Cape Canaveral – A Szaturnusz három holdjáról készített elhaladtában felvételeket a Cassini-űrszonda, amely ismét lencsevégre kapta az Enceladus jeges gejzírjeit.
.
A Cassini-Huygens az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és több európai ország részvételével szervezett űrprogram szondája. 1997. október 15-én indult el Cape Canaveralról, a vállalkozás célja a Szaturnusz környezetének vizsgálata és egy leszállóegység, a Huygens eljuttatása a Titán-hold felszínére. Az 5712 kilogrammos űrszonda, amely 366 kilogramm tömegű tudományos műszert, valamint a 320 kilogrammos Huygenst vitte magával, 2004 júniusában jutott a Szaturnusz közelébe. Tudományos céljai: a gyűrűk háromdimenziós szerkezetének és dinamikus viselkedésének, a holdak felszíni összetételének és geológiai múltjának meghatározása, a magnetoszféra viselkedésének és háromdimenziós szerkezetének mérése, a Szaturnusz légkörének vizsgálata.
..
A Cassini kedden haladt el az Enceladus mellett, mindössze 76 kilométerrel a felszín felett. Eközben az űrszonda az ion- és neutrális tömegspektrométeres rendszere segítségével végzett méréseket a hold déli pólusának térségében. Ugyancsak végzett méréseket a plazmaspektrométer, valamint az infravörös spektrométer segítségével.
.
Az űrszonda lencsevégre kapta a déli póluson, a tigriscsíkoknak nevezett négy törésből feltörő gejzíreket, amelyek jégen és párán kívül szerves vegyületeket is tartalmaznak. Több jel is utal arra, hogy ezeket a gejzíreket az Enceladus jeges burka alatt rejtőző, folyékony vizű óceán táplálja.
.
„A Cassini többször is átrepült a gejzírek között és ’kóstolgatta’ őket. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a vízen és szerves vegyületeken kívül a jégkristályok sót is tartalmaznak. A sókoncentráció azonos a földi óceánokéival”, hangsúlyozta Carolyn Porco, a Cassini képalkotó csoportjának a vezetője.
.
Az űrszonda szerdán 44 ezer kilométerre haladt el az aprócska Janus-hold mellett, s még ugyanazon a napon hasonló távolságra közelítette a Dionét. A tudósok a közelmúltban találtak bizonyítékot arra, hogy a Dionén is vannak “tigriscsíkokra” emlékeztető képződmények, ahogy kriovulkánok, amelyek olvadt kőzetek helyett ammóniával keveredő vizet, vagy metánt „köpködnek”. Azt nem lehet tudni, hogy jelenleg van-e a Dionén tektonikus aktivitás, mindenesetre, ha van is, ez kevésbé kifejezett, mint az Enceladuson.
Ezek a gejzírek csodálatosak!
Ottan működik már a NER ?
Pont múltkor gondoltam, hogy miért nem indítanak el egy űrszondát, amely folyamatosan gyorsul, amíg el nem éri a fénysebességet, és akkor kiderülne, hogy mi történik, amikor valami eléri a fénysebességet, ha kicsi a tömege még sok üzemanyag se kéne…
Csak kíváncsi vagyok. Annyi az elmélet, de ezt ki lehetne empirikusan próbálni.
EZ az egész kép olyan szép, hogy festeni se lehetne különbet. Háttérben a Nap és a Szaturnusz, elől a gejzír, gratula a kép készítéséért.
.
b: Engem nem is az érdekelne, hogy mi történik a fénysebességnél, hanem hogy mi lesz, ha akkor felkapcsolják a fényszórót?
Geyza
2012. március 31. szombat
23:50
Erről eszembejut a régi vicc a szocializmusról:
-Mi a különbség a létező és a működő szocializmus között?
-???
-A létező szocializmus nem működik, működő szocializmus nem létezik.
“b”,
majd ha lesz megfelelő propulzió. Vegyi rakétameghajtással elképzelhetetlen a folyamatos gyorsulás.
Egy gyűrű közeli kis hold is látszik a képen jobb oldalt. :)
Geyza
2012. március 31. szombat
23:50
.
Küldjük oda fityeSSt vizsgálják meg az utat odafelé álljuk :)
B Á M U L A T O S ! ! !
A fénysebesség relatív. Mihez képest mérjük?
Azt a kísérletet már megcsinálták, hogy két azonos forrásból kinduló foton egymáshoz viszonyítva 600 000 km/s sebességgel haladt.
Ja, hogy a kiindulóponttól számítva kellene ….
Szerintem vannak gyorsabban mozgó elemek a világban.
Szerintem minden olyan dolog, anyag, energia stb ami 300 000 nél gyorsabb az egyszerűen érzékelhetetlen a számunkra. De ettől létezik.
Ld. még sötét anyag.