Berlin – Nagy többséggel elfogadott határozatban foglalt állást csütörtökön rendkívüli ülésen a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag amellett, hogy meg kell teremteni a fiúgyermekek vallási indíttatású körülmetélésének jogi lehetőségét.
.
A határozati javaslatot a konzervatív-liberális koalíció pártjai a legnagyobb ellenzéki erővel, a szociáldemokrata párttal (SPD) közösen terjesztették elő. A dokumentum szerint a fiúgyermekek vallási okokból végzett, „szakszerű és felesleges fájdalmat nem okozó” körülmetélésének „alapvetően engedélyezett” beavatkozásnak kell lennie. A Bundestag a határozatban felszólította a kormányt, hogy a jogbiztonság megteremtése érdekében őszig készítsen törvényjavaslatot.
.
Az ügy előzménye: a kölni tartományi bíróság június végén egy ítéletben testi sértésnek minősítette a zsidó és a muzulmán vallásúak körében gyakorolt szokást, arra hivatkozva, hogy az egyén önrendelkezési joga előbbre való a vallásszabadságnál. Az ítélet szerint a beavatkozás csecsemők esetében minősül testi sértésnek. Idősebb korban, az érintett hozzájárulásával szabadon lehet körülmetélést végezni.
.
Vallási szervezetek felháborodással fogadták a döntést, például Pinchas Goldschmidt, az Európai Rabbik Konferenciájának (CER) elnöke azt mondta, hogy a kölni döntés a holokauszt óta a legsúlyosabb támadás a németországi zsidóság ellen.
.
A zsidó vallás előírása szerint a körülmetélést nyolcnapos korban kellett elvégezni a fiúgyermekeken.
.
A Bundestagban a szavazást megelőző vitában több képviselő hangsúlyozta, hogy csak a fiúgyermekek körülmetélését szabad engedélyezni, a női nemi szerv csonkítására vonatkozó szokásokat pedig a leghatározottabban tiltani kell.
.
Az ellenzéki Zöldek nem támogatták egyöntetűen a javaslatot. Kifogásolták, hogy a kormányoldal nem biztosított kellő időt a határozat kidolgozásához. Ugyanakkor a párt egyetért a szándékkal, vezérszónokuk hangsúlyozta: ha a törvényhozás nem rendezi a kérdést, akkor Németország lesz az egyetlen ország a világon, ahol büntetik a fiúgyermekek vallási körülmetélését.
.
Az ugyancsak ellenzéki Baloldal frakciója nem támogatta a javaslatot, a párt szerint csak az érintett döntése alapján, 14 éves kor felett szabad elvégezni a beavatkozást.
.
A német társadalom megosztott a kérdésben. A YouGov közvélemény-kutató intézet csütörtökön bemutatott felmérése szerint a lakosság 45 százaléka üdvözölné, ha betiltanák a vallási hagyomány gyakorlását. 42 százalék ellenzi a tiltást, 13 százalék nem tudott dönteni.
#
cicamic
2012. július 22. vasárnap
12:06 Azonban az általad felvetet dolgokra érdemben nem reagáltak a tisztelt vallási hagyományőrzők! Pedig több érdekes kérdést is felvetettél! Szerintem a hozzászólásod telitalálat, ezért nincs rá érdemi válasz!
A szobatisztaságra nevelés kérdésében meg szokták várni, hogy a gyerek éretté váljon a kérdésben önálló akaratot nyilvánítani?
Igen, bàrmilyen furcsànak is talàlod !
Bocs Marcus Aurelius, elfelejtettem megcímezni az elôzô kommentemet.
Mint ahogy a metélést és a védôoltàst sem kellene együtt említeni.
Az elsô csonkítàs, akàrhogy is próbàljàk nevezni, a màsodik pedig esetenként halàlos fertôzô betegségektôl véd meg.
Visszatérve egy pillanatra a szobatisztasàgra : kénytelen vagy megvàrni, amíg a pici úgy dönt, hogy ràül a bilire, ha önkényesen próbàlsz meg helyette dönteni és nem adsz rà többé pelenkàt, legfeljebb odapisil, odakakil mindenhovà ! (így nyàron legalàbbis)
Különben is , a szeretet, az együttérzés, a meditàció, az ember valódi(bb) természetének ( Buddha-természetének) felébresztése nem fitymafüggô; nem a metéléstôl kerül az ember istanhez közelebb.
Ezekkel a kérdésekkel maximum azt mutattad meg, cicmic, hogy halvány gőzöd sincs arról, amit kérdezel.
” 1. Ha az áldozóoltárnál bikát áldozunk, tudjuk, hogy az Úrnak kedves illatú az. (Lev. 1:9, illetve Lev 1:3,17) A problémát a szomszédjaink jelentik, akiknek ez az illat egyáltalán nem kedves. Leölhetjük-e őket?
.
Az áldozóoltár Jeruzsálemben volt. Szerinted milyen szomszéd élt ott, akinek nem tetszett az áldozat illata?
2. Szeretnénk a lányainkat eladni rabszolgának, amint ezt Exodus 21:7 megengedi. Ön szerint mi lenne a méltányos ár értük manapság?
A jelzett helyen olvasható intézkedés arra vonatkozik, hogy egy leányt második feleségnek adnak, olyan férfihoz, akinek már van egy feleséfe.
3. Tudjuk, hogy nem szabad olyan nővel kapcsolatot teremteni, aki a havibaj tisztátalan állapotában van. (Lev. 15:19-24). A probléma csak az, hogy miből lehet ezt tudni? Megpróbáltuk megkérdezni, de a legtöbb nő nagyon dühösen reagált a kérdésre.
Igazi fölényeskedő, ostoba kommentár… Miután egy férfi csak a törvényes feleségével vagy ágyasával teremthet kapcsolatot, teljesen világos, hogy a két ember kommunikál egymással, a nő tudja, melyek a tisztulásának napjai, a havivérzés lezárultával egyébként a mikvébe is elmegy, tehát ha netán néma lenne, a ráutaló magatartás meglehetősen egyértelmű.
4. Lev. 25:44 kijelenti, hogy szomszédos nemzetségek fiai és lányai közül vehetünk magamnak rabszolgákat. Az egyik barátunk szerint ez a törvény a szlovákokra érvényes, de a románokra nem. Meg tudnák magyarázni, hogy miért ne lehetnének román rabszolgáink?
Ez az előírás kimondottan a zsidóságra vonatkozik, nem a magyarságra. Általában a micvák a zsidóságra vonatkoznak, a nem-zsidók csak a nyolc noahita törvény betartására kötelesek.
