Budapest/Jereván/Baku – Szerdára összehívhatják az örmény parlament ülését, amelyen a Magyarországgal meglévő diplomáciai kapcsolatok végleges felfüggesztéséről dönthetnek – közölte az Örményországban kormányzó Köztársaság párt alelnöke szombaton, miután Azerbajdzsánba érkezett és elnöki kegyelemmel kiszabadult pénteken Ramil Sahib Safarov, aki mindeddig Magyarországon töltötte börtönbüntetését egy örmény katonatársa meggyilkolásáért. Ilham Aliyev elnök kegyelmi rendeletének kiadása után a 35 éves férfit azonnal szabadlábra helyezték és őrnaggyá léptették elő.
.
Safarov a NATO békepartnerségi programja keretében Magyarországon tanult, s 2004-ben baltával agyonverte alvó örmény katonatársát, Gurgen Margarjánt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában. Ezért a Fővárosi Bíróság 2006-ban életfogytiglani börbönbüntetésre ítélte, s a Fővárosi Ítélőtábla 2007 februárjában jóváhagyta az ítéletet, így az jogerőre emelkedett.
.
.
Ilhan Alijev azeri diktátor a baltás gyilkossal népszerűsíti magát a Facebookon – örmény hackereknek köszönhetően
.
A kegyelmi döntést az azeri államfő az ország alkotmánya – az elnöki jogköröket felsoroló 109. cikk 22. bekezdése – alapján hozta meg. Ez kimondja, hogy a köztársaság elnöke kegyelmet gyakorolhat. Helyreállt az igazság – jelentette ki szabadulása után Safarov, hozzátéve, hogy kész folytatni katonai szolgálatát. Az APA azerbajdzsán hírügynökség beszámolója szerint köszönetet mondott Ilham Aliyev elnöknek, az azerbajdzsán haderő főparancsnokának a kegyelemért.
.
„Bár nyolc évet töltöttem külföldön magánzárkában, sosem veszítettem el a reményt. Amikor elérkezett az idő, a főparancsnok megoldotta a kérdést. Kész vagyok tovább szolgálni országomat és népemet”, fogalmazott a 35 éves férfi.
.
Jogerős ítélete kihirdetésekor 2007-ben az utolsó szó jogán még azt hangoztatta, hogy megbánta tettét. „Nem azért vettem baltát, és mentem az áldozat szobájába, hogy öljek. Nem akartam bántani, nem készültem a gyilkosságra, ma sem tudom, hogy történt, megbántam” – jelentette ki akkor.
.
.
A hivatalos Budapest állítása szerint megállapodtak Bakuval arról, hogy az elítélt folytatja odahaza büntetése letöltését. Ehelyett virágcsokorral fogadták és őrnaggyá léptették elő
-
Jerevánban Szerzs Szargszján örmény elnök összehívta a nemzetbiztonsági tanács ülését, az örmény parlament alelönöke a nemzetközi közösség fellépését sürgette. Hovik Abrahamján, az örmény törvényhozás elnöke lemondta szeptemberre tervezett magyarországi látogatását.
.
Az azeri baltás gyilkost pénteken szállítottak át Azerbajdzsánba, közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az MTI-vel. A KIM szerint a bakui igazságügyi minisztérium arról tájékoztatta a magyar szaktárcát, hogy Ramil Sahib Safarov ítéletét nem alakítja át, hanem közvetlenül folytatja az ítélet végrehajtását. A magyar szaktárca szerint az azerbajdzsán férfi az elítéltek átszállításáról szóló 1983-as strasbourgi európai egyezmény alapján a kiszabott büntetés letöltéséhez kérte átszállítását Azerbajdzsánba. Az egyezménynek Azerbajdzsán és Magyarország is részese. A KIM idézte az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium tájékoztatását, amely szerint a Magyarországon meghozott ítélet alapjául szolgáló cselekmény az azerbajdzsáni büntető törvénykönyv szerint is bűncselekmény, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető.
.
.
Gurgen Margarjan, az örmény áldozat
..
Igaz, hogy az azeri baltás gyilkos kiadatásánál Magyarország nem követett el nemzetközijog-sértést, a vonatkozó európai egyezmény szabályainak megfelelően, jogszerűen járt el – vélekedett Lattmann Tamás nemzetközi jogász az MTI-nek nyilatkozva. Lattmann személyes véleménye szerint azonban „lehetett tudni, lehetett számítani rá, hogy ez lesz a dologból”. Úgy fogalmazott: „ez várható volt, tekintettel arra, amilyen politikai vihart kavart az ügy Azerbajdzsánban a bűncselekmény elkövetésekor”.
