Budapest – A hiteleket forintban adták, forintban törlesztik, a deviza csak egy elszámolási mód, ami a bankok – és az alkalmazottak – extra nyereségét és biztonságát szolgálják, de nincs mögötte valódi költség. A bankok Magyarországon nyújtják a hitelt, de nem akarják elszenvedni a magyar inflációt, és ezért más országok pénznemének értékét kérik, ami abszurd és irreális. Svájci frank értékét számon kérni egy olyan országban lehet, amely mögött egy svájci gazdaság áll. A magyarországi bank viszont a magyar viszonyok része, az infláció negatív és pozitív oldala egyaránt érinti, de ők csak az előnyét akarják élvezni, és extraprofitot akarnak az inflációból termelni – érvelnek a Deviza alapú Hitelesek képviselői, akik nem hajlandóak földönfutókká vagy gettólakóvá válni a bankok kapzsisága miatt.
Vélhetően bíróságnak kellene kimondania azt, amire a devizahitelekben eladósodott lakosság képviselői figyelmeztetnek: nem szenvedhetik el kizárólag ők azt a kárt, ami egy rossz konstrukció, egy tisztességtelen piaci magatartás miatt keletkezett. Az állampolgár megbízik az államban, amely azért tartja fenn a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF), hogy megakadályozza rossz termékek vagy tisztességtelen szolgáltatások forgalomba hozatalát. A tisztességtelen hitelezés következményeit nem viselheti egyedül a lakosság, és a bankok extraprofitja miatt nem válhat koldussá egy ország, mert összedől a gazdasága. Az extraprofit azáltal képződik, hogy a svájci frank értékén visszakapott pénzt ők ugyanezen a magyar piacon költik el, amely az infláció miatt már sokkal többet ér.
A bankok akkor hivatkozhatnának arra, hogy csak a kölcsöneik reálértéket (és azok kamatait) kérik vissza, ha ezt a pénzt egy másik országból hoznák ide, és egy másik országba vinnék vissza, vagy ha a magyar adós azokat Svájcban vette volna fel. Akkor a bank valóban veszítene azon, ha az adós forintban fizet, viszont a forint értéke sokat romlik. De a magyarországi bankok a lakossági hitelezésük során a magyarországi gazdasági és pénzügyi viszonyok részei. A bank forintot adott, kiszámolta a kamatokat, az adós forintban fizet, akkor nem követelhetik svájci frank alapú elszámolását a kölcsönnek – érvelnek a devizahitelesek képviselői. A bankok viszont ezt soha nem fogják elismerni, a kormány nem tud vagy nem mer a bankokkal szemben eredményesen fellépni, a lakosság veszteségét pedig nem hajlandó átvállalni, noha az államot a megfelelő felügyelet és kontroll hiánya miatt jelentős felelősség terheli. Az állam nem védte meg a polgárait, és nem hajlandó az utólagos felelősségét elismerni.
Az Orbán-kormány tudomásul vette a várható elszegényedést, nyomortelepeket kezd építeni, ahova kitelepítik az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált, eladósodott, kifosztott lakosságot. A bankok rövidlátóak, mert ha nem lesz fogyasztás, visszaesik a termelés, növekszik a munkanélküliek száma, a gazdaság összeomlik, az a bankoknak sem jó. A kormány arra készül, hogy a földönfutóvá és munkanélkülivé váló tömeget szegénygettóban helyzi el, és közmunkákért adott kegyelemkenyéren tartja el.
A devizahitelesek ezért most kérdésekkel fordultak a Bankszövetséghez és a PSZÁF elnökéhez. Levelüket az alábbiakban változatlan formában közöljük. Vélhetően azonban e kérdésekre vagy nem kapnak választ, vagy azzal semmire nem mennek. A devizahitelesek problémáját csak egy olyan bírósági ítélet oldhatná meg, amely megakadályozza, hogy az adósoktól olyan pénzeket követeljenek, amelyeket soha nem vettek fel. Az árfolyamváltozás kockázata pedig nem őket, vagy nem kizárólagosan őket terheli, esetleg a bíróság megállapítja az állam felelősségét is, amely hagyta a lakosságot a létfenntartását veszélyeztető termékek veszélyének kitenni. Ez nem lehet kizárólag azok felelőssége és vesztesége, kockázata, akiket most készülnek a szántóföldre faházakba kitelepíteni. Miközben a bankok elvették a pénzüket, és szert tesznek egy nagy lakásállományra is.
Kérdések a Magyar Bankszövetséghez és Minden illetékes Döntéshozóhoz, valamint a PSZÁF elnökéhez !
Tisztelt Érintettek !
Mielőtt kiemelt beruházásként elkezdik rohamléptekben építeni Európa közepén az Unió első szégyen barakkját Ócsánál, az alábbi kérdésekre szíveskedjenek a média nyilvánossága előtt válaszolni !