5. Az egyik szomszédunk mindig szombaton dolgozik. Az Exodus 35:2 világosan kimondja, hogy az ilyet meg kell ölni. Erkölcsileg kötelezhetőek vagyunk rá, hogy saját kezűleg öljük meg?
Ha zsidó, a Tóra a szombati munkáért halálbüntetést ró ki rá, de miután nem működik a Szanhedrin, ezt kimondani ma senkinek nincs joga.
6. Vannak, akik szerint az úszószárny és pikkely nélküli vízi állatok (pl. kagylók vagy homár) fogyasztásának bűne (Lev. 11:10), nem olyan utálatos, mint a homoszexualitás bűne. Ezzel nem értünk egyet. Állást foglalna ebben a kérdésben?
Ki hasonlítja össze a kettőt?
7. A Lev. 21:20 szerint ha szembetegségünk van, az Úr oltárát nem közelíthetjük meg. Be kell vallanunk, hogy időnként olvasószemüveget használunk. Teljesen élesnek kell lennie a látásunknak, vagy itt van azért egy kis játéktér?
A szembetegség kifejezés azt takarja, ha valakinek gennyedzik a szeme, nem azt, hogy rövidlátó…
8. A legtöbb barátunk vágatja a haját, illetve borotválja a szakállát, beleértve a pajeszát is, holott ez Lev. 19:27 szerint egyértelműen tilos. Milyen halálnemet javasol nekik?
Nem a borotválás tilos, hanem a vassal való borotválkozás.
9. A Lev. 11:8-bol tudjuk, hogy ha döglött disznó bőrét illetjük, tisztátalanok leszünk. A kérdésünk, hogy szabad-e a kapusoknak ilyen kesztyűben védeni?
Nem kell disznónak lenni, elég, ha bármilyen döglött állathoz hozzáérünk.
10. Egy ismerősünknek van egy kis háztájija. Megsérti a Lev. 19:19-et, mert földjébe kétféle magot vet. Ezenkívül a felesége olyan ruhát hord, ami kétféle anyagból (pamut/poliészter) készült. Most tényleg össze kell hívnunk az egész gyülekezetet (Lev. 24:16), hogy megkövezzük őket, vagy pedig elég, ha egy meghitt családi körben lefolytatott ceremónia keretében megégetjük őket, amint ez azok esetében megengedett, akik az anyósukkal hálnak (Lev. 20:14)?
A háztájijában csak akkor sérti meg a kétféle mag vetésének tilalmát, ha az Izraelben van. A sáátnéz tilalma azonban az egész világon kötelez. Feltéve, ha zsidókról van szó. Nem-zsidó hordhat sáátnézt .és azt vet, amit akar.
Tölgy 12:38
Azt hiszem, ez a körülmetélés téma leginkább éppen abból a szemszögből érdekes, ahogyan a bíróság vizsgálta.
Azaz az egyénnek a gyerekkori önrendelkezési jogán keresztül. Aminek épp az életkori sajátosságokból kifolyólag vannak és szükséges is, hogy legyenek korlátai. Én a magam részéről hajlok a kompromisszumra – mint írtam – mert a szülő általában mégiscsak abból az alapállásból indul ki, hogy a gyerekének a legjobbat akarja. És persze a gyerekéért felelősséget is vállal, és felelősséggel neveli. Nyilván, ha a nevelés és a felelősség terhe őt terheli, akkor kell, hogy kapjon bizonyos plusz jogokat, eszközöket a gyerek feletti rendelkezésben. A kérdés az, hol legyenek a határok meghúzva. Én elfogadom – a fentiek alapján -, hogy a gyerek vallásos nevelését a szülő határozza meg – ha ezzel kárt nem okoz. A körülmetélés szerintem nem okoz kárt, míg a “fényevés”-re kényszerítés például igen.(És épp az ilyen szélsőségek miatt szükséges az állami kontroll, aminek a mértékét, határait tény, hogy esetenként nem könnyű megállapítani.)
Az itteni hozzászólásokban tehát nem maga az a tény a zavaró számomra, hogy a körülmetélés el akarják végeztetni a gyerekükön, hiszen nyilvánvaló az is, hogy a saját legjobb meggyőződésük alapján akarják ezt. Elfogadom, hogy egy zsidó ember számára – különösen, ha valóban hisz is, tehát ,megéli és gyakorolja a vallását – ez fontos. Ha csak a tradíció miatt szeretné azt is el tudom fogadni, mert – miért ne?
Amit érdekes, és ami taszít, az az, hogy a bíróság elvi álláspontját támadják, esetleg “lenácizzák.” Pedig az logikus és összhangban van az emberi jogokkal és szerintem helyesen ítélt abban, amit ítélnie kell. Nekem úgy tűnik, hogy a bíróság ítélete nem a zsidó vallás “megítélése” volt , hanem általában hozott egy döntést az egyén önrendelkezési jogának a védelmében, történetesen a körülmetélés kapcsán. Az a furcsa, hogy magukat gondolkodó embereknek tartók nem képesek a saját vallási meggyőződésükön kívül tekintve egy kicsit “általában” szemlélni ezt a kérdést. Ha a bíróság a “fényevő” szekta kapcsán hozta volna meg ezt az ítéletet, akkor persze egyetértettek volna. A bíróság szerintem helyesen döntött abban a jogkérdésben, amiről döntenie kellett. Ezt a döntést kellett, lehetett meghozni az emberei jogok alapján. A bíróságnak szerintem nem feladata az, hogy a döntése kapcsán kialakult társadalmi felháborodással foglalkozzon akár zsidó, akár török lakosságot érint. Nincs akadálya annak, hogy a szülői jogokat szabályozzák az ítélet alapján és azokat konkretizálják, alakítsák. De ez nem a bíróság feladata, hanem a törvényhozásé.
Erre írtam a kompromisszumos javaslatomat. A gyerek amikortól jogképes lesz optimális esetben meg tudja majd ítélni, érte-e kár ebben a kérdésben. Ha úgy véli igen, akkor kapjon sérelemdíjat. Persze ez egy nehéz kérdés: hol van a határ a vallási okból történő fizikai beavatkozásokban és mi a sérelem – ha volt ilyen – ára. A körülmetélés a viszonylag egyszerű történet: évezredek óta tudjuk, nincs káros mellékhatása, jól gyógyul, ha jól csinálják, sőt még pozitív eü. hatása is van. nem vagyok gyakorlott a vallási ritualékban, de el tudom képzelni, hogy lehetnek olyan beavatkozások, amelyeknél nem így van.
