Budapest – Várhatóan döntés születik a bírák nyugdíjazásának ügyében az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői ülésén. Az origo.hu úgy tudja: a testület alkotmányellenesnek minősíti és megsemmisíti azt a törvényi rendelkezést, amely a bírák szolgálati jogviszonyát az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz köti, amely jelenleg 62 év.
.
Bitskey Botond, az Ab főtitkára közölte, hogy a testület nyári szünet előtti utolsó, hétfői ülésének napirendjén szerepel a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénnyel kapcsolatos határozattervezet, amelyet már több korábbi ülésen is megvitattak, hétfőn pedig várhatóan döntés születik.
.
A bírák nyugdíjkorhatárának az általános nyugdíjkorhatárhoz igazítását az új alaptörvény és a bírák jogállásáról szóló törvény rögzítette, ezt azonban nemcsak az Ab, hanem a strasbourgi székhelyű európai emberi jogi bíróság és a luxembourgi székhelyű uniós bíróság is vizsgálja.
.
Idén a mintegy 2900 fős bírói karból összesen 274-en vonulnak nyugállományba, azok, akik már betöltötték, vagy idén betöltik a 62 éves kort. A magyar bírák felső korhatára csaknem másfél évszázadon keresztül 70 év volt. Korábban a nyugdíjkorhatárt elérő bírók kérhették további foglalkoztatásukat, az új rendelkezés viszont kötelező rájuk. Nem vonatkozik ugyanakkor ilyen módon az általános öregségi nyugdíjkorhatár számos más hivatás gyakorlójára, így például az alkotmánybírákra, a közjegyzőkre vagy az egyetemi tanárokra. A korhatár idei leszállítása zömmel a felsőbb bíróságokat és a bírósági vezetőket érinti, így a megyei elnökök kétharmadát, az öt táblabíró közül kettőt, számos kollégiumvezetőt, a Kúria mintegy 70 bírájának pedig a harmadát.
.
Baka András korábbi legfelsőbb bírósági elnök – akit Sólyom László köztársasági elnök javaslatára választott meg 2009-ben hat évre a parlament – 2014-ben tölti be 62. életévét, az új alaptörvény átmeneti rendelkezése azonban megszüntette megbízatását.
.
Európa legtöbb országában 65 év vagy annál magasabb a bírák nyugdíjkorhatára, nem ritka a 70 év sem. Magyarországéhoz hasonló szabályozás van Máltán és Szlovákiában.
.
Az origo.hu szombaton közzétett értesülése szerint az Ab várhatóan alkotmányellenesnek minősíti és megsemmisíti a bírák jogállásáról szóló törvény megtámadott rendelkezéseit.
.
A hírportál úgy tudja: az Ab nem a korhatár 70-ről 62 évre csökkentését kifogásolja, hanem azt, hogy a törvényben nem egyértelmű a nyugdíjkorhatár fogalma. Az alaptörvény a bírói alkalmazás életkori szabályairól mindössze annyit ír, hogy a Kúria elnökének kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn, de a bírósági törvényben is csak annyi áll, hogy a bírót fel kell menteni, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Azt azonban, hogy ez pontosan hány éves kort jelent, egyik törvény sem határozza meg, csupán az alaptörvénynél és a bírósági törvénynél alacsonyabb rendű társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény rögzíti jelenleg 62 évben, amely 2014-től fokozatosan emelkedik 65 évre.
.
A magyar bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését nemzetközi fórumok is vizsgálják. Az uniós Európai Bizottság a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnál kezdeményezett kötelezettségszegése eljárást Magyarország ellen. A bíróság pénteken bejelentette, hogy a brüsszeli bizottság kérésének megfelelően gyorsított eljárásban már szeptemberben tárgyalják a kérdést.
.
Korábbi értesülések szerint a gyorsított eljárásnak köszönhetően még ősszel megszülethet az ítélet. Ez az eljárási forma ritkaságnak számít az Európai Bíróság történetében, több évtized alatt csupán néhány esetben került rá sor.
.
A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is vannak már a magyar bírák nyugdíjazásával kapcsolatos beadványok, több mint százan fordultak ehhez a fórumhoz. Mindkét nemzetközi bíróság előtt az egyik központi kérdés lesz, hogy diszkriminatív-e a magyar állam döntése.
.
