Berlin – Nagy többséggel elfogadott határozatban foglalt állást csütörtökön rendkívüli ülésen a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag amellett, hogy meg kell teremteni a fiúgyermekek vallási indíttatású körülmetélésének jogi lehetőségét.
.
A határozati javaslatot a konzervatív-liberális koalíció pártjai a legnagyobb ellenzéki erővel, a szociáldemokrata párttal (SPD) közösen terjesztették elő. A dokumentum szerint a fiúgyermekek vallási okokból végzett, „szakszerű és felesleges fájdalmat nem okozó” körülmetélésének „alapvetően engedélyezett” beavatkozásnak kell lennie. A Bundestag a határozatban felszólította a kormányt, hogy a jogbiztonság megteremtése érdekében őszig készítsen törvényjavaslatot.
.
Az ügy előzménye: a kölni tartományi bíróság június végén egy ítéletben testi sértésnek minősítette a zsidó és a muzulmán vallásúak körében gyakorolt szokást, arra hivatkozva, hogy az egyén önrendelkezési joga előbbre való a vallásszabadságnál. Az ítélet szerint a beavatkozás csecsemők esetében minősül testi sértésnek. Idősebb korban, az érintett hozzájárulásával szabadon lehet körülmetélést végezni.
.
Vallási szervezetek felháborodással fogadták a döntést, például Pinchas Goldschmidt, az Európai Rabbik Konferenciájának (CER) elnöke azt mondta, hogy a kölni döntés a holokauszt óta a legsúlyosabb támadás a németországi zsidóság ellen.
.
A zsidó vallás előírása szerint a körülmetélést nyolcnapos korban kellett elvégezni a fiúgyermekeken.
.
A Bundestagban a szavazást megelőző vitában több képviselő hangsúlyozta, hogy csak a fiúgyermekek körülmetélését szabad engedélyezni, a női nemi szerv csonkítására vonatkozó szokásokat pedig a leghatározottabban tiltani kell.
.
Az ellenzéki Zöldek nem támogatták egyöntetűen a javaslatot. Kifogásolták, hogy a kormányoldal nem biztosított kellő időt a határozat kidolgozásához. Ugyanakkor a párt egyetért a szándékkal, vezérszónokuk hangsúlyozta: ha a törvényhozás nem rendezi a kérdést, akkor Németország lesz az egyetlen ország a világon, ahol büntetik a fiúgyermekek vallási körülmetélését.
.
Az ugyancsak ellenzéki Baloldal frakciója nem támogatta a javaslatot, a párt szerint csak az érintett döntése alapján, 14 éves kor felett szabad elvégezni a beavatkozást.
.
A német társadalom megosztott a kérdésben. A YouGov közvélemény-kutató intézet csütörtökön bemutatott felmérése szerint a lakosság 45 százaléka üdvözölné, ha betiltanák a vallási hagyomány gyakorlását. 42 százalék ellenzi a tiltást, 13 százalék nem tudott dönteni.
Làtod, eddig ez eszembe sem jutott, de utànanézek !
Érdekes hasonlóságokról persze talán össze lehet szedni egy kötetre valót, sátáni háttér nélkül is. De ez csak egy tücsök-bogár kategória. Attól még érdekes lehet, ha nem akarj amagát másnak feltüntetni, mint ami.
.
Hankiss Elemér, akinek általában szívesen olvasom az írásait, közel tíz évvel ezelőtt írt egy könyvet, “Az emberi kaland” címmel. agyon élvezetes és értelmes könyv, ajánani tudom mindenkinek. De ő maga mondta vagy írta valahol, kokrétan erről a könyvéről, valahogy így: “… persze tudományos szempontból egy ilyen könyv csak ujjgyakorlat…” tehát semmi megdöbbentő újdonságértéket, illetve ennek a látszatát nem akarta a könyv köré kerekíteni.
.
A modenn fizika és a tao összefüggései… vagy bevallottan csak szórakoztató olvasmány, de akkor szemlélet formálására ne használjuk, hivatkozási alapul se, vagy valódi forradalom az elmélettörténetben, de akkor hol a méltató tudományos visszhang?
“Csak nem az, hogy a te hited az egyetlen igazi, a többi pedig ilyen-olyan tévtan?”
.
