London – A treblinkai haláltábor tömegsírjainak létezésére vonatkozó minden kételyt eloszlatott az első olyan helyszíni vizsgálat, amelyen a föld mélyébe látó műszereket alkalmaztak, húzta alá Caroline Sturdy Colls brit igazságügyi régész a vizsgálatról szóló beszámolójában.
Amikor a nácik 1943-ban elhagyták Treblinkát, azt hitték, hogy mindent eltüntettek maguk mögött. Lerombolták az épületeket és elegyengették a talajt. Felépítettek egy falusi házat, és beköltöztettek oda egy ukrán „gazdát”. Fákat és korabeli feljegyzések szerint más növényeket is ültettek a tábor egykori területére. Ám ha azt hitték, hogy bűneik minden bizonyítékát megsemmisítették, akkor tévedtek.
Az igazságügyi régész számára rengeteg feltárni való maradt. Az épületek lerombolásakor ritkán enyészik el létezésük minden nyoma. Még a felszínen is megőrződnek műtárgyak és más apró jelek, amelyek a hely igazi rendeltetését tanúsítják.
Tömegsírok nyomai
Az a jelentés, amely 1946-ban készült a Lengyelországban elkövetett német bűnök feltárásáról, megjegyezte, hogy találtak egy pincejáratot, amelyen égési nyomok láthatók. Ugyancsak előkerültek az igazgatási épület maradványai, szögesdrótdarabkák és egy aszfaltozott út rövid szakaszai. Ahogy leástak a földbe, emberi maradványokat is felfedeztek, a felszínen pedig nagy mennyiségben homokkal kevert emberi hamvakat, köztük számos emberi csontdarabot is találtak. Ennek ellenére egy későbbi beszámoló azt tartalmazta, hogy tömegsírra nem bukkantak.
A tömegsírok létezése tanúvallomásokból ismeretes volt, de mivel nem került elő meggyőző fizikai bizonyíték, egyesek kétségbe vonták, hogy ezen a helyen zsidók százezreit gyilkolták meg.
Noha a háború után folytatott vizsgálatok alig néhány napig tartottak, egészen addig ezek voltak a legteljesebb kutatások, amíg 2010-ben az igazságügyi régész meg nem kezdte a maga nyomozását Treblinkában – közölte a BBC. Kiderült, hogy az átvizsgált területen számos gödör létezett. Egyesek ugyan a háború utáni fosztogatás során keletkezhettek, mivel az a legenda kapott lábra, hogy zsidó aranyat temettek a mélybe, de jó néhány nagyobb árkot ott tártak fel, ahol a tanúk szerint tömegsírok és hamvasztási helyek voltak.
Az egyik 26 méter hosszú, 17 méter széles és legalább 4 méter mély, nyugati végén egy rámpával, a keletin pedig függőleges éllel. A környéken még öt különböző méretű és legalább az előbbihez hasonlóan mély árok található. Figyelembe véve méretüket és helyüket, erősen feltételezhető, hogy temetkezési területekről van szó.
Katyn miatt kapcsoltak a németek
Az igazságügyi régész vizsgálta a hely történelmi és tudományos jelentősége mellett annak vallási és emlékezeti vonatkozását is. Nem folytatott azonban ásatást, és a talajt sem bolygatta meg, ami megsértette volna a zsidó törvényt és hagyományt.
A holokauszt színhelyeinek vizsgálata az általa alkalmazott módszerrel viszonylag új keletű. Az 1940-es évek légi felvételeit ma már ki lehet egészíteni a műholdas képalkotással, a GPS-szel és a térképező szoftverrel. Mindazonáltal a geofizikai eszközök nem képesek bizonyító erővel megmutatni, hogy mi van a talaj mélyén, hiszen nem érzékelik az emberi maradványokat.
A legtöbb módszer azon alapul, hogy kimutatja a talaj és a benne található anyagok fizikai tulajdonságai közötti különbséget, így érzékelhetővé teszi az eltemetett maradványokat vagy a föld megbolygatását. Az eredményeket egybevetve a történelmi és régészeti adatokkal már képet lehet alkotni az építési, rombolási és temetkezési folyamatokról.
Akárcsak a gödrök, a vizsgálat is olyan jellegzetességeket mutatott ki, amelyek építményekre utalnak. Ezek közül kettő valószínűleg gázkamrák maradványa. A tanúk szerint a haláltáborban csak ez a két létesítmény épült téglából.
Auschwitztól eltérően Treblinkában nem voltak kifejezetten krematóriumnak szánt épületek. Az a döntés, hogy az áldozatok holttestét el kell égetni, csak az után született meg, hogy a tábor már több hónapja működött. 1943-ban rendelték el, hogy exhumálják és égessék el a már eltemetett áldozatokat – azt követően, hogy a német hadsereg felfedezte a szovjetek által három évvel korábban Katynban lemészárolt lengyel tisztek tömegsírjait. Ez rádöbbentette a német vezetést annak fontosságára, hogy álcázza saját bűneit.