Szíveskedjenek válaszolni az „deviza hitellel” rendelkező adósok megalázása és fenyegetése helyett !
1., PSZÁF jogköre és a bankok ellenőrzése
A Felügyelet állásfoglalása vagy jogértelmezése nem kötelező érvényű…
A pénzügyi intézmény megalapítását engedélyező felügyeleti eljáráshoz be kellett nyújtani az intézmény Üzletszabályzatát, azonban ennek tartalmát a Felügyelet nem véleményezte, és a további módosításokkal, valamint az egyes banki termékekre vonatkozó Általános Szerződési Feltételekkel kapcsolatban nem volt engedélyezési feladata
A 2009. évi CL. törvény 56. §-a módosította a hitelintézeti törvény – a pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítására vonatkozó rendelkezéseit meghatározó – 210.§-át.
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvény 56. §-a módosította a hitelintézeti törvény – a pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítására vonatkozó rendelkezéseit meghatározó – 210.§-át.
E módosítás hatályon kívül helyezte azon korábbi rendelkezést [a korábbi 210.§ (9)], mely szerint „fogyasztóval, vagy mikro vállalkozással kötött kölcsönszerződés, vagy pénzügyi lízingszerződés általános szerződési feltételeinek módosításáról legkésőbb a módosítás hatálybalépésekor a Felügyeletet tájékoztatni kell.”
Hivatkozva a fenti jogszabály-módosításra, valamint a Felügyelet honlapján, 2009. július 28. napján közzétett, a 2009. augusztus 1. napján hatályba lépő, a hitelintézeti törvény 210.§ (9) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettség teljesítéséről szóló tájékoztatóra, a Felügyelet tájékoztatja az érintett pénzügyi intézményeket, hogy a Felügyelet a továbbiakban nem várja el az általános szerződési feltételek módosításáról szóló tájékoztatást. 2010. január 6.
Jogszabály nem tiltja egyes díjtételek devizában való megfizetésének rögzítését az Üzletszabályzat mellékletét képező érvényes díjtáblázatokban…/közjegyzői felmondás számla díja japán yenben kiszámlázva, földhivatali és egyéb forintban meghitelezett költségek átváltása “devizára”, majd kamatostól fizeti vissza a kedves ügyfél…/
Fentiek alapján a Bankszövetség munkatársai ne keltsék azt a hamis képet a közvéleménynek, hogy PSZÁF valaha is vizsgálta a pénzintézetek általános szerződési feltételeit.
2. „Deviza alapú hitelek” könyvelése, elszámolása-így keletkezik az extra-profit
Szász Károly: „„amikor egy magánszemély vagy kisvállalkozás belföldi célú devizahitelt vett fel, akkor a hitelfelvétel pillanatában a deviza csak egy elszámolási eszköz volt. A hitelfelvevő nem a devizát kapta meg, hanem annak forintosított ellenértékét, és forintban is fizet egészen a futamidő végéig. Tehát nincs mögötte export-import kereskedelmi vagy fizetési forgalom.
Ezekben az esetekben pedig a devizavételi és – eladási árfolyamok alkalmazásával a bankok több százalékpontos, extra nyereségre tesznek szert úgy, hogy nincs mögötte sem valós költség, sem valós kockázat.
2000. évi C. törvény
a számvitelről
II. Fejezet
BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS
Beszámolási kötelezettség
6. § (1) A Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a biztosítóintézet könyvvezetésének és éves beszámoló készítésének sajátosságait kormányrendelet szabályozza.
Valós értéken történő értékelés
60. § (1) A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – a (4)-(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.
(2) A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló – az 54-55. § szerint minősített – minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó – a (4)-(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.
(3) A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, illetve kötelezettségnek az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó (2) bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet [a (8) bekezdés, valamint a 47. § (4) bekezdésének c) pontja szerint figyelembe veendő árfolyam-különbözet kivételével]:
a) amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként,
b) amennyiben az összevontan nyereség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között árfolyam nyereségkéntkell elszámolni.
(4) A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség (1)-(2) bekezdés szerinti forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát – a választott – hitelintézet által meghirdetett devizavételi és deviza eladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(5) A (4) bekezdésben előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, illetve a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján), a választott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi és deviza eladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán forintra átszámítani.
(6) A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál a devizavételi és deviza eladási árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető devizavételi vagy csak deviza eladási árfolyamon is, ha a (4) bekezdés szerinti értékeléstől történő eltérésnek az eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős és emiatt a megbízható és valós összkép követelménye a (4) bekezdés szerint történő értékelés mellett nem teljesülne.
