Budapest – Kedden hajnalban még “Peking tér” felirat, valamint Orbán Viktor és Tarlós István portréja volt látható a Széll Kálmán téri metróállomás homlokzatán. A 4K! ifjúsági mozgalom ezzel az akcióval kívánta felhívni a figyelmet Orbán Viktornak a kínai–magyar szövetségesi kapcsolatokat hangsúlyozó kijelentéseire.
Akciójuk hátteréről a mozgalom tagjai a fenteslent.blog.hu című blogjukon is beszámolnak:
„Van néhány honfitársunk, akik úgy gondolták, Tarlós polgármester úr a közgyűléssel a háta mögött kicsit elkapkodta a Moszkva tér átnevezését Széll Kálmán térre. 1951-ben a szovjetbarát városvezetés adta a Moszkva nevet, behódolva az idők szavának, ezzel is kifejezve függésünket a keleti világhatalomtól. Orbán Viktor idén tavasszal úgy fogalmazott, hogy szövetségesei lettünk a Kínai Népköztársaságnak, ami a gazdasági együttműködésen túl nyilván a közös gyökerekből és a demokráciafelfogásból fakad, legalábbis ezt lehetett kivenni az utóbbi fél évszázadra vonatkozó szavaiból: „az elmúlt hatvan év és az, hogy hasonlóan gondolkodunk a jövőről, csak megerősítette ezeket” – mondta. Kína utolsó 60 éve Tienanmen terestül, Tibetestűl, emberjogistúl hihetetlen módon kompatibilis egy, az Európai Unióhoz nemrégiben csatlakozott köztársaság normáihoz, való igaz. Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!”
Figyu!!!!!!!!!!!!!
Van sok-sok kici szeletett vezél szoblockánk ülő budha pózban. Nagyon olcó.
Vagy nem?
Nagy ötlet, kár, hogy nem láttam!
Kedves és helyes, de egyben szomorú.
Minden esetre Kedves Orbán úr, van min elgondolkodnia, persze csak ha van még mivel!
Hát igen, a keményen vadkapitalista de ugyanakkor még mindig ugyanolyan vadkommunista Kínának való udvarlást követően már nehezen lehet a hazai baloldalt szidni bármiféle hazafiatlansággal, árulással vagy bármiféle “nemzetietlenséggel”. Ritka pillanat lehetett Orbán Viktor politikai pályafutásában, ha nem egész életében, amikor a realitásokhoz igazította magát, és nem fordítva, ahogy az elmúlt egy év alatt tette Magyarországgal.
Akkor már legyen Felcsút tér, mert állítólag ott I.István király is megállt.
Inax! Ez gyönyörű!
Végre megjött a humorunk, nekünk így szabad – és kell – ölni.
A fasiszta orbán a kommunista Kínánál nyal a pénzért. A Nagy Vezér behódolt a Nagy Kormányosnak, illetve mai követőinek. A Nemzetvezető követi hungarista elődjét, és megteremti a Kárpát- Duna Nagyhaza egységét a Dicső Magyar Nemzet vezetésével, Csak azt nem értem, miért nem lett államvallás a budhizmus. Legalább valami jót is átvehetnénk Nagy Keleti Pártfogónktól.
Ismerve a baromságukat, még lehet, akár pekingi kacsa tér is.
“….mert állítólag ott I.István király is megállt.”
*
Megállt, és a tábori mobil WC-n elvégezte a nagydolgát.
Amikor szóba jött, hogy a kínaiak megvennék a Liszt Ferenc repteret, én is megemlítettem, hogy a Fidesz elkapkodta a Feri hegy átkeresztelését Liszt Ferenc névre, mert most egyből Mao Ce Tung névre lehetne keresztelni.
Viccnek jó az ilyen észrevétel.
Más azért az államok közötti kapcsolat.
Nem hiszem, hogy Orbán hívő lennék, ettől függetlenül úgy gondolom, ha az USA-nak gazdasági téren megéri, hogy bratyizzon a kommunisták által vezetett Kínai Népköztársasággal, akkor nekünk magyaroknak sem lehet rossz, egy ilyen kapcsolat.
Különösen, ha igaz az, hogy „ A pénznek nincs szaga”.
Ha azt vesszük, hogy mind Magyarország, mind a Kínai Népköztársaság KAPITALISTA ország, akkor az „ …, hogy hasonlóan gondolkodunk a jövőről…” Orbán szövegben nem lehet különösebb kifogásolni való.
