Budapest – A sajtószabadság világnapja alkalmából tart Újságírás és állampolgárság Európában címmel konferenciát május 3-án és 4-én a magyar médiatörvény, az európai újságírás léte és szerepe, valamint a média jövőjének témájában a HU-lala Egyesület a budapesti Francia Intézetben.
Tavaly kezdődött a magyar médiatörvény nemzetközi vitája, óriási visszhangot és komoly felháborodást váltva ki mind Magyarországon, mind az európai sajtóban. Az új magyar jogszabály vitája azonban a konkrét európai bizottsági intézkedések mellett jóval messzebbre mutató uniós szintű szabályozási, alapjogi és szakmai kérdéseket is felvetett. Többek között ez is lesz a témája a sajtószabadság világnapja alkalmából a budapesti Francia Intézetben az Újságírás és állampolgárság Európában címmel május 3-án és 4-én megrendezett konferenciának.
Francois Gaillard, az eseményt szervező budapesti székhelyű frankofón HU-lala Egyesület egyik tagja az EurActivnak elmondta, a konferenciával céljuk egy politikailag aktív és polgári Európa megteremtése szempontjából fontos téma, a média és az újságírás európai helyzetének körüljárása lesz, ehhez pedig magyar és külföldi újságírókat, szakértőket és politikusokat hívtak meg. A konferenciát megnyitó előadást pedig Majtényi László alkotmányjogász, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) korábbi elnöke fogja tartani, aki a magyar médiát érintő fontosabb törvényi változások ismertetése mellett az újságírás feladatáról, küldetéséről és a demokráciában betöltött szerepéről is beszél majd.
Gaillard elmondása szerint a rendezvényen elsősorban a új magyar médiaszabályozást, annak okait és következményeit akarják jobban megismerni, a magyar újságírás kultúrájával együtt, míg a külföldi meghívottakkal a francia és a svájci média függetlenségéről, valamint a sajtó politika-anyagi függetlenségéről, az on-line médiában rejlő perspektívákról lesz szó. A konferencia egyik kiemelt témája egyenesen az európai újságírás jelenéről és jövőjéről szól majd, a szervezők pedig azt szeretnék, hogy Quentin Dickinson, a Radio France brüsszeli tudósítója, valamint az EurActiv Magyarország segítségével felderítsék, hogy egyrészt az újságírás mit kínálhat Európában, milyen szerepe lehet az „európai állampolgárság” kialakításában, másrészt „az Európai Unió mit kínálhat az újságírók számára az intézményi kommunikáción túl”.
A szervezők a magyar médiatörvény kapcsán az újságírók és a kormányzat szempontjait egyaránt be kívánják mutatni, így előadást tart majd Kovács Zoltán, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár is arról, hogy milyen konfliktusok voltak Magyarország és az Európai Bizottság között a médiatörvény kapcsán, magyar újságírók pedig arról fognak mesélni, hogy milyen volt Magyarországon a sajtóban dolgozni a rendszerváltás előtt, után, illetve milyen ma, a nagy vitákat kiváltott médiatörvény hatályba lépése után. A magyar helyzettel párhuzamba állítva a konferencián külföldi újságírók révén szó esik majd a francia és a svájci média aktuális állapotáról is, így lehetőség lesz a sajtó európai helyzetét különböző politikai-gazdasági kontextusokban összehasonlítani is.
„Az eseménynek semmilyen politikai szándékai sincsenek, de a felszólalások vége akár az is lehet, ha számításba vesszük, hogy a magyar média reformja élénk vitát váltott ki Magyarországon és máshol is” – mondta Gaillard, aki hozzátette, „ezt a kockázatot vállalni kell, ha a sajtószabadságról beszélünk”. A rendezvény szervezője azonban hangsúlyozta, hogy semmiképpen nem kívánják Magyarországot a sajtószabadság aktuális helyzete, vagy az új médiatörvény miatt elítélni, sokkal inkább globálisan, illetve összehasonlító jelleggel akarnak beszélni a sajtó európai helyzetéről.
Magyarhonba jönnek sajtószabadságról beszélni! De nem szólni érte! Én meg majd sütök zserbót, és nem adok belőle nekik! Játszótér az egész világ???!
Lám, a verbálpetting nemzetközi szinteken is kielégíti a látványdemokratákat. Eddig azt hittem, ez hungarikum – én dőre!
Nem játék, ez, drága Hanna. Röhej világméretekben. “Life is a cabaret” – says a song at the beginning of the Nazis era. And here we are again.
Mint az általam eddig sosem hallott szervezetről Google Mester épp most tájékoztatott: “A Hu-lala.org egy budapesti székhelyű francia nyelvű napi információs honlap, amelyet 2009-ben hozott létre három, Magyarországon élő francia újságíró. Célja Magyarország politikai, társadalmi, gazdasági, nemzetközi és kulturális ügyeinek követése és elemzése.” Ebből az következik, hogy nem célja bármiért is szót emelnie, ő csak elemez.
Igen kérem. Van, akinek nem feladata, hogy felsegítsen egy előtte elhasaló, megsebesülő vak embert, mert magasztosabb küldetése van: megfigyelni, elemezni az elesés folyamatát, hogyan és miképp és miért történhetett, és e magasztos tanulmányt megosztania a világgal. Lássuk be: utóbbi nélkül, ah, menyivel szegényebb lenne a világ. Na ugye! Mily csekélység ehhez képest, ha netán a balesetet szenvedett belehal a sérülésbe, segítő embertárs híján. A magasztos tudományért áldozatokat kell hozni. Másoknak. A haláleset is csak a magasztos verbálpettinget gazdagítja.
Már a HU-lala név is felér egy viccel. Lásd még: Tündér Lala. Mese habbal. Oh lá lá, HU-lala!
Kedves e-Vita, “a sajtószabadság nem más, mint 200 gazdag ember joga, hogy szabadon terjeszthesse a véleményét”, mondta Sethe, a die Welt vezércikkírója.
-A verbálpetting megy mindenhol, semmi nincs új a nap alatt magyarországon. Ami van fent, az van lent is. Am i van nagyban, az van a kicsiben is.
-
A Tündér Lala nagyon mély mondanivalóval ellátott mese. Többet ér ezeknél a hunlaláknál, már bocs!