Lövétei István alkotmányjogász korábban úgy vélekedett: bár meglehetősen egyértelmű, hogy a korhatár drasztikus leszállítása az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetheti, az alaptörvénybe írt rendelkezések megsemmisítésére nincs lehetősége a testületnek. Igaz, azt vizsgálhatja, hogy ellentmondanak-e egymásnak – ez esetben például fennáll-e a bírói függetlenség, a diszkrimináció tilalma és a bírák nyugdíjazása közti ellentét –, és ennek nyomán a taláros testület állást foglalhat abban a kérdésben is, hogy mely rendelkezések élveznek elsőbbséget, a konkuráló passzusok közül melyik alkalmazható és melyik nem.
.
Attól, hogy valamit beleírtak az alkotmányba, még nem feltétlenül alkotmányos, és ezt az erre hivatott testület meg is állapíthatja – jegyezte meg korábban a szakember, aki kifejtette azt is: az Ab-nak a magyar alaptörvényre kell támaszkodnia döntése meghozatalánál, ezzel szemben a strasbourgi bíróság a magyar állami döntés és az európai emberi jogi egyezménnyel összhangját vizsgálja, míg a luxembourgi bíróság az uniós joggal veti azt egybe.
.
Lővétei István úgy vélekedett: a nyugdíjazott bírák visszahelyezése minden bizonnyal kivihetetlen, de az anyagi sérelmek orvoslására a strasbourgi bíróság közvetlenül, saját döntésével, a luxembourgi bíróság, valamint a magyar Ab pedig közvetve, más hatóságok, bíróságok döntéseit orientálva alkalmas lehet.
.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a napokban az InfoRádióban arról beszélt: amennyiben az Ab megsemmisíti a támadott rendelkezéseket, a hivatalnak ezzel kapcsolatban közvetlenül nem lesz tennivalója, nem vehetnék vissza automatikusan a nyugdíjazott bírákat, mindazok, akik sérelmezik nyugdíjazásukat, a munkaügyi bíróságokon kereshetik majd igazukat.
Semmi gond. Akkor beadok egy egyéni módosító indítványt, miszerint a bírák nyugdíjának ügyében nem illetékes az AB. Oszt’ jónapot.
Nem tudom melyik ujjamat harapjam meg.
Van abban valami, hogy hatvan felett a bírók rutinból, előítélettel és megszokásból ítélkeznek.
Nem mind, de jó részük bebolyhosodott a negyven évnél több jogászkodásba.
Én inkább képesség teszteket törtetnék ki velük évente, ahhoz kötném a bíráskodási engedélyüket (sok más szakmával együtt).
Az öreg kocsikat is gyakrabban kell vizsgáztatni!
Csibész
Mert a jelenlegi fideSS és segnyalo frakciojában,
aki ezt a törvényt létre hozta hány volt komcsi
és KiSZ funkci ül is jelenleg?
Az égvilágon semmi köze itt a biráknak az egységes még
megsem született nyugdij törvényhez.
A tét, mindenhová, minden posztra uj, az általunk kinevezett,
megbizhato elvtársakat ültessük.
A vicc, hogy éppen most szokatják a köztudattal, hogy vagy nyugdij
csökkentés, vagy korhatár felemelés kövtkezik.
Persze ezt hös pártunk és kormányunk dicsö vezérünk
azonnal tagadja.
De megszoktuk már, amit tagadnak, az az igaz.
Nincs megszoritás. Nincs jövedelem csökkenés.
Nincs ado emelés. Stb.
Az aljasságnak nincs határa.
Kell a hely, az elborult narancsnyikoknak, az Erdélyből idejött munkanélküli fiataloknak, akik további kiképzésen a csuti akadémián szakképzett beirogatóknak, kormányhivatali tisztviselőknek, molotovkoktél hajigálóknak, TV-székház gyújtogatóknak, Kossuth tér amortizálóknak nagyon megfelel/tek/nek!
Ezért örültem meg annak a hírnek, hogy az érettségiző diákok eladják a kotmányt, tehát mégsem lehet minden fiatalt fillérekkel megvásárolni!
A szakmai tisztességükre valamit is adó fiatalok elmennek – maradnak a kontár kormány mellett kitartó, szintén kontárok! Nekünk meg annyi!
Megtudjuk, mit dönt az AB. Ha alkotmányosnak ítéli azt, hogy 62 évesen nyugdíjba kell menni a bíráknak, akkor felvetődik a kérdés: az AB bírái között hányan vannak, akik már betöltötték a 62. életévüket.