60. §
(7) Amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy devizabelföldi ügyfelek szerződéses kapcsolataikban az ellenértéket, illetve annak törlesztő összegeit devizaalapon állapítsák meg, akkor ezen szerződések alapján a devizaalapú követelések, illetve kötelezettségek forintértékben történő könyvviteli nyilvántartásba vételénél, továbbá mérleg fordulónapi értékelésénél az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
65. § (1)
(2) A mérlegben a külföldi pénzértékre szóló követelést az elfogadott, az elismert devizaösszegnek a szerződés szerinti teljesítéskori (illetve mérleg fordulónapi), a 60. § szerinti árfolyamán, illetve a már elszámolt, devizában meghatározott értékvesztés nyilvántartási árfolyamán csökkentett, az értékvesztés devizában visszaírt összegének a nyilvántartási árfolyamon számított értékével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
250/2000.(XII.24.)korm.rendelet
A devizaalapon forintfizetéssel teljesítendő, szerződésből eredő követelések és kötelezettségek (ideértve a devizaalapú forinthitelezésből adódó devizaalapú forintkövetelések, illetve forintkötelezettségek) esetében a Tv. 60. §¬ának (7) bekezdését alapul véve, a követelés, illetve a kötelezettség nyilvántartásba vétele és törlesztése a felek által a szerződésben meghatározott irányadó árfolyam folyósítás, illetve törlesztés napján érvényes értékén forintosított összegben történik. Az ilyen követelések és kötelezettségek alapösszegét, törlesztését és kamatait a szerződésben rögzített devizában is nyilván kell tartani és az értékelés szempontjából úgy kell azokat kezelni, mintha devizaeszközök, illetve devizakötelezettségek lennének.
A deviza alapú forinthitelek esetében a hitelintézet valójában forintban nyújtja a hitelt és abban kéri a törlesztést, valamint a kamatot is, de a tőke a kamat és a törlesztések devizaösszegben is meg vannak határozva a szerződésben, továbbá az az árfolyam (Pl. egy konkrét hitelintézet vételi, eladási vagy átlag árfolyama, MNB árfolyam, saját banki árfolyam, a továbbiakban: szerződés szerinti árfolyam) amelynek aktuális értékével (kihelyezés, törlesztés, kamatfelszámítás időpontjában érvényes értékével) forintosítani kell az előbbi tételek devizaösszegét. Így a kihelyezéskori szerződés szerinti árfolyamon meghatározott összegben kerül elszámolásra a nyújtott hitel.
A törlesztéseket mindig a hitelszámlán kialakult nyilvántartási árfolyamon (amely a kihelyezéskor a szerződés szerinti árfolyam, illetve a legutóbbi átértékelés során a számviteli politika szerint alkalmazott árfolyam) értéken kell elszámolni a hitelkövetelés csökkenéseként, egy technikai elszámolási számlával szemben, ezzel egyidejűleg a technikai elszámolási számla másik oldalára (K) le kell könyvelni a szerződés szerinti árfolyamon számított és befolyt törlesztés összegét, így a technikai elszámolási számlán minden törlesztés alkalmával megjelenik a törlesztési árfolyam különbözet, mint a forgalomban realizált különbözet, amelyet közvetlenül kell átvezetni az eredménybe (az egyéb pénzügyi szolgáltatási bevételek vagy ráfordítások közé).
Amikor a devizaeszközök és devizaforrások átértékelésre kerülnek, akkor a szóban forgó hitelkövetelést is át kell értékelni az értékeléskor alkalmazott árfolyamra (mintha az is devizás tétel lenne), az árfolyam különbözet közvetlenül a hitelkövetelés számlát érintő módon kerül elszámolásra és az összevont átértékelési különbözetbe kerül.
A járó kamatot időbeli elhatárolásként az elhatárolás időpontjában érvényes számviteli politika szerinti árfolyamon kell elszámolni a kamatbevételbe. A törlesztéskor ezt az időbeli elhatárolást fel kell oldani, és elszámolásra kerül a kamattörlesztés a befolyáskor aktuális szerződés szerinti árfolyamon forintosított értékben a kamatbevételek között, ezzel egyidejűleg a tőketörlesztést a hitelszámláról a nyilvántartási árfolyamon kell leemelni a technikai számlával szemben, ugyanakkor el kell számolni a szerződés szerinti árfolyamon forintosított, ténylegesen befolyt összegben a pénzeszközök között a technikai számla másik oldalára. A technikai számla egyenlegeként kialakult árfolyam különbözet nem része az átértékeléskor kialakult összevont átértékelési különbözetnek, hanem közvetlenül kell a megfelelő bevétel, vagy ráfordítás számlával szemben kivezetni. A hitel futamidejének végére, ha az ügyfél rendesen törleszt, akkor elvileg a hitelszámlának maradéktalanul ki kell ürülnie.
Minden egyéb tekintetében az általános forinthitelek szabályai szerint kell eljárni.
