Budapest/Strasbourg – Miután az uniós jog nem foglalkozik azzal, mely országban milyen feltételek mellett jegyezhetnek be egyházakat, az Európa Parlament nem tud érdemben foglalkozni Izsák-Bács Jeremiás mennonita lelkész panaszával, aki tavaly november 10-től folytatott negyven napon át éhségsztrájkot a magyarországi egyházak jogfosztása és általában az alkotmányosság felszámolása ellen.
,
Izsák-Bács, aki lelkésztársával, Soós Péterrel együtt éhségsztrájkolt uniós intézmények előtt, önfeláldozó tettével annyit tudott elérni, hogy a média felfigyelt rá, később, Magyarországra visszatérve azonban öt életveszélyes fenyegető levelet kapott. A birtokunkban levő levelekben egyebek között az áll, hogy „megdöglötök”, „rohadt büdös oláh zsidó”, „tudjuk, hol laktok”, „kötelet kaptok a nyakatokba”, azzal fenyegették, hogy bűnhődni fog a strasbourgi „hazaárulásért”.
.
Miután a lelkészt már az éhségsztrájk előtt is tettlegesen bántalmazták, megverték, a fogait kiütötték, karját megszúrták zsidó származása miatt, Costa Ricába emigrált, és kijelentette. Magyarországra azonban semmiképpen nem kíván visszatérni, mert az életét veszélyben érzi, és nem kíván antiszemita fenyegetések között élni.
.
Az Európa Parlamentnek beadott petíciójában – amit a bürokrácia március 21-én iktatott – az ismert okok miatt tiltakozott a magyar egyháztörvény ellen, és felhívta a figyelmet arra, hogy a fideszes kétharmad hatalmával visszaélve rendszeresen megsérti az emberi jogokat, így a vallásszabadságot is.
.
A válasz június 27-én született meg, és most jutott el a címzetthez. Ebben arról tájékoztatják Izsák-Bácsot, hogy az Európai Parlament petícióügyekben illetékes bizottsága kizárólag az uniós jog tagállamokban történő alkalmazásával tud foglalkozni, és nem áll hatalmában, hogy az egyházak regisztrációjának szabályozásával foglalkozzon. Az uniós jog ezt a kérdést nem rendezi, így a bizottság sem tud a továbbiakban foglalkozni az üggyel, felhívja ellenben arra az Európa Tanács figyelmét, amely „kulcsszerepet” visz úgy ezen a területen, mint egyéb olyan területeken, amikor valamelyik tagállam túlterjeszkedik az uniós jogon.
Nyilván most roppantul demokratának hiszik magukat. Ha jól tudom, az összes diktatúrában minden törvényes volt. Szólni kéne az illetkeseknek, hogy IBJ nem azt kérte, hogy a magyar törvénynek megfelelőséget állapítsák meg, hanem hogy az európai normáknek való megfelelést.
Fussanak neki mégegyszer.
Szóval akkor a vallásszabadság nem európai demokratikus érték? :(((
Tessék értelmezni! Egyszerűen azt mondták, hogy nem ők az illetékesek, de megígérték, hogy tovább passzolják a beadványt…
Az EU államformája különben sem demokrácia, hanem bürokrácia.
AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA
Preambulum
Európa népei, az egymás közötti egyre szorosabb egység létrehozása során úgy döntöttek, hogy osztoznak a közös értékeken alapuló békés jövőben.
Szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az Unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékein alapul, a demokrácia és a jogállamiság elveire támaszkodik. Tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét és megteremtve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget.
Az Unió hozzájárul e közös értékek megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez, miközben tiszteletben tartja az európai népek kultúrájának és hagyományainak sokféleségét, a tagállamok nemzeti identitását és központi, regionális és helyi közhatalmi szervezetét; a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés előmozdítására törekszik és biztosítja a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad mozgását, valamint a letelepedés szabadságát.
