Budapest – A roma holokauszt áldozatairól emlékeztek meg csütörtök este Budapesten, a IX. kerületi Nehru parkban lévő emlékműnél. Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint Magyarország kormánya továbbra is a legszigorúbban lép fel minden szélsőséges, rasszista, antiszemita, gyűlölködő megnyilvánulás ellen.
.
Daróczi Ágnes, a Roma Bölcsek elnevezésű polgárjogi szerveződés tagja arról beszélt, az EU tagállamai tegyenek lépéseket azért, hogy a roma holokauszt bekerüljön az oktatásba, nyilvánítsák védetté az üldözöttek sírját, gyarapítsák az emlékhelyeket, és erősítsék a roma szervezetek jelenlétét a roma holokausztról szóló tudományos diskurzusban.
.
A megemlékezésen felolvasták Gróh Gáspárnak, a Köztársasági Elnöki Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága vezetőjének a levelét.
.
Az igazgató a levélben rámutatott arra: a XX. század a népirtások évszázada volt, s a tragédiák nem azonos súllyal élnek a történelmi emlékezetben, kisebb figyelmet kapott a cigányság tragédiája.
.
Gróh Gáspár levelében azt írta: romáknak és nem romáknak a kötelessége, hogy hasonló cselekedeteknek útját állják, emellett olyan közhangulatot kell kialakítani, amelyben senkinek sem kell félnie a másiktól.
.
Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi szintén levelet intézett a résztvevőkhöz, ebben hangsúlyozta: közösen gyászoljuk a mártírokat, és „minden rémtett ellen együtt küzdünk annak érdekében, hogy minden tisztességes ember bántatlanul és békességben élhessen szülőhazájában, Magyarországon”.
.
Az emlékműnél beszédek és az ökumenikus ima után állami szervezetek, a diplomáciai testület, politikai pártok, önkormányzatok és civil szervezetek képviselői, valamint neves roma művészek helyeztek el koszorút.
.
Hölvényi a Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen hozzátette: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyűlölködő hangokat visszaszorítsa, és az ország valamennyi polgárát megvédje a támadásoktól. Hangsúlyozta, hogy a borzalmaknak nem szabad még egyszer bekövetkezniük, ezért a gyűlölködésnek nincs helye a mai közéletben.
.
Az államtitkár leszögezte: nem fogadható el, nem engedhető meg mások testi vagy lelki fenyegetése, az élők vagy a holtak meggyalázása, sem pedig a kollektív megbélyegzés. Hölvényi György arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa története nemcsak a bosszú és a háború története, hanem a megbocsátásé és a párbeszédé is. Ezért szerinte kihívás és fontos feladat a megbékélés, az elfogadás kultúrájának a terjesztése, és közlése szerint ebben Magyarország kormánya kezdeményezőként részt kíván venni.
.
Az államtitkár szerint rá kell döbbenteni a gyűlölködőket, a gyűlöletet szítókat arra, hogy amit képviselnek, az elfogadhatatlan, hogy a másik ember a saját embertársuk, honfitársuk. Schiffer András (LMP) a Wallenberg Emlékbizottság tagjaként arról beszélt, hogy a szembenézést, a történtekről való nyitott diskurzust veszélyezteteti, ha bármely szenvedéstörténetet valamelyik politikai erő ki akarja sajátítani. „Ahogy Trianon nem lehet az egyik oldalé, ugyanúgy a holokauszt nem lehet a másik oldalé, és fordítva”, fűzte hozzá.
.
A képviselő arról is beszélt, hogy az erkölcsi rend fenntartásához határozott nemet kell mondani a kollektív felelősségre, és határozott igent az egyén morális felelősségére. Schiffer András – felidézve a néhány éve történt romagyilkosságokat is – kritikaként úgy fogalmazott: három éve nem tisztázott a magyar rendvédelmi szervek felelőssége abban, hogy hónapokon keresztül elvetemült és könyörtelen gyilkosok szabadon vadászhattak honfitársainkra, azok cigány származása miatt.
.
Balogh András (MSZP) ugyancsak a Wallenberg Emlékbizottság tagjaként arról beszélt, a mostani megemlékezés arra hívja fel a figyelmet, hogy a romák a magyar társadalom szerves részei, és ami velük történik, az mindenkivel megtörténhet. Véleménye szerint alapvető változtatásokra lenne szükség a társadalomban, amelyben az alapvető anyagi és szellemi igények kielégítése mindenki számára lehetővé válik.
.
Izsák Rita, a Tom Lantos Intézet igazgatója a rendezvényen azt mondta, a náci bűnösök felelősségre vonása és az igazságtétel nem alternatívája, hanem elengedhetetlen feltétele a tartós békének és az együttélésnek.
.
A rendezvény résztvevői a II. világháborúban Európa-szerte tízezrével meggyilkolt szintikre és romákra is emlékeztek. A Páva utcai intézményben tartott megemlékezésen jelen volt az Amerikai Egyesült Államok, Auszrália, Izrael és Nagy-Britannia budapesti nagykövete, valamint a diplomáciai testület több tagja is.
.
A Páva utcai emlékközpontban tartott rendezvény után a résztvevők a IX. kerületi Nehru parton lévő, a Porrajmos – a roma Holokauszt – áldozatainak tiszteletére állított emlékműnél helyeznek el koszorúkat és gyújtanak mécseseket.
.