3., A Kormány 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelete a körültekintõ lakossági hitelezés feltételeirõl és a hitelképesség vizsgálatáról
(3) E rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a természetes személy fizetési nehézsége és késedelme miatt a meglévõ hitelei módosítására, átütemezésére,
amennyiben ezáltal a hiteltartozás fennálló összege nem növekszik és az új hitel nem tartozik
aa) a 4. § (2) bekezdésének b) pontjában kezelt kategóriába, ha az eredeti hitel euró alapú hitel vagy euróhitel,
ab) a 4. § (2) bekezdésében kezelt kategóriákba, ha az eredeti hitel forinthitel;
b) a már fennálló hitellel rendelkezõ természetes személy fizetõképességének biztosítása érdekében ugyanazon
hitelnyújtónál történõ új hitel nyújtására, ha az további eladósodottságot csak a fizetõképesség helyreállításával
indokolt mértékig eredményez;
c) kézizálog fedezetû kölcsön nyújtására;
d) értékpapír vagy betét fedezete mellett nyújtott kölcsönre, valamint
e) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium egyes fejezeti kezelésű előirányzatai kezeléséről és
támogatásainak lebonyolításáról 19/2008. (X. 8.) NFGM rendelet 66. §-a szerinti Széchenyi Kártya konstrukcióra.
(4) E rendelet hatálya – a 6. § kivételével – nem terjed ki az olyan ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott
hitelre, amelynél a szerzõdés alapján fennálló hitel tõkeösszege folyamatosan növekszik, és a hitel visszafizetésének
esedékessége a természetes személy halálát, ille tõ leg a fedezetként szolgáló ingatlan életvitelszerû használatának
felhagyását vagy értékesítését követõen áll be.
(5) E rendelet 6. §-át nem kell alkalmazni az állami kezességvállalással biztosított lakáscélú kölcsönökre.
(6) E rendelet hatálya – a 4. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott belsõ szabályzati korlátok alkalmazásának
kivételével – nem terjed ki a hatálybalépésekor fennálló hitelek más hitelnyújtónál történõ kiváltására, ha
a) ezáltal a hiteltartozás kiváltáskor fennálló összege – devizahitel esetén a hitel eredeti devizanemében
meghatározott összeg – nem növekszik, és
b) az új hitel nem tartozik
ba) a 4. § (2) bekezdésének b) pontjában kezelt kategóriába, ha az eredeti hitel euró alapú hitel vagy euróhitel,
bb) a 4. § (2) bekezdésében kezelt kategóriákba, ha az eredeti hitel forinthitel.
A „körültekintő lakossági hitelezés” nem vonatkozik a már meglévő „devizaalapú” hitellel rendelkező állampolgárokra, őket a „segítő adósvédelmi programokkal” a végtelenségig lehet eladósítani???
A bankok „segítő megoldásaikkal” szabadon növelhetik az ügyfelek soha véget nem érő tartozását a meg nem fizetett tőke-kamat-és egyéb költségek, valamint az „árfolyam emelkedés” összegével. Így lehetséges például, hogy a felelősen hitelező pénzintézet a munkanélküli adósnak „fizetési könnyítés” címszó alatt a „deviza alapú” hitelének törlesztő részlete csökkentése mellett-aminek összege természetesen a meg nem fizetett kamattal tovább emelkedik-felgyülemlett hátralékára személyi kölcsönt ad forint alapon több mint 26% kamatra. Ha túl nagy a tartozás, még egy jelzálogot tesz az ingatlanra.
A hitelintézeti törvény,a vonatkozó kormányrendelet és a „ Magatartás” kódex nevű iromány alapján szintén hungarikumként egyedülálló azon ok-lista, amely alapján a prudens pénzintézet egyoldalúan emelhet kamatot, díjat és egyéb költséget. Ehhez természetesen hozzájönnek olyan banktitoknak és üzleti titoknak minősülő okok, amiről a kedves ügyfél nem tud. A kezelési költség burkolt ,bújtatott kamat-tételnek értelmezhető./profit elem-Felcsuti úr után szabadon/
Április 15.-e utáni diszkrimináció
A kilakoltatások és árverések köréből diszkriminatív módon kikerültek azok, akik vállalkozások létrehozására, bővítésére, munkahely teremtésre vettek fel szabad felhasználású, vagy gépjármű hitelt.
Azok, akik adót, járulékot, közterheket fizettek a magyar államnak addig, amíg a válság tönkre nem tette őket! Milyen jogon diszkriminálják ezt a réteget?
Ötpontos megállapodás született a kormány és a bankszövetség között a devizahitelesek megsegítéséről
A 180 Ft-os árfolyamrögzítés: Nem megoldja a problémát, hanem csak elhúzza. Kizárólag a 3,5 év alatt tervezetten nagy pénzhez jutóknak érheti meg. Az átmeneti időszak elmaradt befizetéseire újabb kamatok rakódnak, amit szintén részletekben majd újabb kamatokkal terhelten kell törleszteni. A 3,5 év alatt közel 1 évi törlesztőrészlet elmaradás képződik. Jelenleg a CHF bankközi kamatszint minimális, annak emelkedése várható hosszabb távon. Erre semmilyen megoldást nem jelent az intézkedés.