Ennek érdekében a társadalmi változások, a társadalmi haladás, valamint a tudományos és technológiai fejlődés fényében szükséges az alapvető jogok megerősítése e jogoknak egy chartában való kinyilvánítása útján.
E Charta, tiszteletben tartva az Unió hatásköreit és feladatait, valamint a szubszidiaritás elvét, újólag megerősíti azokat a jogokat, amelyek különösen a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból és nemzetközi kötelezettségeiből, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményből, az Unió és az Európa Tanács által elfogadott szociális chartákból, valamint az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogából következnek. Ebben az összefüggésben a Charta értelmezése során az Unió és a tagállamok bíróságai kellően figyelembe veszik a Chartát megszövegező Konvent elnökségének irányítása alatt készített és az Európai Konvent elnökségének felelőssége mellett naprakésszé tett magyarázatokat.
E jogok gyakorlása együtt jár a más személyek, az emberi közösség és a jövő nemzedékek iránt viselt felelősséggel és kötelezettségekkel.
Az Unió ezért elismeri az alábbiakban kinyilvánított jogokat, szabadságokat és elveket.
10. cikk
A gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság
(1) Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben, istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatását.
(2) A katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásához való jogot, az e jog gyakorlását szabályozó nemzeti törvények szerint, el kell ismerni.
22. cikk
A kulturális, vallási és nyelvi sokféleség
Az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget.
47. cikk
A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog
Mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz.
Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. Mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget tanácsadás, védelem és képviselet igénybevételéhez.
Azoknak, akik nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kell biztosítani, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szükség van.
53. cikk
A védelem szintje
E Charta egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, mint amely szűkíti vagy hátrányosan érinti azokat az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, amelyeket – saját alkalmazási területükön – az Unió joga, a nemzetközi jog, a tagállamok alkotmányai, illetve az Unió vagy a tagállamok mindegyikének részességével kötött nemzetközi megállapodások, így különösen az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény elismernek.
54. cikk
A joggal való visszaélés tilalma
E Charta egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az bármilyen jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely az e Chartában elismert jogok vagy szabadságok megsértésére vagy a Chartában meghatározottnál nagyobb mértékű korlátozására irányul.
Kelt Strasbourgban, a kétezer-hetedik év december tizenkettedik napján.
Keresztény szempontból különösen is aggasztó a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló alaptörvény. A szabad lelkiismeret a keresztény hit egyik alapértéke, ahogyan Luther mondta: „se nem biztos, se nem üdvös a lelkiismeret ellen cselekedni.” A lelkiismeret szabadságából következik a vallásszabadság, mivel az ember a szabad lelkiismeretével válaszol az igazság és az Isten hívására.
Mi van a jogtalanul betíltott egyházak védelmével ? Európa hatalmasatt bukott ezen a vizsgán. Gyarkorlatilag állami abortusz történt, a kormány megmondta hogy ki egyház és ki nem.
Még mindíg lehet segíteni Iszák Bács Jeremiást ?
Azt hiszem igen :
http://www.szellemkardja.com/Pages/Donation.html
Ha nem is sikerült de legalább megpróbálta. Ne hagyjuk cserben a lelkész urat, értunk tette azt amit tett.
Adakozzunk : http://www.szellemkardja.com/
Ugyanez a probléma a magyar demokráciával is. Nem várhatjuk hogy mások tegyék meg helyettünk.
Ha a magyar nem tudja kivivni akkronem is érdemli meg.
A Velencei Bizottság szerint az, hogy több mint 300 regisztrált egyház veszítette el jogi státuszát, a vallásszabadság korlátozásával egyenlő.
