Budapest – Békésen ért véget, de a korábbiaknál már paprikásabb hangulatban zajlott a D-day nevű demonstrációsorozat legfőbb eseménye a Kossuth téren. A Kónya Péter-Árok Kornél páros az eddigiekhez képest a legnagyobb perspektívát kínálta fel a lengyel Szolidaritás mozgalom mintájára meghirdetett Magyar Szolidaritás Mozgalom létrehozásával. A Magyar Szolidaritás Mozgalom akár váltópárttá is kinőheti magát, ha a szervezők tudják, mit akarnak, és ideológiailag is megtalálják a mozgalom arculatát.
Kezdi megtalálni a hangját a tiltakozók növekvő számú tömege, egyre gyakrabban hangzik fel az “Orbán takarodj!” rigmus, de az ellenállók még nincsenek elegen és a radikalizálódás ideje még nem érkezett el – ezek lehetnek a legfőbb tanulságai a szombati demonstrációnak. Az egyik szónok még azt is mondta, hogy nem valami ellen, hanem valamiért gyűltek össze, ami nyilvánvalóan nem igaz: a többség Orbán Viktor önkényuralmi rendszere, a kiépülő diktatúra, a demokratikus jogok eltiprása, és a dolgozókat érintő hátrányos döntések, az érezhetően növekvő nyomor ellen vonult az utcára. Az udvarias fordulat érzékelteti, hogy a tömegtámogatás hiánya miatt mindenki kerüli a nyílt konfrontációt, a tiltakozások egyelőre a rendszeren belül akarnak változtatásokat, nem az Orbán-rendszert támadják.
Ez azonban nem lesz mindig így, és a politikai ellenzéket megszégyenítő szakszervezeti páros, Kónya Péter és Árok Kornél meg is nyitotta az utat a demokratikus erők számára, hogy megteremtsék egy új ellenállási mozgalom és párt alapjait. Lengyel mintára meghirdették a Szolidaritás létrehozását, Magyar Szolidaritási Mozgalom néven. Jelenleg ez az első épkézláb és a siker reményével kecsegtető kezdeményezés az Orbán-diktatúra ellen. Ha ez képes lesz összefogni az elszigetelt civil kezdeményezéseket, a szakszervezeteket, nem válik egyéni törekvések és ideológiai csaták martalékává, akkor ez a csoportosulás később váltópártként is megjelenhet Orbán bebetonozott diktatúrájával szemben. A később elkerülhetetlen radikalizálódáshoz jó előjel, hogy egy tűzoltó és egy katona vezeti.
A Szolidaritás és a Pink Floyd The Wall című száma arra utal, hogy a szervezők a kommunista diktatúrával szembeni ellenállás nosztalgiáira építenek. Ez azért tévedés, mert egyrészt a mögöttük állók elsősorban baloldaliak, akik sokat merítenek a baloldal antifasiszta hagyományaiból. Másrészt az épülő diktatúra ideológiája klerikális-fasisztoid elemekre támaszkodik. Egyértelműen a magyar jobboldal kirekesztésre, a politikai katolicizmusra, antiszemitizmusra és soviniszta nacionalizmusra épül. Ezért a magyar Szolidaritás mozgalomnak elsősorban a baloldali hagyományokra és a klasszikus a liberális eszmékre kell épülnie, ha sikeresen akarja támadni a jobboldali, nacionálklerikális, fasisztoid diktatúrát. Hosszútávon a magyar Szolidaritás vezetőinek szembesülniük kell azzal, hogy a mintának tekintett lengyel Szolidaritás legfőbb támasza a katolikus egyház volt, Magyarországon pedig az Orbán-diktatúra legerősebb támasza a katolikus egyház. Az ideológiai tisztázás megkerülhetetlen feladat lesz.
A szombati tüntetésen elhangzottak jó és fontos mondatok: “a kormány a szemünk láttára kormányozza szakadékba a hazánkat, a jövő pedig kiszámíthatatlanná vált”, “hazudik az a szakszervezeti vezető, aki velünk szembe helyezkedik”, “Azok beszélnek munkáról, akik soha nem dolgoztak”, “A kormány háborút folytat a szegények, a hajléktalanok, a devizahitelesek ellen, mindenki ellen, aki nem velük van” (ehhez képest amatőr és a kezdeti gyerekbetegségek számlájára írandó, hogy a szakszervezeti vezetők közül többen azt hangoztatták, hogy “mi nem harcolni akarunk”, harc nélkül ugyanis nincs esélyük még a bérkövetelések teljesítésére sem), “semmilyen kormánynak nincsen kétharmada, csak a népnek van kétharmada, a kormány feladata pedig a szolgálat”, stb..
A kezdeti bizonytalankodást tükrözi, hogy Kónya Péter azt mondta, “Teremtsünk egy jobb, demokratikusabb országot”", ami azt jelzi, hogy a munkavállalói követeléseken túl, az ország egészére vonatkozó követeléseik is vannak, de Magyarországon nem egy “demokratikusabb” országot kell teremteni (vagyis diktatúra helyett féldiktatúrát), hanem “demokratikus” országot, mert a jelenlegi nem az. Az induló mozgalom jövője sok tekintetben függ a spontán módon vezetővé váltak ideológiai fejlődésétől, világnézeti tisztánlátásától.
Az ellenállás leendő magjának tekinthető továbbra is vezetésre vár, hálás minden lehetőségért, amikor tiltakozását kifejezheti, de még mindig nem lát a horizonton egy olyan határozott erőt, amelynek vezetői elég bátrak, tudják, hogy mit akarnak, tisztában vannak azzal, hogy mi ellen küzdenek, és a napi munkavállalói (egyébként fontos) érdekeken túl a diktatúra felszámolása is a céljuk. A magyar Szolidaritás lehet ilyen, ha a most megkezdett harcban a vezetők a szükséges ideológiai, világnézeti fejlődésen átesnek, ráébrednek arra, hogy kivel állnak szemben, mi a tét, és hogyan lehet ellenük sikeresen harcolni. Ez egy folyamat, a magyar Szolidaritás meghirdetése jó gondolat, megnyitja a perspektívát az ellenállás előtt, és alapja lehet egy későbbi győztes mozgalomnak és váltópártnak is.
