Budapest – A főváros és a kerületek viszonyának rendezésében röpködnek a különböző elképzelésekről szóló hírek. Megmaradnak-e az önálló kerületek vagy a centralizáció hívei kerekednek felül, még most sem lehet tudni. A legfrissebb információ szerint maradnak.
A magyar közigazgatás megreformálása a rendszerváltás óta visszatérő kérdése a politikának. Napirenden tartását az ésszerűség diktálná, a napirendről való levételét pedig a napi aktuálpolitika. Az önkormányzati törvények többsége kétharmados, ezért az elmúlt húsz évben a politikai szereplők megegyezése híján nem születhettek meg a mélyreható átalakításhoz szükséges jogszabályok. Az utolsó nagy reformkísérlet 2006 nyarán történt, amikor is az MSZP-SZDSZ koalíció a közigazgatás regionális átszervezésére tett kísérletet. Ezt az akkori ellenzéki pártok (Fidesz, KDNP, MDF) nem támogatták, így a szükséges kétharmad hiányában a parlament elutasította. Ekkor még érthető volt, hogy a kormány-ellenzék vitájának, elsősorban a Fidesz mindennek ellentmondó viselkedésének esett áldozatául az önkormányzati rendszer ésszerű megváltoztatása.
Ma azonban a kétharmados többség birtokában, nehezen érthető, hogy a kormányzó erők még a főváros és a kerületek viszonyát rendező kérdésben sem tudnak dűlőre jutni. Hacsak nem a Fideszen belüli lobbiharcoknak esik áldozatul az önkormányzati rendszer, ezen belül is a főváros-kerületek ésszerű feladat- és hatáskör-rendezésének kérdése. Persze nem könnyű akkor, ha a pártnak eredetileg sem volt olyan szakmailag, politikailag támogatható koncepciója, amely mellett következetesen kitartottak volna.
A 2010-es választásokat megelőző évben a Magyar Hírlap információi szerint a Fidesz vezetői még négy lehetséges modellt vizsgáltak Budapest önkormányzati rendszerének átalakításával kapcsolatban. Az első variációban megmaradt volna a 23 kerület, de bizonyos hatásköröket elvonnak a főváros javára. A második variáció szerint Budapesten csak 7-8 kerület marad, Budán három, Pesten négy-öt, megőrizve az önkormányzati jogosítványokat. A harmadik változat még a Fidesz 90-es években kidolgozott programja volt, az ún. city-koncepció, amely szerint Budapest belső kerületei olvadnának össze. A negyedik javaslat szerint a 23 kerület megszűnne, és a városrészeket elöljárók képviselnék, a fővárosi közgyűlés tagjainak száma negyvenre csökkenne. A koncepciót Tarlós István Kósa Lajos segítségével készítette.
Tarlós főpolgármesteri programjában azonban ezeket a lehetőségeket nem ismertette, programjának lényege az volt, hogy rendet kell csinálni, teljesen mást, mint az előző fővárosi vezetés csinált, és szanálásra van szükség a főváros minden területén.
A választások óta újra meg újra felröppennek különböző hírek a főváros és a kerületek kérdésével kapcsolatban. Tarlós István több jelét adta annak, hogy a kerületek hatáskörének gyengítését szeretné. A Magyar Hírlapnak január végén adott interjújában arról beszélt, hogy szerinte erősebb fővárosi önkormányzatra van szükség. “Ésszerű szakmai döntés lenne az erős központ és a gyengébb kerületi helyhatóságok kialakítása. Ha nem így lesz, előbb-utóbb parciális, illetve egzisztenciális érdekek miatt széthullik a város” – fogalmazott akkor a főpolgármester. Ehhez képest az alkotmányozási folyamat végén okozhatott némi konfliktust a fideszes politikusok között a kerületek és a főváros ellenséges viszonya. Az alkotmánytervezethez készített egyik módosító javaslat szerint ugyanis erősebb jogosítványokat kaptak volna a kerületek – értesült az origo több fideszes forrásból. A javaslatot kidolgozó munkacsoport vezetője Rogán Antal V. kerületi polgármester volt. A kerületek erősebb jogosítványait pártoló, elsősorban polgármester képviselők az alkotmánytervezetben olvasható „A városokban kerületek alakíthatók” feltételes szövegrész helyett kijelentő mondatban mondatták volna ki, hogy „A fővárosban kerületek vannak”. Végül az elfogadott alaptörvényben maradt a feltételes mondat.