.
Az Armenpress örmény hírügynökség pénteken, helyi idő szerint az esti órákban számolt be Szerzs Szrgaszján államfő nyilatkozatáról. „Hivatalosan kijelentem, hogy megszakítjuk diplomáciai kapcsolatainkat és minden hivatalos viszonyt Magyarországgal”. A Novij Region független hírportál jereváni tudósítója ugyancsak a diplomáciai kapcsolatok megszakításáról tett bejelentésről számolt be. Mint írta: Szerzs Szargszján a nemzetbiztonsági tanács péntek esti rendkívüli ülését követően keményen nyilatkozott és az örmény államfő különösebben nem válogatta meg szavait. A Novij Region azt is közölte, hogy az államfő utasítást adott az örmény hadsereg készültségi fokának első fokozatra emeléséről.
.
Az örmény államfő sajtószolgálata később pontosított. A prágai központú Szabadság Rádió (Radio Free Europe) örmény adásának orosz nyelvű honlapján megjelent pénteki beszámoló szerint Szerzs Szrgaszján államfő a Magyarországgal meglévő diplomáciai kapcsolatok felfüggesztéséről tájékoztatott. Az államfő honlapjára felkerült az örményül tartott beszéd orosz és angol nyelvű változata, valamint a tájékoztatóról készített videofelvétel. Ugyancsak a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztését említette péntek késő esti nyilatkozatában az örmény külügyminisztérium is.
.
.
Az azeri baltás gyilkost pénteken szállítottak haza
.
Galuszt Szaakjan a Novosztyi-Armenyija elnevezésű hírügynökségnek elmondta, hogy a párt parlamenti frakciója hétfőn valószínűleg megkezdi a szükséges aláírásgyűjtést a rendkívüli parlamenti ülés összehívása érdekében. „Minden bizonnyal szerdán az ülésre sor kerül”, jelentette ki az örmény kormánypárti politikus, aki jelenleg Hegyi Karabahban tartózkodik. Huszonegy éve, 1991 szeptember 2-án kiáltották ki örmény támogatással a Hegyi Karabah Köztársaságot, amelynek hovatartozása miatt az 1994-es békekötésig véres háború dúlt Örményország és Azerbajdzsán között.
.
Szaakjan elmondta: az örmény parlamentet a Ramil Safarov azeri katonatiszt kiadatására való válaszlépés, a Magyarországgal való diplomáciai kapcsolatok felfüggesztése miatt kívánják összehívni Jerevánban.
.
A Kavkazszij uzel (Kaukázusi fogoly) független, orosz nyelvű hírportál az APA azeri hírügynökségre hivatkozva azt közölte, hogy két azerbajdzsáni katona meghalt, egy pedig megsérült abban a lövöldözésben, amely a vitatott hovatartozású terület ütköző zónájában történt. Hegyi Karabah képviselői cáfolták az azeri közlést.
.
Örményország és Azerbajdzsán viszonya a kaukázusi Hegyi-Karabah terület feletti fennhatósággal kapcsolatos konfliktus miatt az 1980-as és 1990-es évek fordulója óta feszült. A területért az 1988 és 1994 között 30 ezer halálos áldozatot követelő háborút vívtak az örmények és az azeriek.
.
Ilham Aliyev elnök személyes közbenjárása miatt vált lehetővé, hogy Magyarország kiadja Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot – állította Fuad Alasgarov, az azeri elnöki hivatal rendvédelmi szervekkel való együttműködésért felelős osztályának vezetője a News.az azeri hírportálnak adott interjújában. Alasgarov elmondta: a kiadatás az elítéltek átszállításáról szóló 1983-as európai egyezmény alapján ment végbe. Az egyezményben foglaltakkal összhangban az azeri fél kapcsolatba lépett a magyar hatóságokkal, és intenzív tárgyalásokat folytattak Safarov hazaszállításáról.
.
Alasgarov azt hangoztatta, a gyilkossági ügy a kezdetektől fogva átpolitizált volt, „az örmény lobbi súlyosan akadályozta” a kiadatást. Elmondása szerint a kérdés kezelése azeri részről Aliyev azeri elnök személyes felügyelete alatt áll, aki „magas szintű tárgyalásokat” folytatott, illetve irányította a „szükséges lépéseket”. „A katona anyaföldre való hazatérése az államfő politikai elkötelezettségének és befolyásának köszönhető”, közölte.
.