Ugyanaz lesz az eredménye, mint az állami áthidaló kölcsönnek. Milyen jogon diszkriminálták ebből a „segítő megoldásból” a „Fészekrakó programban” résztvevőket és a köztisztviselői hitellel rendelkezőket???
Hol vannak a gépjármű hitelesek??? Akik szintén a fenti könyvelési elszámolás alapján 3x fizetik ki a gépjármű összegét???
Kérjük a média nyilvánossága előtt a válaszokat !!!!
4., Kiemelkedő konstrukciók:
A szolgáltatói verseny vázolt tendenciáival az értékesítési folyamat kockázatainak bővülése is együtt jár A kiélezett versenyhelyzetre a szolgáltatók és ügynökeik nagy része az értékesítési folyamat igényességének, a szolgáltatás értékének növelésével válaszol. Jelentős számban tapasztalhatók azonban kedvezőtlen jelenségek is, úgymint a hiányos tájékoztatás, a nem kielégítő termékismertetés, az árukapcsolás, a nem átlátható árazási és egyéb feltételek, a szolgáltató váltást büntető feltételek beépítése, vagy kockázati szempontból az adott ügyfélhez nem illő termékek értékesítése.
;Az elkövetkező időszak egyik komoly kockázata a globális carry trade-állományok nagyarányú felhalmozódása lehet. Ezekben az alacsony kamatozású forrásvaluta szerepét főként a japán jen és a svájci frank tölti be. Az említett valuták bármely okból történő felértékelődése jelentős veszteségek kialakulását okozhatná, a svájci frank esetében a magyar devizahitelek.adósait is számottevően érintené a változás.
Forrás: http://www.pszaf.hu/data/cms53864/pszafhu_publ_jelent_eves2006.pdf
Az elmúlt időszakban folyamatosan megfigyelhető volt a hitelezési feltételek lazulása, illetve az egyre kockázatosabb termékek megjelenése. E tendencia egyik vonulata a hitel/fedezet arány növekedése, a kezdetben kedvező, később szigorodó feltételekkel kínált, türelmi idős konstrukciók kínálata, illetve a kizárólagosan eszközfedezet (ingatlan, illetve gépjármű) alapján nyújtott hitelek állományának növekedése. Emellett a forinthitelekhez képest változatlanul igen jelentős kamatelőny miatt folyamatosan növekszik a devizahitelek aránya, aminek révén emelkedik a banki ügyfelek fedezetlen árfolyamkockázatából adódó közvetett hitelkockázat is. E tendencia legújabb fejleménye a japán jen alapú, illetve a valutakonverziós opcióval kínált lakossági hitelek terjedése.
;A jenhitelek különösen kockázatosnak tűnnek, mert a magyar és a japán gazdaság, illetve valuta között semmilyen szoros konjunkturális vagy intézményes kapcsolat nincs. A jennek a forinttal szembeni történeti volatilitása pedig jóval nagyobb, mint amit eddig tapasztalhattunk az euró vagy a svájci frank esetében.
A japán jen forinthoz viszonyított volatilitását érdemben növeli a hozamkockázatra alapozott, ún. carry trade valutaügyletekhez kapcsolódó ellentétes irányú árfolyammozgás. Ezen túlmenően a japán jen az elmúlt években jelentős mértékű leértékelődésen ment keresztül, amelynek nyomán vásárlóerő-paritásához képest jóval alacsonyabban értékelt, mint a svájci frank ; vagyis hosszabb távon felértékelődésre hajlamosabb valutának tekinthető. A havi gyakoriságú valutakonverziós opcióval kínált többvalutás hitel pedig lényegében egy hitel- és egy befektetési termék kombinációja, amennyiben a valutanemek közötti választás az árfolyamkockázat rendszeres és gyakori megítélését teszi szükségessé. Ezt a kockázatot azonban nem szakmai ügyfél csak korlátozott mértékben képes megítélni és kezelni.
Forrás: http://www.pszaf.hu/data/cms53863/pszafhu_publik_eves_2007.pdf
http://www.pszaf.hu/data/cms694495/pszafhu_dearceo8_2007.pdf
3. Mind a JPY/HUF, mind a CHF/HUF árfolyam volatilitását növeli az a tény, hogy a jen és a
svájci frank a hozamkülönbözetre alapozott – carry trade típusú – valutaügyletek szempontjából
egyaránt finanszírozó valuta, a forint pedig célvaluta.
