Budapest – A szegedi Partiscum Takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosításai felülvizsgálatra kedden a Legfelsőbb Bíróság (LB) elé kerülnek. Ezt megelőzően a másodfokú eljárást lebonyolító szegedi ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a pénzintézet összes egyoldalú szerződésmódosítása tisztességtelen volt, így azok három évre visszamenően érvénytelenek. Ha az LB elfogadja a bíróság jogi érvelését, akkor tömeges perek indulhatnak a bankok ellen az elmúlt évek kamatemelései miatt.
Az egyoldalú szerződésmódosítások többsége tisztességtelen, ezért ezek évekre visszamenően semmisnek tekintendők – mondta ki a Szegedi Ítélőtábla a szegedi Partiscum XI. Takarékszövetkezet ellen indult eljárást március 4-én lezáró jogerős ítéletében. Az ítélőtábla a pénzintézet egyoldalú módosításokra lehetőséget adó általános szerződési feltételei közül a legtöbb olyan kitételt érvénytelenítette, melyek alapján a Partiscumnak joga volt a hitelkamatok emelésre. A jogerős döntés ellenére az ügy még nem zárult le: a Partiscum ugyanis a márciusi ítélethirdetés után felülvizsgálati kérelemmel fordult az LB-hez.
Az ügyben felperes Csongrád Megyei Főügyészség első fokon a Csongrád Megyei Bíróságon támadta meg a Partiscum általános szerződési feltételeit. A városi bíróság tavaly október 20-án hozott szintén a takarékszövetkezetet marasztaló ítéletet, amelyet a Partiscum fellebbezése után a Szegedi Ítélőtábla jóváhagyott.
Az ítélőtábla döntésének lényege, hogy a 2008. június 9-től a Partiscum minden egyes devizahitelt, forinthitelt illetve devizaalapú személyi kölcsönt érintő kamatemelése érvénytelen, ami a hitelintézetre nézve kedvezőtlen jogszabályváltozásból vagy a forrásköltségek emelkedéséből következett. Például, ami Magyarország hitelbesorolását, országkockázati felárát vagy a jegybanki alapkamat változását illeti.
Az ítélőtábla szerint a Partiscum általános szerződési feltételei azért tisztességtelenek, mert lehetőséget adnak arra, hogy a pénzintézet bármikor, saját érdekei szerint módosítsa a hitelszerződéseket, miközben ugyanilyen egyoldalú változtatásra a takarékszövetkezet ügyfeleinek nincs lehetősége. Márpedig a magánjogi szerződésekben a jogok és kötelezettségek meghatározásakor a felek egyenjogúak.
Az ítélőtábla szerint, bár a Partiscum formai szempontból maradéktalanul betartotta a vonatkozó jogszabályokat, azonban ebből nem következik, hogy „azok a feltételek, amelyek az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét előre biztosítják, tartalmuk szerint ne lehetnének tisztességtelenek, amennyiben sértik a jóhiszeműség és tisztesség elvét”. A szerződés egyoldalú módosítása, a banki üzleti kockázatok egyoldalúan történő áthárítása az ügyfelekre tisztességtelen. Az egyenlőség elve csak akkor érvényesülne, ha adott esetben az adósok is módosíthatnák a szerződésük kamat- és díjköltségeit egyoldalúan, pl. akkor, ha a rájuk vonatkozó jogszabályok, közterhek, megélhetési költségek stb. hátrányosan változnak.
Ha az LB nem kötelezi új eljárásra az ítélőtáblát, hanem elfogadja az eredeti döntést, az többek szerint lavinaszerű persorozatot gerjeszthet. És bár a magyar jogrendszer a precedensjogot nem ismeri, az Index által megkérdezett jogi szakértők szerint ha egy ítélet bekerül a Bírósági Határozatok gyűjteményébe, az hasonló tárgyú perekben más bíróságokon is meglehetősen erős hivatkozási alap lehet, hogy a pénzintézetek kárára döntsenek. Ha minden bíróság a szegedi ítélőtáblához hasonlóan döntene, az 100–150 milliárd forintos nagyságrendű kártérítési veszteséget jelentene a bankoknak.
