Budapest – Magyarországi emberi jogi kérdéseket, illetve az azokkal összefüggő koncepciókat és intézkedéseket vizsgálnak meg az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában az úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálati (UPR) ülésen szerdán Genfben. Ezt az átfogó vizsgálatot mind a 192 tagállam esetében elvégzik. Most Magyarország a soros.
A Genfbe ma kiutazott húsztagú magyar kormányzati delegációt Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára vezeti. Az államtitkár elutazása előtt kijelentette, hogy minden felmerülő kérdésre megadják majd a kimerítő választ.
Az ENSZ 2008-ban indította el a UPR-t; a vizsgálat az összes emberi jogi területre kiterjed, értékeli a fejlődést, feltárja a hibákat, és ajánlásokat fogalmaz meg az emberi jogi helyzet javítása, a nemzetközi együttműködés erősítése céljából.
Kritikus kérdések
Balog Zoltán elmondta: a meghallgatásnak az a célja, hogy minden országnak kritikus kérdéseket tegyenek fel. Az államok több száz kérdést kapnak előzetesen írásban, majd a genfi meghallgatáson szóban. Megemlítette, hogy például Dánia meghallgatásán 150 ajánlást fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy miképpen változtasson a skandináv ország emberi jogi gyakorlatán és szabályozásán.
Az államtitkár szerint Magyarország alapvetően a médiatörvény, az alkotmány és a kisebbségvédelem területén kaphat kritikus kérdéseket, de valószínűleg további témakörök is felmerülnek, így például a menekültügy, az egészségügy és az oktatás.
Magyarország részletes jelentést nyújtott be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának e jogok hazai érvényesüléséről. A jelentés áttekinti az emberi jogok törvényi és intézményi kereteit; az eredményeket és az elvégzendő feladatokat tárgyalva megvizsgálja, hogyan érvényesül az egyenlőség elve, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalma az oktatásban és a munkavállalásban, a nemek között, a gyermekek jogaiban.
Külön szól a gyűlöletből fakadó bűntettek elleni intézkedésekről, a roma közösség, valamint a fogyatékkal élők helyzetéről. Áttekinti a személyes szabadsághoz és biztonsághoz való jog érvényesülését, ezen belül külön foglalkozik a fogva tartás feltételeivel, az embercsempészet és az emberkereskedelem megakadályozásával, a menedékkérők és a hontalanok helyzetével, jogaikkal.
A dokumentum szól a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságáról, ismerteti a január 1-jén életbe lépett új médiatörvényt. Ismerteti a jelentés azt is, hogy milyen formában és megkötöttségekkel érvényesül Magyarországon az egészségügyi ellátáshoz, a lakhatáshoz és a nyugdíjellátáshoz való jog. Végezetül az emberi jogokkal kapcsolatos legfontosabb célokat veszi számba a jelentés, külön megemlítve az EU roma-stratégiájának megvalósítását.
A magyar delegáció a szerdai meghallgatáson röviden ismerteti a kormány februárban írásban beterjesztett jelentését, majd válaszol a feltett kérdésekre. Hétfőig már kilenc ország nyújtott be írásban előzetes kérdéseket, amelyek zöme a romák helyzetére, a médiaszabadságra, a kisebbségekkel szembeni szélsőséges tevékenységre, illetve az ez elleni küzdelemre, a családon belüli erőszak megfékezésére és a migránsokkal való bánásmódra vonatkozik.
Gyöngyöspata, Hajdúhadház
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a magyar kormány jelentése mellett áttekinti a civil szervezetek úgynevezett árnyékjelentéseit is, vagyis a párhuzamosan, általuk elkészített jelentéseket, amelyek több kifogást tartalmaznak a magyar alapjogi helyzettel, a nemzetközi emberi jogi kötelezettségvállalások teljesítésével kapcsolatban.
Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet szerint a gyöngyöspatai és a hajdúhadházi események, az újonnan elfogadott alaptörvény, az új médiatörvény eltérő jellegű és súlyú témák, de mind komoly emberi jogi problémákat vetnek fel.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) úgy foglalt állást, hogy Magyarországon az egypárti alkotmányozás az alapvető jogok intézményi védelmének súlyos csökkentésével járt. Az új médiatörvénnyel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: „nagyon rossz hatással lesz a magyar sajtószabadság helyzetére”, hogy az újonnan létrehozott médiahatóság egy kalap alá von minden médiaszolgáltatót.
A Magyar Helsinki Bizottság a magyar jogállamisággal kapcsolatos kifogásai között a bírói függetlenség elleni súlyos támadásként értékelte, hogy a bírók kötelező nyugdíjkorhatárát egyik pillanatról a másikra 70 évről 62-re csökkentette a jogalkotó.
A romák diszkriminációja ellen küzdő Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) szerint nyilvánvalóak a romákat sújtó hátrányok a foglalkoztatásban, az egészségügyben és a lakhatásban. Az iroda kifogásolja, hogy a kormány a problémákat elsősorban a szociális helyzet, és nem a kisebbséghez tartozás alapján közelíti meg.
Hevesi Ágnes, a külügyminisztérium főtanácsosa egy budapesti sajtótájékoztatón elmondta: minden tagállam esetében természetes, hogy a civil szervezetek megfogalmazzák bírálataikat, és ez fontos hozzájárulás a felülvizsgálathoz. Hangsúlyozta, hogy a kormány ezt párbeszédnek fogja fel.
Gondolom megpróbálkoznak megint valami kettősbeszéddel , amire van egy közérthetőbb és egyszerű kifejezés is.Minden nyelvben.
Kár, hogy nem a köztársasági elnökünk ad választ ezekre a kérdésekre, hanem rábízzák egy államtitkárra.
A kormányzati kommunikáció már előre bagatelizálni igyekszik az ülés jelentőségét. Szomorúan olvasom, milyen lekicsinylően nyilatkozik egy EU tagállam minisztériumi főtanácsosa a civil szervezetek által megfogalmazott bírálatokról.
MErt azok egy senkik a Nemzethez képest.
Akkora gyakorlatuk van a hazudozásból, hogy bármelyik külföldi beveszi.
Még a hóembernek is megmagyarázzák, milyen jó tesz neki a meleg.
Na, ha Dánia 150 ajánlást, kapott, hogy min kellene változtatni, akkor Magyarország legalább 1500-at fog
Haza sem merik majd hozni a fullajtárok a Führernek.
Majd csak hazudnak valamit a vezér emberei.
Szeretnem ha a Koztarsasagi Elnokunknek irasban kellene valaszolnia.
/stilusosan:kelene/
Balogh Zoltán majd elmagyarázza, hogy mi élen járunk ezekben az ügyekben és a világ példát vehetne rólunk..az ajánlásokra meg magasról köpnek.
Itt az új ügy, vizsgálják egyúttal ezt is! A véresen komoly bohózat,amit Gyurcsánnyal művelnek!
Nemrégiben azt nyilatkozta valamelyik csirkeríkató, hogy “baráti, de kemény hangú kérdésekre” számítanak.
Hm. Az én korosztályom még eléggé jól emlékezhet, mit jelentett az “elvtársi légkörben lezajlott megbeszélés” megfogalmazás anno.
Remélem, ezek most a saját bőrükön fogják ezt megtapasztalni!
thanatos,
ez milyen jó szó: csirkeríkató
Feldobtad vele a délelőttömet!
Nem kérdezni kell, hogy milyen volt kisanyám, azt az ember, ha tud, akkor tudja.
Majd lesz nahát, nahát, irgum burgum, aztán csuti tahó dörzsölgetheti a kezét,
hogy megest jól átba…am ezeket a hülyéket.
“…minden felmerülő kérdésre megadják majd a kimerítő választ.” Szeretném tudni, kit fognak kimeríteni a válaszok: a kérdezőket, vagy a válaszadókat.