Ha el nem rontják, ha zavaros fejű liberális értelmiségiek szét nem cibálják, és ha ők maguk rájönnek küldetésük lényegére, akkor a Kónya-Árok páros kezdeményezéséből kialakulhat az, amire mindenki vár. Ha így lesz, akkor Orbán Viktor megjegyezheti magának a mai napot, mert ettől a naptól kezdve az ő legfőbb ellenfelét nem Gyurcsány Ferencnek hívják (aki jellemzően csak civil résztvevője ennek a megmozdulásnak), hanem Kónya Péternek és Árok Kornélnak. Ha ők elég bátrak lesznek arra, hogy elfogadják azt a szerepet, amire a sors – láthatóan – kiszemelte őket. Ha nem, akkor is egy fontos része és színfoltja lehetnek az ellenállásnak.
A tömeg már szívesen ordítana, és gondolatban előbbre jár, mint a megmozdulás szervezői.
Tisztelt Geri Tibor!
Kossuth Lajos elsősorban azért volt bizalmatlan Görgey Arthurral szemben, mert az volt a meggyőződése, hogy az diktatúrát akar bevezetni…
.
Nem új politikai rendszer kell ennek az országnak, nem új a l k o t m á n y (bocs’, alaptörvény), hanem . c s a k . a régiben m e g l é v ő sok, sok, . s o k
e l ő n y ö s, méltányos és demokratikus elemet kell . k i t e l j e s í t e n i. Épp ezt nem tudta megcsinálni egyik kormány sem. Az egyik, mert nem akarta, a másik, mert szégyenlős volt, a negyedik azért mert bár tényleg akarta, neki minden lépése előtt még a szalmaszálat is az útjába gördítették, csak hogy “ne sikerüljön a rohadtnak”. A ma még . h a t á l y o s . Alkotmányunknak azon passzusát, miszerint senki egyedül n e m . s a j á t í t h a t j a . k i a hatalmat, kizárólag a most regnáló kabinet szegte, szegi meg, de borzasztóan súlyos mértékben. A diktatúra nem kialakulóban van, hanem már meg is megtermtették. Ez most már valóban új rendszer húsz év liberális demokráciája után. Ha úgy tetszik, lehet választani választhatod – de csakis a Diktatúrát.
Ma citálnak bűnvád alá egy színtisztán demokrata miniszterelnököt!!!!!!!!!!!!
Hiba javítás:
“csakis a Diktatúrát” helyett: csakis a Diktátort
Kocka, elütöttem, VIDI. Teljes nevén Videoton.. :))
…..
Avi, jól aludtam, csak unom már a töketlen dolgokat.
Mr.Belze
2011. október 3. hétfő
09:09
Mea Culpa! a kommentemben 46 órás az 4-6 lenne.
Mi is csak leírjuk a véleményünket. Én például azt, hogy valóban nincs szükség újabb LMP-kre, a fidesz liberális tagozatának és őfelsége jól fésült és jól idomított ellenzékének bőven elegek ők is. Aki arra vevő: a lelke rajta.
Jelenleg Magyarországon a középen van hatalmas tömeg, amelyik nem kér sem a baloldali, sem a jobboldali pártokból, mert mindkettő már elárulta a bele helyezett reményüket. A SZAKszervezeti mozgalom – és a politikában be nem sározódott új vezetői tehát egy meglevő és valós társadalmi igényt elégítenek ki. Odáig meg eljutottak a szervezők, hogy politikai formáció nélkül nem tudnak eredményeket elérni. Nagyjából azt csinálják, amit Gyurcsány akart a DK-val: középre húzódni, és ezt az inaktív tömeget mozgósítani.
A természet irtózik az űrtől – és a vákuumot mindig betölti valami. Ha terveik
szerint politikailag egyelőre semlegesek is, de a munkásérdekek képviselete (és a jobboldali osztálydiktatúra elleni szembeállás) miatt eleve inkább balhoz számítanak. Én baloldali emberként ezért nem konkurensnek, hanem szövetségesnek tekintem őket. Nem véletlenül vernyákolnak most a jobbosok!
kekec
“Jelenleg Magyarországon a középen van hatalmas tömeg”
Hol, milyen középen?
A hatalmas tömeg ott van, ahol mindenkinek elege a politikából, a tehetséges és igazmondó politikusokból, a szegénységből, a munkanélküliségből, a leszakadásból és a kilátástalanságból. Ne kergessünk vágyálmokat, ha kérhetem.
A munkásosztály, mint olyan eltünt. Nyugaton belesimult a középosztályba, nálunk meg a kiszolgáltatottak, védtelenek, kizsákmányoltak kategóriájába soroltatik be. A baloldali értelmiség (ha létezik egyáltalán ilyen) felszívódott, így tehát nincs, aki megfogalmazza az ellenállás ideológiáját, célját, programját.
Nem szólva a médiáról, ami agyonhallgatja, lesajnálja, rágalmazza a másképpen gondolkodókat.
Szeretnék, de nem hiszek a sikerben. Egyedül a Kónya Péter-Árok Kornél szándékai tisztaságát nem kérdőjelezem meg.
Ez az ország olyan mértékben fityesz vírus fertőzött, olyan mélyre zuhant az apátiába, hogy a többség nem hallgat a józan szóra.
Gonoszka!
Amikor az emberek nem mozdulnak akkor minden jó szándék csak töketlennek fog hatni. Tudsz jobb ötletet?
A jószándék, miént tudjuk a Mennyek Országába vezető autópálya kopásálló burkolata. Kevés. Igazán nem tudom, mi a fészkes fenét lehetne tenni. A társadalom közömbössége csakis a fityesznek kedvez, melyet az aztán ügyesen kombinál egy kis megfélemlítéssel is. Oszt annyi.
Nincs ötlet. No idea. Keine Ahnung.
Geri Tibor,
“Az Orbán rendszerrel az szállhat szembe a sikernek legalább a reményével, aki nem csak az Orbán rendszer felszámolását tűzi a zászlajára, hanem az eddigi rendszerekkel való szakítást is, és új politikai rendszert hirdet.”
Ez így nem fog menni. Délibábokra általában nem bukik a magyar, hanem csak jól bejáratott, ismerős hívószavakra lelkesedik, és akkor üvölt torkaszakadtából.
De a lényeg a délibáb. Mi az, hogy “új politikai rendszer”?! Ez ugyanolyan üres duma, mint a “Lehet más a politika”. Ha lehet, akkor milyen lehet? Ha új, akkor milyen?
Miért nem jó modern parlamentáris demokrácia, a hatalmi ágak szétválasztása, az állam és a vallás különválasztása, a hírközlés és a vélemény szabadsága, a vállalkozás szabadsága és az emberi méltóság védelme?
És ha nem jó, ha más kell helyette, akkor nem csak az a kérdés, hogy mi az a más, hanem az is, hogy az ország elég jól elkülöníthető rétegei közül ki fogja azt elfogadni, ki felvállalni, ki fog áldozatokat hozni érte? Továbbá ki és hogyan fogja megvalósítani?
