Képíró Sándor július közepe óta volt kórházban, az ítélethirdetésre is a mentők vitték a bíróságra infúzióra kötve. Képírót az ügyészség azzal vádolta, hogy 1942. január 21. és 23. között egy Újvidéken tartott razzia során az egyik járőrcsoport parancsnokaként közreműködött ártatlan civilek törvénytelen kivégzésében.
Bűncselekmény hiányának megállapítása miatt megfellebbezte Zétényi Zsolt, Képíró Sándor ügyvédje a Fővárosi Bíróságon hozott ítéletet. Falvai Zsolt ügyész még a tárgyaláson fellebbezést jelentett be, az ítélet ugyanis meglátása szerint megalapozatlan, annak indoklása több helyen következetlen. A Simon Wiesenthal Központ 2006 szeptemberében jelentette be, hogy feltételezett háborús bűnöst találtak Magyarországon: Képíró Sándort.
Képíró Sándor a háború után évtizedekig Argentínában élt, 1996-ban tért vissza Magyarországra. Annak idején két tárgyalás is zajlott ellene: 1944-ben 10 évre ítélték a Magyar Hadsereghez való hűtlensége és rossz hírnév keltése miatt (ezt az ítéletet a német megszállás után érvénytelenítették), majd 1946-ban a Népbíróság 14 évre ítélte háborús bűnök miatt.
Képíró Sándor (Sarkad, 1914. február 18. – 2011. szeptember 3. magyar csendőr százados, jogász, majd a második világháború után Argentínában telepedett le, 1996-tól újra Magyarországon élt. Az újvidéki razziában való részvétele miatt háborús bűnökkel vádolták meg. A magyar bíróság 2011. július 18-án kihirdetett nem jogerős ítéletében bizonyítottság hiányában ártatlannak nyilvánította és felmentette a vád alól.
Képíró Sándor életének nagy része csupán 2007-ben született önéletrajzából ismert.
Sarkadon kezdte tanulmányait, majd Mezőtúron folytatta és végül a békéscsabai evangélikus gimnáziumban fejezte be. 1932 és 1933. október 1. között a nyíregyházai 6. tüzér osztálynál szolgált, ahonnan 1933. október 1-jén mint hadapród tűzmester szerelt le.
Beiratkozott a szegedi Ferenc József Egyetem Jogi Karára és 1937 májusában államtudományi doktorrá avatták. 1937 őszén beiratkozott a budapesti Kereskedelmi Akadémiára, ahol kereskedelmi átképző tanfolyamon vett részt. 1938 májusában felvették a Magyar Általános Hitelbankba.
Ezután a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia csendőrtiszti tanfolyamára jelentkezett, amit 1939 és 1940 között végzett el. 1940. július 9-én hadnaggyá avatták. Ezt követően a csendőrség szolnoki szárnyához került szárnyparancsnok-helyettesnek, majd Orosházárahelyezték.
1941 májusában főhadnagy lett, majd decemberben áthelyezték a makói
csendőriskolába oktatótisztnek.
1942 január 21-23-án részt vett az újvidéki razziában.
Horthy Miklós kormányzó 1943 elején századossá léptette elő, majd Tóth Józsefet, az újvidéki járőrvezető iskola parancsnokát helyettesítette annak távollétében. 1943 decemberében a Vezérkari Főnökség Szegedre idézte, előzetes kihallgatásra az újvidéki események kapcsán. Ezt követően egészen 1944. június 1-ig eljárás folyt ellene. 10 évi börtönre ítélték, de a büntetést nem kellett letöltenie, hamarosan visszahelyezték tisztségébe.
Később Kolozsvárra helyezték, majd augusztus 1-jétől Miskolcra, ahol a csendőrkiképző iskola parancsnoka lett.
Miután az iskolát Németországba vezényelték, ő ott maradt egységével Miskolc védelmére. 1944. december 2-án a harcoló magyar és német alakulatok tagjai közül az egyik utolsóként hagyta el a várost. Ezután az előrenyomuló Vörös Hadsereg elől a Német Birodalom területére (Ausztriába) menekült, a később a nyugati szövetségesek által megszállt területre, így kerülte el a háború vége után a szovjet fogságba esést.
A háború után Linzbe került, ahol beállt mezőgazdasági munkásnak. Később Linzben a tolató-pályaudvaron vasutat épített, ahol egy magyar vasútépítő egységhez került. Innen átment Tirolba, ahol feliratkozott az Argentin Katolikus Egyház listájára és 1948. augusztus 1-jén Buenos Airesbe emigrált. Távollétében a magyar népbíróság 14 év börtönre ítélte. Buenos Airesben egy textilgyárban kapott munkát, megtanult szőni. 1950-ben megnősült, született két gyereke.
A rendszerváltás után, 1996-ban hazajött, Budapesten telepedett le.