A kérdésekre: érdekesek, mert azt boncolgatják, mennyire korszerűek a régi törvények. Érdekes az is, hogy nincs válasz. Pedig a zsidó fiatalok sem különböznek a nem zsidóktól: lázadnak, kérdeznek, kételkednek tini korukban. Nyilván feltették maguknak, a szüleiknek, a rabbijuknak ezeket a kérdéseket. Akik itt kommentelnek, ha már nem is, de egyszer biztos voltak fiatalok. :) Tehát ha nem is ezeket, de hasonlókat fel tettek maguknak bizonyosan. Nyilván kaptak is válaszokat – de nem osztják meg velem. Kár.
Egyébként pont a körülmetélést én egy “sarkalatos” zsidó törvénynek tartom, mert ez egy alapvető jelképes aktus, a szövetségé. Ha tehát én egy vallásos zsidó lennék, akkor bármely más előírásban képes lennék engedni, de ebben nem. (Ha nem lehetne, akkor titokban csináltatnám meg.) És mivel nem árt a gyereknek, fontos a szülőnek, én engedném. (A gyerek kevésbé sérül, mint a szülő “lelke”, ha nem teszi meg.)
Mindezzel együtt a bíróság szerintem helyesen döntött.
“A kérdésekre: érdekesek, mert azt boncolgatják, mennyire korszerűek a régi törvények. Érdekes az is, hogy nincs válasz. Pedig a zsidó fiatalok sem különböznek a nem zsidóktól: lázadnak, kérdeznek, kételkednek tini korukban. Nyilván feltették maguknak, a szüleiknek, a rabbijuknak ezeket a kérdéseket. Akik itt kommentelnek, ha már nem is, de egyszer biztos voltak fiatalok. :) Tehát ha nem is ezeket, de hasonlókat fel tettek maguknak bizonyosan. Nyilván kaptak is válaszokat – de nem osztják meg velem. Kár.”
.
Talán, ha felpillantanál…
Ricsi, igyekezetedet köszönöm, de ugye Te is érzed, hogy nem igazán válaszok. :)
Teljesen igaziak. Mi kifogásod ellenük? A kérdések annál gázosabbak, a 8. számú pl. egy kalap alá veszi a hajvágást és a borotválkozást, holott a hajat illetően a teljes kopaszság van csak megtiltva, a borotválkozás pedig akkor, ha vassal történik. A régi időkben sok ortodox külön szőrvesztő kenőcsöt rendelt a patikában, azzal borotválkozott.
És hiába sorolsz fel hatvan bűnt, a büntetésekre csak azt lehet mondani, hogy amíg nincs Szentély, addig a tórai büntetéseket (halálbüntetés, korbácsolás) nem lehet alkalmazni. A halálbüntetés amúgy is nagyon nehézkes, meghozatalához kellett, hogy az elkövetésnek két szemtanúja legyen, mindkettő szavahihető, kellett, hogy ugyanez a két ember a tett előkészületei alatt figyelmeztesse az elkövetőt, hogy amit tenni készül, az bűn; kellett, hogy a bűnpert még naplemente előtt ítélettel fejezzék be, és ha ez nem ment, akkor másnap reggel nem ott folytatták, ahol abbahagyták, hanem elölről kellett kezdeni az egészet; kellett az, hogy maga a vádlott ne védekezzen azzal, hogy ő nem tudta, hogy bűn, amit tesz; kellett az, hogy a bíróság egyhangúan ítéljen; végül kellett az, hogy a kivégzésre menet ne kerüljön elő mentőtanú. Mert ha akkor valaki előkerült és azt kiabálta: “Tudom, hogy nem ő volt” – akkor lehetett elölről kezdeni az egészet. Nem véletlenül nevezték Gyilkos Szanhedrinnek az olyat, ami húszévente egynél több halálos ítéletet hozott. Úgyhogy ennyit a folyamatosan említett megkövezésről meg megégetésről, amit a kérdéseid tartalmaztak.
1. Örülök, hogy megtudtam, az áldozó oltár Jeruzsálemben volt. Azonban a kérdés arra vonatkozik, hogy a szomszéd hogyan örülne, ha bikát áldoznánk, ha amúgy nem zsidó volna. Vagy már az a törvény nem törvény, ami az áldozásra vonatkozik? Ma már áldozni sem kell, ha a feltételek nem adottak? Elavult az áldozatra vonatkozó törvényi kötelezettség?
2. Na de akkor mi az ár, ha a leányzót második feleségnek adom? Vagy ezt a jogot már a törvény nem is garantálja, el se adhatom? Elavult a törvény?
3. Á, értem, a kapcsolatteremtés ez esetben a szexet jelenti. Ugyanakkor Lev 15:23 azt is írja, hogy aki azon a helyes ült, ahol a tisztátalan asszony, az tisztátalan legyen estvéig. Tehát ilyenkor gondolni kéne azokra az emberekre is, akik pl. a tömegközlekedésen ő utána ülnek, mert ezt kívánják meg az emberi együttélési normák. Vagy nem? Mert, ha én a villamoson haza megyek és nem várom meg az estvét, és már tisztátalanná váltan szeretkezem az urammal, úgy őt is tisztátalanná teszem. És érdeklődöm Ricsi, hogy a mikor vitt egy modernkori zsidó nő pl. Budapesten Lev 15:29 szerint két galambfiat és két gerlicét a papnak a gyülekezet sátorához, ha eltelt a hét nap az ő folyása megszűntétől számítottan? Netán ez a törvény is már elavult?
4. Válaszodból arra következtetek, hogy magyarnak nem lehet sem román, sem szlovák rabszolgája, ellenben zsidónak igen. Ez így nem igazságos, ugye Te is érzed? Különösen, ha az ember netán szlovák, vagy román. Meg mintha nemzetközi törvények is tiltanák a rabszolga tartást. Nem akarom elhinni, hogy ez a törvény még érvényben van! (Ha meg nincs érvényben, az hogy lehet?! Nem örökérvényű?! )
5. Á, értem. Mekkora mázli, hogy ez a Szanhedrin nem működik már. Így aztán lehet törvényt sérteni. A törvény érvényben van (halálbüntetés terhével), csak átmenetileg végrehajthatatlan. Nem kéne valami reform?
6. Nem tudom, Te biztos nem. Pedig itt épp egy állásfoglalás kérdés volt.
7. Na végre egy igazi válasz. Akkor mehetek, akár szemüvegben is. A nagypapa szürke-hályoggal nem. :) De ha mégis, akkor sincs semmi különösebb büntetés. Azért ez jó. Mehet ő is.