Amíg ez nem tiszta, adig maradjunk a máshol bevált megoldásoknál.
girbegurba
Józan, okos gomdolatok a tieid.
Mi az a legkisebb közös többszörös, amit mindenki elfogad. Ez a kérdés. Amíg ez meg nem találtatik, lehet álmodozni.
Mennyire nem lep meg.
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=400987
2011-10-03 10:45
Elvennék a brutális parancsnok „sztárnyugdíját”
Elvenné a 2006-os őszi tömegoszlatás miatt jogerősen elítélt egykori rendőr alezredes nyugdíját Gulyás Gergely.
A parlament 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló albizottság elnöke a Magyar Hírlapnak azt mondta: más elítéltek a lefokozással együtt elveszítik magasabb fizetésüket, így a nyugdíjuk is csökken.
Gulyás véleménye szerint Vágó Lászlónak nem származhat előnye abból, hogy 38 évesen szerelt le, amiért most 280 ezer forintos nyugdíjban részesül. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a már nyugdíjba vonult rendőrök járandóságát nem érinti egy esetleges bírói lefokozás.
A 2006-os októberi rendőri túlkapások egyik leghírhedtebb osztagát vezető Vágó Lászlót múlt héten 1 év 8 hónap letöltendő börtönre ítélték, amiért szándékosan eltörte egy már megbilincselt tüntető ujjait. (lm)
Ui> A balsai jelentesben meg 241 ezer van. Pedig ez ev marciusi adat.
Azota nem volt emeles.Meg hogy sztarnyugdij,persye egy parlamenti kepviselo az nem sztarnyugdijas.
(Az ekezetek hianya Fedora Live cd+mobil net+palmtop)
Szakszervezetek még soha nem döntöttek kormányt, pláne nem Magyarországon. A Szolidaritás is kénytelen volt pártként működni Lengyelországban.
Az érdekvédelmisek akciója kizárólag akkor lehet sikeres, ha találnak maguknak egy pártot amely a politikai mezőben is artikulálni tudja követeléseiket.
A legke tehát fel van adva.
Xenophanes
De nincs ilyen párt.
Igen Avi. Tudok jobbat elképzelni. . Most ebédelek, aztán egy hangyányit ledőlök. . Aki meg hülye, az ******** *** ! Tanácsolom neked is. Elnéztem a “tüntetés”
felvételeit.
Emlékszel József A. versére? A Tömeg! Na, csak úgy eszembe jutott.
Ez nem volt Tömeg. Ez csak ****** volt.
Nincs ilyen párt.
Alapítsunk egyet!
…
Először csak levelezünk egymással, ötletelünk, gondolkodunk.
Utána elkezdünk egy programot kidolgozni.
Amikorra a program vázlata készen lesz, addigra körvonalazódik, hogy kik lesznek benne.
…
Meghívhatjuk a szakszervezetekből azokat, akik hasonlóan gondolkodnak, velünk gondolkodhatnak ők is.
Az egész elkezdődhet itt az AN-en is, egy új cikk írásával.
Ha van rá igény akkor szívesen továbbgondolom, leírom kócos gondolataimat, és fésülhetjük tovább együtt.
…
Hm?
girbegurba
Az új politikai rendszer nem délibáb.
“Egész-séges” demokráciának hívom…
Ha elolvasod, rájössz, hogy a legkisebb közös többszörös is benne van….
http://peacekeeper.nolblog.hu/archives/2011/01/25/Az_egesz-seges_demokracia/
Gonoszka!
Akkor most melyik a tanácsod nekem? A ****** ***, vagy pedig, hogy dőljek le pihenni? -:)
kocka tivadar
Igen, egyetértek, hogy előbb az alkotmányban benne levő jó dolgokat kell kiteljesíteni.
Pl Rákosi alkotmányában is benne volt, hogy “minden hatalom a dolgozó népé”…és a 89-es (hatályos) alkotmányban is benne van, hogy “minden hatalom a népé”. Ennek ellenére a pártok folyamatosan szűkítik a nép jogait pl a népszavazások körének szűkítésével.
Mindez azért lehet, mert nálunk 45 után nem a nép alkotott alkotmányt, hanem csak a pártokat képviselő képviselők.
Ezért kell új politikai rendszer, amiben a képviselő nem szűkítheti a nép hatalmát és abból következő jogát.
Az alkotmányt azért kell a népnek alkotni, mert a hatalom tulajdonosa a nép, és a tulajdonosnak a joga, hogy a tulajdona mindenkori birtokosairól rendelkezzen.
Egy népalkotmány gyakorlatilag arról szól, hogy a nép ki között és hogyan osztja meg a hatalmat, és milyen államot hoz létre.
Ha Orbán helyzetét nézem, akkor az történt, mint amikor egy albérlő meg akarja fosztani a tulajdonost a tulajdonától, a lakásától….
Így akarja Orbán megfosztani a népet a hatalomtól….
Pihenjünk Avi, pihenjünk. :))
Geri Tibor! Bocsánat, hogy beleszólok a kocka t. vel folytatott vitátokba, de én úgy gondolom, hogy a nép közvetlenül nem tud jogszabályokat, alkotmányt, vagyis új rendszert alkotni, mert az maga lenne a Bábel Tornya. A nép tagjai – tetszik, vagy nem – csak az általuk megbízott , ill. megbízhatónak talált politikusok, képviselők útján – az ő közreműködésükkel képesek erre. És pech, ráadásul egyénileg, a pártok kizárásával sem megy ez adolog. A pártok, parlament az egyeztetés a konszenzusos(!) megegyezések színtereként a koncentrált népakarat megnyilvánulásának a helyszíne – és nem a Duna jege, vagy a Rákóczi szobor összehugyozott talapzata.
Mert ki is az a nép? Egy tízmilliós amorf embertömeg. Ez véleményében és hangjában is elérhetetlen és megérthetetlen valami. Ezért csakis válogatott képviselők útján fejezhető ki az Ő akarata. Nem lehet a ki ér oda hamarabb, azé a csoki játéktere…
A konszenzus rendszeres hiánya az adott nép emelkedettségének – mondhatnók fejlettségének – a hiányára vezethető vissza. Szomorú, de ezt a hiányzó fejlettséget kellene vissza, vagy megszerezni. Ebbe rendszert vinni – az lenne csak az igazi új rendszer, és nem a még érvényes és tartalmas alkotmány semmibe vétele.