A tisztviselő emellett arra panaszkodott, hogy Safarov ügyvédei szerint a magyar hatóságok eljárási szabálytalanságokat vétettek az ügyben. Állítása szerint az azeri katonától azt követelték, hogy oroszul tegyen tanúvallomást, első kihallgatásakor nem volt jelen ügyvédje, a vádiratot pedig török nyelven adták át neki. Az elnöki kegyelmet illetően azt mondta Alasgarov, hogy az említett európai egyezmény alapján, illetve alkotmánya értelmében ehhez joga volt Azerbajdzsánnak.
.
Pénteken és szombaton tüntettek Jerevánban az azeri gyilkos kiadatása miatt, délelőtt több százan gyűltek össze a külügyminisztérium épülete és Magyarország tiszteletbeli konzuljának irodája előtt. A mintegy háromszáz fő – elsősorban fiatalok – az ellen tiltakozott, hogy a magyar hatóságok kiadták Azerbajdzsánnak Ramil Safarov azeri katonatisztet, aki Budapesten meggyilkolta örmény katonatársát, és büntetését eddig Magyarországon töltötte.
.
.
Ramil Safarov budapesti tárgyalása. Amit tett, mindenhol bűncselekmény
.
A tüntetők a külügyminisztériumnál követelték, hogy „Örményország hosszú időre szakítsa meg kapcsolatait Magyarországgal, amíg a magyar hatóságok tetteikkel nem kérnek bocsánatot.” A Novosztyi Armenyijii állami hírügynökség szerint a tüntetők sürgették az örmény külügyminiszter lemondását. Az Ajazn elnevezésű szervezet akcióján résztvevők Magyarország örményországi tiszteletbeli konzuljának irodájánál letépték a magyar zászlót az épület faláról, majd felgyújtották azt.
.
A panarmenian.net örmény internetes hír- és elemző ügynökség honlapján elhelyezett fényképek szerint a rendőrök tétlenül nézték a zászlóégetést, illetve az egész akciót. A tiltakozók a konzuli iroda ajtajára “Magyarország – viszontlátásra!”, valamint „Fizess 3 milliárd dollárt és végy egy gyilkost!” feliratokat ragasztottak.
.
A magyar tiszteletbeli konzulátus jereváni irodájánál tegnap is incidensre került sor. Az Örmény Köztársasági Párt (HHK) hívei paradicsommal dobálták meg az épületet és letépték a magyar zászlót, tiltakozásul az ellen, hogy Budapest kiadta Azerbajdzsánnak az azeri tisztet.
.
Az örmény internetes hírügynökség beszámolt arról: a szombati tüntetés résztvevői szerint Jerevánnak semmiféle kapcsolatot nem kellene fenntartania a NATO-val. Az atlanti szervezet főtitkárát a jövő szerdára várják az örmény fővárosba.
.
Szili Katalin szerint különösen érthetetlen, súlyos nemtörődömség volt a magyar állam vezetői részéről, hogy nem számoltak a Magyarországon elítélt azeri baltás gyilkos kiadatásának következményeivel. A Szociális Unió elnöke, volt házelnök az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében hangsúlyozta, hogy az örmény nép történelmi sorsában és kultúrájában a magyarság rokonának tekinthető, magyarként pedig köszönettel tartozunk mindazokért az értékekért, amelyekkel a köztünk élő örménység gazdagította nemzetünket. A politikus különösen megmagyarázhatatlannak tartaná a történteket, ha a kiadatás esetleg egy gazdasági megállapodás részét képezi, ezért a helyzet mielőbbi, valós tisztázására, továbbá a magyar és az örmény nép „megrendült viszonyának” gyors és egyértelmű rendezésére szólítja a kormányt. „Az örmény nemzetiség közösségünk államalkotó része”, fogalmazott Szili Katalin. Kiemeli azt is, hogy a közös keresztény kulturális gyökerek is közrejátszottak abban, hogy hosszú évszázadok alatt a magyarság is befogadójává vált a hazáját elhagyni kényszerülő örményeknek, akik döntő része megbecsült, híres tagjává vált nemzetünknek.
.
Az MSZP több képviselője kezdeményezi az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága rendkívüli ülésének összehívását az azeri gyilkos Azerbajdzsán részére történt átadása miatt. Az ellenzéki párt szombaton, az MTI-nek küldött közleményben szólította fel Salamon Lászlót, a testület elnökét az ülés késlekedés nélküli összehívására.
.
