Budapest – Az ombudsman szerint a hatályos joganyag nem biztosítja hatékonyan a vízbázisok védelmét, nem fektet kellő hangsúlyt a felszín alatti vizek növényvédőszer-szennyezés elleni védelmére. Szabó Máté ezért több jogszabály módosítását is javasolta – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
.
Szabó Máté ezt annak kapcsán állapította meg, hogy a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) hálózati ivóvízében a jogszabályban előírt határértéket meghaladó mennyiségű nitrátot, valamint növényvédő szereket mutattak ki. Az ombudsman szerint ezzel az egészséghez és az egészséges környezethez való jog sérült, az alapvető jogok biztosa azonban úgy véli, a háttérben az áll, hogy a hatályos jogszabályok nem hatékonyak.
.
A közleményben kitértek arra, hogy a vizsgálatot még 2010-ben a jövő nemzedékek biztosa kezdeményezte.
.
Szabó Máté ombudsman azt állapította meg, hogy az egészséghez és az egészséges környezethez való jogot sértette a vízszolgáltató, az egyetem, illetve az érintett hatóságok mulasztása, mert nem tettek eleget a megelőzéssel, a vízbázis megfelelő védelmének biztosításával, továbbá a kutak és az ivóvízellátó rendszer üzemeltetésével összefüggő jogszabályi kötelezettségeiknek. Más környezethasználók, például a mezőgazdasági termelésben résztvevők felelőssége is megállapítható, ami nemcsak a hálózati ivóvíz minőségére korlátozódik, hanem a vízbázis védelmének megőrzésére is kiterjed, tették hozzá.
.
Szabó Máté szerint a hatályos jogszabályok nem fektetnek kellő hangsúlyt a felszín alatti vizek növényvédőszer-szennyezés elleni védelmére sem. A víziközmű szolgáltatók nem rendelkeznek információval arról, hogy a vízbázisuk területén milyen jellegű mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, milyen és mekkora mennyiségű műtrágyát, illetve növényvédő szert használnak fel.
.
Az alapvető jogok biztosa jelentésében a problémák orvoslására több jogszabály módosítását is javasolta, olvasható a közleményben.
.
A gödöllői egyetem ivóvizének szennyeződését 2010-ben véletlenül fedezték fel, amikor egy tudományos kísérlet kapcsán vízvizsgálatot végeztek. Értesítették az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ). Miután bizonyossá vált, hogy a kútból nyert vízben a nitrát- és az atrazinmennyiség meghaladta a határértéket. Az ÁNTSZ 2010 októberében leállítatta a szennyeződést okozó kút működését.
.
Solti László, a SZIE rektora tavaly februárban jelentette be, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, mert a birtokába került dokumentumok alapján egyértelmű vált: az egyetem ivóvizét biztosító Duna-menti Regionális Vízmű (DMRV) Zrt. már hónapokkal korábban tudta, hogy az általa szolgáltatott ivóvíz szennyezett, mégsem intézkedett. Hozzátette: a kút leállítása óta többször is vizsgálták az egyetemi hálózat vizének minőségét, és az minden alkalommal kifogástalan volt.
.
Ezzel egy időben a DMRV Zrt. is feljelentést tett közveszély-okozás és közérdekű üzem megzavarása miatt ismeretlen tettes ellen. Vogel Csaba, a cég vezérigazgatója közleményében leszögezte: társaságuk soha nem használt atrazint vagy ahhoz hasonló egyéb szereket, azaz a vízbázis szennyezését ismeretlenek idézték elő; emiatt tettek büntetőfeljelentést. Kiemelte, hogy a DMRV a kérdéses időszakban és azóta is a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő minőségű ivóvizet szolgáltatott, illetve szolgáltat.
.
Magyarországon a vízárak a bőséges vízkészlet ellenére nemzetközi összehasonlításban is a legdrágábbak közé tartoznak; a csapvíz ára nem egy sivatagi országét meghaladja.
“az evési szokások mellett közrejátszanak a tisztátalansági törvények is”
.
A körülmetélteknél valami 40 %-kal kevesebb az AIDS, erre van statisztika.
A hagyományos tudomány mehet a kukába! Ez itt a New Age! Nem tudtátok? :D
Maeldron: “Ha gyenge a szaglása, akkor hagyja ki néhány hónapra a sertést, aztán szagolja meg.”
-
Igen, ez igy van a szarral is ha nem eszed sokáig. Irta a HVG, meg a Blikk is.
ricsi,
Szerinted ki képviseli itt a hagyományos tudományt? Mert amiket én a hozzászólásaimban leírtam, minimum 50 éve ismert tények, kivéve a körülmetélés és a méhnyakrák előfordulási gyakorisága közötti összefüggést, bár valószínűleg ez sem új felfedezés (most nincs időm utána nézni, ezzel a tudományterülettel nem foglalkozom).
ricsi: “A hagyományos tudomány mehet a kukába! Ez itt a New Age! Nem tudtátok? ”
-
Szeretnék haladni a korral. Ezért kérdezek annyit. :-))
Disznót én sem eszem vagy csak nagyon ritkán dem azért, mert döglik a pisztráng töle, hanem mert a marhát, csirkét jobban szeretem.
Chemist,. ricsi csak hülyéskedik. Egyáltalán, mi az, hogy hagyományos tudomány? A tudomány vagy tudományos igényü tudomány, vagy nem.
cOLOMBUS 2012. augusztus 7. kedd 22:25: Igen, ez igy van a …”
.
Hogy kinek mi jut először eszébe, az sok mindent elmond. A saját tapasztalat előbb-utóbb előtör az emberekből.
cOLOMBUS, az tényleg lehet, hogy ricsi csak hülyéskedik…, de másokról is először ezt gondoltam, aztán tévedtem: amit írtak, komolyan gondolják…
-
Na, ebből elég volt. Megyek sudoku-t fejteni…
Maeldron, te a Dob 35-ben veszed a marhát?
ricsi: “A hagyományos tudomány mehet a kukába! Ez itt a New Age! Nem tudtátok? :D”
.
Igen, elforralod a vizet, és megnézed, mi barad belőle. Tiszta New Age. Micsoda mágia. A bejárónőmnek több esze van a kémiához, mint itt egyeseknek. Vannak dolgok, amelyekhez némi észen kívül bőven elég kivasalni néhány inget az életben. (Ha jól emlékszem, a vízkő mennyiségéről beszélünk).
.
A nagy felfedezések többségét döbbenetesen egyszerű kísérleteknek, merész ötleteknek és a józan észnek köszönhetjük. Az utóbbival se az évtizedes gyakorlat, se a hosszú tanulmányok nem ajándékozzák meg az embert.