Nem feltétlenül, az iszlámban és a kereszténységben vannak helyes elemek, amiket a zsidóságtól vettek át. Főként az iszlámban, ami nem bálványimádás, és ideológiailag a legközelebb áll. De említhetném a buddhizmust, taoizmust is, ami a zsidó hit szerint Ábrahám keletre vándorolt gyermekeitől eredő, legitim bölcsesség. Persze van totál tévtan vallás is (sátánimádás stb), de az egyistenhívő vallásokban sok rokonság felfedezhető. Ami a zsidóságban unikum, hogy ez az egyetlen vallás, ami az egész népnek, sőt valamennyi leendő léleknek és betértnek kinyilatkoztattatott. Az összes többinél egy ember lép fel azzal az igénnyel, hogy ő az, aki tudja a tutit. Mi mindnyájan ott voltunk a Szináj lábánál, és a dolgunk az, hogy emlékezzünk az ott elhangzottakra, és azt továbbadjuk.
Miért pont sàtàni hàttér ?
És holnap majd elolvasom a vàlaszt, bonne nuit !
ricsi
2012. július 22. vasárnap
23:43
.
Ezzel használtál a hit megvallása méltóságának
.
Persze én materialistaként is, mindig is elismertem, hogy létezik méltósággal és értelmesen megélt hit, még ha kevesen is képesek így megélni. Ekkor egy, a világ iránti speciális beállítottságnak tekintem. És az így hívő emberek intelligenciájára bízható, hogy az egyházuk politikai játszmái ne szippantsák be őket, vagy az élet és a szakterületük problémáit a nagy Ibn Rusd óta megfogalmazott kettős igazság jegyében kezelhetővé tegyék.
(Vannak bunkó és becstelen módon vallásos vallásosok is (meg materialisták, vagy inkább hit nélküliek is), tudjuk, de most nem ők a téma.)
.
Én is, ösztönösen a zsidó hitben sejtem még a legizgalmasabb vonzerőt (de lehet, hogy ennek csak az az oka, hogy túl kevés ért el hozzám pl. az óegyiptomi vallásból – gondolom, te is ismered a hipotézist, hogy az egyistenhitet voltaképpen egy fiatal fáraó, a IV. Amenhotepnek született, Ehnatonná vált uralkodó reálpolitikai érdekei szülték, és az ott raboskodó zsidók csak átvették, egy bizonytalan származású egyiptomi „herceggel” együtt)
.
A magyarázatod többi részén is el fogok még meditálni.
.
És persze te is sejted, hogy igazából mit mond erről a materializmus.
Mármint arról, hogy más vallásokban is vannak helyes elemek.
.
Azt, hogy minden tömegvallás alapvetően közösségszervező kulturális jelenség.
Az emberi közösségek alanya, az ember, mindenfelé eléggé hasonló. Félti az életét, szereti a családját, törekszik a biztonságra, összefog a társaival a fennmaradás érdekében, a közösségben kidolgozzák a konfliktuskezelés szabályait, a párkapcsolatok, az utódnevelés, a közösségen belüli hierarchia, a valamely tag meghalása után rendezendő kérdések (családfői szerep, anyagi javak, hivatal kire szálljon, stb.), és mivel az ember mindenfelé hasonló, ezek a szabályok is törvényszerűen sok hasonlóságot fognak mutatni. Nem is képzelhető el másképp.
.
Nem térítettük meg egymást, de remélem, egyikünkben sem marad neheztelés :-)
.
.
Azért ha egyszer hívő lennék (kizárt), akkor azt a hitet kéne választanom, hogy én is elmondhassam: “…mindnyájan ott voltunk a Szináj lábánál…” beleborsózik a hátam, nagyon hat rám a természetfölöttinek a sejtése, Homéroszt és a Gilgames-eposzt (Rákos Sándor nagyon remek fordításában) is ezért olvasom szívesen, és A Mester és Margaritát is… csak hát a valóság…
És a káldeus Urban született, Istenkereső Ábrahám története is egy mágikus hatású történet, azaz talánm inkább legenda… azért Thomas Mann jól írta meg ezt a világot.
És a káldeus Urban született, istenkereső Ábrahám története is egy mágikus hatású történet, azaz talán inkább legenda… azért Thomas Mann jól írta meg ezt a világot.
Amenhotep/Ehnaton egyistenhite azért hagyott kívánnivalót maga után. Igaz, egy kivételével minden istent eltörölt, de az az egy isten a nap lett. A nap pedig nem isten, mint az köztudott. Az ott raboskodó zsidók átvettek sok mindent, a Szináj lábánál folyt disznóság az aranyborjúval pl. kimondottan az egyiptomi Ápisz-bika kultuszának a felélesztése volt.
.