8. A spekulációs célú átváltás lehetősége különösen kockázatosnak tűnik nem szakmai, a volatilis
befektetések kockázatát rosszul tűrő ügyfelek esetében.
www.pszaf.hu
8/2007. SZÁMÚ VEZETŐI KÖRLEVÉL
a japán jen alapú, illetve a devizanem-változtatás opciós jogát kínáló devizahiteleket
nyújtó hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások vezetői részére
A Magyar Nemzeti Bank “a bankfelügyelettel (PSZÁF) és a Pénzügyminisztériummal közösen arra készül, hogy egyértelműen értésére adja az érintetteknek: a hitelezési feltételeknek a verseny erősödése miatti jelentős lazítása – a kockázatalapú verseny – és a jenhitelezés beindulása olyan gyakorlat, amit felelős banknak nem szabad vállalnia” – nyilatkozta Király Júlia, az MNB alelnöke a Magyar Narancsnak.
„Binder István, a PSZÁF szóvivője azt közölte: a felügyelet már korábban közleményben és a pénzintézeti vezetőknek küldött körlevélben is felhívta a figyelmet a jenhitelezés kockázataira. Kiemelte: a PSZÁF nyomon követi, figyeli a piaci eseményeket, és amennyiben szükséges, kész egyedül is vagy más hatóságokkal együttműködve megtenni a szükséges lépéseket.”
„
A felügyelő intézmények óvatossága egyértelműen az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válsággal van összefüggésben. Bár a magyar hitelintézeti rendszerrel senki szerint nincs gond, az aggodalom tárgya az, hogy a jen árfolyama sokkal mozgékonyabb más valutákénál, így azok, akik az alacsonyabb kamat – és törlesztőrészlet – miatt ezt a konstrukciót választják, könnyebben és gyorsabban találkozhatnak hirtelen emelkedő fizetési kötelezettséggel. Így a bedőlés valószínűsége is nagyobb a jenhitel esetén.
Más kérdés, hogy a lakosság már az euró- és főleg a svájcifrank-alapú hitelek felvételével is viszonylag jelentős árfolyamkockázatot vállal. A forint gyengülése minden devizahitel esetén – a kölcsön összegétől és az árfolyam változásától függően – pár ezer forinttal emeli a törlesztő-részletet.”
„Tovább növeli a jenhitel rizikóját, hogy a japán valuta a spekulatív devizapiaci kereskedés fontos eszköze. A nagybefektetők nagy mennyiségű, alacsony kamatozású jenhitelt vesznek fel, azt átváltják egy magas kamatozású valutára, például forintra, és magas kamatú betétekben, állampapírokban helyezik el a pénzt – szép nyereséget elkönyvelve a kamatkülönbségen.”
„Ez viszont azt jelenti, hogy a japán monetáris politika esetleges szigorodása (a jenkamatok emelkedése) ezt a carry trade-nek nevezett spekulációs folyamatot megszakíthatja, elindíthatja a jen erősödését, ami a jenben eladósodott magyarok veszteségeit két tényezőn (az árfolyamon és a kamaton) keresztül is növelheti.”
„A magas költségvetési hiány miatt a jegybank kénytelen magasan tartani a kamatot, miközben Szlovákiában és Csehországban, ahol sikerül kézben tartani a költségvetési hiányt, nem jellemző a külföldi devizaalapú hitelezés.” 2008-02-05
„butának lenni nem tilos!” Természetesen a butaságot megtiltani nem lehet, de üzleti tervet nem szabad erre építeni.
Nem csak az a fontos, hogy eladjuk a terméket, hanem az is, hogy mi történik annak felhasználása, használata során, s nem mondhatjuk azt, hogy ez nem tartozik a szolgáltatóra, ez egyéni szociális probléma.”
A SZOLGÁLTATÓK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGE
Dr. Schiffer Péter
A PSZÁF főigazgató-helyettese
Budapest, 2007. május 22-23
Még a rohamléptékű szégyen barakk építése előtt sajtó tájékoztató keretében várjuk oly gyors, mindenre kiterjedő válaszukat, mint ahogy a perelni készülő és fizetni nem tudó ügyfeleket megfenyegette Gresa István úr…..
Egyúttal tisztelettel tájékoztatunk mindenkit, nem ijedtünk meg, nem fogjuk hagyni magunkat,szüleinket, gyermekeinket unokáinkat is adósrabszolgaságba hajtani, -ország-világ előtt szégyen barakkban elhelyezni, olyan összegekért , amit soha fel nem vettek.
Bízom benne, hogy ez az ügy még nincs lezárva!
Sok érdekes dolog van itt, amit bizony ki kell vizsgálni.
Az egész pénzügypolitikát más alapokra kell helyezni, köztük a hitelezést is.
Az EU-ban működő, anyabankoknál vajon hogyan működik a hitelezés?