Geri Tibor,
Ez már Platonnak sem sikerült, pedig ő elég mély gondolkodó volt.
A társadalmat, annak mozgását csak a konkrét társadalom konkrét elemzésével lehet viszonylag jól leírni. A modellek hasznosak, sőt, elengedhetetlenek, de nem az ilyen formális modellek, amikre hivatkozol. Viszonylag jó modellje volt Marxnak is (ha már az osztálytársadalmak fejlődésésénél tartunk), de az sem volt mindenre kiterjedő, mindenre használható. Figyelembe kell venni a gazdaság, a köznapi kultúra, vallás, tudomány, művészet, politikai hagyományok stb. struktúráját, azok kölcsönhatását, a természeti körülményeket, a politikai földrajzi környezetet, a közelmúlt eseményeit, az oktatás és egészségügy helyzetét stb.
Geri Tibor,
még valami. A társadalom rettenetesen bonyolult szövedék.
Javaslom, hogy maradjunk a magyar történelemnél, Hegedűs Géza: Az írástudó c. történelmi regényét. Ebből a szempontból nagyon tanulságos, ezen túl pedig kellemes olvasmány is.
girbegurba
Jól látható, korábban milyen tanulmányokat folytattál.
Ha valamit a mai (populista, szélsőjobbos) politika kiátkoz, még nem biztos, hogy értéktelen.
Demokratata kommentjei a 168óráról:
A Magyar Szolidaritás ideológiai- és pártkötődéseken felüli összefogást hírdetett a munkavállalók jogainak és a demokratikus, parlamentáris, alkotmányos politikai lehetőségek folyamatos és egyre fokozódó csorbítása ellen. Mozgalomként, a békés megoldás és összefogás jegyében. Így lehetősége van a mai mesterségesen megosztott és jogaitól, javaitól egyre inkább megfosztott, zavarodott és többségében reménytvesztett tömegek megszólítására, s az egész országot veszélyeztető folyamatok törvényes keretek közé való visszatérítésére. Össztársadalmi összefogást. szolidaritást hírdet, hogy a különböző rétegeket és csoportokat tovább ne lehessen kijátszani egymás ellen, és hogy a jogos érdekek egyensúly mentén új társadalmi megegyezés jöhessen létre..
Tudja, tudjuk, hogy ez nehéz és küzdelmes út, ahol sok tév- és mellékút ls létezik.. Ezért van szükség az össztársadalmi összefogásra és részvételre, hogy közös erővel és közös ésszel-gondolkodással megtaláljuk a kivezető utat a fenntartható viszonyok megteremtéséhez.. Mert jövőt, kilátást, megoldást kell találni magunknak és az országnak.. nem egyetlen csoportnak, hanem minden ittlakónak..
Van tehát esélye egy Szolidaritásnak. Sajnos, a legnagyobb veszély, ami leselkedik rá, éppen önmaga. Egyrészt, hogy a sokféle (és bizony több helyen ellentétes) érdekek mentén egymásra talált szervezetek képesek lesznek-e túllépni saját problémáikon? Másrészt, hogy sikerül-e felépíteni egy működőképes, fegyelmezett, de mégis demokratikus szervezetet, és nem veszik-e el az egész az egyes résztvevők (és vezetőik) közötti hatalmi torzsalkodásban? És legfőképpen – ha ez a szervezet létrejön – elég hiteles és hozzáértő embert tud-e felmutatni ahhoz, hogy a politikában, pártokban végletesen csalódott emberek megmozduljanak, és elmenjenek rájuk szavazni?
Mert ha Orbán kezéből erőszakkal kell kicsavarni az ország kormányát, akkor teljesen mindegy, milyen szervezet jött létre október elsején.
Egyelőre van egy reménységünk. Ez is valami, másfél év bénultsága után.
és éppen ez az, ami a siker reményével kecsegteti a kezdeményezőket.. Nem véletlenül állapították meg sokan, hogy “..nekünk Mohács kell!!”, mert addig nincs meg az összefogásra való kellő késztetés és hajlandóság.. Itt és ma már sokan érzik a saját bőrükön, hogy valami megoldás kell, hogy így nem emhet tovább.. valamint azt, hogy a jelenlegi politikai életben (értsd: pártok között!!) nincs olyan, amelyiktől megoldást lehetne várni.. Ezt nagyon jelzik a közvéleménykutatási eredmények..
Ezért kell az összefogás, ezért kell egy “politikánkívüli” és “szűz” erő.. egy új stílus.. és új emberek.. Potenciálisan benne van..
Rajtunk múlik.. mit csinálunk belőle.. be kell lépni.. alakítani.. tartalommal feltölteni.. értelmes (és MEGVALÓSÍTHATÓ!!) célokkal.. és tenni, tenni, tenni…
a lényeg az össztársadalmi összefogás, az érdekek, jogok, jogszerűség, élet- és jogbiztonság védelme, ami közös lehet, és összehozhatja szinte az egész társadalmat (az érdeksérelmet szenvedettek nagyrészét). Ez az első.. A politikai jellegű célok vagy az azokhoz szükséges lépések még távoliak.. Először önmagát kell definiálni és felépíteni a mozgalomnak.. társadalmi célokkal.. amelyek ma nem tűrhetnek halasztást, sem az ország, sem a társadalom/lakosok továbbélése, fennmaradása miatt.. A cél nem a pártoknál megszokott (és mindent félrevivő!!) hatalomszerzés, hanem problémamegoldás (válságkezelés!!) pártszínezetek és ideológiai vonások/viták nélkül – DE társadalmi szintű párbeszéd és megegyezés alapján (tudod, mint a tűzoltáskor: az első az életek mentése!!).. Ez elsődleges.. a politikai jellegű kérdésekkel most nem szabad foglalkozni, mert elviszi az időt és az energiát.. és hatalmi harcokhoz vezethet.. Ha már a gazdaság és a demokrácia alapja a helyén van, akkor lehet egyéb kérdésekben is dönteni.. vitatkozni.. részkérdésekről.. oldalakról.. ideológiákról.. Vészhelyzet van, csak még sokan nem tudják, érzik.. ezt kell megoldni.. minél hamarabb.. ennek a feltételeit megteremteni.. alapokat ehhez.. társadalmi felismerést.. megegyezést.. összhangot.. csak a leglényegesebb dolgokban, amelyek közösek.. a hatalom kérdése szerintem csak azután következik..