A szináji kinyilatkoztatással kapcsolatban nagyon hízott a májam, amikor egy tanuláson a rabbi mondta, hogy mindnyájan ott voltunk és különféleképp emlékszünk, azután ránézett a feleségemre és azt mondta: “De Gabi emlékszik a legjobban.” :)
.
“csak hát a valóság…’” A valóság az, hogy aki testileg ott volt a kinyilatkoztatásnál, az belehalt a sokkba, Úgy kellett több százezer embert újjáéleszteni.
halandor
2012. július 22. vasárnap
23:48
.
Miért pont sátáni hátér?
.
Mert nagyon aljas dolognak tartom azt, ha valaki pusztán szórakozásból, cinizmusból, a többi embert mélységesen megvetve, és végső soron anyagi haszonért, visszaél mások tudatlanságával, és még nagyobb hülyét csinál belőlük, mint amekkorák azok a saját emberségükből lenni képesek.
.
A modern fizika és az ősi keleti vallások összevetése…
Az ősi keleti vallások művelői még az ingamozgás szemmel látható szabályszerűségeit sem ismerték. Gőzük se volt az atomtól. Az elektromos jelenségekről. A gravitációról. Nem ismerték a Pitagorasz-tételt. Nem voltak, nem is lehettek pl. olyan származtatott mértékegységeik, mint pl. a nyomás, sebesség, gyorsulás, stb. Egyszerűen nem tudtak mennyiségeket kezelni, legalábbis úgy nem, hogy a segítségükkel törvényszerűségeket rögzítsenek. Akár a súrlódási együtthatót használják. Hogy pl. egy tömeg által keltett gravitációs tér vonzereje egy másik tömegre a közöttük levő távolság négyzetével fordítottan arányos. Differenciálegyenletekről talán inkább ne is beszéljünk.
De megrágtak egy marék bételdiót, elkerekedett szemekkel belerévültek a világba, és ilyen ihletett, vagy transzállapotban ráéreztek azokra a nagy örök világegyetem-állandókra, amelyeket aztán Fritjoff Capra megtalál náluk, és olyan csini párhuzamba állítja őket pl. a kvantumelmélet eredményeivel. Vagy a Heisenberg-féle határozatlansági relációval.
.
Te ezt komolyan veszed?
.
Ez csak egy szélhámos szemétség lehet, akárcsak az asztrológia és társai. Kulturális bűncselekmény, pedig a tanult embereket nem azért taníttatták részben a közösség költségén, hogy aztán azok puszta heccből rombolják a kiszolgáltatott, tudatlan, de érdekességre és önértékelésre vágyó tömegek fejében azt a keveset, ami ott mégis létrejött.
.
Felszínes hasonlóságokat, vagy azok látszatát összehordani, az nem kunszt. Hókuszpókuszolni egyet fölöttük, szintén nem az.
.
Tanmese következik:
Volt egyszer egy szegény ember, és annak egy disznaja. Meg egy valahol kapott orvosi szikéje, varrótűje, stb.
Egyszer csak eltűnt az udvarról egy éppen akkor frissen hozott hal. A disznó pont
arrafelé járt-kelt.
A disznó ette meg a halat, vagy sem?
.
???
.
A szegény ember, ha akarja, elkábíthatja a disznót, felvágja a gyomrát, és abban vagy megtalálja a halat,szálkástul,vagy nem. Ekkor teljes bizonyosságra tehet szert abban a kérdésben, hogy a disznó ette-e meg a halat vagy sem. De nem tudhatja, hogy a disznó megéri-e az estét. (A műtét miatt, ugye.)
Ha nem nyúl a disznóhoz, akkor (szinte) biztos lehet abban, hogy a disznó megéri az estét, de sose fogja megtudni, hogy a disznó ette-e meg a halat.
Na itt a Heisenberg-féle határozatlanság, Durbints sógor viszonyaira alkalmazva. És különféle történeteket lehet kitalálni arról, hogy a sógor, este, a lehetőségeke tűnődve, mikre is érzett rá.
.
De az ilyesminek semmi köze nincs semmiféle tudományhoz, se a tisztességhez.
.
Közben beúszott egy emlék,láttam egyszer egy könyvborítót a következő címmel: Malacka és a Tao.
Nem egy sorozat ez?
A tanmesén majd gondolkodom .
Több kötetre való Mici-mackó van.
Meg se merem említeni : àllítólag taoista beütése van !…
Diogenész:
“Ne vedd el, amit nem adhatsz!”