A bizottság szerint például aggályos, hogy annak eldöntése, hogy egy közösséget elismernek-e egyházként, vagy nem, teljes egészében a parlament döntési hatásköre. Ennek egyértelmű következménye, hogy a döntések politikai meggyőződések alapján, nem semlegesen és nem pártatlanul fognak megszületni. Ráadásul mivel a határozatok mögötti motivációk nem láthatók, nem egyértelmű, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelniük a közösségeknek. A parlament összetételének változása miatt pedig csorbul az egyházak jogbiztonsága. Továbbá – írja a bizottsági elemzés – az Európai Emberi Jogok Egyezményével ellentétes, hogy azok a közösségek, amelyeknek egyházi regisztrációs kérelmét visszautasítják, sehova nem fordulhatnak jogorvoslatért. Az ehhez való jog a vallási közösségekre is vonatkozik, amelyek – szintén az egyezmény szerint – jogi személynek tekintendők.
A bizottság aggodalommal állapította meg, hogy a törvény nyomán több száz vallási közösség veszítette el egyházi státuszát, és ezeket „bizonyos mértékig” diszkriminatív elbánásban részesíti a jogszabály.
A szakvélemény a fenti általános megállapítás – a szakvélemény 107. pontja – után három vonatkozásban fogalmazta meg aggályait.
A 108. pont szerint a törvény túlzó, valamint önkényes kritériumokat támaszt az egyházként való elismeréshez. Különösen azt a kitételt kellene a Velencei Bizottság meglátása szerint felülvizsgálni, amely a vallási közösség hazai, illetve nemzetközi tevékenységének szükséges időtartamára vonatkozik, valamint azt, amely politikai döntéshez kapcsolja az egyházként való elismerési folyamatot.
Az ET alkotmányjogi szakértői testülete a szakvélemény 109. pontjában aggodalommal állapította meg, hogy a törvény nyomán több száz, korábban egyházként működő vallási közösség veszítette el egyházi státusát, ami “aligha áll összhangban a nemzetközi normákkal”. Megjegyzendő, hogy a szakvélemény megfogalmazói fentebb, a 106. pontban elismerték: legitim aggodalomként merült fel Magyarországon, hogy meg kell szüntetni az olyan, ártalmas célokra irányuló, illetve személyes nyerészkedést célzó tevékenységeket, amelyek a vallási szerveződés lehetőségével élnek vissza.
A 110. pont azt teszi szóvá, hogy a magyar törvény bizonyos mértékig diszkriminatív elbánásban részesíti az el nem ismert vallási közösségeket.
A Velencei Bizottság kitért arra is, hogy tudomása szerint a magyar kormány módosító javaslatok beterjesztését tervezi. Ezt a testület üdvözölte. Megjegyezve, hogy ezen javaslatokat egyelőre nem állt módjában tanulmányozni, hangsúlyozta, hogy továbbra is a magyar hatóságok rendelkezésére áll, kész segítséget nyújtani.
2012. július 5. 19:07
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint alapjogokat sért az egyházügyi törvény, ezért alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, illetve kérelemmel az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB).
A kilenc, státusától megfosztott egyház képviseletében írt dokumentumban úgy fogalmaznak, hogy a törvény „beiktatása a magyar jogba a jogfosztás és a szabadság megnyirbálásának egyik legsúlyosabb esete volt a rendszerváltás óta”. Annak a véleményüknek is hangot adnak, miszerint a törvény sérti az egyházak és a polgárok alaptörvényben biztosított gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságát, egyenlőséghez és jogorvoslathoz való jogát, valamint mindezekkel összefüggésben a jogállamiság követelményeit, illetve sérti a szintén az alaptörvényben foglalt nemzetközi jogi kötelezettségeket.
