Washington–Manama – Az Egyesült Államokat rendkívül fontos stratégiai érdekek kötik a lázadások sújtotta Bahreinhez. Az itt állomásozó Ötödik Flotta számos feladatot lát el: védelmezi az olajtankereket, rajta tartja szemét Iránon, és fontos szerep jut az egységnek az afganisztáni háborúban is.
Hillary Clinton külügyminiszter csak két hónappal korábban jelentette ki, mennyire meg van elégedve „azzal az előrehaladással, amit Bahrein minden fronton – gazdaságilag, politikailag, társadalmilag – tanúsít”. Még azt is hozzátette Bahrein fővárosában, Manamában járva, hogy „látszik az erős, széleskörű elköteleződés a demokrácia iránt”.
Ezek lesznek a szavak, amelyek szinte biztosan kimaradnak Hillary hivatalos önéletrajzából, nagyban árulkodnak azonban afelől, hogy az Egyesült Államok külügyminisztere két hónapja még vagy nem tudta, mi lesz az arab világban, vagy tudta, de valamiért úgy tett, mint akinek nincsenek sejtései a jövőre nézvést. Hillary Clinton egy katari útján még megrótta a térség feudális diktatúráit, amiért ellenállnak a reformoknak; Bahrein, az Egyesült Államok egyik legfontosabb katonapolitikai szövetségese ellenben dicsérő szavakban részesült.
A sejkség, akár Egyiptom vagy Szaúd-Arábia, azok közé az arab országok közé tartozik, akiket Amerika a legmodernebb fegyverzettel lát el, köztük harci gépekkel, támadó helikopterekkel, no meg azokkal a harckocsikkal, amelyeket a demokrácia iránti elköteleződésről egyre nagyobb tanúbizonyságot tévő emirátus habozás nélkül bevetett a tüntetőkkel szemben. Amerika tavaly húszmillió dolláros katonai segélyben is részesítette az országot, amelynek fővárosa ad otthont az Egyesült Államok Ötödik Flottájának.
A kőolaj-szállítmányokon és Irán szemmel tartásán kívül a térségben fellendült kalózkodás miatt még inkább felértékelődött a manamai támaszpont, ahonnét kiindulva mintegy harminc hajó – köztük két repülőgép-anyahajó – képes ellenőrizni az Öböl, a Vörös-tenger, az Arab-tenger vidékét, valamint a kelet-afrikai partvidéket Vice A. Fox ellentengernagy parancsnoksága alatt. Manama amerikai kolóniája mintegy négyezer főt számlál; a zavargásokig szabadon járhattak-kelhettek, tetszésük szerint – amennyiben betartották az iszlám illemkódex öltözködési és egyéb előírásait.
Már most felmerült, hogy talán új támaszpont után kell néznie az Ötödik Flottának, de Anthony Cordesman védelmi elemző a Wall Street Journalnak kijelentette: ha Bahrein destabilizálódik, akkor Irán befolyása alá kerülhet, ami viszont a világ teljes olajpiacára nézve jelent fenyegetést.
Bahrein stratégiai pozíciója legalább háromezer évre nyúlik vissza: az ókorban egyedül ezen a környéken tudtak édesvizet felvenni a Mezopotámia és India közötti hosszú úton közlekedő hajók. Az első modern kori kikötő 1930-ban épült itt, előbb csak négy, később tizenhárom méteres merülőmélységű hajók számára. Az eredeti móló is megvan még, ma vitorlás halászbárkák használják.
A Mina Szalman építése még 1954-ben kezdődött meg, és 1962-ben fogadták az első mélymerülésű hajót az akkori emír nagyapjáról elnevezett létesítményben. 1977-ben kétmillió tonnányi importrakományt hajóztak itt ki; 1979-ig nagyszabású fejlesztéseket hajtottak végre, és 1980-ban megjelent itt az Ötödik Flotta. Manama lett a második legforgalmasabb amerikai haditengerészeti kikötő az Egyesült Államokon kívül.