Ricsi,..
-
van azért egy nagy gond itt és ez most nagyszerüen elöjött Voisine idézetéböl. A weben (erröl pont mi a napokban beszéltünk) tele hülyeséggel. Nehéz megmondani pontosan mekkora de >90%-a a “tudományos” irásoknak marhaság és valamilyen politikai vagy egyéb érdekböl iródott.
Ez a disznóhúsos cikk is (csak meg kell nézni az oldalt) azért iródott, hogy a boltjuk nagyobb forgalmat bonyolithasson le a saját forgalmazású “Natura” termékekböl. Ennek érdekében bármekkora baromság leirására képesek.
Sajnos (és ezt tudomásul kell venni/vennünk) az emberek többsége ezekböl tájékozódik. De mielött lehülyézzük öket, tegyük fel a kérdést. Az iskola megtanitotta az átlag, jószándékú, de a témában nem jártas embereket arra, hogy hogyan kell tájékozódni. Nem feltétlenül a kémiára gondolok,.. lehet ez Ricsi a te szakterületed is.
ricsi: igen. A xilites csoki meg a másik Dob utcai boltban van, aminek nem tudom a házszámát, de szerintem ismered, ha a hentest igen. Csirkét is a Dob utcában veszek.
Maeldron
-
Ne beszélj mellé. Olvasd vissza magad. KISZÜRöD, nem forralod.
Istenem, ezt nem hiszem el. “Olvasd vissza magad. KISZÜRöD, nem forralod.”
.
A forralást arra írtam, ember, hogy ha alig vagy egyáltalán nem marad látható anyag, miután elpárolgott a víz, akkor nem lehet benne túl sok kalcium, mert annak az összes sója látható lenne. Nem csak a vízkő, hanem bármelyik. Ehhez nem kell laboratórium, ez egy olyan egyszerű kísérlet, hogy ha nem érted, akkor tényleg ne menj laboratórium közelébe.
.
Ha alig marad valami az elpárolgott víz után, akkor kevesebb volt benne az oldott anyag. Hűha. Nem a kalcium, hanem az összes oldott. És ez a kancsós vízre is igaz, nem csak az ozmózis alapú szűrőre, amit gondolom, még nem láttál, mert összesen 4-5 filter van benne, ez egy termék neve, nem egy darab alkatrészé, amit egyébként nem árulok sehol.
.
Ha az elforralásos teszt lényegét megértetted, akkor beszélhetünk általános iskola 3-4 osztályról, környezetóra (még nem a kémia).
A xilites csoki az Andris boltja,a Gozsdu házban, ja. Csütörtökön hozom el a hátszínt a Kőváritól. Provance-i szelet lesz belőle. A bika ma még sétál, holnap vágják.
.
A legjobb csirkét azonban a bécsi kóser boltban vettem, az Einhorn bácsinál, az is magyar… Állati nagy a különbség a tápos meg a kapirgálós közt.
cOLOMBUS
2012. augusztus 7. kedd
22:41
.
Nem szakterület, mert a kóserság és az egészséges étkezés közt nincs semmilyen összefüggés. Hiába a legegészségesebb kaja az osztriga, akkor is tilos. És nem azért van megtiltva a disznó, mert koszos vagy könnyen férgesedik. Hanem mert nem kérődzik. De hogy miért, erre nincs ésszerű magyarázat. Korábban szó volt a bélszínről, azt nem azért nem eszik, mert egészségtelen. A marha vágása elég bonyolult dolog, mert vannak különféle idegek, inak, amiket nem lehet megenni. Egy csomó hasi ideg ott fut, ahol a bélszín van, egy másik csomó pedig a seggében. Ezért a marhának gyakorlatilag csak az elejét használják, lényegében a hátszínt. Mármint itt Pesten, mert persze ki lehet úgy kaserolni a marhát, hogy mindene megmaradjon, de hát az már művészet.
A tojás is körülbelül olyan, mint amit vidékről, kertből kaptam. Nem tudom, hogy tartják a Dob utcai tyúkokat, te láttad? Kíváncsi lennék rá. Olyan tojást városi boltban a fenti helyet leszámítva még Svájcban sikerült vennem, ott mondjuk a “sima” Coopból is ehető a tojás, utáltam hazajönni. Bécsből se igazán jó a visszafelé út. Ha ismét Zürichben járok, benézek egy ottani kóser boltba.
.
A Dob utcában két hete kértem 3×40 deka húst, nyissz, 122 gramm lett együtt a három, csak néztem, hogy ilyen létezik.
A fehér tojást azért rendelik, mert abban kevésbé valószínű, hogy vér van. Mert ha van, dobhatod ki, vagy odaadhatod állatnak, vagy keresztény szomszédnak. Fehér tollú tyúkok tojják.
Maeldron: “nem csak az ozmózis alapú szűrőre, amit gondolom, még nem láttál, mert összesen 4-5 filter van benne”
Nem bizony nem láttam még, pedig minden laborunkban van egy de még nem néztem meg mivel mosogatunk… söt még kancsót sem láttam.
Na,.. hagyjuk békén egymást, mert még kiugrassz ernyö nélkül itt nekem.
Inkább számold a Ca-oxalátot. Mert remélem dolgozol rajta.
Vagy,.. hagyd a francba. Nem bántalak. Nem sok értelme van ennek igy.
Igyál egy pohár hideg vizet az egészségemre.. majd én is iszom.
Az, hogy ilyen a kiszolgálás a Dob utcában, mákod, vagy nagyon rég jársz oda, nagy furkók tudnak lenni, ha kívánságműsorral megy be valaki.
ricsi: a kisózás szabályait sem tudom pontosan, a Carmelben bitang sós volt néhány hús emiatt, amelyik vékony szeletekben készült (“wrap”).
ricsi
-
Nem, nem .. haver,.. félre lettem értve. Nem erre gondoltam. Szakadj el a disznótól, táplálkozástól,.. én általában a webre feltett “tudományos” cikkekre gondoltam. Azért irtam, hogy lehet ez a te területed is. Mennyi áltudományos marhaság kering fenn?
Az idézett cikk is (most éppen disznó) tele marhaságokkal.
cOLOMBUS
Érdekes az ilyenféle tudományosskodás.
Még a kézikapcsolású telefonközpont korába történt. Julika a központos nagyon sok gyógyszert szedett klf okok miatt. Hol ezt, hol azt. Egyik éjszaka legszebb álmomból felébreszt. Nagyon fáj a fejem! nincs valami gyógyszered. Eszembe jutott akkor vett szőlőcukrom, szép tabletta formában. Vittem is Julikának 2 szemet. Mondtam vigyázz, mert nagyon erős. Biztos elég egy fél szem is.
