Chicago – Nincs különösebb ünnepelni valójuk a szakszervezeti vezetőknek a mai Munka Napján, miután 2012-ben vereségek sorozatát szenvedték el. Komoly veszteségeik voltak olyan, korábban a szervezett munkásság fellegvárának számító helyeken, mint Wisconsin és Indiana. Ennek dacára a szakszervezetek azt ígérik, százmillió dollárnál is többet költenek arra, hogy Barack Obama elnök duplázhasson, és a republikánusok két évvel ezelőtti nagyszabású térhódítását is vissza akarják szorítani.
.
Ma az amerikai alkalmazottaknak mindössze 11,8 százaléka szakszervezeti tag. A csúcspont 1954-ben volt, amikor a dolgozók 28,3 %-a volt tagja valamilyen szakszervezetnek, s az arány azóta folyamatosan csökken; ám még így is messze az amerikai munkásmozgalom a legszervezettebb és a legerősebb az egész világon.
.
Ez a szervezett és erős mozgalom komoly csapásokat szenvedett el az eltelt egy évben; ezek közül a legemlékezetesebb a wisconsini „csata” volt, ahol sztrájksorozattal, évtizedek óta nem látott nagyságú tömegtüntetésekkel és épületfoglalásokkal próbálták rávenni Scott Walker republikánus kormányzót a megszorító intézkedések visszavonására, sikertelenül. Ugyancsak az idén történt, hogy a republikánusoknak sikerült Indianában szakszervezet-ellenesnek tartott törvényben szabályozni a foglalkoztatást, amire iparosodott államban még soha nem volt példa.
.
Az elnökválasztási versengés hagyományosan Munka Napján veszi hivatalosan kezdetét, és a szakszervezetek azt ígérik, mindent beleadnak, hogy megakadályozzák Romney hatalomra jutását. Erre a célra igen tekintélyes összeget szánnak. Csak egyedül az AFSCME azt ígéri, százmillió dollárnál többet költ Munka Napja és az elnökválasztás között Barack Obama „megtartására”.
.
Bár a szakszervezetek ereje messze nem az már, ami volt, alábecsülni őket könnyelműség lenne, hiszen volt már arra példa, hogy választást döntöttek el, a mostaninak pedig a legnagyobb jelentőséget tulajdonítják a szakszervezeti vezetők 1932 óta, amikor Franklin Delano Roosevelt győzte le Herbert Hoovert a válság kellős közepén, hogy azután intézkedéseivel gyökeres változásokat hozzon a munka világában. Nagy különbség, hogy akkor egy válság kirobbanásáért felelősnek tartott elnök ellen adtak le proteszt szavazatokat, ma viszont egy, a válságot négy éve végigbicegő amerikai elnök hivatalban tartása a cél.