Nekem ugyan nincs deviza alapú hitelem, de mégis felháborítónak tartom a lakosság ilyen irányú átverését. A képviselők helyesen érvelnek. Meglátásom szerint az Orbán kormány így juttatja vissza a bankadóként befizetett összeget a pénzintézeteknek.
Aljas húzás,és éppen ideje volt, hogy ezt a kötélhúzást rövidre zárják a kölcsönt felvettek képviselői.
Ha nem így lenne, mint gyanítom, akkor a kormány nem is akarna ilyen előzékenyen nyomornegyedeket telepíteni az ország különböző pontjaira.
Mert akárhogyan is ragozzuk,ezek az emberek egyik napról a másikra ki lennének semmizve.
Lefagyott a rendszer? Vagy nagyobb a félelem mint gondoltam?
T. Hölgyeim & Uraim!
Mint már egy előző hozzászólásomban is megírtam, így itt csak röviden leszögezném. Az a jelzálog hitel ami túlterjeszkedik a fedezetként bejegyzett zálog értékénél, az alapvetően nem jelzálog hitel. A jelzálog hitel mint intézmény (ha nem tévedek) valamikor a XVII. sz végén, a XVIII. sz. elején alakult ki és azóta a világ minden más részén már alaposan kikristályosodott, ezzel szemben nálunk a bankok jelzálog hitelnek álcázva egy a jog- történelemben ismeretlen nyílt végű hitelszerződést írattak velünk alá, ami önmagában is törvénytelen, tehát semmis. Itt bizony csak a tömeges semmiségi indítvány, a jogi út segít.
De egyebekben persze azon sem csodálkozhatunk, hogy a kormány ez ügyben semmi mást nem tesz, mint nyomornegyedek építésébe kezd — miért is!?
A dolog egyszerű megértésének kedvéért itt néhány mondattal vissza kell csatolnom a MOL ügy néhány mozzanatára. 1, Az állam magas áron visszavásárolja a MOLT (álca: veri a mellét, hogy milyen hazafias).
2, Egy erőtlen bejelentéssel kijelenti, hogy előfordulhat az a helyzet, amikor az állam, a költségvetés érdekében a pakett eladására kényszerül, de ebben a helyzetben az államnak fontos, hogy a részvény pakettre továbbra is rálátással bírjon. Ez magyarról magyarra fordítva annyit tesz, hogy a vevők személyét kijelöljük. 4, Ez után az állami kommunikáció bele kezd a MOL eladásának kommunikálásába, azaz technikailag belekezd a MOL részvények tudatos értékcsökkentésébe.
5, A jövő : Az értékcsökkentő kommunikáció addig tart még a MOL részvények valahol a kb. 4 és 10 ezer forintos határár közé ér, ekkor megkezdődik az Állami részvénycsomag értékesítése, melyet itt a kijelölt bennfentesek már nyugodtan felvásárolhatnak (kívánjátok név szerint is? ).
Az eredmény a 26 ezer forint körüli árért közpénzen visszavásárolt részvények mélyen nyomott áron bennfentes magánszemélyek kezébe kerülhet .
És akkor itt a bedőlt ingatlanok kérdése: kb. egymillió ingatlanról beszélünk.
A bedőlt ingatlanokat nagy-tételben, igen mélyen nyomott áron közpénzből felvásárolja az állam által létrehozott vagyonkezelő. (E pillanatban mondja az ATV-n beszélő, (Müller János) hogy a vagyonkezelő az OTP-n belül fog létrejönni) Természetesen a költségvetést tehermentesítendő ezt a kb. 1 millió ingatlant majd a bennfenteseknek cca. 50 – 100 embernek fogják eladni.
És itt jön vissza az, hogy miért is nem lép fel az állam a nyílt végű hitelekkel szemben! Nos azért mert így bedőlésed után Te – Mi még mindig fizetjük a törlesztőket, ezzel kárpótolva a bankokat az alacsony áron történő értékesítés miatt.
Az eredmény: A bank leírja a “veszteséget” és a veszteség miatt a továbbfizettetés útján kárpótlást is nyer. A továbbadás révén létrejön egy (akár már most is név szerint meghatározható) nagytőkés csoport, aki – szó szerint – kézben tartja cca. egymillió család tökét.
És ne tévedj! A rögzített árfolyam mindössze azt a célt szolgálja, hogy a folyamatot kényelmesen el lehessen húzni még három év időtartamra. Erre azért van szükség mert egyszerre ennyi pénz – fájdalommentesen – nem áll rendelkezésre. Ehhez kell többek között a MOL tranzakció is.
És a történet itt lett szép kerek.
Nyugodtan mondjátok csak azt, hogy ez nem egyéb, mint egy összeesküvés elmélet. Mondjátok csak, mert ez tényleg az egy szép kerek összeesküvés ami a MI tökünkről szól!!!!!!
Marx Károly
Te vagy Marx Kari?