És ez a felismerés ill ennek első lépései már nem semmi.. Az elégedetleneknek, tenniakaróknak van hova csatlakozni.. Ha nem az elégedetlenség lesz a fő hajtóerő hanem a konstruktív tenniakarás, messzire és jó irányba juthatunk el..
http://forum.168ora.hu/viewtopic.php?t=1604
és a Gyurcsány blog a Kapcsolat.hu-n:
A Köztársaság Kiáltványa
1. Nyugatos polgári demokráciát kívánunk, jogállammal, parlamentarizmussal, szociális piacgazdasággal és a szabadságjogok érvényesülésével.
2. Elutasítjuk a Fidesz keleties, önkényre épülő, féljogállami, a piacgazdaság eszméjét megkérdőjelező politikai rendszerét. Úgy látjuk, hogy a rendszerváltás ’89-es programját ma egyik politikai párt sem képviseli következetesen a Magyar Országgyűlésben.
3. Elkötelezzük magunkat a nyugati világ szellemi hagyományának érvényessége mellett; a zsidó-keresztény tradíciót, a görög-római antikvitás örökségét és a felvilágosodás szellemiségét tekintjük az európai kultúra közös alapjának. A hatalom által elfojtott szabadság-, függetlenség- és szeretetvágy kifejezésének nagy közösségi megnyilvánulásaként tekintünk 1848-ra, 1918-ra, 1945-re, 1956-ra, 1968-ra és 1989-re.
4. Értékeink, céljaink Európához kötnek bennünket; hisszük hogy a XXI. századi Magyarország csak az Európai Unió és a transzatlanti biztonsági együttműködés megbecsült tagjaként lehet sikeres. Tudjuk, hogy az európai integráció elmélyítése, a tagállamok szorosabb gazdasági együttműködése hazánknak is érdeke.
5. Azt valljuk, hogy a jog uralma, a jogbiztonság, az alkotmányos garanciákkal védett egyéni és közösségi szabadság, az egymásért viselt felelősség és szolidaritás, az igazságosságra törekvés, a kisebbségek jogainak tisztelete, valamint a köztársasági eszme képezik alkotmányos rendünk alapjait.
6. Az európai hagyományok szellemében elismerjük és védjük az egyének és közösségek polgári és politikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogait. Hirdetjük, hogy a politikai szabadság elsősorban a szabad identitásválasztásban, a szabad gyülekezés, egyesülés, szólás és véleménynyilvánítás jogában, a szabad vallásgyakorlásban, végeredményben a szabad választáson és versengő többpártrendszeren alapuló parlamentarizmusban nyilvánul meg. A gazdasági életben a szabadság teremti meg a garanciákkal védett tulajdont, a szabadság szüli a versenyt és a piacot.
7. Hisszük, hogy a polgári, politikai, gazdasági szabadság bátorítja az egyéni kezdeményezést, ami pedig forrása a gyarapodásnak, az innovációnak, a fejlődésnek, az emberi életminőség jobbra fordításának.
8. Tudjuk, hogy a magántulajdon, a piac és a verseny hatékonyan méri össze az egyéni erőfeszítéseket, osztja el az erőforrásokat, azaz szolgálja a magánérdek érvényesítését. De azt is látjuk, hogy a piac és a verseny önmagában nem képes harmonizálni sem az eltérő magánérdekeket, sem a magánérdeket a közérdekkel.
9. Megtanultuk, hogy a piac és a verseny szükséges a gazdaság hatékony működtetéséhez, de nem tudja kordában tartani a társadalmi egyenlőtlenségeket, létrehozni és fenntartani a társadalmi szolidaritás intézményeit és szabályait.
10. Valljuk, hogy modern balközép politika minden társadalmi konfliktus során következetesen a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő fél mellé áll, védi a gyengébbek jogait és jogos érdekeit. Társadalompolitikánk a társadalmi szolidaritást megvalósító „Több felelőséget fent, több lehetőséget lent!” elvén nyugszik.
11. Elismerjük, hogy a munkavállalói akarat kifejezésének legitim módja a kollektív érdekképviseletek, szakszervezetek működése. A társadalmi párbeszéd részeként szükségesnek tartjuk a demokratikus érdekegyeztetési mechanizmus működtetését.
12. Hisszük, hogy a közérdek megfelelő képviseletéhez, érvényesítéséhez hatékony államra, jó kormányzásra van szükség. Az állam célkitűzése a közjó megvalósítása. A piac magánérdeket követő szabad működésének és a közjó érvényesítését célzó állami szabályozásnak olyan összekapcsolása szükséges, amely a társadalmi méltányosság, igazságosság és a környezeti szempontok érvényesítése mellett teret enged a gyors gazdasági fejlődésnek.
13. Valljuk, hogy a társadalmi igazságosság megvalósításához méltányos közteherviselés, mindenki számára elérhető modern köz- és felsőoktatás, kiváltságoktól mentes, magas színvonalú egészségügyi rendszer, valamint a hátrányos helyzetű polgárok és térségek számára egyenlő esélyeket teremtő politika szükséges.
14. Azt tapasztaljuk, hogy Magyarországon ma az államhatalom lezüllött és erőszakos. Bár a Fidesz törvényes úton került hatalomra, az önkényuralmi rendszer kiépítése illegitim: a demokratikus rendszer felszámolására demokratikus úton sem szerezhető felhatalmazás, az államhatalom korlátozottsága parlamenti választásokra, népakaratra hivatkozva sem oldható fel. Hisszük, hogy a jog a hatalom korlátját és nem az uralom eszközét jelenti. Az állam korlátlan szabadsága megöli a Köztársaságot.
15. Valljuk, hogy a szabad, demokratikus politikai közösség a Köztársaságban formálja meg önmagát. A Köztársaság a szabadságra, a jog uralmára, a polgárok egyenlőségére és egymás iránt érzett felelősségére, az emberi méltóság megóvására, a többség felhatalmazásával működő kormányzásra, a kisebbség védelmére épül. A köztársasági hatalom alkotmányosan korlátozott, a kormányzás a hatalommegosztáson, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerén alapul. A Köztársaságban egyedül a nép szuverén.
16. Kimondjuk: Magyarországon a regnáló hatalom megbecstelenítette a Köztársaság ügyét. Korlátozza a polgárok szabadságát, a felelősség helyett az önzésre, a bűnbakképzésre épít, hamis nacionalizmust keltve elzárkózik Európától, abszolutizálja a pillanatnyi többség jogát és felhatalmazását. A mai hatalom fő politikai célja – illegitim alaptörvényébe foglalt – rendszerének hosszú távú fenntartása.