8. Jó, de ha mégis, akkor hogyan büntessük meg?
9. Jó, de akkor, ha mégis kesztyűt vettem, akkor elegendő, ha elviszem a gerlicéket és rendeztük a dolgot, vagy – különösen visszaesőknél – ennél komolyabb retorziókkal is számolni kell? És csak kézfejjel nem szabad illetni, vagy egyébként sem? (Bőrüléses kocsim van, és most aggódok egy kicsit….a cipőimről nem is beszélve)
10. Na jó, de mi a büntetés? És ha valaki Izraelben lakik, de nem zsidó, és kétféle anyagból való ruhát hord, akkor rá is vonatkozik a 24:22 szerint?
Azt már nem is merem írni, hogy mennyire aggódom a modern kor meglazult erkölcsei miatt, végtére is a házasságtörés sok esetben halálbüntetéssel jár. Vagy most moratórium van? Nem hallok halálra kövezésről. :) Vagy már ez is elavult?
Most már értem.
A törvény érvényben, csak bíróság nincs. Lájkolom. :)
ricsi
2012. július 22. vasárnap
13:46
.
“…holott a hajat illetően a teljes kopaszság van csak megtiltva, a borotválkozás pedig akkor, ha vassal történik.”
.
Akkor szerinted Isten a férfiak a szőrtelen arcbőrével, vagy a vas anyagú eszközzel szemben állított tilalmat?
Vagy netán a vélt isteni akaratot megfogalmazó akkori emberek egyszerűen azért említették a vasat, mert ezzel teljesen lefedettnek vélték a kérdést,és bíztak abban, hogy a jóváhagyott szövegből a későbbiek úgyis a helyes értelmezést olvassák majd ki?
#
cicamic
2012. július 22. vasárnap
14:31 A sötét középkor megfogalmazás mellett használhatjuk a sötét ókor megfogalmazást is! Mindkét korszaknak vannak a jelenben is vallási képviselői! Lehet, hogy a pápa is újra elrendeli az inkvizíciót?
Marcus Aurelius
2012. július 22. vasárnap
15:35
(Szerkeszt)
.
Nem véletlenül említették a vasat, és nem a “vélt” isteni akaratot fogalmazták meg. Akkor is létezett réz, bronz; ötvözet stb. A Tóra parancsolatai közt vannak megindokolt és vannak tökéletesen érthetetlen parancsolatok. Ez is az utóbbiak közé tartozik, miként a kóserság is, amiben hiábavaló dolog volna higiénikus előírásokat feltételezni.
ricsi
.
Az ószövetség kanonizálása óta a világ megváltozott.
Ezért előbb-utóbb a leg-hithűbb zsidónak is választania kell: vagy egyszerűen életképtelen különcként kirekeszti magát a körülötte zajló világból, vagy kidolgozni kényszerül valami módot arra, hogy a világba is beilleszkedjen, ugyanakkor jó zsidónak is számítson.
Jézus korában a Föld népessége valószínűleg nem érte el a 300 milliót, mások voltak az igények, a technikai környezet, minden. A földrajzilag felmérhető világ is. Az erkölcsileg felmérhető világ is.
.
Végezzünk el egy gondolatkísérletet: tegyük fel, hogy máig fennmaradt egy (a káros beltenyészet elkerüléséhez elégségesen nagy, de lényegében véve zárt körben élő) sumer népesség valahol Mezopotámiában (bár úgy lenne…). Tegyük fel, hogy nem akarnak lemaradni a világtól, sőt, csúcsszínvonalú kulturális karbantartottságú társadalmuk van, diaszpóráik Amerikában, Európában, szerte a világon, fiaik-lányaik a legjobb egyetemeken is tanulnak-tanítanak. De az életük törvényi, jogi vonatkozású részleteiben egyetlen, abszolút érvényű forrásuk van: Hammurabi törvényoszlopa.
Nem gondolod, hogy sokszor mesterséges okoskodásokra kényszerülnek majd, hogy a való világ problémáit „normálisan”, egyszersmint a Törvényoszlop szellemének és betűjének is megfelelően intézzék?
Ha az alapul vett szöveg egy, a maihoz képest nagyon másképp, más felfogások mentén megszervezett társadalomban született, amikor szinte minden (technikai, orvosi, fogalmi!, – stb.), akkor az abban foglalt tételek előbb-utóbb a betarthatóság tekintetében is divergálni fognak. Ennek a túl merev tagadása pl. a fanatizmus egyik alakja.
Abban tökéletesen igazad van, hogy olyan nincs, hogy valaki vallásos, de nem fanatikus.
Ahogy valaki itt egyszer írta (talán te?): egy lány nem lehet félig terhes.
De akkor kénytelenek leszünk a „fanatikus” jelzőt is gyűjtőfogalomnak tekinteni.
Nevezzük most ideiglenesen konstruktív fanatikusnak azt, aki az előírások betartása tekintetében elmegy odáig, ameddig még nem válik lehetetlenné az együttműködése a környezetével. Ahol forma szerint már nem lehet valamit betartani, abból a helyes erkölcsi lényeget valamilyen formulával átmenti, és életben tartja. És ami túlhaladottá vált, azzal szakít.
cicamic
2012. július 22. vasárnap
14:31
(Szerkeszt)
.
Minden, ami áldozat és ami azzal összefügg, a jeruzsálemi Szentéllyel függ össze. Amíg az nincs, addig valamennyi, az áldozathozatallal kapcsolatos előírás szünetel. Helyette vannak az imák. “a szomszéd hogyan örülne, ha bikát áldoznánk, ha amúgy nem zsidó volna.” Nos, nem kötelező Jeruzsálemben lakni, ha felépül ismét a Szentély – aki úgy fogja gondolni, hogy zavarja a dolog, az akár elköltözhet.
.
A leányzóért minimálár van megszabva, akár első, akár második feleségről van szó, amit eljegyzéskor fizet az, aki feleségül veszi, de ez is jelképes összeg, most nem akarok hülyeséget írni, de ha mai forintra átszámolod, körülbelül húsz forint. Ha a kérdés arra vonatkozik, hogy az apa adhatja-veheti a lányát, akkor a válasz nem, a hajadon ui. nem köteles ahhoz hozzámenni, akit az apja kigondolt. Az általad hozott törvényhely arról rendelkezik, hogy amennyiben második feleségnek adták, akkor ne azok a szabályok vonatkozzanak rá, mint ami egy közönséges háziszolgára szabadulás stb. szempontjából, hanem jóval enyhébbek.
