Balatonfüred – a Balaton északi partján, lankás dombok által körülölelt 13 500 lakosú kisváros. Ősi, már a római korban is lakott település. Ősi lakónegyedek, régi épületek, templomok, hangulatos szőlőskertek, parkok, vén fák üzennek a ma emberének.
Javában zajlanak a város kettős évfordulójának rendezvényei. Kiállítás diákok Füredet ábrázoló rajzaiból, irodalmi est a város folyóiratának idei első száma apropóján és kötetbemutatók, köztük a lefegyverző fotókat közlő múltidéző képeskönyvvel. Összegzés: mi történt eddig és mi jön még.
Nyolcszáz évvel ezelőtt, 1211-ben a Tihanyi Apátság birtokösszeíró oklevele rögzítette először a települést Fured néven, és éppen negyven éve, hogy várossá nyilvánították a települést. E két évfordulót ünnepli most Balatonfüred.
A mai Füred területén a középkorban több település létezett. Elsősorban a máig is folyamatosan tovább élő – de fontosabb szerepet csak a reformkor óta játszó - Füred. Tőle nyugatra Papsoka - a XIV. századtól Siskének nevezik – helyezkedett el, mely rövidesen összeolvadt Füreddel. Füredtől északra a Kéki-völgy napjainkig megőrizte az egykori Kék falu nevét. Ez a település a török hódoltság alatt pusztult el. A ma Füred északkeleti részét képező Arács 1954-ig önálló község volt. Az Arácstól délkeletre fekvő Magyaré települést a középkor végére felszívta Arács.
Füred lakóinak és vendégeinek életformáját, magatartását mindenkor alapvetően meghatározta a történeti hagyomány. Idegenforgalma századokra nyúlik vissza, és miután a füredi savanyúvizet gyógyvízzé, illetve gyógyforrássá nyilvánították, 1971-ben gyógyüdülőváros lett, 1987-től a Szőlő és a Bor Nemzetközi városa.
Ismertségét elsősorban mediterrán jellegű klímájának és szénsavas forrásainak köszönheti. Ma az itt működő Állami Szívkórházban hasznosítják gyógyászati céllal a források vizét, emellett a Kossuth-forrásnál a Berzsenyi kútnál, a Szekér Ernő-forrásnál és a Schneider kútnál kóstolhatjuk meg a híres füredi savanyúvizet. A Szívkórházban sok szívbeteg nyerte vissza egészségét, köztük a híres Nobel-díjas hindu költő, Rabindranath Tagore (1926-ban járt itt), akiről sétányt neveztek el a tó partján.
A város gazdag történeti emlékhelyekben. Ezek legnagyobb részét átalakították, felújították. Előfordul, hogy napjainkban más szerepet töltenek be, mint egykor, de Füred kultúrájához tartoznak. Számos olyan nevezetes villa és kúria található a városban, melynek tulajdonosa jelenlétével hozzájárult Balatonfüred arculatának alakításához, és messze földre elvitte hírét.
Balatonfüred az 1800-as években, a reformkorban indult fejlődésnek. Kedvelt találkozóhelye lett a haladó szellemű politikusoknak, művészeknek, történelmi, kulturális szerepe ekkor volt a legkiemelkedőbb. E korból számos műemlékkel, jelentős épülettel, hagyománnyal rendelkezik a város: 1825-ben itt, a Horváth-házban rendezték meg az első Anna-bált.