A szer hatott.
Egy hét múlva érdeklődött Julika, mond mi volt az a gyógyszer. Azóta sem kellet
semmiféle tabletta. Nem fájt semmim. Még mindig megvan a másfél szem.
Lelkére kötöttem nagyon vigyázzon rá, mert titkos kisérlet alatti szer. Sehol nem
kapható. Én is egy tudományos folyóirat nyomán tudtam beszerezni.
ricsi: amikor elkezdtem járni oda, örültem, hogy köszönnek, azóta előfordult többször, hogy a fiatal – nem tudom a keresztnevét – kihozta az autómba a tojást, ezen meg csodálkoztam, de örültem neki. A három lépés távolság megmaradt, de ez egyáltalán nem baj.
.
A pizzériában meg nagyon jó a tonhal, amit nem tudom, hol vesznek (rég voltam, már nem eszem lisztet sem).
Colombus, amit én írok, az színtiszta tudomány, mint az nyilván feltűnt már nem egyszer. A neten rengeteg marhaság kering, persze, olyan is van, amikor valaki meg akarja dobni a forgalmát és gyalázza a másik terméket – a magyar termelő szar és drága termékét már tíz éve azzal próbálja eladni, hogy mocskolja a “külföldit” és hisztizik, ha nem a “jó magyar hazait” veszi. Mindjárt megnézem azt a cikket.
Túlavasúti: tudod, vannak emberek, akiknek egy eszmecsere során a következő sorrendben hangzanak el a következő (nagyjából összes) érvei: “hülyeséget beszélsz”, “nekem ez a szakmám”, “professzor/tanár vagyok”, “van weboldalunk”, “minden más oldal és cikk marhaság”, “35 éve dolgozom a szakmában”.
Túlavasúti
-
A placebó nagy varázsló. Én az anyósomat gyógyitottam igy.
ricsi: “A fehér tojást azért rendelik, mert abban kevésbé valószínű, hogy vér van.”
.
Azt tudom, hogy mindig jó volt, 50-et szoktam venni egyszerre. A tojás nagy részét nyersen eszem (paleozom is, hogy fokozzam a hangulatot). Bevallom, marhát is eszem nyersen, és egyedül azt merem úgy, amit ott kapok.
.
Annak nem örülök, hogy liba nincs, már többször kérdeztem, hogy lehetne-e. Az áruházakban szlovák libát lehet kapni (fekete a tolla, ha jól tudom), nekem nem a tollszíne a baj, hanem, hogy tele van vegyszerrel. Tényleg lehetne liba is a Dob utcában, esetleg hal, és akkor meg lenne oldva minden étel, amit eszem.
Ez az a cikk?
.
http://www.denesotto.hu/cikkek/tel-s-mreg-az-asztalunkon
.
Hát, nem tudom, elég vadnak tűnik, hogy a sertés növekedési hormonja rákot okoz. Az viszont biztos, hogy sertésszervekkel kísérleteznek átültetéskor, pl. szívvel. Nem jó azt megenni, túl sok mindenben hasonlít a szerkezete az emberhúsra. Különben meg egy intelligens állat.
cOLOMBUS
2012. augusztus 7. kedd
.
Végül is még visszacsinálhatod :D
“Hát, nem tudom, elég vadnak tűnik, hogy a sertés növekedési hormonja rákot okoz. Az viszont biztos, hogy sertésszervekkel kísérleteznek átültetéskor, pl. szívvel.”
.
Meg tele van féreggel. Lehet, hogy ez a rendszeres fogyasztás során nagyobb gondot okoz, mint egy átültetés miatt. Hiába sütöd át, ott marad a késen, a vágódeszkán, a hűtőben. Ezért nem szeretek marhát se venni ott, ahol disznó van.
.
“Nem jó azt megenni, túl sok mindenben hasonlít a szerkezete az emberhúsra.”
.
Ezért is veszélyesek az élősködői az emberre (és eleve több él benne).
.
“Különben meg egy intelligens állat.”
.
Bizony, lehet vele játszani, visszahozza a botot. Az okos kutyával él egy szinten. Látszik is a szemén. Szeretem, mint élőlényt.
cOLOMBUS,
Lehet, hogy igazad van, hogy azért tették fel a naturtermékek oldalára, a sertéshúsos cikket, hogy serkentsék a vásárlót termékeik vásárlására.
De ez sok helyen, sok mindennel így van.
Nyilván a HPV-s tudományos publikációknál is.( Hozzáteszem az ominózus cikket számos magyar újság ( nem tudományos újság) is publikálta.
Mert elolvassa az olvasó, és eszébe jut, hogy hoppá-hoppá ezt a HPV-t vagy micsodát, mintha hallotta tegnap a tv-ben, és most azt olvassa, hogy 10 %-kal kevesebb a méhnyakrák előfordulása, ha körülmetélt hapsival dug. OK. Akkor most holnaptól ahhoz, hogy 10%-kal csökkentse a HPV fertőzés által kialakulható méhnyakrákjának esélyét szerinted:
1. Holnaptól meg fog kérdezni minden potenciális paplanakrobata jelöltet, hogy tessék szives megmondani, hogy zsidónak/moslimnak/vagy egyéb körülmetélésre kötelezettnek tetszik-e lenni, és ezt a rituálét végrehajtották-e önön k. szülei, vagy sem?és ezzel együtt nem tetszik-e mégis HPV virussal fertőzöttnek lenni??
2. Utána fog nézni, hogy milyen feltételek mellett adathatja be serdülő lányának vagy saját magának HPV ellenes oltást, hiszen a tegnapi tv reklámban hallott róla,- és síri hangon közölte a reklám a HPV veszélyét. ( és kérdezze meg kezelő orvosát és gyógyszerészét, ja, hogy Magyaroszágon nem támogatott készítmény, hanem 100 ezer forint felett van? Majd hadakozhat a kognitiv mezőjében azzal a tudattartalommal, hogy most ő jó anya-e? vagy egy selejt anya mert nem tudja beoltatni a lányát ennyi pénzért.
*
Chemist
.
Aki kedvét leli a tájékozódásban, az kiteszi magát annak, hogy egy csomó területről úgy rakódnak össze ismeretei, hogy ugyan igyekszik köztük rendet tartani, jó esetben valamilyen szintű rendezett (tananyag formájában elsajátított) ismeretek és kimunkált szemléletek birtokában, de azért sok mindenben csak valahol „úton van” a téma felderítésében, és persze soha nem fogja annak a területnek a professzionális művelőit utolérni. Ha egy csöpp esze van (ez nem minden esetben áll fenn), erről nem is álmodik.