A holtak húsz év után is előjöttek
A tanúvallomások szerint a tetemeket vasúti talpfákból és tűzifából rögtönzött máglyákon égették el, a hamvakat pedig sok esetben ugyanazokba a gödrökbe temették el újra, amelyekből kiemelték a holttesteket. A krematóriumi gyakorlattal kapcsolatos újabb igazságügyi kutatások azt jelzik, hogy a csontok teljes megsemmisítése csak rendkívül magas hőmérsékleten lehetséges. A legtöbb mai krematóriumban a csontok egyben maradnak, és meg kell őrölni őket, hogy porrá váljanak.
Treblinkában a hamu sok csontot tartalmaz. Csontmaradványokat a talaj felszínén is lehet látni, különösen eső után. Számottevő bizonyíték létezik arra vonatkozólag is, hogy nem minden tetemet exhumáltak és égettek el. Még az 1960-as évek végén is készültek fotók olyan tetemekről, amelyek a környék különböző pontjain kerültek elő.
Az igazságügyi régészek kutatómunkája azonban még az elején tart.
Az előzetes felmérés eredményei csak a kezdetnek tekinthetők a treblinkai múzeummal kialakult együttműködésben, amelynek célja új betekintést nyújtani a tárgyi bizonyítékokba, és lehetővé tenni, hogy méltó módon emlékezzenek meg a holokauszt áldozatairól – fejtette ki Caroline Sturdy Colls a BBC-nek.
A vasúti vagon mögött egy sűrű füstoszlop emelkedik az ég felé. Miből, miért?
Az előtérben látható személyek cigányok, vagy erősen hasonló személyek.
Velük mi történt?
Gonoszka
Az a szomszédos vágányon álló gőzmozdony füstje – a kérdés jogos. :(
Ezekről a borzalmakról legjobb lenne mielőbb elfelejtkezini.
De lehet ?
Kötelező emlékeztetőnek meghagyni az utókor számára !
KORUNKBAN ENNYIT ÉRT AZ ÉLET !!!!
Furcsa füst ez. Valahogy túl magasra tör. És gőz sincs benne. Csak fekete korom.
” erősen feltételezhető”, . Nem feltetelezesek kellenek hanem konkret bizonyitekok. Alapos es tudomanyos kutatas, reszeletekbe meno elemzesek. A feltetelezeseket, meg a meseket hagyjuk .
Amikor megvannak a vegso eredmenyek, akkor kell publikalni oket, nem pedig ilyen felkesz allapotban.
A jobbf@szokn@k van mire büszkének lenni , a világtörténelem legaljasabb gyilkosaira .
@Gonoszka
A kép egy haláltábor rámpáján készült.
Feltehetően nem volt happy end.
Ha elhozták oda őket, akkor valószínűleg ott is maradtak szegények.
Nemtudom mi a probléme ezzel
Nemelég a több-mint-elég ( számtalan ) tanúvallomás ?
( Csaknemhogy német tudományos tömegpszichózis-kísérletről volt ottan szó és a jó emberek csak álmodták az egészet ?….hja a korabeli német tudomán…)
Nagyon furcsa dolog az emlékezet. Olvasom a cikket, a hozzászólásokat. CommonSense bejegyzését is. Kicsit elszomorít. Treblinka hogyan is elfelejtődött, pedig csak egy villanás az emlékezetben, a név. Treblinka, Majdanek,…
Miért ugrik be egy újpesti prolikölyök emlékezetébe két olyan lengyel település neve, amelyet elméletileg soha nem hallott ?
Kát ilyen az emlékezet.
Erősen feltételezhető, hogy valahol hallotta.
És ez az erős feltételezés, lehet, hogy a majdaneki TSZ vaját kapta reggelire? A treblinkai lámpázott tojást adták a közértben?
Bizonyítékot kell keresni. Mert lehet, hogy nem is volt igaz és az elhurcoltak sétálnak a mezőkön, és egyszer csak visszajönnek. Az emlékezetben bizonyára. Vagy, ami nem kizárt, rosszul emlékszünk?
Bővebben itt:
http://mult-kor.hu/20120223_treblinka_minden_titokra_feny_derul
Az ifjú nemzedék által ” holokamúnak ” nevezett eseménysorozatra kézzel fogható bizonyítékok vannak Auswitzban halomban álló szemüvegek, cipők, táskák és levágott női haj képében, de vannak nagy teljesítményű kemencék is amelyekbe ember méretű tárgyakat lehet sínen betolni és a termelt hőt semmire nem hasznosítja.
dodeskaden, eltünnek a haláltáborok.
A poszt megjelenése óta ez a 11. (!) hozzászólás. Elfelejtjük. Elhalnak a túlélők, ezeket a “legendákat” nem adjuk tovább szájról szájra, sőt azt mondjuk, nem volt.
Sosemvolt haláltáborokról beszélsz! Miről van szó? A nácik zseniális húzása,
ha egy nem igaz, akkor nyilván a többi is hazugság. Treblinkáról is miket mondtak! Látjátok? Semmi nem volt! Bezzeg a gonosz kommunisták! Ott van Workuta!
Az van! Osomwiecem? Birkenwald? Ugyan. Mengele? Nem is élt! Soha nem találták.
Elszáll a füst, az ég újra kék lesz.