*
Lehetséges, hogy egy bíró hosszas pályafutása alatt belefásul az ítélkezésbe. Aki ilyen, valóban nyugdíjban a helye. De ezt döntse el ő vagy az a törvényes szervezet, amelynek tagja.
Abban azonban nem vagyok biztos, hogy a bírósági titkárokból hirtelen kinevezett bírák ítélkezési gyakorlat nélkül vagy alig gyakorlattal tudnak megfelelő döntéseket hozni bonyolult, alapos, nagy szakmai tapasztalatot kívánó ügyekben.
A bírói ítélkezés nem kizárólag arról szól, hogy ov óhajának/parancsának megfelelő ítéletet kell hozni egy-egy, politikusi köröket is érintő ügyben.
Az elfuserált, esetleg megalapozatlan ítéletek után mit mondanak majd ezek a most kinevezett bírák? Parancsra tettem?
Lex törvények, visszamenőleges törvények, parancsra tettem ítéletek!
Demokrácia, jogállam – Európa pedig néz, mint Rozi a moziban!
Olyan, mintha a gyeplőt a lovak közé hajították volna!
A mai modern ember ugy irja le az emberi élet pályáját mint egy ívet. Megszületik az ember, egyre magasabbra kerül de amin teléri a csúcsot hamyatlani kezd.
Nos, nem sok minden áll tovolabb az igazságtól.
Zsidó barátom kifejtette hogy az ember ahogy idősbödik egyre több tapasztalatott tudhat magáénak, és az igazi idős emberek akiknek tiszta az elméjük sokkal értékesebbek mint a forrófejü ifjak. Természetesen amai rohanó idő felemészti az emberek életét, idős korban az emberek nagytöbbsége beteg, sok esetben már az elméje sem müxik rendesen. A bíráskodás viszont olyan dolog amit jó ha tisztességes, meg nem vesztegethető, friss elmével rendelkező tapasztalt emberre bíznak. A 65 éves kor gyermeknek számít azokban az országokban ahol a nyugdíjasok pl 80 évesen kezdenek el golfozni. Azok a sokat látott emberek, mind a saját mind a környezetükből vett példákból rengeteg tudást tároltak el, és sokkal higadtabban tudnak az igazság kérdésében dönteni mint a karriert hajhászó, velejéig korrupt fiatal nyikhaj. A bíráknak magunknak kellene alakítani egy testületet akik eldöntik a bírák alkalmasságát, persze lehet hogy MO-n ezis csak a korrupció egyik melehágya lenne.
Van abban valami amit a csibesz mond.
Aki 20 eve van a politikaban ugy hogy soha sehol nem dolgozott elotte, az is bele lehet fasulva. Nem csoda hogy az aksijai lemerultek. Fel kene tolteni oket.
Legjobb hely erre a szegedi csillag lenne, esetleg a satoraljaujhelyi muintezmeny, vagy valami hasonlo.
neveletlen – ez egy jó kérdés! Mivel csak a Kúria elnökét mentesítették a bírák nyugdíjkorhatára alól: tagjai voltak-e a 62 éven felüli alkotmánybírák a testületnek, amikor a korhatárról döntöttek?
Kekec, valószínűleg tagjai voltak az Alkotmánybíróságnak a már akkor is 62 éven túli bírák, hiszen az AB tagjainak névsora – mióta a ov felduzzasztotta a létszámot – nem változott. Ha azt mondják, hogy nem törvénytelen a 62. évüket betöltött bírákat kötelezően nyugdíjazni, utána megtörténhet, hogy megrostálja ov az AB tagjait.
Ami a Kúria elnökét illeti: Baka Andrásra akkor miért vonatkozott ez a korhatár?Tudom, akkor még nem Kúriának hívták a Legfelsőbb Bíróságot. De a Kúria elnökére – ha csak a szervezet neve változott – miért nem vonatkozik a korhatár? Ő nem bíró, hogy rá nem vonatkozik a kötelező nyugdíjba vonulás?
Döntött az Alkotmánybíróság:
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=569909&referer_id=friss
Azok a bírák, akik munkaügyi bírósághoz fordulnak /mivel nem kerülnek vissza automatikusan korábbi helyükre – a Handó T. cikkben idézett szavai szerint -/, akkor folytathatják munkájukat, ha a munkaügyi bíróság visszahelyezi őket hivatalukba.