A Tom Lantos Intézet által kiadott írásos összegzésben az áll: a magyarországi cigányságot is sújtó porrajmos története nem dokumentálható pontosan, de annyi bizonyos, hogy Magyarország 1944. március 19-ei német megszállását követően számos roma került először Komáromba, a Csillagerődbe, majd onnan különböző koncentrációs táborokba. Hozzátették, különböző becslések szerint 20-70 ezer roma ember esett a geocídium áldozatául.
.
Köves Slomó, a budapesti önkényuralmat a világ zsidósága felé legitimálni kívánó Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija a megemlékezésen kijelentette: a magyar államigazgatás és társadalom egy nagy része is felelős volt azért, hogy a holokauszt megtörténhetett.
.
A holokauszt roma áldozatairól 1972 óta emlékeznek meg világszerte augusztus 2-án a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján. 1944-ben, augusztus 2-áról 3-ára virradóra több mint háromezer cigányt, főként nőket és gyermekeket gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban.
Amíg ” csak ” per paraszt , és / vagy , per cigány ként beszélünk egymásról , ne is várjunk békét a szívekben meg az agyakban !
Mert a kulturált – nem a sajátságosan egyéni öntelt módon – kommunikálni ( is ) képes értelmes emberi lények megérthetnék már végre egymást !
Mert a múlt , megismétlődni látszik , alattomosabb eszközökkel és módon !
Mindenki mártírja megérdemel , minimum egy főhajtást !
És , nincs bocsánat a tömeggyilkosoknak ( sem ! ) !
“Izsák Rita, a Tom Lantos Intézet igazgatója a rendezvényen azt mondta, a náci bűnösök felelősségre vonása és az igazságtétel nem alternatívája, hanem elengedhetetlen feltétele a tartós békének és az együttélésnek.”
Kell mèg pár èv, amìg az összes vesztes oldalon álló bűnös meghal, vagy megnyomorodásának làtványa kielègìti az igazsàgèrzetet? Utána beszèlhetünk a vilàgbèkèről? Szèp.
Nem hiszem, hogy valaha el fog jönni ez a pillanat. Rettegő bosszúszomjas gyaloglènt hasznosabbak vagyunk. A fekete ès a fehèr oldalon egyaránt.
Igen !
Úgy tűnik ez a nép nem tanul csak felejt (!) és emlékei csak kedvezőek lehetnek mert már a Horthy korszakban nagy Magyarországról álmodozik !
Egymás megértése…,ugyan kérem (!) hiszen itt milliók nem képesek felismerni elemi érdekeiket,közben pedig alattomosan de mégis csak jól felismerhetően (!),- hiszen van tapasztalatunk róla-,a szélsőjobbos VITÉZI erők nyomulnak a hatalomért és vígan együttműködnek már most is a jobboldalon, ezzel a semmirekellő politikai erővel és egyházi áldással !!!
Közben pedig tunyán DAGONYÁZUNK (!)CSENDBEN (!)ebben a slamasztikában amit ez a forradalmi kétharmad a három százforintos szavazók és a kolbászoló együttműködőkkel KIHARCOLT …, sajnos MINDNYÁJUNKNAK !
Igaza van a cikknek. Köves Slómó sötét bábu a diktatúra kezében, akárcsak Farkas Flórián, vagy Schiffer András.
“olyan közhangulatot kell kialakítani, amelyben senkinek sem kell félnie a másiktól.”
…
Ez a lényeg kérem. Ha sikerülne a cigányoknak végre a XXI. századba lépni, továbbá csökkenteni a “fehér” magyarok rasszizmusát, már nem lenne akkora igény a szélsőségekre. Mindkét fél hibás a több évszázados együttélési problémákért, és csak közösen tudják ezt kezelni, mert az egymásra mutogatással, a másik hibáztatásával sehová se lehet menni. Példa is akad a zsidók képében, aki szintén “jöttment”, űzött idegen népségnek számítottak a középkori Európában, ám végül mégis sikerült olyannyira beilleszkedniük, hogy részévé váltak a keresztény kontinens egyetemes kultúrájának, érdemeikkel is elsősorban ezt a civilizációt öregbítették.
…
Ami pedig a Holokausztot illeti, nem akarok nácinak tűnni, de valljuk be, hogy a zsidók akaratlanul magukévá tették ezt a fogalmat, mert a náci népirtás többi áldozataival ellentétben nem hagyták a feledés homályába taszítani azt, remélve hogy ezzel megelőzhetik újabb lemészárlásukat. Szomorú, de ha logikusan és objektíven gondolkodunk, nincs sok haszna, hiszen már a II. világháborút követően újabb etnikai tisztogatások majd népirtások jöttek, tehát semmit se tanult az emberiség.
Emlékezést, békét, befogadást. Ez a szomorú ünnep erről szól. És innentől kezdve lehet követelményeket támasztani. Addig nem.
Nagyon szép a kép.
Tisztelt Barátaim!
Megkülönböztetésről, holokausztról és ezek ezer éves történetéről javasolom elolvani Komoróczy Géza tanár úr új könyvét: A zsidók története Magyarországon. Két kötet, 2200 oldal, 14.000 Ft. Aki megteheti. Megéri.
Érdekes, eltűnt innen a Márai idézetem, pedig a magyarság felelősséghárításáról írt szöveg szerintem illett a témához.
@kekec
nem tünt el:
http://nepszava.com/2012/08/magyarorszag/a-porrajmosra-a-roma-holokausztra-emlekeztek.html