Ami meg az emberi jogi kérdéseket illeti: ha az USA gazdasági érdekei felülírják ezt, akkor aligha lehet probléma, hogy egy tőkehiányos Magyarország – még ha EU-s állam is – gazdasági kapcsolatot létesít a kínaiakkal.
Ez nem a reklám helye, de amit a Klasszik rádió legalább fél éve művel a Kelet nyugaton című, K í n á t . p r o p a g á l ó, a szinte egy teljes délutánt kitöltő giccsesen bájolgó, pontosabban szólva, s@.gnyaló műsorával, az már maga a hányinger. Elsősorban azért, mert annyira kilóg a lóláb, mégpedig az, hogy megrendelésre dolgoznak. Már csak arra vagyok kiváncsi, hogy ki a megrendelő, a Magyar Királyság, vagy a Kínai Népköztársaság?*
.
*Mindez nem is számítana, ha még nem is oly rég Gyurcsányt nem totális össztűzzel támadták volna, ha Kína, vagy Oroszország felé próbált nyitni. Tehát a tömegeknek szóló aljas szemfényvesztés űznek.
Balogh Lajos!
Néhány hete beszélgettem valkivel… Előadtam neki, hogy Kína tulajdonképpen kapitalista ország… Mire ő azt felelte, hogy de csak átmenetileg, mert ők most a szovjet “NEP-korszakot” élik meg, ill. gyakorolják, amikor Lenin javaslatára időlegesen visszaadták a gyárákat a régi tulajdonosaiknak. (A NEP-nek tudomásom szerint Sztálin vetett véget…) Ezt a vitát – ti.,hogy Kína végül is milyen utat követ – csak az idő döntheti el.
Egy biztos, hogy a kínai rendszerben és az orbanisztáni között egy közös pont van, mégpedig – legalábbis törekvéseiben – autark, azaz mindkettő teljes gazdasági függetlenségről álmodozik. Ellenben, Kína már letett ennek a gyakorlatáról, míg Orbán most akar ebben csak igazán elsüllyedni. Míg Kína egy nagyhatalom és ma már bármit megtehet, kicsi hazánk csak a világpiac függvényében ugrálhat.
Parsifalnak:
Kedves Parsifal!
Nem vagyok közgazdász, nem tudom, hogy Kína milyen korszakot él át.
Egy biztos: Kína tanulékony ország. Méghozzá olyan, aki más kárán tanul.
Az, hogy egy olyan kis ország (akár területileg, akár népesség tekintetében, nem beszélve a természeti kincsek hiányáról) mint Magyarország, nyilván nem törekedhet gazdasági függetlenségre. Kína sem hiszem, hogy erre törekedne, pedig Magyarországhoz viszonyítva többszörösen megtehetné. Mára már az országok politikai, gazdasági együttműködése szövi össze a világot.
Én Tienanmen térre keresztelném.
A polgári életben, ha egy családnak elfogy a pénze, és a szomszédja kölcsönéből él, nem illik az önkormányzathoz futnia, hogy a szomszéd kutyája ugatásától, nem tud aludni.
A politikában, ezt egy állam megteheti.
A világ komoly átrendeződés közben van. Az általunk ismert szocializmus (túl a nyugati világ gazdasági embargóján) alapvetőn két dolgon bukott meg -az egyik ok, hogy a szocialista elosztás nem feltétlenül sarkallta az embereket a nagyobb termelékenység elérésére – azaz a feltétlen szociális biztonság nem követelte meg a nagyobb teljesítményt. A másik nagyon fontos ok az a szocialista országok feudális múltjából eredő együttműködési képtelenség. Bár társadalmilag, gazdaságilag minden megvolt egy igazi “szocialista” gazdasági unió létrehozására, ez a hatalmi szerepekhez való eszelős kötöttségek miatt nem jöhetett létre ( helyette létrejött egy alig működő KGST).