.
” aki azon a helyes ült, ahol a tisztátalan asszony, az tisztátalan legyen estvéig. Tehát ilyenkor gondolni kéne azokra az emberekre is, akik pl. a tömegközlekedésen ő utána ülnek,” Ezért vannak ma is Izraelben az ortodoxia által lakott helyeken olyan buszjáratok, amikben van külön férfi és női szakasz. Én sem ülök le nővel egyazon ülőhelyre. A buszból azonban az én megítélésem szerint fölösleges cirkuszt csinálni, mert ott az ülések egymáshoz vannak ugyan csavarozva, de osztottak, úgyhogy a külön szakaszokkal szvsz túllőnek a célon.
.
” Válaszodból arra következtetek, hogy magyarnak nem lehet sem román, sem szlovák rabszolgája, ellenben zsidónak igen.” Teljesen rosszul következtetsz. A héber fogalmak szerinti “rabszolga” nem azonos azzal, amit a római jogból ismerünk, vagy az amerikai fekete rabszolgával. Ez lényegében a mai bérrabszolgával azonos, a rá vonatkozó előírások között számos olyat találsz, ami őt az önkénnyel szemben védi, lényegesen alaposabban, mint ma az új munka törvénykönyve. Olyat azonban nem találsz, hogy más nemzetnek nem lehet rabszolgája, vagy hogy nem-zsidónak meg lenne tiltva.
.
“A törvény érvényben van (halálbüntetés terhével), csak átmenetileg végrehajthatatlan. Nem kéne valami reform?” Isten őrizz. Ha felépül a Harmadik Szentély, ismét érvényben lesznek a törvények. Isten nem másítja meg a szavát, és nem cseréli fel mással.
.
A 6-ra a válasz az, hogy a bűnöket nem lehet összehasonlítani, de mégis van három bűn, amiket semmilyen körülmények közt nem követhetsz el, életed árán is tartózkodni kell tőle. Ezek a gyilkosság, az istenkáromlás és a nem megfelelő szexuális viselkedés, utóbbiak közt első helyen mint eredendően kirívó és undorító bűncselekmény a homoszexualitás (csak férfiak között). A kagylóevés tehát meg van engedve mondjuk abban az esetben, ha halálos veszély fenyeget (pisztolyt tartanak a fejedhez). Az uszony és pikkely nélküli víziállat fogyasztása tehát épp úgy tilos, mint a férfi homoszexualitás, de szélsőséges esetben az egyik meg van engedve, a másik nem. Továbbá a homoszexualitás tilalma egy a nyolcból, ami nem-zsidókra is vonatkozik.
.
A büntetések téged nagyon izgatnak. Igen, a büntetések, azok vannak, és azok hatásosak, elrettenetőek, mert csak az utóbbi 50 évben jött divatba, hogy a bűnözőt valamiért ajnározni kell – és ez idővel ki is fog menni a divatból, úgy, ahogy jött. A vallási alapon előírt büntetések azonban Szanhedrin híján nem lehetségesek, addig is a bűnösökre kárét, égi halálbüntetés jár, azaz Istenre bízzuk a dolgot. A földi igazságszolgáltatás emellett persze működhet, a Talmud azt mondja, “az ország törvénye törvény”, tehát adott esetben a magyar törvényeket Magyarországon egészen addig a pontig be kell tartani és tartatni, amíg nem kényszerít zsidót törvényszegésre. Tehát pl. ha van sorkatonai szolgálat, és ott van lehetőség kóser kosztra, akkor be kell vonulni, bármilyen kellemetlen is.
.
A disznó kikészített bőréhez való hozzáérés szerintem a muzulmánoknál játszik, én pl. nem tudok arról, hogy az Izraelbe importált autóknál a vallásos közönség vizsgálná, hogy miből van az ülés, a disznót alapvetően megenni nem szabad, kivéve életveszély esetét. De az is lehet, hogy marhabőrből vannak azok az ülések és a cipők is.
.
Nincs moratórium a házasságtörésre, itt ismét arról van szó, hogy nincs, aki meghozza a halálos ítéletet (férfira is érvényes!) Mondjuk vallásos zsidó körökben jóval visszafogottabb az összevissza baszás, ott ugyanis az emberek általában alapvető lelki társat választanak magukra élethossziglanra, tehát nem arról van szó, hogy a nő jól tejelő palit hajt magának, a pali meg ingyenkurvát. Mondjuk nem is bomlik fel minden második házasság. A zsidó megkövezést egyébként nem úgy kell elképzelni, ahogyan az iszlámban van, hanem úgy, hogy kivitték a tagot egy szakadék szélére, lelökték és utána zúdítottak nagy köveket, amikkel még pluszban összezúzták, ha az esést túlélte volna. Az érintett teljes közösségnek részt kellett benne vennie.
“Az ószövetség kanonizálása óta a világ megváltozott.”
-
Ezt mondták már a rómaiak is. Mit veszít az, aki rendesen betartja a törvényt? Pláne ma, amikor annyi technikai vívmány segít? Mivel kéne szakítani, ami szerinted túlhaladott?
.
Hamurabi törvényeit illetően igazad van, csakhogy azok nem isteni törvények.
.
A zsidóság maradéktalan betartásával a környezeteddel együtt lehet működni. Mármint a normális emberekkel. Soha nem volt könnyebb a törvényt betartani, mint épp ma, a huszonegyedik században. Azokban az országokban, ahol jelentős zsidó lakosság él, az államhatalom nem akadályozza őket vallásukban. Ha valahol ez felmerül, el lehet menni Izraelbe, vagy akinek ott nem tetszik, más demokratikus államba. Mindig keresni kell, hol tudod könnyíteni a törvényt, de nem azt, hogyan szegd meg! Ma egyszerű 500 forintos racsnis időzítőkkel előre be tudod állítani, mikor kapcsolódjon a villany le meg fel, és ezer ilyen apróság van. Semmilyen ellentmondás nem létezik a Tóra betartása és a modern kor között.
ricsi
2012. július 22. vasárnap
16:52
.
„Hamurabi törvényeit illetően igazad van, csakhogy azok nem isteni törvények.”
.
Ezzel ők vitatkoznának.
.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hammurapi_babiloni_kir%C3%A1ly
.
Idézet: „A „törvény” elnevezés ebben az esetben valójában helytelen, mivel az ókori Mezopotámiában az uralkodó nem hozhatott törvényeket, erre csak az isteneknek volt joguk. Kittu(m)-nak (szó szerint „igazság”) nevezték tágabb értelemben az érvényes világrendet, amelyet az istenek hoztak létre. Az uralkodás lényege pedig a kittu(m) fenntartása volt.”