Korábban Kovács László, az MSZP külügyi kabinetének vezetője az Országgyűlés külügyi bizottsága rendkívüli ülésének mielőbbi összehívását indítványozta azzal, hogy arra hívják meg a kormány illetékeseit. Az igazságügyi bizottság ülésének összehívását Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes, valamint Lampert Mónika, Steiner Pál, Bárándy Gergely, Ipkovich György és Varga László, az alkotmányügyi bizottság szocialista tagjai kezdeményezték.
.
A képviselők azzal indokolták a testület összehívását, hogy megítélésük szerint a Gurgen Margarjan örmény tiszt megölése miatt életfogytig tartó szabadságvesztését Magyarországon töltő Ramil Sahib Safarov azeri katonatiszt kiadatása példátlan, jogos nemzetközi botrányt kiváltó ügy. Szerintük haladéktalanul tisztázni kell, hogy az ügyben Navracsics Tibor járt el, vagy Orbán Viktor volt az, aki Magyarország nevében megállapodott Safarov kiadatásáról.
.
„Az igazságügyi miniszter, vagy személyesen a miniszterelnök kötött titkos paktumot? Orbán Viktor volt-e az, aki döntött az ügyben, vagy ő adott-e utasítást a döntésre?” A képviselők szerint egyebek mellett ezekre a kérdésekre kell választ adni a bizottság előtt. Kitértek arra is: az előző szocialista kormányok számára világos volt, hogy Ramil Sahib Safarov ügye nem csupán egy egyedi gyilkossági ügy, és nem pusztán azt kell vizsgálni, hogy a kiadatás szűken vett jogi feltételei fennállnak-e, ezért nem került sor korábban az elítélt kiadatására.
.
Az MSZP szerint felelős vezető most sem tekinthetett volna el attól a közismert ténytől, hogy a döntés durva beavatkozást jelent két ország egymás közötti igen feszült viszonyába, ennek megfelelően pedig súlyosan veszélyezteti Magyarország nemzetközi megítélését és kapcsolatait .
Az LMP szerint a magyar kormány magyarázattal tartozik az Azerbajdzsánnak kiadott gyilkos ügyében; az ellenzéki párt szombaton együttérzéséről biztosította az örmény népet. A kormány elsősorban a megsértett örmény népnek, valamint az ügy előtt megdöbbenve álló nemzetközi és hazai közvéleménynek tartozik magyarázattal – írták.
.
Utaltak arra, hogy az azeri baltás gyilkos – aki 2004-ben Magyarországon megölte örmény katonatársát – kiadása Azerbajdzsánnak példátlanul súlyos következményekkel járt: Örményország megszakította diplomáciai kapcsolatait hazánkkal. Közölték, szinte kizártnak tartják, hogy ne tudta volna az ügyben érintett magyar minisztériumok egyike, hogy Azerbajdzsán mit tervez a kiadott bűnözővel. Álláspontjuk szerint ha az igazságügyi minisztérium nem állt a helyzet magaslatán, akkor a külügyi tárca kötelessége lett volna felhívni a figyelmét a következményekre, mint írták, ehhez minden bizonnyal megvoltak a megfelelő információi.
.
Emlékeztettek arra is, hogy örmény civil szervezetek nemrég külön felszólították a kormányzatot, hogy ne adja ki az elkövetőt, „mert tudható, hogy hőst csinálnak belőle, megalázva ezzel az örmény népet”. Közölték, arra gondolni sem mernek, hogy a keleti nyitás jegyében, az azeriekkel való „gazdasági kapcsolatok élénkítése” jelszavával a magyar kormány azeri befektetésekért cserébe adta volna ki Ramil Sahib Safarovot.
.
Örmény számítógépes kalózok támadták meg az azerbajdzsáni államfő honlapját, és felrakták rá annak az örmény katonának a fényképét, akit azeri katonatársa 2004-ben Budapesten baltával lemészárolt, jelentette szombaton az armenpress örmény hírügynökség internetes oldala. Samvel Martiroszjan információbiztonsági szakértő szerint a hackerek nem léptek be a website belső adatbázisába, csak a felirattal ellátott fényképet csatolták az oldalhoz. A támadás oka szerinte az volt, hogy az örmény tiszttársát kegyetlenül lemészárló Ramil Safarovot az azeri hatóságok szabadon bocsátották.
.
.
Diktátotok egymás közt: Orbán és Alijev
.
