Budapest – A Legfelsőbb Bíróság (LB) új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot a Partiscum Takarékszövetkezet ügyében kedden, mert szerinte a pénzintézetek bizonyos körülmények között módosíthatják egyoldalúan a hitelszerződéseket. A Szegedi Ítélőtábla fél évvel ezelőtt marasztalta el jogerősen a takarékszövetkezetet az ügyfeleket kedvezőtlenül érintő kamat- és költségemelések miatt. A ítélet szerint a bíróságoknak az ismételt eljárásban többek között alaposabban kell vizsgálniuk az egyoldalú módosításokat lehetővé tévő oklistát.
Az alapeljárás az ügyészség közérdekű keresetével indult, melyben kérte az alperes Partiscum hitelezésében végrehajtott egyoldalú szerződésmódosítások érvénytelenségének kimondását. Első fokon a Csongrád Megyei Bíróság, majd ez év márciusában másodfokon a Szegedi Ítélőtábla már jogerősen is kimondta, hogy 2008. június 9-ig visszamenőleg érvénytelen a Partiscum általános szerződési feltételei alapján végrehajtott valamennyi egyoldalú szerződésmódosítás.
A jogerős ítélet ellen a szegedi takarékszövetkezet fordult a LB-hoz felülvizsgálati kérelemmel, melyben indítványozta a tábla döntésének megváltoztatását és az ügyészség keresetének elutasítását.
Az LB részben jogszabálysértőnek találta a korábbi döntéseket, ezért megsemmisítette a korábbi ítéleteket és új eljárásra kötelezte az első fokon eljáró bíróságot. Azzal indokolta döntését, hogy nem ért egyet a másodfokú bíróság azon megállapításával, hogy egy pénzintézet csak a polgári törvénykönyvben (Ptk.) lévő esetek alapján módosíthatja egyoldalúan a szerződést. Az LB véleménye szerint bankhitelek esetében a szerződésre a hitelintézeti törvény is vonatkozik. Vagyis egy bank, ebben az ügyben a Partiscum Takarékszövetkezet nemcsak a Ptk. szabályai szerint változtathatja meg az ügyfélnek kedvezőtlenül és egyoldalúan a szerződést, hanem a hitelintézeti törvényben felsorolt pontok alapján is.
Az LB megállapította, hogy az egyoldalú szerződésmódosításnál csak olyan külső körülményt lehet figyelembe venni, amelyre egyik félnek sincs ráhatása, és amely tényleges hatást gyakorol a kamatra. Ezt az oklistában sorolja fel a pénzintézet. Az LB szerint tévedett a másodfokú bíróság, amikor tételes vizsgálat nélkül ítélte meg, hogy az oklistában szereplő körülmények megfelelnek-e a szabályoknak.
Az indoklás szerint a másodfokú bíróság akkor is tévedett, amikor azt állította, hogy a pénzintézetnek minden kockázatot viselnie kell a hitelszerződésnél. Az ugyanis nem lehetséges az LB szerint, hogy a bankok évtizedekre előre minden kockázatot előre lássanak. “A megalapozott döntés alapfeltétele az oklistában szereplő tételek egyenkénti megvizsgálása, erre a perben nem került sor” – hangzott el a szóbeli indokolásban. Mivel sem az első, sem a másodfokú bíróság nem vizsgálta ezt az oklistát, és az LB nem látott lehetőséget arra, hogy maga vizsgálja meg és érdemben állást foglaljon, ezért az elsőfokú bíróságot új eljárásra kötelezte
Magyarul, a LB nem akar dolgozni az előtte sertepertélő bíróságok helyett.
Nincs ez a mérkőzés még lefutva, a Ptk. és a Banktörvény nem lehet ellentétes, úgy hogy van még ebben sokmindeni.
Mondjuk az, hogy a Ptk. magasabb rendű törvény sok jogász megítélése szerint!
Ezt a szégyenletes bírónőt is ki kellene vágni a bíróságról, még azt is megmerem kockáztatni, hogy egy vagyont toltak a zsebébe hogy így döntsön.
Tiszta időhúzás egészen addig, amíg a bíróságok személyi állománya ki nem cserélődik a megfélemlített bírákra.
Az is máriási huncut aki azt hiszi, hogy nem a bankoknak lesz igazuk, még ha nincs igazuk akkor is.
Van egy érzésem, hogy Orbán mind az OTP-t, mind a Takarék Pénztárakat monopolizálná, hogy a magyarok, csak e kettőtől vehessenek fel hitelt. Ezért nem sírnak a külföldi bankok visszavonulásáért, hogy tudniillik nem fejlesztenek, csak alapjáraton működnek. Ki van ez találva.Csányi, Demján most valóban az élre törhet.
Én eddig sem értettem, hogy milyen szerződés az, ahol az egyik félnek jogában áll egyoldalúan módosítgatni a szerződéseket.
De:
Azért azt is vegyük ám figyelembe, hogy ha az LB úgy döntene, hogy a Ptk szabályozása “mindent üt”, akkor az milyen dominó-hatást váltana ki.
És ne csak a bankokra tessenek gondolni! Ott vannak ám a közüzemi szolgáltatók, a telefontársaságok, kábeltévék… Ha a bankok nem tehetik, akkor ők miért? Joggal merülne fel a kérdés, és szerintem ezt is mérlegelte a bíróság.
. . . . talán Hága lesz az igazi döntéshozó!
Ne legyenek kételyei senkinek arról, hogy a bankok képesek nyomást gyakorolni, sőt kormányokat megdönteni.
Fitch Ratings szerdai elemzésként nyilvánosságra hozott “tanulmánya” már egyértelműen “valószínűsít”.
Ezt írja: “a tavaly bevezetett bankadó és a magyar hatóságok által a bankrendszerrel szemben tanúsított, “általánosságban meglehetősen agresszív” alapállás – miatt csökkenhet annak a valószínűsége, hogy a tulajdonos bankok a jövőben több tőkét és finanszírozást juttatnak a magyar bankrendszernek”
. . . ezt békeidőben hadüzenetnek hívják.
-
Mintha a gyerekek játszanának.
Te kezdted. Nem, Te, mondja a másik gyermek!
Csak mások a szavak. Egyoldalú szerződésmódosítás és “általánosságban meglehetősen agresszív alapállás” a másik oldalon.
. . . . és közben mi csak szívunk!
Megszorításokkal, adóemelésekkel, forint gyengüléssel, kilakoltatásokkal, iskolabezárásokkal és leépülő hazával.
Csak is ez kellet a magyarnak,se pénz,se igzság,menyi nokiás doboz pénzt kapot az a biro aki el utasitota a pert,ugye hogy a kutya is a nagy dobra megy,mostan minden bankosoknak kőnyebb a lelkűk az itélet el utasitása után,rosz ez a világ.
Kuksi, a bíróságoknak nem az a dolga, hogy a döntésének a társadalomra, gazdaságra gyakorolt hatásával foglalkozzon. Ez nem lehet mérvadó a döntésnél. Egyes egyedül azt kell vizsgálnia, törvényes, vagy sem a szerződés egyoldalú módosítása. Ne keverjük már a szezont a fazonnal. Ha a törvény rossz, vagy negatívan hat a gazdaságra, akkor a törvényt lehet, kell módodítani. De azt végképp nem a bíróságnak.