A törvény a TASZ szerint ellentétes a panaszosoknak az Európai Emberi Jogi Egyezményben biztosított tisztességes tárgyaláshoz és hatékony jogorvoslathoz való jogával, a gondolat-, lelkiismeret és vallásszabadsághoz való jogával, valamint a lelkiismereti szabadsággal összefüggésben a megkülönböztetés tilalmával. Emlékeztettek arra, a törvény hatályba lépése előtt az érintetteknek mindössze egy napjuk volt arra, hogy megismerjék a normaszöveget, és felkészüljenek az egyházként történő elismerés feltételeit jelentősen átalakító új szabályok alkalmazására. Nehezményezik, hogy a törvény az egyházként való elismerésre az Országgyűlést hatalmazza fel, amelynek döntése ellen nem lehet a hazai jog szerint jogorvoslattal élni.
Tudja valaki, hogy pontosan hány beadvány van az Európai Emberi Jogi Bíróságon ezzel kapcsolatban?
Szerintem nem egy.
Jeremiásnak is be kéne adnia oda. Fogni az EP levelét, és elküldeni az “illetékeseknek”.
Így még egy lesz, és nyerni is fog.
akik elutasitották a lelkész beadványát hány kupica magyar pálinkát kortyolgatták már ingyen és bérmentve. Kaptak e Orbántól direkt vagy kerülő úton egy kis pénzecskét a zsebükbe, vagy netán ajándékokat netán valami más , kerülő utakon titkosan eljutatott kedvezményeket? Vélhetően igen mert akkor ilyen arcpiritó választ nem küldtek volna, egy olyan embernek aki képes volt koplalni az igaz ügye mellett. Ugye akik most a választ küldték próbáltak e valaha is ügyükért koplalni? vagy mindig behabzsolták a jó falatokat? Koplaljanak egy kicsit és megtudják mi az! Amerika segits!
Szégyen az EP-re.. Tovább dobni ezt a labdát????Akkor nekik mire van hatáskörük? Havonta jó pénzt felvenni, és bürokratát játszani?
Melia: az USA aggódik az igazságügyi, a média- és az egyházi törvény miatt
Úgy fogalmazott, aggódnak az igazságügyi, a média- és az egyházi törvény miatt, és várakozó állásponton vannak az alkalmazásukat illetően. Mint fogalmazott, arról van szó, hogy biztosítottak-e az egyének jogai arra, hogy különbözzenek a többségtől. Azt mondta, arról értesültek, hogy előkészítenek változtatásokat, amelyek módosítanák az igazságszolgáltatásra és a média felügyeletére vonatkozó törvényeket, de a részletek egyelőre nem ismertek a számukra. Hozzátette, de ami sokkal fontosabb annál, hogy most rövid távon mi kerül a törvények szövegébe, az az hogy hosszú távon hogyan fogják ezeket alkalmazni
???? – A tiltakozási hullám azóta tart, hogy a Semjén Zsolt által “kodifikációs remekmű”-nek nevezett törvény következtében csak tizennégy egyházat ismertek el hivatalosnak Magyarországon. A tavaly nyáron sebtiben meghozott, ezer sebből vérző egyházügyi törvényt végül alkotmányellenesnek ítélte az AB, ezért kerül sor most az újratárgyalásra. A nemzetközi tiltakozások hatására elhangzott olyan bejelentés, hogy bővíthetik a kört, de ebből a kis egyházi közösségek újra azt szűrték le, hogy az állam kegyúri ajándékként tekinti a törvényi lehetőséget. Az pedig igazságtalan.
!!!!! – Vizsgálja az Alkotmánybíróság Iványi Gáborék panaszát
Befogadta az Alkotmánybíróság a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) alkotmányjogi panaszát a tavaly elfogadott egyházügyi törvény egyes rendelkezéseivel szemben. Az egyházi státuszától megfosztott felekezet szerint egyebek között azért alkotmányellenes a jogszabály, mert az egyházkénti elismerésről az Országgyűlés átláthatatlan feltételek alapján, politikai döntés keretében határoz, amellyel szemben nincs hatékony jogorvoslati lehetőség.
A MET szerint alkotmányellenes az is, hogy korábban jogszerűen működő felekezetektől megvonték az egyházi státuszt. Az Iványi Gábor vezette egyház egyébként számos szociális és oktatási intézményt tart fennt, amelyek a felekezeti státusz elvesztése miatt elestek az állami támogatástól.