Marcus Aurelius:
Ez a te disznós-halas tanmeséd a “Heisenberg-féle határozatlanság”-ról valahogy kísértetiesen emlékeztet Schrödiger macskájának esetére, meg a “Cicamica haj, hová lett a vaj? Ott látom a bajuszodon, most lesz neked jaj!” szövegű mondókára, csak kevésbé érthető, kevésbé szellemes. Azt is mondhatnám, hogy kevésbé egyszerű, és ezért ajánlom megfontolásra Occam borotváját, valahányszor elhatalmasodni érzed magadon a fölösleges szószaporítás, a tudálékosság kényszerét. Főleg, hogy nincs mire lefitymálnod az ősi keleti vallásokat, sem lenézned az általad mélyen megvetett, “kiszolgáltatott, tudatlan, de érdekességre és önértékelésre vágyó tömegeket”.
És, hacsak a te orvosi szikével fölszerelkezett hasfelmetsző szegényembered nem metélni akar, akkor talán itt és most inadekvát a vele való példálózás, főleg, hogy egy másnap megejtett “tisztességes és tudományos” excrementum-analízis választ adhat Durbints sógor kínzó dilemmájára.
taotológia
.
A disznóhoz: ha a gyomortartalomban akarsz biztos lenni, bizonytalan leszel a disznó túlélésében. Ha a túlélésében akarsz biztos lenni, bizonytalan maradsz a gyomortartalomban. Tehát nem lehetsz egyszerre mindkettőben 100%-osan pontosan biztos.
(Ha szükség volt rá.)
.
De ezt nem értem: „…nincs mire lefitymálnod az ősi keleti vallásokat,…”
.
Ha ráérsz, légy szíves összeszedni azon szavaimat, amelyekkel lefitymáltam az ősi keleti vallásokat.
De ilyeneket nem fogsz találni.
.
Amit én lefitymáltam, az az a törekvés, hogy ókori vallások nézeteiben valaki „felfedezzen”, vagy azokba belemagyarázzon olyan tartalmakat, amelyek aztán sokat mondó párhuzamokat mutatnak majd az ókori vallások és a modern (mondjuk a XX századtól alakuló) fizika között.
Ahogy nevetségesnek tartom azokat, akik szerint pl. Nostradamus valójában minden fontos későbbi eseményt megjósolt, nevetségesnek tartom azokat is, akik szerint a mayák előre látták a világvégét, az ókori indiaiak ismerték az ősrobbanás tényét, a buddhista tanok egyes világkorszakai megfelelnek annak, ahogy esetleg a világegyetem történetét nagy kozmikus katasztrófák tagolják. Szerintem valójában az fitymálja le (alacsonyítja le) az ókor keleti vallásokat, aki csak annyira érdemesíti azokat, hogy felszínes párhuzamok lehetőségeivel visszaélve, valami misztikus ködöt teremtsen, olyan sejtető tartalommal, hogy „ők már tudták…”, hű de izgalmas, és csodálatos. Legalábbis ilyesmire következtetek halandor soraiból: „pl. a kvantumfizika egyes tételei, mint pl. egy esemény bekövetkezése egy adott idôben több helyen, vagy az a probléma, hogy az esemény bekövetkezési valószínûsége több, mint 100 %, vagy az úgynevezett “Isteni molekula”, ami adja a részecskéknek a tömeget, amit annyira keresnek, szóval szàmtalan tétel és gondolat különösebb erôlködés nélkül pàrhuzamba àllítható a Tao-ban, hindu és buddhista szutràkban leírtakkal.”. Ha látszik is párhuzam, az nem lehet több, mint egy „optikai csalódás” típusú, félrevezető látszat. Ahogy pl. két párhuzamos tömegjelenség valamilyen ismérvében mutatkozó korreláció (bármilyen szoros is), nem oksági összefüggés, bár sajnos megesik, hogy annak tüntetik föl.
.
Nem gondolod, hogy Occam borotváját inkább azoknak kéne ajánlanod, akik szerint ókori vallási bölcselők azért állítottak a mai fizika nézeteivel látszólag párhuzamba állítható dolgokat, mert „tudtak valamit…” ?
.
„…az általad mélyen megvetett, “kiszolgáltatott, tudatlan, de érdekességre és önértékelésre vágyó tömegeket”.”
.
Légy már szíves megnézni, hogy milyen szövegösszefüggésben is fordul elő az én szövegemben az a mély megvetés (kitől jövően merült fel).
.
