Washington – A Központi Hírszerző Ügynökség vallatói sem a külföldön foganatosított őrizetbe vételekben, sem a kihallgatásokon nem vesznek részt. Kivétel: Irak és Afganisztán. A CIA ellen a múltban elkövetett vallatási atrocitások miatt ügyészségi vizsgálat is folyik, a morál nem a legjobb a testületnél, amelynek hatékonysága is csökken.
Valaha a világ legveszedelmesebb terroristájának bélyegezték az indonéziai Umar Pateket, akinek a fejére Amerika egymillió dollárt tűzött ki: hírszerzési szakértők szerint a pokolgép-készítés nagymestere, s amellett rengeteg bennfentes információval rendelkezik az al-Kaida délkelet-ázsiai működéséről. Pakisztánban fogták el a CIA tippje alapján, az amerikai titkosszolgálat vallatói azonban mégsem lesznek ott a kihallgatásán.
Az ok abban keresendő, hogy Barack Obama elnök elődjétől, George W. Bushtól gyökeresen eltérő módon fogja fel a terrorelhárítást. Obama elnöksége alatt a CIA sokkal többet öl, főleg távirányított rakétákkal, Pakisztán törzsi vidékein. Az ügynökök azonban le nem tartóztatnak senkit, és a vallatásokban sem vesznek részt, kivéve Irak és Afganisztán területét.
Bush idején számos bírálat érte a brutálisnak minősített vallatási módszereket, ez vitte rá Obamát arra, hogy több letartóztatottat ne küldjön Guantánamóra, a nemzetközi és hazai sajtó nyomása pedig a CIA-t kényszerítette rá titkos külföldi börtönei bezárására. Így egyszerűen nem maradt hely, ahová a lefogott embereket vihették volna.
A módszereknek is finomodniuk kellett: Obama elvárja, hogy a faggatás idején pontról pontra tartsák be az Egyesült Államok szolgálati szabályzatának vonatkozó részeit, amelyek tiltják a fizikai presszúrát. Azaz lehetővé teszik a rabnak, hogy ha akar, hallgasson, akár a csuka; ez azonban még a kisebbik baj. A nagyobbik, amire figyelmeztették is az elnököt: a terrorszervezetek valószínűleg áttanulmányozzák a szabályzatot – fenn van az interneten –, és módjukban áll kitalálni, milyen módszerekkel lehet a legjobban védekezni a könyv szerint végrehajtott kihallgatás ellen.
Az sem segít a CIA morálján, hogy egy washingtoni különleges ügyész vizsgálatot folytat annak megállapítására, mennyiben szegtek törvényt a kihallgatók a Bush-érában a gyanúsítottakkal szembeni fizikai erőszak alkalmazásakor. „Tekintve, hogy mekkora fejfájást okoznak… nem meglepő, ha most már kevesebb embert tudunk kézre keríteni”, mondta Phil Pillar, az ügynökség volt magas rangú illetékese.
Az indonéz Patek a délkelet-ázsiai iszlamista felforgatás egyik központi figurája: ő a 2002-es, 202 halálos áldozattal járó bali diszkórobbantás főgyanúsítottja. A tömeggyilkosság után a Fülöp-szigeten volt egy terrorbanda parancsnoka, ahol Mindanao szigetén az amerikai különleges erők éveken át folytattak hajtóvadászatot a szélsőségesek után.
Patek információs szempontból igazi aranybánya lehetne, csakhogy a pakisztániak ki fogják adni Indonéziának, ahol a Balin elkövetett robbantás miatt vonják felelősségre. Áldozatai között hét amerikai is van, az Egyesült Államok azonban mégsem tervezi, hogy eljárást indít ellene. Egy pakisztáni forrás szerint sem a CIA-tól, sem más amerikai ügynökségtől valóban nem vettek részt a kihallgatásán (ami így valószínűleg sokkal kellemetlenebb lehetett Pateknek, hiszen némi brutalitásért valószínűleg a pakisztáni kihallgatók sem mennek a szomszédba).
Az Obama-féle humanizmus megnyilvánulásától nem feltétlenül hatódik meg mindenki az Egyesült Államokban sem; vannak, akik szerint a Bush idején alkalmazott módszerek talán nem a leglovagiasabbak voltak, ellenben működtek. Egyre több republikánus törvényhozó kifogásolja, hogy az Egyesült Államok fontos információkat hagy veszni az által, hogy kesztyűs kézzel bánik az őrizetesekkel. Saxby Chamliss georgiai szenátor gyalázatosnak nevezte az adminisztráció döntését, mondván, ezentúl külföldi kormányok jóindulatára, no meg a szerencsére kell hagyatkozni, ha Amerika létfontosságú információkhoz akar jutni.
