Budapest – A hivatalos Magyarország (kormány, kulturális tárca, a Vajna névre hallgató filmfelelős) egyetlen szóra sem méltatta a pénteken elhunyt filmrendezőt. Talán jobb is így, megtették ezt helyettük sokan mások, Magyarországon és a nagyvilágban. Például a The New York Times.
Fotókkal illusztrált nekrológgal búcsúztatta vasárnap a The New York Times Jancsó Miklóst.
A rangos amerikai napilap méltatása szerint a 92 évesen elhunyt rendező “nemzete történetének epizódjait arra használta fel, hogy a kritikusok által magasztalt példabeszédeket készítsen a háborúról és az elnyomásról”.
A szerző, Bruce Weber felidézte, hogy Jancsó több mint 50 éven át volt filmkészítő, s karrierjének korai szakaszában tett szert nemzetközi elismertségre filmjeinek különleges stílusával és tartalmával.
“A hosszú felvételeiről és a bonyolult kameramozgatásáról vált ismertté, amelyek gyönyörű, de hűvös és távolságtartó vizuális hatásokat eredményeztek, ezek az erőszakos vagy megalázó elnyomásról szóló jeleneteket különösen dermesztővé tették” – írja a nekrológ.
A cikk kitért arra, hogy az 1965-ben elkészült Szegénylegényekben sokan a Szovjetunió elleni 1956-os magyar felkelés kommentárját látták, ugyanakkor idézte Jancsó egy 2003-ban a Kinoeye-nak adott interjúját, amelyben a rendező cáfolta, hogy a film témája Í56 lett volna.
“Ez a film arról a tényről szól, hogy vannak emberek, aki szabadok akarnak lenni és vannak olyan emberek, akik ezeket elnyomják. Az elnyomók mindig ugyanazokat a módszereket alkalmazzák. Az olyan helyeken, ahol nincs szabadság – Törökországban, Iránban, Kínában – ez egy nagyon egyszerű egyenlet” – mondta.
A nekrológ megemlíti egyebek között, miszerint Jancsó a Még kér a nép című, mindössze 27 snittből álló filmjében, amellyel Cannesban 1972-ben elnyerte a legjobb rendezőnek járó díjat, “buja szépséggel, szinte érzéki balettként” mutatja be a 19. századi parasztfelkelést. Rámutatott, hogy a rendező filmjeiben sohasem szégyellte bemutatni a női meztelenséget. (A cikket a rendező portréja mellett a Még kér a nép egyik jelenete illusztrálja.)
A hatalmas életműből a lap a Csillagosok, katonák (1967) című filmről tett még említést és idézte saját kritikusát, Roger Greenspunt, aki szerint Jancsó a filmjeit nem annyira rendezte, mint koreografálta. A The New York Times megemlékezetett arról is, hogy az elhunyt alkotó dokumentaristából vált játékfimrendezővé.
Idézte Jancsót, miszerint könnyű volt átállni a dokumentumfilmes műfajról a fikcióra. „Minden filmhíradó, amit készítettünk, amúgy is fikció volt. Ezek hazugok voltak és én tudtam, hogy hazudtak. De a játékfilmek stílusában készültek, ahol mindent színre kellett vinni és meg kellett rendezni. Az ember szíve szakadt meg, hogy ezt így kellett csinálni, mert nagyon hazug volt” – mondta Jancsó.
A cikk említést tett arról is, hogy Jancsó Miklós Cannes-ban 1979-ben, Velencében 1990-ben a Budapest Filmfesztiválon pedig 1994-ben életműdíjat kapott. A lap a gyászolók között megemlítette a rendező harmadik felségét, Csákány Zsuzsát, valamint négy gyermekét.
Méltó nekrológ volt.
A hatalomnak meg egy méltató szó sem jön ki a száján.
Legalább nem hazudnak…
Először is leszögezhetjük, hogy Orbán egy műveletlen tapló. Hallotta valaki a kultúráról beszélni? Vagy akár egy költőről, íróról nyilatkoznia, akinek a művét elolvasta volna?
.
Tahó. Mérhetetlen tahó. A körülötte lévők ezt a szintet képviselik. Nyírő József hamvait táskában cipelő Szőcs Géza és a kiséretében lévő Köteles Lacika, vagy labdadobáló Kerényi úr.
.
Az ember, aki elzavarta hétvégén az ónos esőt csak nem fog olyan filmrendezőre akár egy szót is pazarolni, akinek egyetlen művét sem látta. Halvány fogalma sincsen Jancsóról.
.
Mikor Jancsó korszakos filmeket alkotott, ő éppen két pálinka között a trágyát lapátolta a disznóólból.
A művelt világ tiszteli Jancsó Miklóst, a filművészet egyik nagy alakját. Tudja, milyen a hozzá méltó megemlékezés, s nekrológjában ezt ki is fejezi.