Az LB döntése azonban két okból bizonytalan. Egyrészt az ítélőtábla a döntésében még nem vette figyelembe a decemberi kormányrendeletet, amit az LB a döntésénél már feltehetően figyelembe fog venni. Ez szabályozza az egyoldalú szerződésmódosítások lehetséges okait, ami alapján tehát már jogos a bankok egyoldalú kamatemelési gyakorlata. Ha ez így is lesz, a válság kirobbanásakor megindult kamatemelési ciklus visszamenőlegesen még így is támadható. Az LB ugyanis mondhatja azt, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások lehetséges okainak decemberi kormányrendeletbe foglalása óta minden kamatemelés rendben van, de az azt megelőző időszak, a 2008–2010 közötti két év kamatemelései nem.
A másik bizonytalansági tényező, hogy az ítélőtábla az egyoldalú kamatemeléseket egyetlen esetben, az ügyfélkockázatok emelkedésére hivatkozva tartotta elfogadhatónak. Az indokolás szerint azért, mert a felelős hitelezésnek a betétesek érdekeit is szem előtt kell tartania, ezért elfogadhatatlan, hogy a kölcsönszerződések miatt az ő kockázataik indokolatlanul, jelentősen megemelkedjenek. A bankoknak ez remek hivatkozási kiskaput jelent.
Az Index által megkérdezett, az ügyet ismerő jogász szerint a világon mindenütt léteznek egyoldalú szerződésmódosítások, csak ezt a szerződés újratárgyalásának hívják. Emellett mindenütt megkövetelik, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyensúlyban legyen. Ez a hitelügyleteknél csak úgy lehetséges, ha a bankok szerződésmódosítási jogot kapnak, mert a bank a szerződéskötéskor azonnal teljesíti a vállalását, hiszen egy összegben utal, míg az ügyfélnek a törlesztésre 20–30 éve is lehet. Ezalatt rengeteg kockázat merülhet fel (munkanélküliség, betegség, gazdasági recesszió), amit a bankok – ha a futamidő alatt nem módosíthatnak a feltételeken – előre fognak beárazni.
Ha a szegedi döntést az LB jóváhagyja, és ez bekerül a Bírósági Határozatok közé, attól még más bíróságok simán dönthetnek a bankok javára esetleges későbbi perekben. Ha azonban az LB elnöke, a legfőbb ügyész vagy az LB kollégiumvezetője jogegységi eljárást indít az egységes bírósági gyakorlat kialakítása érdekében, akkor az eljárás eredményeként született határozat már kötelező lesz minden bírósági döntéshozóra. Az ügy ettől a stádiumtól azonban még messze áll. Akár évek is eltelhetnek a jogegységi határozathozatalig, annak tartalmát illetően pedig egyelőre még találgatni sem érdemes. A Partiscum-ügy kapcsán hozott döntés azonban addig is mindenképpen irányadó lesz, mert az biztosan eldől, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások miatt érdemes-e újabb pereket indítani.
Az itélőtáblát egyáltalán nem zavarja hogy az Alkotmánybiróság 1991 ben kelt határozatával jogszerűnek és alkotmányosnak minősítette a lákáshitelek egyoldalu kamatemelését 2% ról 11 %-ra. Továbbá ezen biróság ítélete csak egy meghatározott takarékszövetkezet általános szerződési feltételeire vonatkozik.
Mindenfele egyoldalu szerzodes modositas ervenytelen, mert egyoldalu. Milyen szerzodes az ahol az egyik fel egyszer csak fogja magat es megvaltoztatja a felteteleket? Monopol helyzetben levo bankok/cegek sok esetben megtettek mar ezt, annak erdekeben hogy megjobban leraboljak a kiszolgaltatott szerzodo felet.
Persze ezt teszi a kormany is az egyhaztorvennyel, az alkotmannyal , meg a vegkielegitesekkel is. Fejetol buzlik a hal, de mar a testen is mutatkoznak a bomlas jelei.
A pénzintézeti törvényt megalkotók és hatályáan fenntartók tehetnek az egyoldalú szerződésmósdosítás fennálló lehetőségéről. Egyik bíróság sem hibáztatható, kizárólag azoknak a munkája kifogásolható, akik ezt a törvényt így terjesztették elő, így fogadták el, és hatályában így tartották fenn. Most ez az eredménye.