Szintén az Ab-hez és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult az egyházügyi törvény miatt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet, mert szerintük a jogszabály nem csak az alaptörvénnyel, hanem az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel is ellentétes.
A jogállamiság követelményét sérti, hogy a törvény szerzett és törvényesen gyakorolt jogaiktól fosztotta meg az egyházakat – fogalmaztak. A sérelmet súlyosbítja, hogy a törvény hatályba lépése előtt a címzetteknek mindössze egy napjuk volt arra, hogy megismerjék a normaszöveget és felkészüljenek alkalmazására.
http://www.galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=140314:allamegyhaz-penz-es-hatalom&catid=79:kiemelt-hirek&Itemid=115
Egyházügyi törvény: adjátok meg az államnak, ami az államé vagy is magyarul modva: Adjatok meg a FitjeSS- nek ami a FitjeSS – eeeeeeeeeeee!
LMP!
Budapest – Az összes, a tavalyi év végén még működő egyházat visszahelyezné státuszába az a módosító javaslat, amelyet az egyházi törvényhez nyújt be az LMP, mondta csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Szabó Tímea. Ezt követően viszont az ügyészség felülvizsgálhatná, hogy megfelelnek-e a törvényi előírásoknak és a bíróság dönthetne arról, hogy a jövőben is egyházak maradhatnak-e. A döntés ellen jogorvoslattal lehetne élni. Nem valószínű, hogy az ötletet a diktatúra szavazógépezete komolyan veszi.
Ez az EP pont annyira pihepuha pempő szervezetnek tűnik mint anno a Népszövetség volt.
Úgytűnik az európai urak 30-50 évenként elpuhulnak , eltohonyásodnak és hagyják eluralkodni a jogtalanságot és erőszakosságot.
( Aztán majd megint az USA.-nak és a ruszkiknak kell itten rendetcsinálni. Kérdés hogy Magyarországot meghagyják e ? És ha mégis , akkor mekkorkának ?? )
A Magyarorszagi NEPSZAVABA megjelent cikk!
Izsák-Bács lelkész
petícióját elutasították
Csalódottságát fejezte ki Izsák-
Bács Jeremiás mennonita lelkész,
miután az Európai Parlament
(EP) petíciós bizottsága illetékesség
hiányában elutasította
beadványát, amelyben a
magyar egyházügyi törvény
uniós felülvizsgálatát kérte. A
jelenleg Costa Ricában menekültkérelme
elbírását váró lelkész
most az Európa Tanács
emberi jogi biztosához fordul.
Mint arról beszámoltunk,
Izsák-Bács Jeremiás tavaly november
10-től negyven napon
át folytatott éhségsztrájkot az
EP strasbourgi épülete előtt a
magyarországi egyházügyi törvény
– és az Orbán-kormány
számos intézkedése – ellen.
Kérte a törvény felülvizsgálatát
a bíróságtól, mert szerinte az
egyházi törvény sérti a vallásszabadságot,
miután az alkotmánysértő
módon vonta meg
több mint kétszáz törvényesen
működő felekezet egyházi státuszát.
Izsák-Bács petícióját
több mint fél év után elutasították;
a bíróság válasza szerint
ugyanis az uniós jog nem terjed
ki arra, hogy mely országban
milyen feltételekkel jegyezhetnek
be egyházakat. Ezért az
EP érdemben nem tud foglalkozni
Izsák-Bács Jeremiás panaszával.
