Budapest – Balog Zoltán tudja, hogy mi a különbség a keresztény és a nem keresztény emberek között. A miniszternek rosszul esett, hogy az egyházak nem kérték az iskolai hittan oktatását, és azt szeretné, ha 2017-ig minden 12 év alatt gyerek családban élne. A humánminiszter szerint a keresztények és a nem keresztények között az a különbség, hogy a keresztények nem próbálják meg lejjebb venni az erkölcsi “lécet” még akkor sem, ha nem tudják átugrani, szemben a nem keresztényekkel.
Balog Zoltán a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének IX. országos kongresszusán tartott beszédében rámutatott: a keresztény emberképet “kristálytisztán” mutatja meg egyebek mellett az a nevelőszülői hálózat, amelynek keretében célul tűzték ki, hogy 2014. január 1-jétől egyetlen egy szülő vagy család nélküli kisgyermeket sem adnak intézetbe 12 éves korig, valamint 2017. január 1-jére egyetlen ilyen korú gyermek se legyen intézetben, hanem mindegyikük családban éljen.
A diakóniai, a kulturális és a közéleti munka, továbbá az oktatás fontos feladatai a keresztény közösségeknek, amiket rajtuk kívül ugyan mások is el tudnak végezni, “egy dolgot azonban csak mi tudunk: a keresztény tudatot” a nevelői, oktatói, szeretetszolgálati munkában éppúgy, mint a törvényhozásban – mondta. A keresztények életének középpontjában ugyanis ott van a mérce, amihez képest vizsgálják meg, hogy valami jó-e vagy rossz – mutatott rá.
Meglátása szerint a keresztények és a nem keresztények között az a különbség, hogy a keresztények nem próbálják meg lejjebb venni az erkölcsi “lécet” még akkor sem, ha nem tudják átugrani, szemben a nem keresztényekkel. A hívő ember tudja, hogy ha nem is viszi át mindig az erkölcsi lécet, a bűnvallás után bűnbocsánatot kaphat – jegyezte meg.
A tárcavezető azt mondta: mércét kell állítani először magunknak, azután a társadalomnak, utóbbival pedig esélyt teremtenek arra, hogy szembesüljenek azzal, hogy mi a jó és mi a rossz. Ennek érdekében vezette be a kormány az erkölcstan oktatását, ugyanis Magyarország eddig az egyetlen volt az egykori kommunista országok közül, ahol nem volt kötelező az erkölcstan oktatás. Utalt arra: “picit rosszul esett” neki, amikor volt olyan hang az egyházak közül, miszerint ők nem kérték a hitoktatás rendszerének átalakítását, pedig “e nélkül nincs jövője az országnak”.
Ave császárom!
Jó újra itt látni.
Nos, gondoltam én is mindenféle filozófiai csűrés-csavarásra, azzal bármit és bárminek az ellenkezőjét be lehet “bizonyítani”. De nem erről van szó! Én egy egyszerű, földhözragadt ember lévén, aki csak magyarul tud jól (vagy legalábbis szeretné ezt hinni és iparkodik tenni is ennek érdekében folyamatos tanulással), arról beszéltem, hogy mit jelent a mindennapi életben az értelmiségi kifejezés. (Idősebbek még emlékezhetnek rá: ez réteg. Hofi szerint ezért mondta Buga doktor: Öltözködjünk rétegesen, mert ráfázunk!)
Az említett esetben pedig éppen ebben az értelemben használják a kifejezést. Nem tudósokról beszélnek. Kalous Antal pedig teljes joggal értelmezhet, gondolkodhat másként, ám azt írja: “És ez nem “tetszik – nem tetszik” kérdése, ez tény.” Ezért bátorkodtam megkérdezni, hogy ezt honnan veszi. Ugyanis Ő nem olyan megengedő, mint Te. Nem azt mondja, hogy “én ilyen értelemben használom”, hanem kategorikus.
E szerint az álláspont szerint rengeteg tudós és művész (hogy másokat most ne is említsek) úgy a múltban, mint manapság nem tekinthető értelmiséginek. Akkor minek lehetne nevezni őket?
És igen: tudóst is írtam. Mert bizony volt és van közöttük bőven az is.
.
Csak a tisztánlátás kedvéért:
Nem szeretek “dicsekedni” vele, ennek ellenére már többször említettem, hogy ateista vagyok. Magam sem tudom megérteni, hogy józanul gondolkodó emberek hogyan hihetnek egy (vagy több) istenben (ahogy azt sem, hogy értelmes ember hogyan hihet a Fidesznek). De tudom, hogy nagyon sokan vannak, nálam sokkal de sokkal érdemdúsabbak, okosabbak, műveltebbek, tehetségesebbek. És ha mégis nekik van igazuk? Ki vagyok én, hogy eldöntsem?
Annak a megvitatásától pedig végképp tekintsünk most el, hogy mi is a kereszténység. Mert biztos vagyok benne, hogy a cikkben szereplő uraknak nem sok közük van hozzá. De ha őket kérdeznénk, minden bizonnyal más véleményük lenne.
kegyelem
Elolvastam. Nem egy szívderítő olvasmány. Meg van a külön bejáratú véleményem,és lassan már semmin nem tudok csodálkozni,ami a vallást, és politikát illeti.Gyalázat.
Amióta elolvastam Einstein “vallását” teljesen magaménak érzem:
“Én egy mélységesen vallásos hitetlen vagyok; ez egy új vallásféle…”
-
Ehhez pedig az alapot az adja meg, hogy: nem követek el senki ellen olyasmit, amit nem szeretném, hogy velem megtörténjen!
Balog úrnak először saját magának kellene mércét állítani, ha már pap létére nem tanították meg a teológián. Olvassa el a Bibliában, – Ezékiel könyvének 3. 13. 33. és 34. fejezeteiben, hogy mi a feladata egy “őrállónak”. Nem egy neonáci kormányt kiszolgálni, akikkel együtt tapossa sárba a krisztusi törvényeket. Nála már csak azok a sátánista vezető papok a bűnösebbek, akik eltűrik az igazi kereszténység lejáratását.
Nen fognak bekerülni az “élet könyvébe”.
“Meglátása szerint a keresztények és a nem keresztények között az a különbség, hogy a keresztények nem próbálják meg lejjebb venni az erkölcsi “lécet” még akkor sem, ha nem tudják átugrani, szemben a nem keresztényekkel. ”
Hát ez a hét legjobb vicce amit ez a két díszkeresztény itt összehadovál .
Szóval törvények százait és alaptörvényt minden jogi és erkölcsi szabályt felrúgva és még visszamenőleges hatállyal is ……..
Köszi Bumburi. Engem nagyon megviselt amikor elolvastam. Akkor volt bennem egy megmagyarázhatatlan félelem.
Kegyelem
Bátorság! Remélem nem hagyják elfajulni a dolgokat.