Budapest – A Népszabadság mai elemzésében ismerteti a sajtószabadság felett őrködő Freedom House szokásos éves jelentését. Magyarország megítélése azonos Ghána és Pápua Új-Guinea, valamint a Zöld-foki szigetek besorolásával. A mostani minősítés majdnem a “részben szabad” kategóriába esik, pedig még életbe se lépett a médiatörvény igazán lényeges része, amely a tartalmi vizsgálatokat és a szankciókat tartalmazza, s amelyek csak július 1. után lépnek hatályba.
Washingtonban a sajtószabadság világnapjára, május 3-ára konferenciasorozattal emlékeznek. Ez idén egybeesik a média szabadságának globális fontosságát aláhúzó, 1991-es windhoeki nyilatkozat huszadik évfordulójával. A rendezvényeket a többi között az Unesco, az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete, valamint az amerikai külügyminisztérium szervezi.
A Freedom House rangsorában 23 pontról 30-ra növelte Magyarország indexét a 2009-es évet minősítő tavalyihoz képest; az értékelésben a magasabb pontszám kevésbé szabad sajtót jelent. A hétpontos különbség a negatív irányban példátlan a kiforrott európai demokráciák között. Magyarország jelenleg Görögország, Guyana és Szamoa társaságában a “szabad” besorolású országok legutolsói között található, 31 ponttal már a “részben szabad”-ok közé esett volna vissza. Magyarország ugyancsak utolsó helyre került a szűkebben vett Kelet-Közép-Európában; Szlovénia, a többi visegrádi állam és a balti országok is megelőzik.
- Nem sok reménye van az olyan országnak a valódi demokrácia kivívására vagy fenntartására, amelyben az újságírók nem tudósíthatnak szabadon, a kormány vagy más szereplők közbeavatkozásától való félelem nélkül. Idén különösen nyugtalanít bennünket a fiatal, illetve botladozó demokráciák visszaesése, mint Mexikóé, Magyarországé vagy Thaiföldé – mondta David Kramer, a Freedom House ügyvezető igazgatója. A teljes képhez hozzátartozik: három európai uniós tagállam, Bulgária, Olaszország és Románia sajtója csak a “részben szabad” kategóriában kap helyet. A legszabadabbnak a finn, a norvég és a svéd médiát, a legkevésbé a türkmént és az észak-koreait találták. A világ nagyjából egyharmad-egyharmad arányban osztható fel “szabad”, “részben szabad”, illetve “nem szabad” országokra.
- A leminősítés minden nemzetközi tiltakozás dacára meghozott médiatörvénynek tudható be. Egyben rámutat, hogy a kormány tavaly második félévi állításával szemben – miszerint nincs miről beszélni, hiszen úgymond nincs is még törvény – a nemzetközi szervezetek a kezdetektől, öt törvényhozási aktuson keresztül, folyamatosan figyelemmel kísérték a jogszabály alakulását. Ám a kormány dokumentálhatóan nem hallgatott ezekre az intésekre – mondta Washingtonban Haraszti Miklós. Az EBESZ előző sajtószabadság-felelőse, a New York-i Columbia Egyetem vendégtanára, a Guillermo Cano újságíródíj zsűritagjaként és felkért vitavazetőként vesz részt a világnaphoz fűződő eseményeken az amerikai fővárosban. – Mivel a Freedom House 2010 végével zárja értékelését, Magyarország most még elkerülhette, hogy a “részben szabadok” közé sorolják át. A jelenlegi médiatörvénnyel nem is lehet majd javítani a mostani helyzeten, legfeljebb tovább rontani az alkalmazásával – tette hozzá Haraszti. A konferenciasorozat magyar résztevőjem még Nádori Péter, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) elnöke, az Origo főszerkesztője is.
Magyarországról kiadott értékelésében a Freedom House többek között “potenciálisan széleskörű tartalmi korlátozásokról” tesz említést a médiatörvény kapcsán, azt írva: “Orbán Viktor konzervatív kormánya korlátozó törvényt erőltetett át a parlamenten, és ellenőrzést szerzett a médiafelügyelet, valamint a közszolgálati média felett”. Az “új szabályozó hatóság” kapcsán a “kormánypárti kinevezettek dominanciája” miatt fejezi ki aggodalmát a FH. Megemlíti, hogy bizonyos körülmények között az újságíróknak fel kell fedniük forrásaikat, illetve a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét is.
A huszadik évfordulós ünnepségekre a Nelson Mandela egykori szabadságharcos, későbbi dél-afrikai elnök által vezetett nemzetközi “bölcsek” – köztük Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár vagy Jimmy Carter amerikai exelnök – is írással készültek. A globális ügyekben állást foglaló tizenkettek nevében a Nobel-békedíjas finn Martti Ahtisaari, valamint az algériai Lakhdar Brahimi az “új média” által elősegített “arab tavasz” apropóján leszögezi: “Amint ismételten láthattuk a világban, a cenzúra és az információ feletti ellenőrzés a kivételezett kevesek érdekét szolgálja; rossz hatással van a jogállamiságra. A szabad, sokszínű és felelős média ellenben az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot erősíti.”
Hajrá magyarok!
Ott van egyáltalán sajtó? Nem lenézni akarom az ott élőket, de így már tudom, hogy nekik sem könnyű! Szijjáró meg a frakciójának magyarázza meg, kifelé ezt már nem lehet!