Szemben mindezzel azonban a Kapitalista világ egy minden körülmények között a munkán – a termelésen – alapuló társadalom, és éppen ebben rejlik a kapitalizmus mostani világválságának gyökere. A kapitalizmus történetének első 200 évében a társadalom munka alapját szinte kizárólag az ingyen rabszolgamunka biztosította, ezt később felváltotta a bérmunka ami a fizetéseket, a munka körülményeket, a képzést illetően cca. újabb 100 éven keresztül még mindig rabszolga munka szintű volt, ez hozta létre és erősítette fel a munkásmozgalmakat . A bérek és munkakörülmények tekintetében azonban lényeges változás csak a háborút követően – nem utolsó sorban – szocialista országok létrejötte hozott a nyugati munkások számára érzékelhető, határozott fejlődést. Ez persze azzal járt, hogy a munkaerő ára a nagytőke számára az elmúlt 60 évben megsokszorozódott. Éppen ebben rejlik a mai világválság gyökere. Ugyan is a nagytőke a globalizáció zászlaja alatt rájött a tutira és újra visszatért a rabszolga munka alkalmazásához. Azonban lényeges különbség, hogy most már nem a rabszolgát hurcolja a nyugati világba, hanem a munkát viszi a rabszolgamunkáshoz Ázsiába. Ezzel a kapitalista gazdaság lételeméből a munkaalapú társadalomból éppen a munkát veszi ki. Mik a várható következmények? Csak nagyon röviden: Jelenleg a nyugati világ felvevő piaca csak cca. 1 milliárd ember, amelyet jelenleg nagyjából teljes egészében az ázsiai ipar lát el fogyasztási cikkekkel. A fogyatkozó munka miatt azonban ez az egymilliárd egyre kevésbé fogyasztás képes. Ennek egyetlen megoldása az lehet, hogy amikor Ázsia úgy dönt, hogy tovább már nem éri meg számára a nyugati világ gazdasági lélegeztetőgépen tartása , akkor otthon kezdi meg a fogyasztói társadalom kiépítését, ami rögtön a piacainak megháromszorozódását fogja jelenteni. Ezért mondja Kína – Vietnam még mindig azt, hogy a szocializmust építi. És ügye nem nehéz belátni, ha ez az ázsiai – ma még tudatosan visszafogott – növekedés beindul, akkor a nyugati világban már csak az éhínség, az áru, nyersanyag és energia hiány marad.
Az biztos, hogy Ázsiában lesz szocialista elosztási rendszer, azonban az is biztosnak látszik, hogy az a szocializmus nemigen fog hasonlítani az általunk ismert szocializmus képhez.
A világ komoly átrendeződés közben van. Az általunk ismert szocializmus (túl a nyugati világ gazdasági embargóján) alapvetőn két dolgon bukott meg -az egyik ok, hogy a szocialista elosztás nem feltétlenül sarkallta az embereket a nagyobb termelékenység elérésére – azaz a feltétlen szociális biztonság nem követelte meg a nagyobb teljesítményt.
A másik nagyon fontos ok az a szocialista országok feudális múltjából eredő együttműködési képtelenség. Bár társadalmilag, gazdaságilag minden megvolt egy igazi “szocialista” gazdasági unió létrehozására, ez a hatalmi szerepekhez való eszelős kötöttségek miatt nem jöhetett létre ( helyette létrejött egy alig működő KGST).
Szemben mindezzel azonban a Kapitalista világ egy minden körülmények között a munkán – a termelésen – alapuló társadalom, és éppen ebben rejlik a kapitalizmus mostani világválságának gyökere. A kapitalizmus történetének első 200 évében a társadalom munka alapját szinte kizárólag az ingyen rabszolgamunka biztosította, ezt később felváltotta a bérmunka ami a fizetéseket, a munka körülményeket, a képzést illetően cca. újabb 100 éven keresztül még mindig rabszolga munka szintű volt, ez hozta létre és erősítette fel a munkásmozgalmakat . A bérek és munkakörülmények tekintetében azonban lényeges változás csak a háborút követően – nem utolsó sorban – szocialista országok létrejötte hozott a nyugati munkások számára érzékelhető, határozott fejlődést. Ez persze azzal járt, hogy a munkaerő ára a nagytőke számára az elmúlt 60 évben megsokszorozódott. Éppen ebben rejlik a mai világválság gyökere. Ugyan is a nagytőke a globalizáció zászlaja alatt rájött a tutira és újra visszatért a rabszolga munka alkalmazásához. Azonban lényeges különbség, hogy most már nem a rabszolgát hurcolja a nyugati világba, hanem a munkát viszi a rabszolgamunkáshoz Ázsiába. Ezzel a kapitalista gazdaság lételeméből a munkaalapú társadalomból éppen a munkát veszi ki. Mik a várható következmények? Csak nagyon röviden: Jelenleg a nyugati világ felvevő piaca csak cca. 1 milliárd ember, amelyet jelenleg nagyjából teljes egészében az ázsiai ipar lát el fogyasztási cikkekkel. A fogyatkozó munka miatt azonban ez az egymilliárd egyre kevésbé fogyasztás képes. Ennek egyetlen megoldása az lehet, hogy amikor Ázsia úgy dönt, hogy tovább már nem éri meg számára a nyugati világ gazdasági lélegeztetőgépen tartása , akkor otthon kezdi meg a fogyasztói társadalom kiépítését, ami rögtön a piacainak megháromszorozódását fogja jelenteni. Ezért mondja Kína – Vietnam még mindig azt, hogy a szocializmust építi. És ügye nem nehéz belátni, ha ez az ázsiai – ma még tudatosan visszafogott – növekedés beindul, akkor a nyugati világban már csak az éhínség, az áru, nyersanyag és energia hiány marad.