Az origónak nyilatkozó fideszes és kormányzati források szerint Orbán Viktornak sincs ellenére az erősen központosított közigazgatás, amelyben a helyi önkormányzatok jogköre meglehetősen korlátozott a központi kormányt képviselő megyei kormányhivatalok javára. A központosításnak azonban, mint fentebb írtuk, sok ellenzője van a kormányoldalon belül is. A Fidesz soraiban ugyanis jelentős számban vannak önkormányzati vezetők, akiknek az érdekeit sértheti a centralizáció. Hetvenhat polgármester és több tucat egyéb önkormányzati tisztviselő ül a frakcióban, Szeged kivételével az összes nagyváros, és a 23-ból 19 budapesti kerület élén is fideszes polgármester áll.
Újabb hír az is, amely a Blikk információja szerint kormányzati forrásból származik, hogy a kormány két olyan radikális elképzelésen dolgozik, amelyek példa nélküli mélységben alakítanák át Budapestet. Az egyik elképzelés felszámolná a fővárost, a közgyűlés feladatai pedig a Budapest Főváros Kormányhivatalhoz kerülnének. A másik forgatókönyv szerint a kerületi önkormányzatokat szüntetnék meg, és így minden budapesti feladatot Tarlós István főpolgármester és helyettesei vennének át. A korábbi több lehetséges Fidesz-variációhoz képest a fővárosi önkormányzat felszámolása azonban új ötlet.
És akkor egy utolsó hír: a Fidesz belső köreiből származó napi információ szerint mégsem szüntetnék meg a kerületi önkormányzatokat.
A Fidesz több mint egy évvel ezelőtti kétharmados győzelme és az önkormányzati választások óta eltelt több mint fél év után már csinálni kellene valamit, ha mást nem, hát kormányozni. Nem elég Elvis Presley-ről teret elnevezni, utcákat átnevezni, hajléktalanokat kizavarni a szabad ég alá, és megbüntetni azért, mert lakás helyett a csillagos eget választják. Pedig a Fidesz is, és Tarlós is mindent megígért.
Jól fest egymás mellett ez a két díszf@sz, a két kurvára hozzáértő senki, amit ma elhatároznak holnap már módosítják, a kiszámíthatóság jegyében…………
Demszky tehetséghes és független polgármestrként tudta vezetni Budapestet még úgy is, hogy a fidesz ott tett neki keresztbe ahol tudott. Tarlós -orbán szolgája- mióta átvette a főpolgármesterséget, csak kárt okozott. Kriminalizálta a hajléktalanokat, Megakadályozta hogy a négyes metró belátható időn belül működőképes legyen, és lassan oda jutunk hogy a kettes is leáll üzemképes szerelvények hiányában. Eddigi tevékenységének egyetlen sikere, hogy átnaveztetett egy csomó utcát. Ez is félsiker, mert a Roosewelt tér átnevezése enyhén szólva is nagy ostobaság. Széll Kálmán pedig a magyar történelem egyik orbánhoz hasonlóan leghitványabb miniszterelnöke. (Ady)
Persze a budapestiek rászolgáltak erre a sok balgaságra. Kellet nekik egy nagyszájú pojácát választani.
Kedves Barátaim!
Lehet, hogy most nagyon ki fogok kapni Tőletek, de szerintem teljesen feleslegesek a kerületi önkormányzatok! Huszonhárom polgármester, ugyanannyi jegyző és közgyűlés, két-háromszorannyi alpolgármester … minek? Már így is nevetséges, hogy az egyes kerültek magán-uradalmakként működnek ezért a Főváros utcáin járva pontosan meg lehet mondani, hol húzódik két minivármegye határa, annyira elüt egymástól az utca két oldala/szakasza!