Néha, a beismerten nem teljeskörű ismeretei mellett is véleményt nyilvánít valamiben.
Itt álljunk is meg egy szóra, szerintem nem sok olyan ember van, aki rendszeresen űzi a másokkal kommunikálás hobbiját, de kizárólag olyasmiben nyilvánít véleményt, és abban is csak addig a mértékig, amiben és ameddig abban „megcsíphetetlenül„ profi. (Rólad elmondható lenne ez?)
Kommunikálni – mindig kockázat.
Elém is kerültek, többször is, nézetek az ivóvíz keménysége és a vesekőképződés kockázata közötti összefüggésről. Beismerem, itt nem szagoltam meg rögtön a dolog megalapozatlanságát. Sok mindenen megszagolom, sőt ez az egyik sportom, de ez átcsúszott.
Az én gimnáziumi éveimben még semennyi számítás nem volt a kémia tantárgyban. És ebben nem tartottam lépést a korral. (Nem mentségnek szántam.)
Egy másik sportom az, hogy ha (mindig van benne valamennyi égés) valamiben rossz úton jártam, mert a véletlen olyan sorrendben rakott elém dolgokat, hogy azok után egy darabig rossz úton kell járni – az élet nem tananyagszerkesztő – akkor legyek alkalmas arra, hogy javuljon bennem a téma állapota. Ebben most segítettél, köszönet érte.
.
.
De nézzünk néhány konkrét dolgot.
.
Ezt idézed tőlem (mint nagy melléfogást, kedd 18:26) „„De sokféle só előfordulhat a vízben, a vízadó talaj összetételétől függően.” (kiemelt részlet)
Ha úgy írom, hogy sokféle ion, akkor jobban megfelel?
.
Egy hülyeséget még el is kerülhettem volna, te, helyesen,erre is kitértél – én azt írtam, te is idézed (18:33) „…a szervetlen kalciumvegyület – márpedig ezek csak kis arányban szívódnak fel, hogy aztán a vér által széthordva a sejtekben építőelemként pl. fehérjékbe….akkor tehát maradnak a vérben – végül is a kiválasztás a vesekelyhekben és a vesemedencében parkoló vizeletbe juttatja –…” bizony, ha valami már a vérben van, akkor, ha nem is a sejtek szintetizáló folyamataiba épül be, hanem egyenesen a vizeletbe kerül, a felszívódáson már akkor is túl van, hiszen ez most azt jelenti, hogy a vékonybél bolyait borító sejtrétegen átjutott. Ezt igazán el is kerülhettem volna.
.
Szintén mint nagy hülyeséget idézed (18:33): „2. „a sertéstenyésztők humán anabolikus szteroidoknak a disznókba injekciózásával növelik a súlygyarapodást”
.
Az eljárás szakszerűségéhez nem tudok hozzászólni, de ezt egy sertéstenyésztőnek egy rokona mondta nekem, igen neheztelve a lelkiismeretlen elkövetőre, és hozzátette, hogy a rokon szerint ez eléggé elterjedt gyakorlat.
.
Szóval most nem tettem jó szolgálatot az olvasótársaknak, vesekő-ügyben a Maeldronnal való kezdeti egyetértésünk is erodálódik (egyetértettünk más helyeken, más témákban eléggé), és kifejezett szerencsének számít az, hogy voltak hozzáértők, akik tudták a tényszerűség irányába fordítani a folytatást.
.
De azért nálad gyanúsan nagy boldogságfröccsnek számít a dolog, úgy látom.
.
Pl. emiatt:
„Tegnap este már nem volt időm arra, hogy Maeldron és Marcus Aurelius hozzászólásaira válaszoljak. Hazafelé menet arra gondoltam, hogy ha cOLOMBUS is elolvassa őket, szegény szívrohamot kap… Mit ad isten, ma délelőtt azt látom, hogy elolvasta, reagált is rájuk, és csak remélem, hogy jó egészségnek örvend!
Egyébként megmutattam a kommenteket a kollégáimnak is (orvosok, állatorvosok, vegyészek). Percekig röhögtek…” (18:26)
.
A rá való jogodat nem vitatom. De hasonló helyzetben ezt nem szeretném leutánozni tőled.
És azért igyekszem fejleszteni a körültekintésemet.
.
Remélem, a jót röhögő kollégáid közül szerzel legalább egy-két tagot a Kohányi Társaságnak…
Maeldron
.
Az egyetértés csak vesekő-ügyben szűnt meg, a többiben, hogy tehát pl. az ozmozikus víztisztító vize nem hagy maga után vízkőfoltot, persze megvan.
A maradék ingatag pontokkal végezni pedig az én házi feladatom.
“Aki kedvét leli a tájékozódásban, az kiteszi magát annak, hogy egy csomó területről úgy rakódnak össze ismeretei, hogy ugyan igyekszik köztük rendet tartani, jó esetben valamilyen szintű rendezett (tananyag formájában elsajátított) ismeretek és kimunkált szemléletek birtokában … persze soha nem fogja annak a területnek a professzionális művelőit utolérni… Kommunikálni – mindig kockázat.”
.
Az olyan ember, aki mer kommunikálni, tájékozódik és rendszerez, gyakran jobban érti egy-egy terület alapvető összefüggéseit, mint azok, akik ugyan évtizedekig gyakorolják, de nem analitikusan és nem rendszereznek. Ma már nem lehetsz polihisztor, mert annyira szétágazik minden terület, ahogy nő a kollektív tudás, hogy lehetetlen több dolgot követni, mégis, a tágabb terjedelmű tudás hat az összes területre, ahogy a komolyzene rendszeres hallgatása által is szép lassan egyre jobban érted a festményeket.
.
Több könyv is szól arról, hogy micsoda hihetetlen ereje van egyszerre több területhez érteni, az egyiket Paral írta, és nem jut eszembe a címe.
Viszont: Nekem és egy közeli ismerősömnek van egy közös barátunk, aki 20-30 oldalon át fejtegette, hogy miért hatékonyabb zárt szobában az ultrahangos vízporlasztás, mint a radiátoron való párologtatás, és a létező összes meteorológiai, bonyolult törvényre, függvényre hivatkozott (felületi feszültség, gömbtérfogat, molekulák közötti vonzerő), és azt képtelen volt felfogni, hogy ha a teljes folyamat során eltérő lenne a hatékonyság a két esetben, akkor végtelen energiát lehetne termelni az ultrahangos párologtatással és lecsapatással. Az egyszerű energiamegmaradás törvénye az ő ezer képlete helyett volt válasz a kérdésre. Nem tudom, mi erre a jó szó, mert a szakbarbár legalább a saját szakmájához ért.