A mennonita lelkész lapunknak
elmondta: csalódott, hogy
a legfontosabb emberi jog, a
vallásszabadság kérdésében
nem született jogharmonizáció,
és a magyar példa sem ösztönzi
az EP-t arra, hogy ezt a hiányosságot
pótolja. Mint elmondta,
beadványai alapján Costa
Ricában most vetették fel az
egyházak és az állam szétválasztását,
hogy hasonló diszkrimináció
ne történhessen. Társával,
Soós Péter lelkésszel, aki
vele együtt böjtölt 28 napot, beadványukat
újra eljuttatják az
ET emberi jogi biztosa mellett
az európai uniós tagállamok,
az Egyesült Államok és az
ENSZ külképviseleteire.
Miután Izsák-Bács a tiltakozó
böjt után visszatért Magyarországra,
öt életveszélyes fenyegető
levelet is kapott. A levelekben
az áll, hogy „megdöglötök”,
„rohadt büdös oláh zsidó”, és
„kötelet kaptok a nyakatokba”.
Azzal fenyegették, hogy bűnhődni
fog a strasbourgi „hazaárulásért”.
Miután a lelkészt
már az éhségsztrájk előtt is
tettlegesen bántalmazták – fogait
kiütötték, karját megszúrták
–, Costa Ricában menekültstátuszt
kért, és kijelentette:
nem kíván visszatérni Magyarországra,
mert az életét veszélyben
érzi, és nem kíván antiszemita
fenyegetések között élni.
BARTUS LÁSZLÓ/NEW YORK
Bocsanat, roszul linkeltem be!
Orbán Viktor, Miniszterelnök
Népszabadság – Kocsis Zoltán „Ha egy hatalom azt akarja, hogy tiszteljék, tiszteletreméltónak is kell lenni. Ám a mai hatalom nem hogy megakadályozná az állam lezüllesztését, de élen jár benne. Semmibe veszi az évezredes íratlan szabályokat, ezer éves bástyákat támad, a törvények fölé helyezi magát, pártcélokra használja a rendőrséget, zaklatja és provokálja békés, törvénytisztelő polgárait. Napról napra hordja össze a gyúlóanyagot és közben a tűzzel játszik” – ezt mondta Orbán Viktor Fidesz-elnök. Igaz, ezeket a mondatokat még 2007-ben fogalmazta meg a március 15-i, ünnepi beszédében. Az erről szóló videó-felvételeket most újra mind többen osztják meg a közösségi portálokon, egyfajta visszatekintésként arról: mit mondott egykor az azóta újra kormányfőnek megválasztott Orbán Viktor.
A fideszes politikus 2007-ben többek között azt mondta még ünnepi beszédében, hogy a „hatalom a végzete felé masírozik”, a hatalmon lévők felelőssége pedig nem fog kiesni az emlékezetből. „Egyetlen országot sem lehet büntetlenül tönkretenni, a mi hazánkat sem. Nem lehet büntetlenül éllovasból sereghajtóvá silányítani. Nem lehet büntetlenül elfecsérelni azt, amit az emberek áldozatból, verejtékből és gürcölésből felépítettek (…) Önmagát ítéli el a nép, ha felmenti bűnös vezetőit!” – fogalmazott akkor Orbán Viktor.
A jelenlegi kormányfő a 2007-es beszédében arról is beszélt, hogy „az olaj mindig keletről, de a szabadság mindig nyugatról jön”. Orbán szerint ma már Európának is az az érdeke, hogy Magyarország ne vesztes ország legyen, mert a vesztes országok Európát is azzá teszik. „Magyarország gyengeségének forrása a hatalmat gyakorlók elkényeztetett és kiváltságos klikkje, az új arisztokrácia (…) Teljesítmény és felelősség nélkül élveznek kiváltságokat. Ők is tudják, kiváltságosok csak ott lehetnek, ahol a többség a vesztes. Mert, ha a többség győz, eltörlik a kiváltságokat (…) Újra és újra emlékeztetnünk kell minden magyar embert, mindazért, amit történik velünk: a válságért, a pénzbehajtásért, az utcai zavargásokért, a rendőri brutalitásért kizárólag a kormány, az új arisztokrácia kormánya a felelős” – fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy (az akkori, 2007-es szocialista kormány) azt mondja a fiataloknak: vesztesek vagytok, fizessetek, vagy menjetek és boldoguljatok máshol. „A vállalkozóknak azt mondják: vesztettetek, fizessetek még több adót, vagy húzzátok le a rolót! (…) A dolgozóknak azt mondják: nem kell nektek európai fizetés, jó nektek az éhbér is; jobb ha meghúzzátok magatok, mert a végén az sem lesz. A nyugdíjasoknak azt mondják: hiába építették fel az országot, most vesztettetek. Fizessetek többet mindenért és örüljetek, ha nem kopik fel az állatok. A választópolgároknak azt mondják: vesztesek vagytok, akkor verünk benneteket amikor csak akarjuk és ha fel mertek szólalni, akkor szét is veretünk benneteket a ti pénzeteken fenntartott rendőrséggel” – hangoztatta Orbán Viktor 2007-ben.