Az biztos, hogy Ázsiában lesz szocialista elosztási rendszer, azonban az is biztosnak látszik, hogy az a szocializmus nemigen fog hasonlítani az általunk ismert szocializmus képhez.
Marx Elvtársnak
Írod: „… a munkát viszi a rabszolgamunkáshoz Ázsiába…”
Kifelejtetted a volt szocialista országokat, így Magyarországot is.
Nem gondolod, hogy itt is kihasználja a korábban magasabb szociális ellátásért (pld: ingyen lakás, ingyenes tanulás, ingyenes egészségügyi ellátás stb.) alacsonyabb bért, nyugdíjat kapó munkásnak reálbéren szinte ugyanazt a bért fizeti.
Arról is megfeledkezel, hogy az olcsó közép-európai, ázsiai bevándorlóknak, az otthoni bérekhez képest ugyan magasabb bért fizet, bérfeszültséget okoz az ő régi munkásainál, mivel azoknak e bevándorlók lenyomják, vagy szinten tartják a bérüket.
A jövőképed elég lehangoló, de megfeledkezel arról, hogy még háború is lehet a „nyugati”, meg a „keleti” világ között. Amikor már nem tudja elviselni a nyugati világ, hogy a keleti a fejére nő. (Persze ez sem hoz nagy vígaságot, legfeljebb az utána következők)
Marx úr :
Ezt magyarázom én is folyton : az ázsiaiak szépen felfejlődtek iparilag azokon a technológiákon , amiket a profitéhes USA és más országok odavittek. Mostmár csoda ha egy tévé az USA .-ban készül !
Azért azt ne felejtsük ki a számításból hogy a hidegháború súlyos évei alatt egyszerűen nemvolt Amerikának annyi munkaereje hogy a hadi termelés mellett ellássák az országot HI-FI kütyükkel meg egyebekkel.
Momentán lenézték a lakossági elektronikai ipart és kétkézzel tolták maguktól elfelé. Mostmár persze bánják. 20 éve súlyosan bánják.
Amikor kitört a Világbéke , ( Szovjetúnióval ) akkor sorra mentek tönkre a nagy hadiipari beszállítók.
Saját szememmel láttam ! Nincs lehangolóbb egy ultramodern gyárnál ( ipari park inkább ) aminek a laborjaiból kipakolták a műszereket és butikok létesültek bennük. Meg dizsik.
Kénytelenek voltak gyáregységeiket összevonni , minimalizálni és átállni polgári csecsebecsék fabrikálására nehéz-katonai elektronikák helyett.
Csakhogy közben azokba sokkal jobban belejöttek a távolkeletiek !
És az egyébb ipari ágazatok még mindig nem ébredtek fel , egyre-másra telepítették Vietnámba meg Kinába pl. a textil-ipart , meg más gyártásokat, jelentős munkanélküliséget generálva ezzel magában az USA .-ban.
-
Hááát…nemtudom ebből hogyan fognak kimászni !
Szerintem gyökeresen át kell alakítani az egész gazdaságot , átvéve Marx tanaiból azokat melyek használhatóak.
( Bár ezt eddig is megtették , de talán nem eléggé… )
Csak egy kis adalék fenti kis szösszenetemhez!
Mai hír a rádió reggeli híradójából: Kína külkereskedelmi mérlege az elmúlt évhez képest közel felére esett vissza, ehhez képest a kínai ipar termelése közel 10 % – kal nőt —- Szerintetek hol az az árú amit megtermelt viszont nem exportált?
Most gondolkodj azon megkezdődött-e , épül-e lesz e valaha fogyasztói társadalom Ázsiában?
Azért annak aki lenézi a kínai szellemi potenciált csak megemlítem 1500 körül Kína volt a világ legfejlettebb ipari állama, akkor találmányai, fejlesztései a mai napig alapját képezik a mai ipar termékeinek és első sorban a mai hadiipari termelésnek.