Zappa++++++++++++++++++++++++++++++
Az övéi még inkább a szintje alatt vannak – különben nem lehetnének mellette.
Tudjuk, van az a pénz….ezek a percemberek, akiknek semmi sem drága, nem látnak csak az orrukig, a jövő az számukra nagyon távolinak tűnik, hogy ez mennyit árt a hazának – teli zsebbel nem érdekli őket, csak a kokárda, a zászlók, na ezek a igazi, mély hazafiak, a nagy magyarok.
Jancsó Miklóst a világon mindenütt elismerik – ezekről pedig a kontárságot és a 3xbóvlit ismerik, ha egyáltalán tud róluk valaki….
Szégyen! !
http://hvg.hu/kultura/20140203_Harom_nap_utan_az_EMMI_is_meltatta_Jancso
Az előzmények ismeretében…
Tisztelt Zappa!
Visszakérdezek: nemhogy a művészetről, hallotta valaha Orbánt bármi másról, mint SAJÁT MAGÁRÓL beszélni? (A Monet-kiállítást pl ő nyitotta meg, de persze ott is csak magáról, meg a röhejes “szabadságharcáról” hablatyolt….)
.
Mondjuk, valószínűleg így jártunk jobban, más se hiányzik nekem, mint hogy a Miniszterelnök Úr felfedezze magában az esztétát, és hetente kelljen hallgatnom a kávéházi eszmefuttatásait mondjunk Bach-ról, Rembrandt-ról vagy Tarkovszkij-ról.
Bocs rosszul emlékeztem, a Cézanne kiállítást… na, Orbán és a művészet:
http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CCwQFjAA&url=http%3A%2F%2Findex.hu%2Fbelfold%2F2012%2F10%2F26%2Forban_az_uj_cezanne%2F&ei=ZZ3vUtK1A4aIzAPdg4DIDA&usg=AFQjCNGqxl9SDBNTar6UzNjKJ9mf6F3qcQ&bvm=bv.60444564,d.bGQ&cad=rja
Érdemes elolvasni… Cézanne és a “sajátos magyar válságkezelés” WTF???
Tisztelt Bumburi!
.
Nem különös, hogy ez a rezsim tévedhetetlenül mindenre olyan ótvar bunkó módra reagál, ahogy azt várjuk tőle? Csak egyetlen egyszer lepnének meg, valami emberi gesztussal, egy őszinte hanggal… De nem.
.
Nem is tudom, kihez lehetne őket hasonlítani… talán Coelho Mesterhez, akinek üsd fel bármelyik könyvét bárhol, és még mielőtt elolvasnád a legelső mondatot, előre tudod, hogy szar lesz, az olvashatatlanságig szar…
és tényleg.
http://hvg.hu/velemeny.nyuzsog/20140203_Jancso_a_sajat_halott
Kedves nagy andrás!
A rezsim azért mutat mindig ótvar bunkó megnyilvánulást, mert ótvar bunkó, így nem adhat mást, csak mi lényege.
.
Amit Coelho Mesterrel kapcsolatban írsz, azzal nem értek egyet.
A Jancsó művészetét sem értik sokan,ezért nem is értékelik, mint ahogy CoelhoMesterrel is így vannak.
Lehet hogy Neked nem érték, attól még másoknak az lehet.
Köszönjük a New York Times-nak, hogy megemlékeznek az értékekről!
A rendszerváltás környékén mondtam, hogy 200 km-re vagyunk Európától, és kb ugyanannyi évre. Sokat távolodtunk.
még a The New York Times is előbb gyászolta meg Jancsó Miklóst, mint a magyar állam.
Most azonban jelentkezett a magyar állam (nevében a kulturális államtitkárság) és azt közölték:
„Jancsó Miklós halálhírét követően, mint minden ilyen esetben, a tárca felvette a kapcsolatot az elhunyt családjával; az özvegy számára jeleztük, hogy amennyiben azt a család elfogadja, a tárca saját halottjának tekinti Jancsó Miklóst. A családtól ma reggel kaptunk pozitív visszajelzést, így ma reggel adtuk ki a közleményt. Ez az egyeztetési folyamat már számos másik esetben is több napot vett igénybe más, saját halottunknak tekintett elhunyt családjával”.
Írta a HÍR 24
Jancso Miklos meg Hollywood-t is lepipalna akkora egyeniseg volt.
Alekszander Tarkovszkijjal egyutt a XX.szazad legnagyobb muveszei koze tartoznak.
Tisztelt Bumburi!
.
Azért ez az egyenletes teljesítmény mégis csak meglepő… semmi formaingadozás. :)
.
Coelho helyett meg olvasson írókat.
.
Barátsággal: N.A.