Larisza Alaverdján örmény parlamenti képviselő, jogvédő csütörtöki jereváni sajtóértekezletén, még Safarov kiszabadulása előtt, úgy nyilatkozott, hogy Azerbajdzsán Magyarországnak ígért pénzügyi segítséggel akarja elérni Safarov elengedését. Ezzel összefüggésben több médiaközlésre hivatkozott, amelyek szerint Azerbajdzsán kész lenne magyar államkötvényeket vásárolni 2-3 milliárd dollár értékben – jelentette a PanARMENIAN.Net örmény internetes portál. Még augusztus elején röppent fel a hír, hogy Magyarország török és azeri pénzintézetekkel tárgyalt helyi valutában denominált magyar államkötvény-kibocsátásról.
.
A hírrel kapcsolatban az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) az MTI-vel egy hónappal ezelőtt közölte: „A magyar állam az IMF/EU tárgyalások sikeres lezárása előtt nem tervezi külföldi devizában denominált állampapírok nyilvános kibocsátását”. A Reuters értesülése szerint egy nagy török brókercég kapott mandátumot a kibocsátás lebonyolítására. A török tőkepiaci felügyelet megerősítette, hogy az illetékes tőzsdei és állami szervek dolgoznak a magyar kibocsátás szabályzatán.
.
Közelmúltban magyar hivatalos személyek látogatást tettek Törökországban és már akkor megemlítették egy lírakötvény kibocsátásnak lehetőségét. Ez mind a bankok, mind a hatóságok számára teljesen új feladatot jelent, de a kezdeti megbeszélések bíztatóak – mondta egy török bankár. „Minthogy ez az első ilyen kibocsátás, bele fog telni némi időbe a lebonyolítása”, mondta. „Ez lehet az első lépés a felé, hogy Isztambul pénzügyi központtá váljon. A kibocsátás talán nem lesz nagy, de az első lesz, és megnyitja az utat más országok előtt is”, tette hozzá a bankár.
.
Az ÁKK az MTI megkeresésére azt is közölte: a kormány által meghirdetett keleti nyitás jegyében az ÁKK a forrásbevonási lehetőségeket vizsgál több olyan állampapír-piac esetében is, ahol eddig még nem szerepelt kibocsátóként. A lehetséges új piacok vizsgálata azonban még csak az adott piacon kialakult feltételek feltárási fázisában tart, ezért az ÁKK az adott témában semmiféle konkrét információval nem tudott szolgálni.
Ime egy tegnap angolul irt cikkem. Ajanlom, hogy terjesszek angol nyelven tudo ismeroseik koreben (Facebook-on vagy barhol mashol). Remelem minel tobb emberhez eljut akik most Magyarorszagot egy moralis pocegodornek nezik:
http://drmandler.wordpress.com/2012/09/02/hungary-enters-world-stage-in-disgrace-releasing-an-axe-murderer/
tori!
forogjon is, sőt vesse ki magából az anyaföld, pokolba való, nem az édes anyaföldbe!
de azok is akik teret neveztek el róla, egyformák ezek mind!!
elfelejted, hogy ez magyarokat gyilkolt??
tori, tori! ez nem jó példa az örmény szimpátiára!
Azerbajdszsánt érthetően irritálta, hogy egy örménygyilkos azeri börtönben van nálunk. Ugyanis náluk többszáz ilyen van, aki álmában (baltával) lemészárolta a szomszédját, csak azért, mert az örmény volt. És valahol azért kényelmetlen érzés lehetett azzal szembesülni, hogy ezt a világ más táján aljas indokból elkövetett cselekményként életfogytiglani börtönnel büntetik. Tehát ez a “nemzeti hősözés” nem kizárólag ENNEK a gyilkosnak szól, hanem a többi azeri gyilkosnak, hogy alhatnak nyugodtan, nem kell a felelősségre vonástól tartani.
Én csak azt nem értem, ha Kuminéknak milliárdokat fizetnek “sajtófigyelésért”
hogy nem voltak azzal tisztában, hogy ez mekkorát fog szólni? Hogy a világ egyik legfeszültebb pontján avatkoznak be? Hogy ebből nem lehet jól kijönni?
Ha kellett valakinek még bizonyíték arra, hogy Orbán nem be- és kiszámítható, akkor ennél jobb nem is kellett. Ugyanis a TÉNYEKRŐL tudnia kellett, de a mérlegelése egy eszementé volt!
A mínuszolók még nem fogják megváltoztatni a helyzetet!
Csak önmagukat vakítsák a már amúgy is setét világukba!
Azerieknél szigor van államkötvények vásárlása terén:
bóvli kategóriájú országoktól nem vásárolhatnak kötvényeket. Magyarország 3xbóvli!!!!
Tehát itt kötvényvásárlás szóba sem kerülhetett!