Washington – A remény nem külpolitikai stratégia, a békét az erő demonstrálásán keresztül lehet biztosítani, hangoztatta Mitt Romney republikánus elnökjelölt a Virginiai Katonai Intézetben hétfőn mondott, az amerikai kivételességre és vezető szerepre épülő kül- és biztonságpolitikai stratégiáját ismertető beszédben. Romney azzal vádolta Barack Obama elnököt, hogy az elmúlt négy évben miatta nőtt egy közel-keleti konfliktus kockázata.
.
Romney úgy vélte, hazájának a jelenleginél sokkal bátrabban kellene szerepet vállalnia a szíriai konfliktus megoldásában, Egyiptom segélyezését feltételekhez kell kötnie, ami pedig Izraelt illeti, helyre kell állítani a két ország megtépázott kapcsolatait. Romney szerint Obama készakarva aláásta a kapcsolatokat Binjamin Netanjáhu izraeli miniszterelnökkel, Iránt pedig felbátorította arra, hogy nukleáris fegyverekre akarjon szert tenni.
.
„Nem támogathatjuk a barátainkat és győzhetjük le ellenségeinket a Közel-Keleten, ha a szavainkat nem támasztják alá tettek, amikor a védelmi kiadásainkat önkényesen és mélyen visszavágják, amikor nincs kereskedelmi programunk, amiről beszélhetnénk és amikor a stratégiánkat nem partnerségként, hanem passzivitásként fogják fel”, húzta alá a republikánus elnökjelölt. „Ideje, hogy megváltoztassuk menetirányunkat a Közel-Keleten” – hangsúlyozta.
.
Kilátásba helyezte, hogy elnökként figyelmeztetni fogja Irán vezetőit: az Egyesült Államok a barátaival és szövetségeseivel meg fogja akadályozni, hogy megszerezzék a nukleáris fegyverek előállításnak képességét. Új szankciók bevezetését és a jelenlegi büntetőintézkedések szigorítását ígérte. Bejelentette, hogy helyre akarja állítani az amerikai repülőgéphordozó-csoportok jelenlétét a Földközi-tenger keleti medencéjében és a Perzsa-öböl térségében, valamint növelni fogja Izrael katonai támogatását és a két ország együttműködését ezen a téren.
.
„Támogatni fogom az egész Közel-Keleten barátainkat, akik osztják értékeinket, de segítségre van szükségük abban, hogy megvédjék magukat és szuverenitásukat a közös ellenségeinkkel szemben” – mondta Romney. Megígérte, hogy Líbiában támogatnia fogja egy mindenkit képviselő, tartós kormány létrehozását és a bengázi támadás elkövetőinek üldözését. Egyiptommal kapcsolatban kilátásba helyezte, hogy latba veti Amerika befolyását – beleértve azt is, hogy egyértelmű feltételekhez köti a segélyezést – annak érdekében, hogy a kormány az összes egyiptomit képviselje, kiépítse a demokratikus intézményrendszert és hogy tartsa magát az Izraellel megkötött békeszerződéshez.
.
Mint mondta, rá akarja beszélni Amerika barátait és szövetségeseit, hogy hasonló feltételekhez kössék a segélyezést. Romney a külföldi támogatásokat általánosságban is a demokratikus értékek tiszteletben tartásához akarja kötni.
.
Szíriában az elnökjelölt meg akarja találni azokat a partnereket, akik osztják az amerikai értékeket, és biztosítani fogja, hogy „megkapják azokat a fegyvereket, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy legyőzzék Asszad tankjait, helikoptereit és harci gépeit”.
.
Afganisztánban „valódi és sikeres” átmenet végrehajtását – a védelmi funkcióknak az afgán erőknek való átadását ígérte 2014 végére olyan módon, hogy Obama „politikailag időzített kivonulásával” szemben ki fogja kérni a katonai parancsnokok véleményét.
.
„Végül, ismételten elkötelezem Amerikát a demokratikus és virágzó palesztin állam mellett, amely békében és biztonságban él a zsidó állam Izrael mellett” – hangoztatta Romney.
.
„Az erős haderő első számú célja a háború megelőzése” – mondta Romney, hangsúlyozva, hogy elnökként megakadályozná Barack Obama elnök „mély és önkényes” csökkentéseit a katonai kiadások terén.
.
