Miért rossz Európának a magyar alkotmány? 2012. január 8. vasárnap 16:59 | John Nadler / Klukon Bea / RR Forrás: AN

New York/Budapest – „Miközben Európa óvatos optimizmussal harangozta be 2012-ben, hogy az új pénzügyi reformok jobb évet hozhatnak, Magyarország jobboldali konzervatív kormánya új alkotmányt léptetett hatályba, amely ellenzői szerint az ország európai uniós tagságát fenyegeti – ez pedig tovább károsíthatja Magyarország gyengélkedő gazdaságát”, írja John Nadler, aki tévesen pártoknak tulajdonítja a január másodikai megmozdulást, egyéb megállapításai azonban figyelemre méltó éleslátásról tanúskodnak.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által egyfajta „rendszerváltásnak” kikiáltott dokumentum, amely jelzi, hogy Magyarország formálisan befejezte az 1989-ben megkezdett posztkommunista átmenetet, komoly figyelmeztetéseket kapott nemzetközi kritikusaitól, s kórusban tiltakoztak ellene a nemzet korábban megosztott ellenzéki pártjai is.

Január másodikán tiltakozók tízezrei özönlötték el Budapest utcáit, kikelve az uralmon lévő, 2010-ben elsöprő választási győzelmének köszönhetően az alkotmányreformhoz szükséges kétharmados többséggel rendelkező Fidesz párt által szerzett és elfogadott alkotmány ellen. Az ellenzék – benne a liberális LMP, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Demokratikus Koalíció mozgalom – által a Magyar Operaház elé szervezett tüntetés ritka példája volt az olyan pártok közti konszenzusnak és együttműködésnek, akik eleddig képtelenek voltak bármiben közös nevezőre jutni.

Az ellenzéki vezetők szerint a dokumentum csak az egyik utóbbi erőfeszítés az Orbán-kormány részéről, amely a magyar társadalom legkülönbözőbb szintjeire ki akarja terjeszteni ellenőrzését, így a korábban független központi bankra és az igazságszolgáltatásra. „A Fidesz az új alkotmánnyal lényegében megsemmisítette az 1989-1990-ben [a Szovjet által Magyarországra erőltetett kommunizmusból való átmenet idején] elért eredményeket”, mondja Dorosz Dávid, az LMP országgyűlési képviselője. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, aki az MSZP-t hagyta el, hogy létrehozza a Demokratikus Koalíciót, azt állítja, az alkotmány létfontosságú „fékeket és ellensúlyokat” távolít el a magyar demokratikus rendszerből. „Aggódom ennek a társadalomnak a jövendőbeli szabadsága és demokráciája miatt”, mondja.

Épp ennyire aggasztó az Orbán-kormánnyal szemben külföldön megfogalmazott kritika. Szerdán a nemzetközi piacok történelmi mértékben árazták le az euróval szemben a magyar forintot. Elemzők szerint a forint zuhanása a befektetői pesszimizmusnak köszönhető, akik nem hiszik, hogy Magyarország képes lesz megszerezni az igencsak szükséges forrásokat a Nemzetközi Valutaalaptól, különösen azután, hogy decemberben, amikor a kormány a központi bank önállóságát csorbító szabályozásokat léptetett életbe, a tárgyalások megszakadtak.

S mialatt mindez gyengíti a magyar gazdaságot, a kormány lépése az ország európai uniós tagságát is veszélybe sodorhatja. A Népszabadság című magyar lap az Egyesült Államok egykori magyarországi nagykövetét, Mark Palmert idézi, aki szerint „immár nem elképzelhetetlen az sem, hogy az Európai Unió kivesse magából Magyarországot”. Gyurcsány volt miniszterelnök szerint Palmer szavait igen komolyan kell venni „Figyelmeztető üzenet ez Magyarország számára”, mondja. „Aki nem érti, mi a demokrácia és a nyugati élet, az nem lehet a nyugati klub tagja… Igazi történelmi vereség lenne, ha kirekesztenének bennünket az EU-ból. Elképzelhetetlen drámát élne meg Magyarország.”

Gyurcsány véleménye szerint Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy az EU-n kívül egymagában elboldoguljon. „Az 1989-es rendszerváltás volt a magyar történelem egyik legfontosabb fejleménye”, állítja. „S ennek része a NATO- és az EU-tagság. Nincs más üzenetem a magyaroknak, mint az, hogy a nyugati életforma az egyedüli módja annak, hogy életünket jobbá tegyük.”

A kommunizmus huszonhárom évvel ezelőtti összeomlása óta Magyarország keményen megdolgozott azért, hogy kikovácsolja kapcsolatait Nyugat-Európával és az Egyesült Államokkal. 1999-ben (Orbán első miniszterelnöki terminusa idején) csatlakozott a NATO-hoz, 2004-ben az EU-hoz, 2008-ban a Schengeni Szerződéshez, amelynek keretében megnyíltak a határok Magyarország és további huszonöt övezeti tagállam között. Magyarország a legutóbbi gazdasági válságig eltökélten haladt a közös valuta bevezetése felé.

Gyurcsány és a hozzá hasonló vezetők számára Magyarország EU-ból való távozása az elért eredmények megsemmisítése lenne. Mirco Tonin, a budapesti Közép-európai Egyetemen kutatómunkát végző közgazdaság-professzor szerint pedig míg egy drámai magyarországi gazdasági lassulásnak nem lenne olyan végzetes hatása az eurozónára, mint a görög vagy az olasz gazdaság összeomlása, a magyarországi gazdasági válság „erős hatást gyakorolna az eurozónához nem tartozó EU-országokra”. Még egy kisebb uniós tagország pénzügyi összeomlása is hullámhatást idézne elő, amely a befektetői bizalom terén újabb válsághoz vezetne. Az IMF-nek a Magyarországgal való tárgyalásai jövő heti washingtoni folytatását célzó elszántsága mögött az EU áll, amely elszánta magét arra, hogy meggátolja ennek bekövetkeztét.

De ha Magyarország álláspontja nem enyhül olyan kérdésekben, mint a központi bank autonómiája, nem jöhet létre az üzlet az IMF-fel. Gyurcsány volt miniszterelnök azt mondja, nem biztos abban, hogy a kormány kompromisszumra való hajlandóság birtokában kezdi meg a tárgyalásokat az IMF-fel. „Nem tudom, együtt akar-e működni Orbán az IMF-fel és az EU-val, vagy időnyerésre játszik, hogy magyarországi pozícióit megszilárdíthassa”, véli Gyurcsány. Ha játék, „akkor nagyon veszedelmes játék, többé-kevésbé öngyilkos játék.”

A sok-sok figyelmeztetés dacára nem úgy fest, hogy a kormány vissza kíván lépni, és minden jelzés egy, a homokba húzott vonal a kormány és az ellenzék között, ami az utcára menetelt és demonstrációk folytatását eredményezte. „[Az utcai tiltakozások] az üzenetküldés egyedüli módkát jelentik”, állítja Gyurcsány, megjegyezve, hogy a Fidesz masszív többsége fölöslegessé teszi a hagyományos parlamenti ellenzéket. „Egyedül az utcán tudjuk megmutatni az erőnket.”