.
“vesekő-ügyben a Maeldronnal való kezdeti egyetértésünk is erodálódik”
.
Ezt most frankón nem értem. Miért gondolod így?
“Az olyan ember, aki mer kommunikálni”.
.
Még valami ehhez, mert annyira jó félmondat.
.
Vannak emberek, akik nem rettegnek a kommunikációs kudarctól, és képesek maguk előtt beismerni, hogy tévedtek, sőt, folyton ez jár a fejükben. Ők fejlődnek.
.
És vannak, akik azt mondják magukról, hogy már gyerekkorukban mindent tudtak, aztán szinte már csak átismételték az iskolában, és profik.
.
A tanulás első lépése, hogy az ember saját maga előtt beismeri, hogy a tudása mindig lehet hiányos vagy téves, ha tudja, hogy vannak fehér foltok a térképen. Kevesen rendelkeznek ezzel a képességgel, és enélkül az évek mit sem segítenek. Aki meg rendelkezik vele, az nem az eltelt évekkel érvel.
Ahogy nézem a cikk szerint az ombudsmannak nem azzal volt gondja, hogy elszennyeződött a víz (ilyesmi elő szokott fordulni) hanem hogy erre nem figyelmeztették a fogyasztókat egy “Vigyázat, nem ivóvíz” táblával. Még szerencse, hogy csak 1 kút, amelynek kizárásával már újra jó minőségű vizet tudnak szolgáltatni. Ilyen előzmények után tényleg nem hülyeség saját szűrőre költeni.
Egyébként az evés-ívás közben benyelhető mérgek elhanyagolható mennyiséget tesznek ki a pesti ájerből való szipuzáshoz képest.
“Egyébként az evés-ívás közben benyelhető mérgek elhanyagolható mennyiséget tesznek ki a pesti ájerből való szipuzáshoz képest.”
.
Az a lényeg, hogy minél kevesebbet mérget vigyél be. Nullára sosem tudod levinni, az egészséges étel emésztése során is keletkezik méreg. A testednek van egy kapacitása, ahogy küzd a méreggel. Minél kevésbé terheled, annál “hálásabb” lesz ezért. Persze, hogy az a legjobb, ha nem dohányzol, de rögtön utána jön, hogy leszoksz. Persze, hogy az Alpok tetejénről kellene levegőt venni, de ha már nem tudsz, legalább figyelj oda, mit eszel.
Én sem eszem disznót !
@urva drága már…
Marcus,
Itt hagytuk abba tegnap: “No meg… hova jut ez az oldal, ha egy bizonyos legszűkebb kör… ti… a tényállításaitokat úgy fogalmazzátok meg, hogy az a kör egy másik tagja számára megkérdőjelezhető marad…”
Ezen még rágódok. Aljas vagy! :-)))
-
Akkor most mesélek. Vagy 2 évvel ezelött a 168 fórumán is volt egy hasonló vita… csak valami másról.
Valaki azt vágta a fejemhez, hogy mi a tudományhoz közel álló legszükebb kör tehetünk arról, hogy az ismeretterjesztés ilyen siralmas állapotban van Magyarországon. Zokon vettem de talán azért, mert talált. Ahogy szokták mondani az a jó kritika amelyik fáj. Hát ez fájt, mert igaz.
Akkor ugorjunk egy kicsit.
Nem sokkal ezután én Bostonban voltam egy fogadáson és bemutattak egy magyarnak. Mint kiderült civilben Magyarországon könyvkiadó (vagy abban dolgozik.. már nem emlékszem). Felvetettem neki, hogy gondolkodom azon, hogy ha majd nyugdijas leszek esetleg irok ismeretterjesztö cikkekeket könyveket hobbyból. Nem pénzért csak szórakozásból, hogy védjem magam az elhülyüléstöl. Felcsillant a szeme és már sorolta is: azotéria, bioenergiaátvitel, homeopátia, asztrologia, népi gyogymódok,… stb, stb. Ezek jöhetnek szóba. Ezt lehet eladni de komolyabb irások eladhatatlanok.
Most erre mit lépjek,..? Te mit mondasz Császárom? Nekem ehhez nincs gyomrom.
És most töled kaptam egy övön aluli ütést (mellesleg jogosan).
“hogy mi a tudományhoz közel álló legszükebb kör ”
Írja már le mindenki, legyen szíves, hogy ő mihez áll a legközelebb a legszűkebb körben.
.
Pl. így: “hogy mi, a központozáshoz közel álló, legszűkebb kör”
Maeldron
.
Az erodálódó egyetértésről: én már beláttam, hogy nincsenek meg azok az ismereteim, amelyek birtokában követni tudnám az ivóvízzel bevitt, aztán a növényekkel bevitt rosszabbul felszívódó, az állati termékekkel bevitt és jobban felszívódó kalcium útját, látnám azt, hogy a különböző eredet meddig hat a bevitt kalcium(vegyületek) további sorsára, stb. De az biztos, hogy az ivóvíz keménysége és a vesekőképződés összefüggése nem az, aminek én is még tegnapelőtt feltételeztem. cOLOMBUS volt szíves kiszámolni, hogy lehetetlenül sok vizet kéne inni ahhoz, hogy annak a kalciumtartalma 1. fedezze a szervezet Ca-szükségletét, és 2. még vesekőépítésre is maradjon belőle. Az már más kérdés, hogy a szervezet az aznapi Ca-szükségletét esetleg már fedezte másból, és így a víz Ca-tartalma részben mégis… De a vízben levő csekély mennyiség miatt egyértelmű a két dolog függetlensége, hacsak a víz Ca-tartalma nem zavarja meg a más úton bevitt kalcium további sorsát. De ez is egy szakkérdés, és én ezúttal szakmán kívüli vagyok.
A dühítő az, hogy talán pont az idei emelt szintű (biológia?) érettségi feladatlap egy az egyben tartalmaz egy olyan szöveget, mint szövegértelmezési tesztet, amit én itt az interneten megtaláltam, és pont a vesekő és az ivóvíz keménysége közötti pozitív összefüggés megléte mellett érvel.
.
De agyvérzést se akarok szerezni senkinek. Engem is az kerülgetne, ha valaki még a huszadik keresztkérdéssel is megpróbálná tisztázni, hogy de tényleg, ekkor meg ekkor se lehet megoldani a másodfokú egyenletet a valós számok körében, ha a gyökjel alá negatív D jön ki?
cOLOMBUS
2012. augusztus 8. szerda
00:10
.