Képíró az önéletrajzában megemlíti, hogy 1942 január 21. és 23. között részt vett a később hideg napok néven emlegetett újvidéki razziában. Az előző évben Magyarország által elfoglalt délvidéki területek déli és keleti részén, valamint Újvidéken több partizántámadás érte a magyar katonai, csendőr és rendőri egységeket. Erre válaszul a hadvezetés razziát rendelt el, ami önkényeskedésekbe, kivégzésekbe torkollott. A partizánok után kutatva a magyar szervek és egységek több mint 3000, főként szerb és zsidó polgári személyt gyilkoltak meg.
Képíró konkrét működése, szerepe az eseményekben máig tisztázatlan. 1943 végétől bírósági eljárást folyt a vérengzés miatt, amelynek végén több katona- és csendőrtiszttel együtt Képírót is elítélték, a tíz év börtönbüntetéséből azonban semmit sem kellett letöltenie és 1944. június 1-jétől ismét csendőrtisztként szolgálhatott.
Később a népbírósági vádirat szerint saját kezűleg is gyilkolt, ő maga ezt azonban mindvégig tagadta a bírósági tárgyalások alatt. A korszakkal foglalkozó Ungváry Krisztián történész szerint Képírót legfeljebb azzal lehet vádolni, hogy nem ellenőrizte kellőképpen beosztottai munkáját.
2006-ban az egykori tengelyhatalmak zsidók ellen elkövetett háborús bűnök felelősei után kutató Simon Wiesenthal Központ – amelynek listáján a harmadik helyen áll – tudomást szerzett Képíró Sándor tartózkodási helyéről és a magyar igazságszolgáltatás előtt tett feljelentést, hogy elítéljék, mint háborús bűnöst. Ennek érdekében 2007-ben még a központ vezetője, Efraim Zuroff is Budapestre utazott és Képíró lakásához is elment.
Feljelentése nyomán a Nyomozó Ügyészség eljárást indított. 2010-ben Képíró beperelte Zuroffot becsületsértésért, a vádat azonban a bíró ejtette, mivel Képíró a második tárgyaláson nem jelent meg.
2011 májusában nagy médiaérdeklődés mellett kezdődött meg pere a Fővárosi Bíróságon. A bíróság július 18-án nem jogerősen felmentette őt a megfelelő bizonyítékok hiányában. A felmentés hírére több külföldi közéleti szereplő nemtetszésének adott hangot. Boris Tadić, Szerbia államfője szerint az ítélet tartósan megterhelheti a szerb–magyar kapcsolatokat. Július 25-én több szerbiai városban is tüntetésekre került sor, Képíró felmentése ellen. Ugyanakkor Karsai László történész véleménye szerint a Simon Wiesenthal Központ vádjai bizonyíthatatlanok, mert az 1942–44-es magyar katonai bírósági vizsgálat dokumentumai hiányoznak, és a szerb hatóságok sem szolgáltattak terhelő adatokat Képíró ellen. Szerinte az ügyet a Wiesenthal Központ pörgette túl, hogy magánfinanszírozói részéről adományokhoz jusson.
Az áldozatai valószínűleg mást gondolnak a túlvilágon.
Na ez jó. Akkor lehet, hogy némelyik agyába fény fog gyúlni? A remény hal meg utoljára!h
Bocsánatot kérek, de én egyetlen méltató szót nem írtam le Képíróról!
igaz elítélőt sem!
Csupán azt a nem elhanyagolható tényt kívántam megvilágítani, hogy egy nálunknál nagyobb erő, kiragadta Őt a hatáskörünkből, és bármit teszünk, rá már nem lehet hatással!
Most nem akarok a hit és Isten szemszögéről beszélni, hogy ne tűnjek prédikátornak, De úgy viselkedtek, mit a csalódott hiénák, akik karmai közül
elvették a prédát!
Tessék vívjatok meg azzal a hatalommal aki ezt művelte veletek!
Egyébként, csak halkan jegyzem meg, hogy képíró nem volt akkora ember, hogy ekkora vizet zavarjon, ti teszitek őt így vagy úgy naggyá!
Ha valóban fontos történelmi személy volt akkor igen érdemes a tetteit, kellő alapossággal vizsgálni és tanulságul megítélni, de acsarkodással, csak magunkról állítunk ki bizonyítványt!
gm.
Ha téged a gyűlölet boldogít, ám gyűlölj úgy ahogy akarsz és bírsz!
Szeretetről csak azon embereknek lehet beszélni akik vágynak rá és képesek is rá!
A minuszolást a tehetetlen düh kifejezésének tartom. Ezen a felületen nem tudnak trágárkodni, mert az admin. kirakja őket. Máshol, kevésbé figyelmes moderátoroknál elszalad velük a paripa és mivel észérvekkel nem győzhetnek (mert nincs) szétverik a bejegyzéseket.