.
A sztélé tetején egy dombormű pont azt ábrázolja, amint Hammurabi (vagy Hammurapi) átveszi a kőbe vésett „törvényeket” Samas napistentől.
.
(Vagy az ő istenhitüket relativizálhatjuk? (Én materialista vagyok.))
.
Közvetett források alapján én azt feltételezem, hogy az USA- ban sok olyan zsidó él, aki nem tudja betartani a kóser étkezés szabályait, mert egyszerűen az elérhető közelségben nem működik sakter. A vegetáriánus életmódot sem tartja valamiért reálisnak. De mihelyt valamilyen közétkeztetési szolgáltatást (menzát) vesz igénybe, nem számíthat arra, hogy ott a húsos és a tejes ételek edényeit elkülönítve használják. De mindenben hithű akar lenni, ahol ez felvállalhatatlan hátrány nélkül lehetséges a számára. Őket hogyan ítéled meg?
Izraelben hogyan bonyolódnak azok az ügyeleti jellegű, vagy valamilyen specialitás miatt folytonosságot kívánó munkák, amelyek teljesen békések, tehát az élet, a család vagy a haza védelme nem adja meg a hagyományos felmentést pl. a szombati munkavégzés alól? Pl. telekommunikációs, vagy közüzemi hibaelhárítás, kórházi, repülőtéri, tőzsdei, rendőri, vámügyi, stb. területen?
Hamurabi idejében ki tudja, hány istenben hittek. Ha materialista vagy, akkor is egyszerű logikai úton beláthatod, miért nem istenek a pogányok “istenei”. Több mindenható létezése logikai képtelenség.
.
Amerika és a kóserság… nos, talán nem tudod, de az Egyesült Államok lassan már ott tart, hogy ha bemész egy szupermarketbe, már több a kóser cucc, mint a nem kóser. Nagyon rossz a példa, ugyanis ott történetesen működik a dolog. Nem kell, hogy a közelben legyen sakter, az kell, hogy lehessen kóser húst és minél többféle élelmiszert kapni. Akkor már inkább Pestet kellett volna mondanod, itt tényleg komoly probléma az étkezés, állandóak az ellátási zavarok és pofátlanul drága minden, ami kóser. Nem beszélve a közétkeztetésről… szóval itt sokkal nagyobb bajok vannak, mint Amerikában. De tudod, az élet, hiába akarják egyesek elhitetni, nem arról szól, hogy mindenáron kényelmesebbé tegyük. És senki sem mondta, hogy zsidónak lenni könnyű. Nem ítélem meg sehogy se, aki nem vállalja fel a “hátrányt”, nem vagyok bíróság.
.
Izraelben vagy New Yorkban, Amszrerdamban, Ausztráliában stb. semmiféle felmentés nincs. Már Bécsben sincs. Ott meg van szervezve a zsidó élet, minden van, ami ahhoz szükséges, aki akar – él vele.
.
Az életveszély természetesen a szabályok legtöbbjét felfüggeszti, úgy Izraelben, mint másutt, mégpedig kötelező jelleggel: ha valaki rosszul van, köteles vagy orvost hívni, hiába van szombat, és ugyanez vonatkozik az égő házra, haza védelmére. Tőzsde természetesen nincs szombaton, de az nem létszükséglet.
Ricsi, ez a válasz válasz volt, kösz. Nem értek egyet azzal, hogy a törvények megváltoztathatatlanok, de ezen nem látom értelmét vitázni veled. Én abból az alapállásból indulok ki, hogy emberek alkották, Te pedig abból, hogy isteni eredetűek. Te nyilván “hivatalból” tökéletesnek kell lásd azokat, még akkor is, ha amúgy az eszeddel belátnád, hogy idejétmúltak és értelmüket vesztették. Legyen Neked a Te hited szerint, csak nem kell leneonácizni olyan embereket, akiknek szintén meg lehet a saját véleményük egy más ideológiai alapból kiindulva.
A körülmetélés számomra ugyanolyan vallási rítus, mint a keresztelés, vagy más vallásos rítusok, sok különbséget nem látok köztük. Szerencsétlen módon – akár tetszik, akár nem – a zsidók ezen rítusa egy csonkítás, amit nem biztos, hogy az adott ember, ha rendelkezhetne önmagával, akkor vállalna. Szerencsés módon azonban ez a “csonkítás” kicsi veszélyfaktort hordoz magában, jó hatásai is kétségtelenül vannak, tehát nem akkora sérelem a gyereken – ha egyáltalán annak tartaná – , hogy ne lehetne ésszerű kompromisszumot hozni a szülők vallásos meggyőződésének kedvezve.
Marcus Aurelius
2012. július 22. vasárnap
17:29
El kell árulnom, nemhogy az USA-ban, de Magyarországon, a vad ‘50-es években is volt lehetőség kóser élelmiszer beszerzésére.
A közétkeztetés is megoldható volt, gyerekeim az iskolába otthonról vitték a harapnivalót, ugyan ezt tettük mi szülők, a munkahelyen. A fő étkezés otthon, reggel és este történt.
Nincs olyan, hogy lehetetlen, csak a nemakarásnak lesz nyögés a vége!
Az “élet védelme” kifejezésbe sok minden belefér, még a közüzemi hibaelhárítás is, A tőzsde és a repülőtér leáll Szombat előtt, de nem ritka (sajnos) hogy orvosaink, mentőtisztek a szombati imát hagyják ott, hogy életet mentsenek.
cicamic
2012. július 22. vasárnap
18:38
(Szerkeszt)
.
“Minden az égből jön, kivéve az istenfélelmet” (Talmud)
Ricsi:
“Ha materialista vagy, akkor is egyszerű logikai úton beláthatod, miért nem istenek a pogányok “istenei”. Több mindenható létezése logikai képtelenség.”
Fene tudja, nem biztos, hogy egyet értek Veled. Attól függ, hogy a “mindenhatóságot” hogyan képzeled el. Ha pl. egy kétpólusú erőt veszel (szentkettősség, hahaha) egy istennek, akkor kettő részerő ad ki egy mindenhatót. A jó-rossz felosztás adja magát. Ha meg már kettő ad ki egy egészet, akkor miért ne lehetne akár több részre (pl. feladatok, vagy természeti erők szerint) felosztani az egészet.
Logikailag én nem tartom kizártnak- mert nem az. Számodra, mint zsidó hitűnek természetesen logikailag képtelenségnek tűnik, de nem a logika, hanem a hited szab gátat a gondolataidnak.