Természetesen pofán kellett volna hánynod az illetőt. A kérdés az, hogy olyan hülye volt-e, hogy szerinte az ő témái tényleg az ismeretterjesztés körébe tartoznak, vagy olyan pimasz…de ez ide gyenge.. olyan vérlázító ordas állat, hogy megpróbálta így kisiklatni az ajánlatodat.
A többi eladhatatlan… ez persze nem igaz, az igazság ebből annyi, hogy az ismeretterjesztő irodalomnak akkora a piaca, amekkora. Tényleg lehetne nagyobb. De attól nem fog nőni, hogy a te embered ezotériát ad ki.
Honnan lehetne tudni, mi lesz akár néhány mp múlva. Hiszen akatonák is
boldogan mesélték, hogy mennyire örültek amikor fütyűlt valami, mert az
nem feléjük irányult. Nem tudom, hogy tudta volna elmeséni utólag, ha nem
élte volna túl. Sajnos a környezetünk mindenféle jelzés nélkül okozhat ilyent,
mert ha semmit nem eszel, vagy iszol, akkor meg más a halál oka. ismeretlen
emberek utólagos vizsgálattal majd megállapitanak valamit, hiszen az élő
emberek, valós környezete maga a labor melynek nem exakt állapota van
minden időben, atér minden pontján. Ki tudja utólag minden paramétert
értékét rekonstruálni. Hiszen nem lnyegtelen a ráforditás és eredmény
viszonya. Jelentéktelen dolgokkal, meg nem foglalkozunk. De mi a jelentéktelen.
Előre rögziteni lehetjellemzőit, de ki dönti el utólag, hogy az volt-e a valós ok?
“Az erodálódó egyetértésről: én már beláttam, hogy nincsenek meg azok az ismereteim, amelyek birtokában követni tudnám az ivóvízzel bevitt, aztán a növényekkel bevitt rosszabbul felszívódó,”
.
Jajj, ne dőlj már be ezeknek a hozzáértésről szóló érveknek. Gondolj bele, hogy milyen tétel az, amit minden nap, sőt, minden kommentben bizonyítani kell. Milyen szinten lehet azaz ember, aki több évtizedes szakmai múltja ellenére folyamatos kényszert érez arra, hogy a tudományhoz képest mért távolságát mm-ben határozza meg. Te leírod minden kommentben, hogy mivel foglalkozol? És miért nem?
.
Steven Segalnak van egy filmje, amiben 10 percenként elhangzik, hogy a főszereplő (S. S. ) micsoda legyőzhetetlen harcos. Nem lenne jobb esetleg harccal bizonyítani ezt, mint azzal, hogy újra és újra mondják?
.
Az eddigiek után nagyon vicces lenne, ha leírnám, hogy hol és kitől tanultam a kémiát, és milyen versenyeken vettem részt milyen tárgyakból, de ennek az engem épp megmosolyogtató mivoltán kívül nincs nagy jelentősége, ugyanis piszok sok mindent elfelejtettem, és nem feltétlenül tudok többet annál, mint aki az enyémnél kevésbé kemény iskola után akár csak jobban emlékszik valamire, vagy jobban érdekelte.
.
Nem az a lényeg, hogy mit tudsz és mit nem, hanem, hogy képes vagy-e ezt a kettőt megkülönböztetni egymástól. Azért volt a Madárijesztő a legokosabb szereplő az Ózban, mert tudta, hogy nem tud semmit, aztán közben szinte mindent ő tudott. Továbbá a logika a tárgyi tudás fölött áll. Pláne a téves tárgyi tudás fölött. Viszont nem vezet el mindenhez. Van, amit mérni se tudsz. Szereted a Star Treket? Ott van Spock.
.
Én a kísérleteket szerettem, nem a tenzió számítást. Főleg, ami robbant vagy villámlott. Így ha most gőznyomást kellene számolnom, beszopnám, mert nem emlékszem rá, viszont ha kimegyek a konyhába, akkor van pár ötletem arra, hogy mit hogyan vizsgáljak meg. Lásd oldott anyag. De mondom, ezt a bejárónőm tudja.
.
Hogy hogyan működik az emberi szervezet, arról fogalmunk sincs. De vegyünk csak három darab, 200 ezer forintos, fél méteres audiokábelt az elérhető legszabályosabb rézkristályráccsal, kössük rá az erősítőre, és mindháromnak másmilyen hangja lesz, amit az emberek 95%-a nem hall. És nem azért nem hallja, mert kevés hozzá a füle, hanem mert az agya nem tanulta meg a különbséget hallani, és nem is akarta megtanulni igazán. Valójában nem kell hozzá kivételes fül. Szerinted mit mond erről az a néhány fizikus, aki egyáltalán tudomást vesz róla? Persze, nem pont olyan a rézkristályrács, meg a műanyag kábelszigetelés máshogy hat a mágneses térre, de azért mindegyiknek van valami hangja, de annak is különböző, ha az erősítőt fa asztalra, illetve üveg asztalra teszed. Ezek a füleddel (ami szubjektív), de például az ablak vibrációjával (ami marhára nem szubjektív) mérhető tények, és ha elmész egy valódi hi-fi boltba, ott még olyan dolgokat látsz, ami már tiszta New Age. Fel se lehet fogni józan ésszel. Csak érdeklődőnek kell lenni, hogy lásd és halld. És ne tudd megmagyarázni.
.
Az emberi szervezet néhány milliárdszor bonyolultabban működik, mint egy rézkábel. Egy zseniális orvos ismerősöm szerint is semmi fogalmunk nincs róla. Ő rengeteg olyan dolgot mond, amit a kémiai tudásomból ki lehetne következtetni logikával, és mégsem jut eszembe, mert neki ez a hivatása, és jobban átlátja azt a részét, amiben én nem mozgok, hiába vannak hozzá egyéb ismereteim. Viszont ő sose jön azzal, hogy mekkora szuper orvos, meg micsoda szakmai múltja van, mert egyrészt nem ez érdekli, hanem, hogy értelmesen beszéljen, átadjon valamit. Ellenben rajta látszik, ami bizonyos embereken a kényszeres bizonygatás ellenére sem.
.
Mellesleg elég nagy szégyen, hogy ilyen nagy tudású, komoly, pontosan A Tudomány origóján álló professzorfélistenek dolgoznak évtizedek óta a vesekőgyártáson, és annyit értek el, hogy ha veseköved van, hazaküldenek egy marék Cataflammal, azt mondják, hogy éld túl, ha nagyon nagy, zúznak egyet (mindenen, ami az útba esik benned), hadd ne folytassam. Gyógyszer meg nincs rá, én még nem láttam legalábbis, fasza.