A meglátásod, és az összefüggések levezetése tökéletes.Próbáld ezt előadni a fideszes bagázsnak. Kiátkoznak…Mert nekik a szemüket sem szabad kinyitni, ezt várja a kedves vezetőjük el tőlük.
Mindezek áttanulmányozása révén végre megvilágosodásom támadt :
( három hét kellett hozzá , hiába , lassulok.)
A régi Járai-féle mesterséges Forint-kamat magasantartás miatt a bankok kieszeltek egy jólhangzó módszert arra hogy mégisacsak adhassanak hiteleket a lakossági házépítésekre meg egyebekre alacsony ( normális ) kamattal.
Ez akkor emberséges eljárásnak volt nevezhető , az akkori FIDESZ akaratával szemben.
Mostanában viszont a bankoknak valami miatt kínos lenne beismerni hogy Forint-kölcsönök voltak azok , csak éppen másnak keresztelték el.
Legvégül pedig teljesen belelovalták magukat ebbe a Frank-konstrukciós blablába , föleg hogy Hatalmonlévőék ilyen szépen kikerekítették a dolog végét.
( Mindenki jól jár. A lakósság nemszámít… )
AZONNAL Brüsszelhez kellene ezzel fordulni , mégpedig tömegesen.
De nem pertársasági formában hanem egyenként. Az EU addig nemtud segíteni amíg nem kérik rá illetve nincsenek a kezükben dokumentumok.
Miközben a kormány és a bankok meglehetősen tisztességtelen játékot folytatnak, a dolog sajnos eléggé összetett.
A deviza hiteleseknek nagjából 3 csoportja van:
1. Akik pusztán jó üzletet láttak a svájci frank adósságban, nemcsak lakásvételi szempontból, de vállalkozás finanszírozási szempontból is.
2. Ezen embercsoportok, családok valóban lakáshoz szerettek volna jutni, volt becsületes keresetük, valamennyi önerőre is szert tudtak tenni és méltán úgy gondolhatták, hogy tisztességesen fogják tudni fizetni adóságukat. Ezek többsége így is tesz, föltéve, hogy megmaradt a munkája, munkahelye.
3. Azokról az emberekről lehet itt beszélni, akik sajnos már a hitelfelvétel pillanatában is sejtették, hogy azt nem fogják tudni zökkenőmentesen visszafizetni.. Na ezek akik egy fillért sem fizetnek most már jó ideje, s akik ezért aztán tényleg elveszítik a lakásukat.
Talán tegnapelőtt írtam valahol, hogy számomra érthetetlen ezeknek a kitelepítése, hiszen számtalan önkormányzati lakás áll ürese, amelyek azért megfelelő infrastruktúrával is rendelkeznek.(közeli óvoda, iskola, üzletek, rendelők, patikák stb.) Nagy bajom, hogy tényleg nem tudom felmérni, mennyi a valós igazi tisztességtelenségből adódó probléma és mennyi a túlzás ezekben a történetekben.Ma a híradások alkalmával azt hallottam a meg interjuvoltaktól, hogy eszük ágában sincs kiköltözni a világ végére, inkább fizetnek. Akkor meg mi a gond? A bajom az, hogy látom: itt valami nagyon csúnya “játék” folyik, ami egyre kevésbé átlátható. Tényleg nagyon kíváncsi vagyok , mi lesz ennek a vége
Azért az jelzésértékű, hogy a drága kormány(fő) nem gondolkodik lehetséges ésszerű megoldásokban, hanem azonnal egy gyalázatos kitelepítési tervvel jelentkezik.
Kedves Marx Károly, ott a pont! Tíz!
Azt hallottam, hogy kiemelt beruházássá nyilvánították az ócsai építkezést.
Én ehhez nem értek, nem tudom kinek van igaza és nem tudom mit kellene tenni.Csekély gazdasági ismereteim alapján azt azért látom, hogy mások sem értenek a kapitalista gazdaság és pénzvilág működéséhez.Azt is látom, hogy nemcsak nyerni, hanem veszíteni is lehet. Én sohasem vettem fel semmire kölcsönt, mindig annyiból éltem, amennyit megkerestem.Ezt nem tekintem érdemnek, egyszerűen csak sohasem volt annyi pénzem, hogy egy veszteség kockázatát vállaltam volna.
A lényeg az, ha már nyakig benne vagyunk a nyomoruságban, hogy ” perrel”, ki hogy, de nem szabad beletörődni kizsákmányolásunkba, tönkretételünkbe. Minél többen pereskedünk, annál nehezebb helyzetbe kerülnek a biróságok és lépni fognak az országos probléma megoldására. A kormány általi árfolyamgát,stb. ajánlások fabatkát sem érnek,mert csak halmozódik az egyébként sem kifizethető adóssághalmaz.
Merni kell perre menni,mert soha többé nem lesz saját otthonunk ilyen körülmények között!!