Washington – Az Obama-adminisztráció vasárnap elítélte a Kadhafi-rezsim tüntetőkkel szembeni brutalitását és azt, hogy „többszörösen szavahihető” források szerint a zavargásoknak máris sok száz halottja van.
A bahreini feudális rezsim után Moamer Kadhafi ezredes biztonsági erői csaptak le a legnagyobb kíméletlenséggel a rendszerét fenyegető felkelőkre. A washingtoni külügyminisztérium „mélységes aggodalmát” fejezte ki a történtek miatt. Philip J. Crowley külügyi szóvivő megfogalmazása szerint az Egyesült Államok „határozottan ellenzi a halálos erőszak alkalmazását”, és erre fel is hívta több vezető líbiai személyiség, köztük Musza Kusza külügyminiszter figyelmét.
Egyelőre nem világos, mekkora hatással lehet az amerikai megrovás a líbiai diktatúrára, amelyet – ellentétben a bahreinivel – Obama elnök nem szólított fel arra, hogy vonja vissza fegyvereseit az utcákról. A jelek szerint Washington lényegesen nagyobb fontosságot tulajdonít az Öböl menti sejkségnek, mint Líbiának. Obama személyesen is felhívta Hamad bin Isza al-Kalifa bahreini önkényuralkodót, hogy lebeszélje az erőszak alkalmazásáról, és arra biztassa, kezdjen a lázadókkal párbeszédet. Másnap Obama nemzetbiztonsági főtanácsadója, Thomas E. Donilon tette ugyanezt Szalman bin Hamad al-Kalifa koronaherceggel.
Líbia és az Egyesült Államok között a múlt század nyolcvanas éveiben romlott meg a viszony, amikor Washington a nemzetközi terrorizmus támogatásával vádolta meg Tripolit, s Reagan elnöksége idején a két ország több alkalommal fegyveres összetűzésbe is keveredett. Kadhafi az ezredforduló után kezdte meg a Nyugathoz való fokozatos közeledést, az Egyesült Államokkal 2009-ben állította helyre a teljes körű diplomáciai kapcsolatokat, ám a viszony ennek dacára hideg maradt.