17. Óvjuk a Köztársaság polgárait, hogy a XX. századi magyar történelem tragédiáiért remélt kárpótlásban, a „történelmi idő helyrebillentésében”, az erős kéz politikájában, a piacgazdaság jelentős korlátozásában, az állam széleskörű gondoskodásában lássák az ország felemelkedésének zálogát. A fennálló hatalom a múlt század magyar történelméből jól ismert hazug „kompromisszumot” ajánlja polgárainak: az állam a polgári és politikai jogokról való lemondásért cserébe megvéd a piactól, a versenytől, a „külföld ármányától”. Történelmünk világosan üzen: ha a pillanatnyi boldogulásért lemondunk a szabadságról, előbb-utóbb a boldogulásunk is veszélybe kerül.
18. Tudjuk, hogy hazánk ma már nem demokrácia és még nem diktatúra. Magyarországon az állam korlátlan szabadságát építő, a polgárok szabadságát korlátozó „féljogállam” működik. A hatalom fenntartásának alapját nem a polgárok többségének demokratikus akarata, hanem a mindennapi életet átszövő félelem és félelemkeltés jelenti.
19. Valljuk, hogy a széles körű jog- és létbizonytalanság ellen a jog uralmának, a törvény előtti egyenlőségnek, a méltányos jog kiszámíthatóságának és betarthatóságának biztosításával, a saját teljesítményre és öngondoskodásra ösztönzéssel, a változásokhoz való alkalmazkodás képességének elsajátításával, a szolidáris közösség által fenntartott széleskörű szociális rendszerrel, a kiszolgáltatottak védelmével, új munkahelyek teremtésével kell és lehet küzdeni.
20. Tapasztaljuk, hogy mind a hétköznapok világa, mind a politikai élet mélyen átitatott a törvénytelen „szívességek” félig rejtett, félig nyílt normaszegő hálózatával, korrupcióval. Küzdünk az egészségügy működését aláásó, mindenkit megszégyenítő hálapénz, a közös költségvetést szétziláló sokféle adóelkerülés és a politikai intézmények legitimitását megkérdőjelező fekete pártfinanszírozás ellen.
21. A XX. század tragédiáiból okulva nem hiszünk a nemzet és az állam hamis összemosásában. Egyetértünk a határon túli magyarság legjelentősebb politikai erőinek vezetőivel abban, hogy az általuk képviselt magyarok érdekeit jobban szolgálja a szülőföldön való boldogulás, valamint a kulturális és területi autonómia anyaországi támogatása, mint a magyar állampolgárság kiterjesztése.
22. Célunk az 1918-ban, 1946-ban és 1989-ben megalapított Köztársaság negyedik újraalapítása, a józan, mérsékelt politizálás hitelének és becsületének helyreállítása. Mindehhez Orbán rendszerének – a demokraták széleskörű összefogásán alapuló és az országot sújtó hideg polgárháborúnak véget vető – leváltásán keresztül vezet az út.
A Demokratikus Koalíció Elnöksége
Ez egyszer a recenzens is szókimondó, és Mozart Cosi fan tutteja fináléjának szavaival üzeni a publikumnak:
“Akinek ennyi jó és szép kevés, azt érje gáncs és megvetés!”
Elkezdődött a “Final Countdown”! Szorgos kezek verik a szögeket Orbán mocskos és alávaló rendszerének koporsójába. D-day, Magyar Szolidaritás, Gyurcsány, aki vádlottból vádló lett – mind-mind egy apró lépés a bukás felé. Hosszú az út, sok-sok lépés van még hátra, de a végen ott a gödör, amelybe a mini-Mussolini belepottyan majd. És ha ki akar mászni, kap egy kokit meg egy sallert…
Akkor hát engem érjen gáncs és megvetés.
.
A 17. pont OK., ennek örülök.
A 18. pont hamis és nagyon veszélyes. Az Orbán-rendszer nem fél-jogállami, hanem egyáltalán nem az.
.
Ez egy “baloldali” vagy “balközép” demokratikus “koalíció”, és nem látom benne a hívást, a békejobbot a jobbközép részére. Anélkül pedig nem megy.
.
De azért örülök, hogy legalább idáig eljutottunk.
Girbegurba – pedig azt hittem világos: VAN az egyelőre pártpolitika mentes, viszont a protest szavazatok összegyűjtésére, és az “egységben az erő” érvényesítésére alkalmas formáció -a politikából kiábrándultak számára. Ma Magyarországon az a csendes többség – most hallathatja a hangját.
És van a Demokrata Koalíció- amely nem csak valami ellen, hanem valami MELLETT tesz hitet.
Egyébként MÉG nem rendeleti úton kormányoznak, MÉG nincs szükségállapot és MÉG működnek a rendes bíróságok – viszont nincs felállítva statáriális vésztörvényszék. Azaz a véleményedtől függetlenül úgy-ahogy még működik a jogrendszer. Mert ezt azért még lehetne rontani. Miazhogy? Nagyonis.
A békejobb meg ott van, ahol a Szolidaritás megfogalmazta: NINCS bal- és jobboldali demokrácia. A demokrácia az a közös nevező, amit mindenki (kivéve persze a gyevi bírót és a fasisztákat valamint a nácikat) elfogad.
Magyarország most “Isten városa” Egy despotikus klerikálfasiszta, a Szt Ágosti elvek alapján működő állam. Vissza kell térnünk “A törvények szellemé”-hez.. Ennyi az egész! Tartok tőle hogy nehéz lessz.
egyébként is girbegurba: ÖSSZEFOGÁST a Szolidaritás hirdet:
“A Magyar Szolidaritás ideológiai- és pártkötődéseken felüli összefogást hírdetett a munkavállalók jogainak és a demokratikus, parlamentáris, alkotmányos politikai lehetőségek folyamatos és egyre fokozódó csorbítása ellen.” Ez viszont a munkavállalói jogokra korlátozódik.
Ha széleskörű társadalmi támogatással helyreállítható a demokrácia – a hatalomért a jobboldal és a baloldal – valamint azok pártjai – küzdeni fognak.
Tehát csakis a demokrácia helyreállításában várható el az együttműködés.
Mondom: az a legkisebb közös többszörös!
ás bár kiátkoztak emiatt Karácsony ötlete ürügyén, továbbra is tartom: a sikerhez TELJESKÖRŰ összefogásra van szükség.
Kedves “kekec”!
Ezt a “teljeskörű” összefogásra vonatkozó ötletedet már legalább öt alkalommal és minimum 100 kommenttel megbeszéltük!
Minden szeretetem és tiszteletem a Tiéd, de:
NÁCIKKAL DEMOKRATÁKNAK NINCS KÖZÖS ÜGYÜK!