Ha materialista vagy, akkor arra a következtetésre is juthatsz, hogy nulla darab isten van :-))
Nem. Ha a mindenhatóságot a normál értelme szerint értelmezed, akkor nem lehet több mindenható. Még kettő se. Ehhez még csak vallásosnak se kell lenni. “Ha kétpólusú erőt veszel…” Miért vennék?
Ricsi, szép idézet
“Én csak mély sajnálattal látom, hogy Isten olyan sokat megbüntet gyermekei közül számos butaságukért, amelyekért csak Ő Maga tehető felelőssé; véleményem szerint csak nemlétezése lehet mentség számára. ”
(Albert Einstein)
Péter 19.02
Akár még az is lehet. :) :)
Ricsi:
Miért ne vennék? :)
Gedeon 15.55
Sajnos elnézve az emberek általános egymás iránti tolerancia szintjét még azt is könnyen elképzelhetőnek tartom. Ez esetben engem valószínűleg boszorkányság miatt megégetnek majd. :)
Ez itt csak egy mellékszál, de mivel többen is fűztek hozzá ezt-azt:
Ha materialista vagy, akkor semmiféle “természetfötti” tényezőt nem tételezhetsz fel. Semmilyen szervező, rendelkező, vagy ha tetszik, teremtő szubjektumot. A Nagy Bummot követően kialakultak az anyagi részecskék és kölcsönhatások, és azóta az történik, amit a spontán lehetőségek jóvoltából ezek lehetővé tesznek. Más nincs.
Mára viszont már bőségesen megismerhettük az emberi agy működésének ama oldalait, amelyek lényegében megmagyarázzák, hogy miért és hogyan lettek a vallási képzetek “kitalálva”. Igen szép, az emberre szerethető lényként tekintő terület.
hHibajav.: “természetfölötti”
(Az ördög nem alszik.)
Marcus Aurelius
2012. július 22. vasárnap
20:38
(Szerkeszt)
.
Ja. Csak a nagy bummot nem magyaráztad meg :)
.
Ez olyan, mint amikor a cári orosz időkben egy kis stetlbe eljutott a vonat híre: egyik kocsi a másikat húzza, de nincs előttük ló. Erre küldöttséget menesztettek Varsóba, hogy megvizsgálják a problémát. Hazatérve a küldöttség jelentést tett a rabbinak: az utolsó kocsi azért megy, mert az előtte lévő húzza. Na és amaz? Azt meg az előtte lévő. Így mentek végig egészen a mozdonyig. Mire a rabbi kérdi: no és a mozdonnyal mi van? Azt mi húzza? “Nem tudjuk. De a problémát kilencven százalékban megoldottuk!”
“Mára viszont már bőségesen megismerhettük az emberi agy működésének ama oldalait, amelyek lényegében megmagyarázzák, hogy miért és hogyan lettek a vallási képzetek “kitalálva”. Igen szép, az emberre szerethető lényként tekintő terület.”
.
Inkább azt kéne vizsgálni, mitől lesz valaki ateista, az az igazi orvosi eset :)
ricsi
.
Azt egyetlen értelmes materialista sem állítja, hogy ők mindent tudnak. Pl. semmit nem tudnak az anyagnak a Nagy Bumm előtti állapotáról.
Ők arra jöttek rá, hogy viszont kizárható a különféle istenségek, lelkek, démonok stb. létezése. Ellenben megmagyarázható ezeknek a képzeteknek a kialakulása.
.
“Inkább azt kéne vizsgálni, mitől lesz valaki ateista, az az igazi orvosi eset :)”
.
Érdekes, érdekes álláspont.
.
Akkor vizsgáljuk meg talán azt is, hogy a legkülönbözőbb vallások követői között is találhatók olyanok, akik maximális komolysággal állítják: az ő hitük az igazi. Teszik ezt teljesen egyforma komolysággal, egymást kizáró vallások védelmében.
.
Mi errőla te véleményed?
Csak nem az, hogy a te hited az egyetlen igazi, a többi pedig ilyen-olyan tévtan?
Egyébként nem biztos, hogy te a szándékolt jelentésben használod az “ateista” fogamat.
Attól, hogy valaki tagadja a megszeméyesített isten(-ek) létét, azaz ateista, még vígan hihet pl. a már meghalt emberek tovább élő lelkében. Démonokban, tudatos és tudattalan természetfölötti tényezőkben, babonákban. A materialista ellenben semmi ilyesmit nem tételez fel, és ez óriási különbség.
“Több mindenható létezése logikai képtelenség.”
Ha istenrôl beszélünk, az emberi logikàt jobb félretenni !
De még az emberi logika szerint sem az !
Kedves Marcus Aurelius, ajànlom a Kalachakra-mandalàt ! :)))
halandor
.
Ez egyre meredekebb.
:-(
Lehet, hogy filozófiatörténetet írunk.
.
Pedig én még magamhoz se vettem a felvilágosut táplálkozás jegyében,a rezrevatrol-tartalma miatt naponta elfogyasztandó vörösbort (reményeim szerint valódit).
halandor
2012. július 22. vasárnap
21:37
.
“Több mindenható létezése logikai képtelenség.”
.
Ezt a mondatot te úgy idézted ricsitől, mint cáfolható állítást.
Hát, nekünk, embereknek csak emberi logikánk van, de aszerint most csak ricsinél lehet az igazság. Ez nem valami “ráérzés”, ez logika.
.
Mire mennék én azzal a Kalachakra-tannal?
.
Ez egy buddhista gyakorlat. Mihelyt buddhista, már feltételez olyasmiket, amik az anyagi világon kívül vannak. Pl. a testtől függetlenedni képes lelket.
Innentől kezdve a valóságtartalma minden további mérlegelés nélkül nulla.
Illetve, ha vannak benne materiális alapon is megfogalmazható, kipróbálható, működő részei, akkor tegyék meg ezen leválasztását a természetfölötti elemeket is tartalmazó eredeti tanról, és közöljék a természettudományokkal (pl orvostudománnyal) foglalkozó közegekben.
A buddhizmus àllàspontja nagyon tisztességes : az égvilàgon semmi nem létezik, se anyag, se istenek, se démonok, így abszolút értelemben ez a komment sem, létük relatív és feltételekhez kötött, és fôleg nem àllandó, ellentétben az öröktôl létezô és feltételekhez nem kötött lélekkel, amely mindannyiunk eredeti àllapota, amelybe elôbb-utóbb( sajnos utóbb) mindnyàjan visszatérünk, és ettôl a pillanattól kezdve , most, hogy újra a nonduàlis( értelemszerûen személytelen) realitàsba olvadtunk, az egész gyakorlatilag meg nem történtté vàlik, újra az örökkévalóban kérózunk.
