, hogy a cikke ekkora felháborodást kelt. Hát akkor mit gondolt? Hogy majd örülni fogunk neki?

    Bartus Úrnak minden jó kívánok!

    Ön pedig Kertész úr, szégyellje magát!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +16 (32 szavazatból)
  14. Azok, akik magyar nyelven írnak Magyarország, Magyar emberek ellen, pusztuljanak, mert vagy hülyék, vagy hazudnak, vagy mindkettő. De egy biztos, hogy degeneráltak mindannyian! Ahogy mondta valaki, akit tisztelek: vannak jó és rossz magyarok, ahogy vannak jó és rossz cigányok és zsidók.
    Ti a rosszabbik alomból származtok, benneteket kellett volna anno kiirtani és akkor most béke lenne a Földön!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +3 (13 szavazatból)
  15. A történelem ismerete kevés ahhoz, hogy hiteles véleményt nyilvánítson bárki is, aki nem ebben az országban élte le az elmúlt húsz évet ! Legalább !!

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +6 (8 szavazatból)
  16. “Ahol olyan hamis nemzeti önképet festenek, amelyben a mohácsi csatavesztés is a magyarok diadalát hirdeti. ”

    Ez lenne az Tisztelt Bartus Úr ?

    “1526. aug. 29.  Mohács, hol elesett kb. 15.000 magyar, kevés kiváló hadvezető és egy csoport oligarcha.  Mit vesztettünk?  Az oligarchát, kikre semmi szükség nem volt már korábban sem.  Vesztettünk fél tucat jó hadvezetőt, de maradt még hazánkban elegendő.  A 15.000 magyar elvesztésével még nem omlottunk össze.  Néhány évvel korábban a Dózsa-féle fölkelőkből leöldöstek kb. 80.000 ugoros magyart, hatszorta többet a mohácsi vesztességnél s mégsem „Dózsa vész” a „vész”.  Hazánk négymilliónyi lakosából elesett 15.000 Mohácsnál.  Ezt könnyen kiheverte a nemzet, hiszen fegyverben állott még kb.  85.000 székely és magyar katona, rettentő erő abban a korban.”

    Szatmári István: Mi történt Mohács után ?

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +2 (2 szavazatból)
  17. Sajnos a magyar nyelv és a helyi történetek ismerete értelmezési, szöveg értési hiányosságok miatt is eredményezhet olyan fals látásmódokat, mint Yang és Amisanthrophus stb. kommentelő társak hozzászólásai.
    A képletes beszéd és az átvitt értelem számukra nincs! Sivár életük lehet. :(

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (4 szavazatból)
  18. Sajnos a magyar nyelv és a helyi történetek ismerete értelmezési, szöveg értési hiányosságok miatt is eredményezhet olyan fals látásmódokat, mint Yang, Lolipop és Amisanthrophus stb. kommentelő társak hozzászólásai.
    A képletes beszéd és az átvitt értelem számukra nincs! Sivár életük lehet. :(

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -2 (6 szavazatból)
  19. Egy nagyon szomoru de sajnos typikus hattere van

    ennek a sok “anonym” vagy inkabb pseudonym

    velemenynek. Nevtelenül ,gerinctelenül ragalmazni.
    .
    Pecum non olet.De milyen szerencse hogy vege van.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (4 szavazatból)
  20. Kutyabol nem lesz szalona … Magyar az mindeg Magyar marad.

    A nemes Magyar nep alig 55 nap alatt hurcolt ki fel milio zsidot az othomukbol
    1944-ben.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: -1 (3 szavazatból)
  21. Udvozlet!

    Kerem jelentsek az alabbi oldalt,mert erosen naci es rasszista,gyulolkodo jellegu!En kulfoldon tartozkodom,nem all modomban jelenteni es nem is tudom,hol kell feljelentest tenni.
    Tisztelettel: P.K.
    Az oldal: http://users.atw.hu/division88/index4.html

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (1 szavazás)
  22. Lelkes Miklós: Zsidók

    Minden népben sok minden kigyúlt hitben, -
    vagy parázslóban. Figyel ördög, s isten
    a lelkekben. Nem tudod mi a lélek?
    Én sem. Forgását mégis érzem. Érzed?
    A nép összetart, s maga ellen harcol
    a bonyolultban. Tanult sok kudarcból?
    Nem engedte: részben saját hibája,
    s azok sem, kiknek haszna lett a kára.
    A nép? Van és nincs. Paradoxnak véled?
    Ha gondosan bontod fel az Egészet,
    igazként sikerülhet összetenned
    újra, – különben tévúton merengtet
    csaló eszme, és égő vérbe lökhet
    pokolkarja elkésésnek, közönynek.