Mellesleg és nem vagyok még egy (fülke)forradalmár sem, de tény, hogy a hétvége eseményeit és hozadékát fokozni kéne!
A Hatalom Fura Urai annyira összeka..kaózták magukat, hogy ma a Pártügyészség pártkinevezett pártemberei még Gyurcsányt sem merték letartóztattatni! Pedig “csak” kétezren voltak a Pártügyészség épülete előtt! A Gojostol pedig Kárpátaljára menekült! … remélem lesz Záhonynál egy-két feldühödött határőr és vámos, akik majd nem engedik vissza!
Szóval be vannak sz@rva az “urak”, de alaposan! S ha ütjük azt a “vasat”, amyg az még “meleg”, hát nemsokára két “t”-vel köll majd írni az “Orbán Viktor” nevet!
Miért két “t”? Hát mert MÚLTIDŐ!
Nyúl György (egyik) kedvenc könyvem szerint: (Goldenlane, a Jósnő hercege):
“Hát akkor megvan a program! tártam szét a kezem. -Rajta!
- Mit rajta? Mint mondtam, itt vagyunk egy kőbányában, az ajtó előtt két őr, kívül meg sok napi sivatag van, közben meg kilenc napon belül üveget kell csinálnunk, ha jól vettem ki a szavaidból -magyarázta egy kissé ingerültebb hangon, mire megvontam a vállam: -Azt nem mondtam, hogy könnyű lesz!” (aztán persze a könyv folyamán mégis sikerül a szökés)
és ha már itt tartunk egy másik örökbecsű idézet ugyanonnan:
“folyamatosan az járt az eszemben, hogy teljesen feleslegesen küzdök itt, teljes erőbedobással és vajon miféle célért is? Ugyan miért nem adom fel? Aztán arra gondoltam, hogy egyetemet végzett ember vagyok és hogy ez kötelez. Ha arra, hogy hülyét csináljak magamból, akkor arra, hogy hülyét csináljak magamból, s kész!
szendam, láttunk már karón varjút – és a jobbszél már elkezdett leszakadozni a Jobbikról (az egyik alelnök most indított új formációt)
A Herceg jósnője (A Jósnő hercegének előzménye) se rossz. A kettő együtt az igazi, de nyilván Te is tudod. Nekem is kedvenceim.
Örülök az eseményeknek, de ismétlem: A “kiáltvány” (inkább hosszadalmas nyilatkozat) egyoldalú.
Habár hitet tesz a jogállam és a polgári demokratikus berendezkedés mellett, ezen túl semmi kreatív program nincs benne. Erre csak legnagyobb elkeseredésükben lesznek vevők az emberek. Ezzel nem szerzi vissza hitelét a balközép.
A szöveg még mindig nagyon visszafogott. Azt állítja, hogy még a diktatúrán innen vagyunk. Pedig a diktatúrát nem csak a legbrutálisabb fizikai bántalmazásról lehet felismerni. Ha még gyenge a diktatúra, attól még az, ami.
Tudom, hogy maximalista vagyok, de ez nem tarthat vissza a kritikától. Ettől még örülök, hogy legalább ideáig eljutottunk.
Mégis hiányolom annak erős, világos kifejezését, hogy a “koalíció” (vajon kiké?) megbékélésre és együttműködésre törekedne a jobbközép, mérsékelt, valóban polgári jobboldallal. Tudom, hogy szólamaik ellenére azokat is képviselik, hiszen hitet tettek a magántulajdon stb. mellett. Csak éppen hitet tettek a legszegényebbek, a szolidarítás mellett is, és legalább a szecsuáni jólélek óta tudjuk, hogy ezt a két irányt egyetlen cselekvő nehezen tudja egyeztetni. Ehhez legalább ketten kellenek, hogy világossá váljon, ki mennyit engedhet, és hogy mindkét oldalról őszinte megértés jöhessen létre.
Gyozo. Nem kekeckedni akarok és ezért elnéztem a botlást, de a botladozást hagyjuk a lónak.
… mindenkinek elege a politikából… Gondolom: van a politikából. Következő: miént, talán miként. Következő: gomdolatok, talán gondolatok. Miért a legkisebb közös többszöröst kéne keresni? Nem lenne elég, ha a közös többszöröst megtalálnák?
Csupán a girbekurba tanulmányaira célzása miatt tettem szóvá.
girbegurba: ez az értelmesebb embereknek szóló variáció. Remélem van olyan is, amely nem 22 pontból, hanem 22 szóból áll, no meg van néhány, amelynek terjedelme nem haladja meg az őszödi klippbe zanzásított pár mondatot. A magyar zember agyába a jelek szerint csak annyi fér be egyszerre!
Egyébként én már akkor szeretem a storyt, amikor még Doris Egan Ivori kapujában olvastam. (úgy viszonyulnak egymáshoz, mint a Rómeó és Júlia meg a West Side Story) Ha még nem olvastad, akkor pótold!
alugy: közös többszörös több is lehet: de mind távolabbi, mint a “legkisebb”. A “legkisebb közös” az a legközelebbi. Ezzel azt állítjuk, hogy azt kell keresni, ami összeköt – és nem azt, ami eltávolít.
Szerintetek mennyi a realitása annak ami e műsorban elhangzik
http://atv.hu/video/video-20111003_arok_kornel
Ehhez a szolidaritási mozgalomhoz , csatlakozni fog vajon Bajnai, Oszkó, Rónai urak, mert szerintem így lenne az igazi!
De tartok tőle, hogy megsem fordul a fejükben!
Az én meglátásom még mindig az, hogy 2014-ben kiderül , hogy a nép hogyan is fog dönteni !
Nem hiszem , hogy az elmúlt években valami változás is lesz, az emberek, már belefásultak az egészbe!
E pár napos megmozduláson láttam, hogy az emberek már beletörödtek, hogy nincs értelme!
Ahogy írtam/írtuk is már többen, nincs egy olyan személy , aki istenigazából irányítani tudná az egész folyamatott!
sedona: a Szolidaritás egy szakszervezeti érdekvédő MOZGALOM, ami a 9 pontos munkavállalói követeléshez hozzácsapta 10-iknek a demokráciát – mivel már nekik is kezdett derengeni, hogy a diktatúra jogfosztással jár minden területen, tehát a munkavállalói jogok is csak a demokráciával együtt állíthatók helyre.
A politikai egészen más tészta, demokráciában a pártok működésén valósul meg (meg a civil szférán, kultúrán – és nagyjából az élet minden területén).