.
Az emberi testen kísérletezni évtizedes türelemmel lehet, és akkor se biztos az eredmény. Minden eredményt sok száz vagy ezer tényező befolyásol, amire esetleg nem gondol a tudós (vallás, szex, táplálkozás, napizási szokások, munkakörülmények, párkapcsolati jellemzők, depresszióra való hajlam, a sor végtelen). Ezzel nem akarom azt mondani, hogy ne is próbálkozzunk semmivel, csak annyit, hogy aki olyan magabiztossággal nyilatkozik, mintha nála lenne a bölcsek köve, na, arra ne hallgass soha. Bármilyen papírja van.
.
Lehetne kísérleteket végezni arra vonatkozólag, hogy embereket kizárólag szerves-vegyület-kalciummentes étrenddel etetünk és csapvízzel itatunk, illetve szűrt vízzel itatunk és normális étellel etetünk, és akkor mi lesz. Valami biztos kiderülne. Valószínűleg volt ilyen kísérlet már. Egyrészt az fog történni, hogy a két csoport vitaminszintjétől kezdve ezer dolog el fog térni a különböző táplálkozás miatt, másik ezer vegyület másképp viselkedni az egyik és a másik csoport vérében, és nem fogod tudni, hogy mitől lesz a vesekő. Lehet, hogy attól, hogy depressziós lett, vagy kevesebb ereje és kedve van mozogni a hülye kaják miatt?
.
Olyanokat valóban tudunk, hogy hánytól hány éves emberekre jellemző leginkább, illetve, ha jól tudom, az ülőmunkát végző férfiak az egyik fő veszélyeztett csoport.
.
A C-vitamin vesekőképző hatásáról is mindenféle legenda terjed. És komolyan mondom neked, hogy van valami összefüggés – amit sokan tagadnak -, de azt már hogy mondod meg, hogy azért tűnik esetleg többnek, mert az első ötlet helyett pont nem képzi őket, hanem oldja? És amiatt több indul el? Mivel hosszú idő alatt jönnek létre. Van kísérlet arra, hogy nagyobb dózisú C-vitamin szedés esetén kevesebb lesz a húgysav. Most akkor mi van ezzel?
.
A csapvízből ötmillió dolgot érdemes kiszűrni, de kezdjük a klórral. Ha a baktériumokat elpusztítja, szerinted mit okoz az emberben?
.
Vajon melyiknek a nagyobb az esélye, annak, hogy ami az edények falára lerakódik iszonyatos mennyiségben (vízkő), az az emberi testben lerakódik, vagy nem? Az ionháztartásról meg annyit, hogy enni kell, tele van ionnal.
.
A növényekből valóban rosszabbul oldódnak fel bizonyos zsírsavak, vitaminok, mint az állatokból, úgy tudom. A hagyma meg tele van kalcium-oxeláttal. Na, ha valamit, lehet, hogy azt nem kéne ennyit ennem.
.
Tehát: nem azt szerettem volna elmondani, hogy én tudom, mitől lesz a vesekő, és mitől nem, hanem azt, hogy mennyire jól mutatja az emberiség általános szellemi állapotát, hogy olyan emberek tanítanak az egyetemen és állnak mínusz végtelen távolságra a tudománytól, akik négy nekifutásból egyszer sem értik meg, hogy az elpárolgott víz helyén maradó, látható anyag az az adott mennyiségű víz oldott anyag tartalmának összessége.
Maeldron
2012. augusztus 8. szerda
01:16
.
Most, hogy kifejted a nézeteidet ebben-abban, azért látom, hogy azért nekünk más srófra jár az agyunk. Ezzel együtt én jól tolerálom a tiédet.
.
Azt írtad (kedd 23:43): „…egy közös barátunk, aki 20-30 oldalon át fejtegette, hogy miért hatékonyabb zárt szobában az ultrahangos vízporlasztás, mint a radiátoron való párologtatás, és a létező összes meteorológiai, bonyolult törvényre, függvényre hivatkozott (felületi feszültség, gömbtérfogat, molekulák közötti vonzerő), és azt képtelen volt felfogni, hogy ha a teljes folyamat során eltérő lenne a hatékonyság a két esetben, akkor végtelen energiát lehetne termelni az ultrahangos párologtatással és lecsapatással. Az egyszerű energiamegmaradás törvénye az ő ezer képlete helyett volt válasz a kérdésre.”
.
Ami azt illeti, a két esetben tényleg eltérő a vízelpárologtatás hatékonysága. Azaz itt tisztázni kellett volna, hogy hatékonyság és hatásfok alatt most ugyanazt értettétek-e, vagy nem. (Ez a tisztázás köztetek annak idején megtörtént?) A víz párolgáshője természetesen nem függ az energiaközlés módjától. Tehát az az energia, ami tényleg a víz fázisváltozására és tágulási munkájára fordítódik, az minden megvalósító technika esetében ugyannyira hatékony. A körülményektől ugyan függhet, pl, zárt vagy nyitott tartályban történik, de egyébként egy anyagállandó. Ha ezt a barátod nem tudta beszámítani, hát az meredek.
.
(Szemléltető példa, csak annak egyértelművé tételére, hogy én mire gondolok: készítsünk két db. egyforma, cekasz-szálas fűtőbetétet, külsőleg kb. cipőkrémes-doboz nagyságú, lapos samotthengerek lesznek, belül tekereg a fűtőszál. Tegyük bele mind a kettőt egy-egy olyan fém perselybe, amely a lezárása után körös-körül mindenhol érintkezik a fűtőbetét külső felületével (illetve alig lesz hézag). De aztán az egyiket alulról és oldalról vegyük körül jó vastagon valami jó hőszigetelő (és hőálló) anyaggal, a másikat ne. Ott csak arra vigyázzunk, hogy azért ne éghető anyagra tegyük. Tegyünk mind a két kis rezsónkra azonos nagyságú edényben (úgymint lábas) azonos mennyiségű 100 fokos vizet, aztán forraljuk el.
A két vízelpárologtató készülék ugyanannyi elektromos energia felhasználása árán különböző mennyiségű vizet fog elpárologtatni. Ugyanis az egyik (a hőszigeteléssel körülvett) kevésbé fűti a szobát, és az elektromos energia hővé alakításából nyert hő nagyobb részét fordítja víz elpárologtatására, míg a hőszigetelés nélkül hagyott készülék több hőenergiát veszteget a szoba fűtésére, azaz kisebb hányad marad a víz elpárologtatására.