Az elnökjelölt kijelentette: a NATO erejének megőrzése érdekében fel fogja szólítani Amerika szövetségeseit, hogy teljesítsék vállalt kötelezettségeiket, mert a NATO 28 tagállama közül jelenleg mindössze három fordítja GDP-jének 2 százalékát védelmi kiadásokra. Romney az amerikai hadiflotta megerősítését – évi 15 hadihajó, köztük 3 tengeralattjáró megépítését –, valamint egy hatékony rakétavédelmi rendszer kiépítését ígérte. „És ebben a kérdésben nem lesz rugalmasság Vlagyimir Putyinnal” – mondta Romney, arra utalva, hogy Obama azt üzente az orosz elnöknek: ha újraválasztják, nagyobb mozgástere lesz kiegyezni a rakétavédelem ügyében.
.
Romney szerint Amerikától elvárják, hogy vezető szerepet játsszon, beleértve Európát, „ahol Putyin Oroszországa hosszú árnyékot vet a fiatal demokráciákra”, és ahol a legrégebbi szövetségesek úgy érzik, hogy az Egyesült Államok eltávolodik tőlük, az ázsiai-csendes-óceáni térségben, ahol „Kína új keletű magabiztossága borzongást kelt a régióban” és Latin-Amerikában, amelynek országai „ellen akarnak állni Hugo Chavez és a Castro-fivérek bukott ideológiájának”.
.
„Tudom, hogy az elnök egy biztonságosabb, szabadabb és virágzóbb Közel-Keletet akar, amely szövetségben áll az Egyesült Államokkal. Osztom ezt a reményt. De a remény nem stratégia” – mondta Romney.
.
Romney a szabad kereskedelem védelmét és helyreállítását stratégiája „kritikus elemeként” jellemezte, és Obama szemére vetette, hogy a kormányzása alatt egyetlen szabadkereskedelmi egyezményt sem írt alá.
.
„Hiszem, hogy ha Amerika nem tölti be a vezető szerepet, akkor mások fogják – mások, akik nem osztoznak az érdekeinkben és nem osztják az értékeinket – és a világ sötétebbé válik a barátaink számára és a számunkra. Amerika biztonsága és a szabadság ügye nem engedhet meg magának újabb négy olyan évet, mint amilyen a legutóbbi négy év volt” – mondta Romney.
.
„A 21. század amerikai évszázad lehet és annak is kell lennie” – hangoztatta.
.
A kül- és biztonságpolitika Romney és Obama harmadik, október 22-i tévévitájának témája lesz. Az elnök ezen a téren sokáig nagy fölénnyel vezetett kihívójával szemben, ám a bengázi terrortámadás és a muszlim országokban kitört Amerika-ellenes zavargások nyomán ebből sokat vesztett. A The Washington Post és az ABC News felmérése szerint az első televíziós vitára Obama korábban kétszámjegyű előnye 5 százalékpontra zsugorodott.
Naaa.. végre egy pozitív hang négy év tunya tespedése után.
Amerikának meg kell tartania vezető szerepét mindenáron , máskülönben a világ elébb anarchiába , később pedig vérbe fullad.
( Magyarország már megkezdte Európa és az amerikai értékrend szisztematkus rombolását )
Ajjaj, baj van Kopecen. Ez is demokraciat akar epiteni Libiaban, meg viragzo es demokratikus Palesztin allamot akar. Lehet, hogy a svedeket akarja a West Bankra telepiteni? Mert a palesztinokkal az nem fog menni. Ujra egy naiv kiscserkesz lesz az elnokunk? Irannak nem szankciokkal hanem ultimatummal lehetne a lelkere hatni. Ahmedinadzsad ugyanugy fog zabalni akkor is, ha a fel orszaga ehenhal. Jol nezunk ki.
na végre, azt hittem ezeket soha nem mondják ki. obamának tűnnie kell.
Hol a középút az ellentmondások sokaságában??? :(((
Ugy tunik Romney annak a hive, hogy kokemeny kozgazdasagi eszkozokkel hassunk oda minden problemanak, aztan majd a szabad piac megoldja. Na ez az ami mar Bushnak sem ment, csak Bush idoben eszrevette magat, ez az allat meg nem fogja, mert ez nem gondolkodik, ez hisz, a hittel meg igen nehez vitatkozni. Csak tudnam hogy a francba tudta osszeszedni a republikanus tamogatas, annyi jobb jelolt volt.
Úgy legyen!
*
Obamának csak egy baja van, mégpedig az, hogy a nevében ott szerepel a “Husszein” is… – A név kötelez.
*