Bárki kerül hatalomra – a Szolidaritással, mint egy egy erős szakszervezeti szövetséggel kell megküzdenie. Ezért a demokráciáért együtt lehet (és kell) működni, de aztán valószínűleg versenyre lesznek kényszerítve. Azaz a szövetség is csak időleges lehet. De legalább nem kizárt!
Pupu ezt jobban megfogalmazta:
http://www.pupublogja.hu/2011/10/erdekek.html#comments
egyébként sedona – Kónya elég világosan megkülönbözteti a mozgalomhoz CSATLAKOZÓ (azaz annak szabályait, szervezetét elfogadó) személyeket és szervezeteket – és a TÁMOGATÓ pártokat (és szervezeteket).
(Kint a farkas – benn a bárány)
Kedves Szedam !
Kekec ” teljeskörü összefogását ” nem kéne félrevinni inkább gondoljuk tovább.
Ismerve az elmult 20 év többpárti demokraciáját , annak fel, le majd ideologiailag átfestett ( liberalisbol konzervativ, majd szivárványszinó pártját ) pártjait ide jutottunk 2011 re , lassan ujból kétpárti parlamet lesz + a pártök közötti együttmüködés képtelensége.
Épp ezért van szükség olyan uj tarsadalmi összefogásra , ami később partként indulhat a valasztason amelyben megfér :
konzervativ, keresztyén, ateista, budhista, baloldali , linberális polgar egyaránt.
Ez nem egy szokvanyos szerveződés , de ha a több mint 50 % feletti pártonkivülit szavazo urnahoz akarják vinni valami ilyen “teljeskörü összefogasnak ” van
csak hosszutavu életképessége .
A Magyar Szolidaritás ideologiai es pártkötődésen felüli összefogast hirdet,
az érdekérvényesitésen tul hosszutávon ideologia vagy azok egymas melletti megélésére is szükség lesz hogy pártként indulhasson majd a 2014-es választáson. .
A Lengyel Szolidaritás kögött a katolikus egyhaz állt, itthon azt mar kisajatitotta a KDNP, bar nem minden katolikus a párt hive. Azok kit fognak választani ?
Szerintem nincsenek tökéletes minták – mindegy, hogy a lengyel szolidaritás, vagy az izraeli Háám dores cedek hevrati – a minta, a sikeres magyar módszert ki kell találni és következetesen végig kell csinálni. Nem lehet megúszni a dolog kreativ és szervezeti részét sem. Abból a szempontból jók Kónya Péterék, hogy eleve széles bázisra építenek, nem pedig egy vékony intellektuális baráti körre, ami többet szelektál, mint bevon (LMP- ha valaki nem értné). Az LMP-nek meg volt a létjogosultsága, de rosszul csinálták, nem lesz belőlük gyűjtőpárt. Kónya, ebben a pillanatban igéretesebb jelenség, és az, hogy tömegeket visz az utcára, jó jel. A diktatúra a tömegtől retteg – ezt nagyonis jól érzik Kónyáék.
Fontos lenne, hogy ha a MSZM majd radikalizálódik, akkor lehetőleg bal felé tegye. Elsősorban azért, mert ha “rendszert” akar dönteni, akkor kénytelen lesz belevenni rendszerkritikai elemeket is a majdani programjába, másfelől pedig azért is balra kellene vezessen az út, mert a szélsőjobbot már elfoglalta a Jobbik. Talán volt is feléjük apró kacsintás, de úgy tűnik, hogy a Jobbik nem kacsintott vissza. Leginkább azért nem, mert ebben a tömegben hangsúlyosabban volt jelen a baloldal.
Amit SEMMIKÉPPEN nem szabad a MSZM-nek sem most, sem később, hogy bármilyen szinten is lefeküdjön akármelyik ma már létező, parlamenti pártnak.
Kekec:
Elég átlátszó a “kekeckedés”. Egy társadalmi összefogásnál Mit jelent a “legkisebb közös többszörös”? Két fő, ezer fő? Javaslom: legyen közös nevezőnk az Orbán rezsim megdöntése.
kata
Miért kellene azzal foglalkozni, hol politizálnak a katolikusok. Oszt miért nem aggódunk a protestánsokért, a szombatistákért, az izraelitákért, a reformátusokért, a muszlimokért, netán az ateistákért?
Kissé sok, amit mostanában rugózik a katolikus egyház. A lelkekkel törődjön inkább, meg a belső megtisztulással (pedofília), ne annyira a politikával, meg a pénzszerzéssel.
Kedves Kekec! irod: láttunk már karón varjút – és a jobbszél már elkezdett leszakadozni a Jobbikról (az egyik alelnök most indított új formációt)
http://www.magyarfonix.hu/
Erre az «uj» formaciora gondoltal? Ha igen, akkor ez nem mas, mint az olyanok formacioja, mint Szöör Anna, akit kizartak a jobbikbol és aki Moravai Hisztikét masolja. Az deologia ugyanaz a szélsöjobb ideologia. Ciganybüözés és egyebek. Az emlitett személy Morvai Hisztikével együtt egyike volt azoknak, akik Civil Jogvédö szervezet néven müködö 5 személyes csoportnak, akik jelentést készitettek a 2006-os eseményekröl és ezt vette at késöbb Balsai. Ennek alapjan nyilvanitottak terroristanak GyF-et. Kutyabol nem lesz szalonna.
miaszösz – különösebben nem érdekel, hogy milyen vonalak mellett kezd morzsolódni a Jobbik – a lényeg, hogy gyengülnek. Egyébként várható volt, hogy a negyedmilliárd forintnyi állami támogatás (amely a parlamenti minőséghez kötődik) némi domesztikáló hatást fog kifejteni ezekre a pitbullokra is. Amit a még szélsőbb szárny nem fog tolerálni. A “karón varjú” az, hogy Vona elékezd óvatosan közép felé húzódni – mert szabadon bóklászó tömeg már csak itt található. Na és az értelmiségnek MOST kellene foglalkozni a programjuk kritikai elemzésével, és RÖVID, értelmes cáfolatokat adni a válaszaikra. Mert különben sok tájékozatlan ember dől be az egyszerű, mint a bunkó szövegeiknek. Én ugyan nem láttam, de tudom több helyen is megírták: a hazafelé tartó tüntetők sorban álltak a szóróanyagukért. (amely egyik olvtárs szerint igazságok mellett féligazságokat és nettó hazugságokat is tartalmaz a rasszista szövegek mellett. EZZEL márpedig foglalkozni kellene! Nem elég kijelenteni, hogy tisztességes ember ezekkel nem áll szóba – ez kb., olyan hatásos, mint a gyerekkel folytatott vitában a “csak”