Rosszallom a kulturális tunyaságot, gyakran dühít is, nem örülök annak, hogy az általános iskolából kikerülőknek min. a fele funkcionális analfabéta, de azt a „mély megvetést” most az én hozzáállásomként így ide idézni, hát, ügyes, ügyes, de nem tisztességes.
.
„…csak kevésbé érthető…” (a te hsz-ed ötödik sorában) hát, kinek hogy.
.
„…kevésbé szellemes.” Biztosan igaz, de ezúttal nem is bánom, nem is lenne célom a szellemesség jó hangulatával körülvenni egy általam épp elítélt hamis analógiát.
.
Idézek tőled néhány töredéket: „ajánlom megfontolásra Occam borotváját” „inadekvát a vele való példálózás” „excrementum-analízis” „kínzó dilemmájára „
.
És még egy töredéket idézek tőled: „…elhatalmasodni érzed magadon a fölösleges szószaporítás, a tudálékosság kényszerét.” Hm.
Marcus Aurelius, nem adtad meg sem a disznó, sem a hal paramétereit (sztem nem is gondoltál erre, beérted a kommersz képzetekkel, valamint lazán átsiklottál a varráshoz elengedhetetlenül szükséges cérna képletbe emelése fölött is), mindez azt jelenti, hogy képtelen vagy csak föltételezni is egy olyan konstellációt, amiben a hal>disznó, ezért a képzelőerődet szemlátomást meghaladja az az opció, amikor hal eszik disznót.
Többnyire igaz, hogy az vagy, aminek látszol. Ez esetedben egy egysíkú, lapos, unalmasan kiszámítható és megjósolható rutinos kellemetlenkedőt jelent.
.
“Ha ráérsz, légy szíves összeszedni azon szavaimat, amelyekkel lefitymáltam az ősi keleti vallásokat.
De ilyeneket nem fogsz találni.”
Peched van, vagyok szíves, és peched van, találtam.
“Az ősi keleti vallások művelői …megrágtak egy marék bételdiót, elkerekedett szemekkel belerévültek a világba, és ilyen ihletett, vagy transzállapotban ráéreztek azokra a nagy örök világegyetem-állandókra…”
Sajnálom, ezt most buktad.
taotológia
2012. július 25. szerda
05:45
.
Tisztelt olvasótársam: a keleti vallások is kollektív alkotások. Nagyon sok és sokféle ember hozzájárulásával formálódtak. Ezek között természetesen nagy számban lehettek nagyszerű emberek, és esetleg nagy számban lehettek (feltevés!) gyarló emberek is. Minden ember gyarló néha. És a nagyszerűség egy-egy pillanata is kijuthat olykor a gyarlóknak.
.
Természetesen amikor a bételdió-mámorban a két és fél ezer évvel későbbi fizikával oly könnyen párhuzamba állítható felismeréseket produkáló guruk képét felidéztem, azokat akartam nevetségessé tenni, akik szerint ilyesmi egyáltalán lehetséges. Remélem, hogy akik elolvasták, azok meg is értették. Sőt, szerintem te is megértetted. Csak láthatóan nem tudsz mit kezdeni egy ellenszenvvel.
taotológia
2012. július 24. kedd
05:56
.
Azt írod: „Ez a te disznós-halas tanmeséd a “Heisenberg-féle határozatlanság”-ról valahogy kísértetiesen emlékeztet Schrödiger macskájának esetére,…”
.
Tényleg emlékeztet, de azért nem ugyanaz.
Schrödinger macskájának nevezetes hasonlata azt példázza, hogy egy konkrét mérés vagy detektálás előtt az elmélet csak valószínűségeket ad valamire, pl. egy állapotra.
.
A Heisenberg-féle határozatlansági relációnak az a lényege, hogy valamilyen részecskével kapcsolatban elvileg ki van zárva az, hogy két állapotjelzőnek egyszerre teljes, egzakt pontossággal birtokában lehessünk. Tehát azért nem ugyanaz.
Ez a szép a samsaràban : dialektikus !
:)))
Tolato-lógia:
Friedrich Nietzsche: „ Ma már mindenki tudja, hogy az ellentmondás elviselésének képessége magas fokú kultúra jele.”
Albert Einstein: „ A régi tudásokról és hitekről egyre gyakrabban derül ki, hogy a félelmek vagy a tudás hiánya indokolta létrejöttüket.”
Albert Einstein: „ Nézz mélyen, mélyen a természetbe, és mindent jobban meg fogsz érteni. Ha ez után sem érted, tanulj, vagy légy egy vallás hívője.”