A márciusi beszédben a mostani kormányfő kitért arra is, hogy az új többségnek le kell győznie a kiváltságait védő új arisztokráciát. „Mi megtettük, amit a demokrata és alkotmányos ellenzék megtehet. Világossá tettük, hogy csak szavahihető emberekkel szabad szóba állni. Olyanokkal, akik habár lehetnek ellenfeleink, mégis lehet adni a szavukra. A választók semmibevételét nem lehet elfogadni (…) Világossá tettük, egy népnek joga van elkergetni a kormányt egy demokráciában is, ha az a nép akarata ellenére kormányoz, ha az emberek létérdekét veszélyezteti. Igen, joga van. Egy feltétellel: ha a népakarat kinyilvánításának már minden eszközét igénybe vette és a kormány elmulasztja alávetni magát az emberek világos és egyértelmű akaratának. A választókat becsapó, a valóságot eltitkoló, a nemzetgazdaságot válságba sodró kormánypártok koalíciója mára sarokba szorult. Nem maradt számára más hely, mert mindent elveszített. Elveszítette hitelét, elveszítette szavazóit, elveszítette erkölcsi alapját. Ezek után Európa minden kormánya lemondott volna. Ők azonban foggal-körömmel, kézzel-lábbal ragaszkodnak bársonyszékeikhez, így aztán elveszítették maradék méltóságukat is” – fogalmazott Orbán Viktor.
A Fidesz elnöke a szociálisnak nevezett népszavazásról szólva hangsúlyozta: annak eredményével megnyílt a lehetőség lebontani a kormánypártok mögötti „utolsó sarkot” is. Orbán egyébként a népszavazást az utolsó alkotmányos eszköznek nevezte, amellyel az emberek kifejezhetik akaratukat. Ami után, vagy azt teszi a kormány, amit az emberek akarnak, vagy a kormány elkergethető lesz. „Nem marad más számára, mint futni, de gyorsan (…) Ez az értelme a népszavazásnak, ezért érdemes meg- és nem lebecsülni azt.”
Mondta mindezt 2007-ben.
én egy 87 evés megviselt ember vagyok, a múltkor is írtam és úgy latom hogy nem sok minden változott a múltkori hozászolásom óta, úgy latszik hogy az embereknek jobban tetszik a fölösleges pletyka, a mocskolódás és a lejáratás viszont egy BÁTOR embernek a küzdelme, odaadása es TILTAKOZÁSA nem érdekli, most újra az unokám segítségével olvasom az Amerikai Népszavat, fontosnak tartom a helyes tájékoztatást és a józan eszt!
Szomorúan latom azt hogy az Izsák lelkipásztor segítségére nem nagyon állnak sorban az olvasok, nem tartom magam gazdagnak de egy kevés összeggel fogom támogatni mert amit tett a szabadságért ez a lelkipásztor, nagyon kevesen mertek volna megtenni, kockatava az eletet és az egességet!
Minden elismerésem lelkész úr!