    Minden népben oly sokfélék az arcok,
    kezek, lelkek! Ne kérdezd: mit akartok?
    Minden népe hullám-történelemnek,
    kérdés, akart-e valaha is egyet!
    Az egyént úgy nézd: része az Egésznek, -
    s hányféle útra terelheti Érdek!
    Egyik a munkás húsát csontig rágta, -
    dagadtra hízzon minden pénzeszsákja!
    A másik zászlót emelt vörös fénybe,
    mosolygott a Szabadság Istenére,
    s ha kellett: meghalt érte, akár kínban..
    A történelem azt tanítja: így van!

    S az a népirtás? Megbánása hol van?
    Nők, gyermekek, jaj! marhavagonokban,
    konok kerekek, vég-végállomások..,
    keretlegények, szitkokat kiáltók,
    kilőtt golyó ártatlan agyban, szívben, -
    mennyi szégyen! Megbánás hol van? Nincsen!
    Mit ér a szó, mit bár a kényszer morzsol,
    ha némaság kél a volt-gyilkosokról,
    s a szemforgatás szobrokat emeltet
    volt-bűnöknek, – és mai szégyeneknek?

    A múlt összetett. Sohse mutasd szebbnek,
    s feketébbnek! Az igazat keresd meg,
    - s miértjeit! Ne tégy bűnbakká népet, -
    de bűnt, vétket hallgatással se védj meg!

    A nép összetett. Rétegeken réteg.
    Látón rakd össze az igaz Egészet:
    aranyból, melynek villanása penge,
    és tőrként döf égvágyú szerelembe,
    s fegyverből is, mely e szerelmet védte,
    HAZÁD: legyen gyönyörű messzesége!,
    megfejtett képletből, mit adott akkor
    a Tudás (s nem csak uzsorakamatból!),
    kis füzetből, melyből versek kiléptek
    (olykor erős az eltemetett ének!),
    Nobel díjból, amely a Világ érme,
    s hazugságból, mi zugfirkász meséje,
    misztikus hitből (nem rosszabb, mint mások
    tévedésében ingó-lengő lángok),
    szépből, nem szépből, erényből, hibából,
    fenséges fényből, alattomos árnyból,
    tiéd, nem tiéd, de minden nép ebből, -
    embertelenből és emberségesből!
    Nagyon nagy baj, ha szükségét nem érzed
    közös kenyérnek, és kinyújtott kéznek,
    s azt sem, hogy bukást közelít a vakság:

    nélkülük nincs Világ, – nincs Magyarország!

    (2012)

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +1 (1 szavazás)
KOHÁNYI TÁRSASÁG LÉPJEN BE!
AP VIDEÓ - HÍREK A VILÁGBÓL
AP VIDEÓ - HÍREK A VILÁGBÓL
Szabad Magyar Tv
Szolgálati közlemény

Felhívjuk vendégbloggereink és olvasóink figyelmét, hogy az alábbi vendégblogok némelyikének legfrissebb posztjai, ill. linkjeik technikai okokból, rajtunk kívülálló, a WordPress.com által bevezetésre kerülő változások következtében nem jelennek meg. Ezért az érintett blog-dobozkák egyelőre üresek. A probléma megoldásán az AN munkatársai dolgoznak. Addig kérjük a bloggereink és olvasóink megértését és türelmét.

Áthidaló megoldásként, a helyzet rendeződéséig itt is felsoroljuk a kárvallott blogok linkjeit, hogy olvasóik mégis el tudják őket érni az AN-ről is:


Az AN szerkesztősége.
2015.03.23.

RSS e-Vitae
RSS kanadaihirlap
RSS torokmonika
Videók

videos