Na erre tessék gombot varrni !
Ettôl még persze a buddhista tantra tele van istenségekkel, démonokkal, poklokkal, ami relativ valósàg csak* , az istenségekhez intézett imàk, rítusok, mantràk stb. csak az eszközei a megvilàgosodàsnak ( tehàt a bennünk szunnyadó buddha-természet felébresztésének ), amit végsô fokon a buddha nem a sajàt felszabadulàsàra fog hasznàlni, hanem a lények megmentésén fàradozik életrôl-életre.
A màsik rébusz, csak az együttérzés oldalàról közelíthetô meg, intelligencia nincs kizàrva, logika igen.
* relatív abban az értelemben, mint ez az életünk, ezekkel az érzékeinkkel, ezzel a tudatunkkal( ezt dobta a gép, hogy klasszikust idézzek), de pl. a poklokban az nagyon fàj, menyei bolygókon pedig hú de jó, marha sokàig tart mind a kettô, de a végén elmúlik, a lélek viszont nem múlik el soha, abban pedig az a jó.
Na,egy kis buddhista tanrtra dióhéjban,igazolandó hogy létezik antimaterialista-antiidealista ateizmus is, ki ne hagyjuk !:)))
Marcus Aurelius, valóban, a buddhizmus bàr ateista, nem közelíthetô meg érdemben materialista felfogàssal.
Viccen kívül, ajànlom figyelmedbe Fritjoff Capra mûveit, mint pl. A fizika Taoja címût, a modern fizika és az ôsi keleti vallàsok összevetésével foglalkozik.
Egyébként egészségedre !
halandor
2012. július 22. vasárnap 22:09
.
Az, hogy két-háromezer évvel ezelőtt, unatkozó, ám tagadhatatlanul fantáziadús aszkéták mit találtak ki (ki tudja, milyen ajzószerek hatása alatt), az lehet nagyon kreatív, nagyon gyönyörködtető agyfürdő, de nincs szükségképpen kapcsolata a realitással.
.
„A buddhizmus àllàspontja nagyon tisztességes : az égvilàgon semmi nem létezik,…”
.
Aki ezt komolyan veszi, azzal nem nagyon érdemes vitázni.
Ha semmi sem létezik, akkor azok a feltételek se léteznek, amelyekről a következő tagmondatok egyikében beszélsz.
.
„…ellentétben az öröktôl létezô és feltételekhez nem kötött lélekkel,…” hoppá, akkor mégiscsak létezik valami, ellentétben az első mondatodnak a kettőspont után következő részével.
.
Amúgy pedig: nem akarok ok nélkül udvariatlan, még kevésbé durva lenni, de amit te ajánlasz, arról azonnal látszik, hogy … kitaláció.
Na most a természettudomány pont attól tudomány, hogy nem tűr magában semmiféle kitalációt.
.
Ha ennek az alapszemléletét nem érzed, akkor lehet, hogy meggyőzhetetlen vagy, de azért ugye nincs mindenki az egyetlen és abszolút igazság birtokában, aki valamiről meggyőzhetetlen.
halandor
.
“…hogy létezik antimaterialista-antiidealista ateizmus is,…”
.
Valóban, erre én is kitértem itt, 21:16-kor, ricsihez címezve. (Bár az antiidealistát a te mondatodban nem ismerhetem el, ez egy szakkifejezés, itt nem helyénvaló)
“…A fizika Taoja címût, a modern fizika és az ôsi keleti vallàsok összevetésével foglalkozik.”
.
Bevallom, hogy nem ismerem az említett művet, és lehet, hogy ez kilóg a sorból, és veszteség nem ismerni. Nem tudom.
.
De bizonyos gyanúra késztet az, hogy mostanában van egy divatja az olyan műveknek, amelyek … hm… tudományosnak látszanak. Pl. unatkozó, önmagukat túlértékelő sznob úrinők részére. Akik szeretik magukat fellengzős olvasmányok hatására kivételesen okosnak érezni. Ugyanakkor nem biztos, hogy le tudnának érettségizni az adott évben matematikából, fizikából, vagy biológiából. Szóval visszataszító flörtölési próbálkozás a tudományok világával, minden alap nélkül. Csak a nagy érzés keresése jegyében.
Vannak azután becsületes ismeretterjesztő művek is, szintén az intelligens, érdeklődő kívülállók szemléletének formálására. Ez a két műfaj megkülönböztethető. Ez utóbbiak világába sincs ám belépő bizonyos alapismeretek világos, tiszta készlete, és bizonyos racionális szemlélet nélkül.
.
Az általad említett műnek már a témaválasztása is elegendőnek látszik a besoroláshoz.
A maya naptárak világvége-jóslatairól nincs benne szó véletlenül?
Azt nem mondtam, hogy a buddhizmus termeszettudomàny lenne.
Arról van szó, hogy pl. a kvantumfizika egyes tételei, mint pl. egy esemény bekövetkezése egy adott idôben több helyen, vagy az a probléma, hogy az esemény bekövetkezési valószínûsége több, mint 100 %, vagy az úgynevezett
“Isteni molekula”, ami adja a részecskéknek a tömeget, amit annyira keresnek, szóval szàmtalan tétel és gondolat különösebb erôlködés nélkül pàrhuzamba àllítható a Tao-ban, hindu és buddhista szutràkban leírtakkal.
Aki hisz ebben, annak tetszik, aki nem hisz, annak belemagyaràzàs, és ez így van rendjén .
Capra fizikus, filozófus…
Isteni részecske, bocs (màr amennyiben így fordítjàk, magyarul még nem talàlkoztam vele)
“…különösebb erôlködés nélkül pàrhuzamba àllítható a Tao-ban, hindu és buddhista szutràkban leírtakkal.”
.
Vagy: az író visszaélt azzal, hogy a sznob olvasók mindkét téma iránt elég sötétek, és így elég könnyen bámulatba ejthetők.
.
Mértékadó tudományos folyóiratokban napvilágot láttak olyan értékelé sek a műről, amelyek dícsérik azt, hogy a mű tényleg egzakt tudományos összefüggésrendszert világított meg az ősi keleti vallások, és a modern fizika világai között? Hogy tehát az egyik rendszer homomorf leképezéssel átvihető a másikba?
.
Mert ha nem, akkor hagyhatjuk is.