A hatékonyságukat az a hányados fejezi ki, amelyhez a pára formájában távozó víznek a párává alakítására fordított energiát osztjuk az elektromos vezetéken bevitt energiával. De erre a technikában, mint tudjuk, a hatásfok kifejezést használják. A két készülék különbsége KJ/Kg dimenziójú hányadosokkal is kifejezhető, bevitt elektromos energia/ elforralt víz tömege.)
.
Te eléggé Edison stílusában szemléled a világot, ha jól látom. Ő nagyon eredményes kísérletező feltaláló volt, de a kortárs elméleti fizikusok idegeit valószínűleg próbára tette volna, ha tárgyalni kezdenek. Ha csak a kísérletező és szemléletes megismerés útján járnánk, akkor azért sok minden nem lenne, ami ma van. Szóval én maradok az elméleti tisztázás híve, azaz tisztelője, amely a saját munkája során nem célnak, hanem eszköznek tekinti a kísérletezést, és a megfigyeléseire logikai és spekulatív további megismerést alapoz. Én a jó elemző és lényeglátó észjárást nagyra becsülöm.
.
Hifi ügyben nekem nincs annyira kifinomult hallásom. De valami hasonló megfigyelés az is, hogy a Nutella mogyorókrém íze más akkor, ha fémkanállal vagy műanyag kanállal eszi az ember.
.
Ha az ivóvíz keménységével összefüggő egészségügyi tapasztalatra bukkanok valahol, azzal feltétlenül jelentkezem.
Marcus Aurelius: “Ami azt illeti, a két esetben tényleg eltérő a vízelpárologtatás hatékonysága. Azaz itt tisztázni kellett volna, hogy hatékonyság és hatásfok alatt most ugyanazt értettétek-e, vagy nem. (Ez a tisztázás köztetek annak idején megtörtént?)”
.
Persze, csak ide így is olyan hosszú kommentet írtam, nem akartam belemenni. Arról volt szó eredetileg, hogy ha egy rezsóban elforralod a vizet a szobában, ahhoz a végeredmény szepontjából ugyanannyi energia kell, mint az ultrahangos porlasztással, ugyanis az ultrahang hatására nem párolog el a víz, csak permetté válik, majd a szobától elvont hő hatására párolog el, tehát pont annyival kell többet kell fűteni, amennyit evett a rezsó, feltéve, hogy stabil hőmérsékletet szeretnél. A számla így csak a gáz és az áram árának különbsége miatt lesz eltérő, ha pedig elektromos radiátorral fűtesz, akkor körülbelül ugyanannyi lesz. Egy ablak nélküli lakásban még a villanykörte hatásfoka is közel 100%, ha nem világításra, hanem fűtésre használod. De ő rákoncentrált arra, hogy az ultrahangos porlasztó cseppmérete mellett mekkora lesz a gömbfelszín felett a fajlagos gőznyomás, és hogy azok a kis cseppek milyen könnyen párolognak el, mert már legyőztük a felületi feszültség nagy részét.
.
Nem tudom, hogy ez az Edisonos hasonlatot bóknak vegyem-e, és hogy mennyire igaz rám. Ami biztos: a tudomány mindig téved. Nincs olyan tudományos korszak, amelyik ne dőlt volna meg, akár a csilagászatot, akár a fizikát, a biológiát nézed. (Kivétel a matematika, amit az ember talált ki, nem a valóságot akarja leírni vele, ezért jóval stabilabban működik).
.
Ha most azt mondod, hogy nem mindenben téved, mert vannak nagyon alap dolgok, amelyekben már nem, akkor jussanak eszedbe a Földön sokáig tökéletesnek látszó newtoni törvények. Jusson eszedbe, hogy valójában fogalmunk sincs arról, hogy mi az energia, és mi a gravitáció. Modelleink vannak arra, hogy hogyan működnek ezek. A modell az alapján készül, amit látunk, mérünk, és amit lekerekítünk az eredményekből.
.
A korábbi korszakok modelljei rendre megdőltek. Nem apró javításokra gondolok, hanem teljes borulásokra. Ez nem jelenti azt, hogy ne kutassunk, imádom, hogy létezik részecskegyorsító, lőnék is vele párat szívesen mindenfelé. A lényeg, hogy bár az összes korábbi korszak elmélete ma nevetségesnek hat – az nem nevetséges, hogy rengeteget dolgoztak rajta okos emberek, aztán túlhaladtuk, hanem az, hogy mennyire állnak távol a maiaktól -, mégis, él közöttünk nagy számú ember, aki gyakorlatilag hülyének néz, ha annak ellenére, hogy az összes korábbi elméletünk és modellünk megborult, a mostaniakat nem veszed készpénznek.
.
Szerintem a hülyeség odaát van.
.
Azt nem tudom neked megmondani, hogyan működik a világ. Azt tudom, hogyan nem működik. A tudomány jelenlegi állása szerint biztosan nem. Semmi sem olyan biztos, mint az, hogy nem a tudomány mai állása szerint működik a világunk. Ha meg kellene jelölnöm bármit, amiben mindennél biztosabb vagyok, akkor ez lenne az.
.
Ez ma is igaz, ahogy 50, 100, 500 évvel ezelőtt is az volt. Előbb-utóbb borulni fog a fénysebesség, eltelik egy kis idő, és azt mondják majd, hát persze. A galaxisokról most is tudjuk (persze, mérések alapján, amik vagy jók vagy nem), hogy a fénysebességnél gyorsabban távolodnak egymástól. Erre az a magyarázat, hogy fúvódik fel a világegyetem, mint egy kenyér, tehát igazából nem is mozognak, csak a kenyér dagad. Aha. Szerinted meddig fogja tartani magát végső határként a fénysebesség? Még 20-30 évig, vagy összejön a CERN-ben előbb a kísérlet? Vagy kitalálunk egy másik modellt, hogy ne dőljön meg mégse, de legyen néhány új felfedezésre magyarázat, majd nem szuperhúrok lesznek, hanem hiperpengetők.
.
Hidd el, ha egyszer kihúzzuk azt a feltételezést – mert nem eredmény volt, hanem kiindulópont , hogy a fénysebesség az el(nem)érhető maximum, utána ugyanúgy lesznek, akik feltartott ujjal, a tudomány nevében lehülyéznek másokat. Valószínűleg ugyanazok.
.
A tudomány roppant hasznos, interaktív vallás.
.
Edison találmányai meg ma is működnek.
.
Szerintem Edisont is roppant módon érdekelte a világ működése, csak ő nem korlátozta be magát a hülyeséggel. És ez Einsteinre is igaz. Nehogy azt hidd, hogy őt kisebb bolondnak nézték, mint Edisont.