Tisztelt gusztávnagy! Szerintem tévedsésben vagy. Szerintem Képíróra már senki nem akar hatással lenni, de az utókornak tudnia kell, hogy nem lehet ilyen ocsmány bűnöket következmények nélkül elkövetni, nem lehet a felelősség elől elbújni sehova. Képíró lelkével azt csinál a jóisten, amit akar, az ő dolga. De, a mai jobboldalnak, gárdának nem lehet lovat adni azzal, hogy fejezzük be az igazság kidertítését és az elkövetett bűn elítélését, hiszen meghalt az elkövető. Az igaz, hogy az elkövető meghalt, de az eszmei követői nem, és csak az alkalomra várnak, hogy megint elkövessék ezt a bűnt. Ezt csak következetes szigorral lehet elkerülni, az ájtatoskodás itt nem járható út.
gusztávnagy,
engem a gyűlölet nem boldogít. . De nem két dimenzióban ,—szeretet és gyűlölet— látom a világot.Az erkölcs, mint valakinek az értékrendje,az nem csak szeretetből és gyűlöletből áll.
Mindenki ártatlan, amíg bűnösségét a bíróság jogerősen ki nem mondja. Nem tisztem/tisztünk ítélkezni, nem voltam ott. De ha már itt tartunk…. Valaki vegye már elő Wittner Mária forradalmárt! Vagy köztörvényest? Speciel ott sem voltam ott, de a nagynéném igen. Mesélt néhány dolgot……Az ő tettei sem voltak felemelőbbek. Sőt…
Errol a kis emberrol annyit beszelunk , de SZTALIN 41 MILLIOT OLT MEG es meg egy sort sem olvastam rola
Ganédombra vele!
FERIKE!
2011. szeptember 4. vasárnap
20:49
Most jót írtál? Sztálintól már 1920-ban Lenin is óva intette a “bolsevikokat” – nem hallgattak rá, az lett az eredménye, amit írtál!
Most figyelj a józan észre, ami lassan már csak az AN-en nyilvánulhat meg, és mi lesz az itt jelzettek következménye?!
Sztálinról egyébként sokkal több forrásból okulhatsz, mindemellett ennek a cikknek nem ő a témája! Tehát a posztod OFF!
“…Errol a kis emberrol annyit beszelunk , de SZTALIN 41 MILLIOT OLT MEG es meg egy sort sem olvastam rola…”
…
- WTF???
…
1,
Ez a cikk itt Képíró Sándorról szól, feltűnt?
És lefogadom, hogy ha pl. Ed Geinről (elmebeteg, nekrofil sorozatgyilkos volt) olvasol bármit is, Sztálin ott sem lesz megemlítve!
2,
Mi több, én életemben összesen ha 100 kínait láttam élőben, a 10 millió magyar, és egyéb között. Akkor pedig nyilván hazugság, hogy a Földön minden 5. ember kínai…
…
:(
…
Ekkora baromságot hogy lehet beírni?
“…Mindenki ártatlan, amíg bűnösségét a bíróság jogerősen ki nem mondja. Nem tisztem/tisztünk ítélkezni, nem voltam ott….”
…
1,
Akkor az imént említett Ed Gein is “ártatlan volt” vagy 50 nő és kisfiú szadista lemészárlásában, és a hulláik megerőszakolásában, majd feldarabolásában, mert CSAK KETTŐT SIKERÜLT RÁBIZONYÍTANI, HIÁBA VOLT OTT A TÖBBI IS!!!
…
Sőt, az uzsoraszedő gyilkosok is ártatlanok, hiába tudja mindenki, kik azok, csak senki nem tanúskodik ellenük, mert olyan a magyarsztáni törvénykezés és tanúvédelem, amilyen…
2,
Az, hogy “nem voltál ott”, nem érv, sehol, semmire.
…
Ilyen erővel akkor SEMMIT nem kell elfogadni, amit személyesen nem tapasztalsz, látsz… még ha ezer és egy tudományos, tájékoztató, akármilyen film, könyv, cikk van az adott témáról, személyről, bármiről, akkor sem!
…
Na ne már… ezzel a “nem voltam ott, így aztán nem is tudhatom” hozáállással kb. az őskorban tartanánk még…
Kepiro szamara veget ert a tortenet, az hogy mi lesz vele odaat majd az Igaz biro eldonti.
Nekunk az ittmaradottaknak viszont nincs vege a sztorinak amig ki nem derul mi is az igazsag.
Indirektiv modon bunos mert eliteltek 10 evre amit aztan nem ult le, de azert jo lenne a teljes kepet feltarni, es meghozni a vegso iteletet, hogy mindeki lathassa mi is tortent.
.
Nyugodjék békétlenségben a vén gyilkos. Ámmen.
( Jelen esetben nemnagyon érdekel a szélsőjobb meg a napi politikai áramlatok által befolyásolt bíróság ítélete. A Náci-vadász központ véleménye a mérvadó a számomra.)
Megfelelő jól megalapozott dokumentáció ősszegyűjtése után szoktak bírósági eljárásra bocsájtani egy ügyet. .