Washington/Békéscsaba – Ismét Magyarországon van Kossuth Lajosnak a Csabai Casino és a Csabai Polgári Kör elnökeihez 1868-ban Torinóból írt válaszlevele; a kortörténeti dokumentumot az Egyesült Államokban élő leszármazott ajánlotta fel Magyarországnak, a levelet Szapáry György washingtoni magyar nagykövet személyesen adta át pénteken Vantara Gyula polgármesternek.
.
A levelet a nagyközönség a Munkácsy Emlékházban, a volt Omaszta-kúriában, a zöld szalonban tekintheti meg péntektől két hétig, majd a dokumentum szakszerű körülmények között tárolásra kerül. Helyette másolatot láthat a közönség, de kutatási céllal az eredeti is bármikor megtekinthető lesz.
.
Omaszta Szilárd és Kemény Mihály, a Békés Csabai Casino és Polgári Kör elnökei a kiegyezés után írták meg levelüket Kossuthnak, ebben arra kérik, hogy járuljon hozzá egy nagyalakos portré megfestetéséhez Békéscsaba számára. Mint írták, elkészítését egy neves festőre bíznák, és minden költséget fedeznének. A szabadságharc szellemi vezére válaszában megköszöni a kérést, de azt udvariasan visszautasítja.
.
.
Vantara Gyula békéscsabai polgármester (jobbra) Szapáry György, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott washingtoni nagykövete társaságában, aki kezében tartja az Egyesült Államokból hazahozott, Kossuth Lajos 1868-ban a Békés Csabai Casino és Polgári Kör elnökeihez írt levelét a békéscsabai Munkácsy Emlékházban
..
Levelében a következőket írja: „Hanem hogy én napokon át óra hosszan lesessem egy festő által arczomat, alakomat (mint ez olajfestészetnél máskép nem lehet) ez a gondolat valósággal idegessé teszen. Kétszer történt életemben, hogy ily kényszerűségnek engednem kellett…” Kossuth kárpótlásul arra tesz ígéretet, hogy az egyesület kérésére vállalkozik egy „photographiai ülésre”, „ami hamar elkészül, a kor új vívmánya és tized annyiba kerül, mint a festmény”. A portréfestésre felajánlott összegről Kossuth azt írja, a városvezetés azt adja oda a szegényeknek, fordítsák a tehetséges fiatalok felkarolására, taníttatására, a szegény honvédek nyomorának az enyhítésére.
.
Szapáry György nagykövet a levél történetéről elmondta, hogy barátja, Móra Zoltán – Kemény Mihály dédunokája – ajánlotta fel Magyarországnak a levelet, amelyet a család ereklyeként őrzött. A nagykövet szerint Békéscsaba a levél őrzésének méltó helyszíne, hiszen a város hajdani vezetőihez szól és a Kiegyezést követő időszak egyik fontos várostörténeti dokumentuma.
.
A nagykövet 1952-53-ban, a kitelepítések idején ismerkedett meg a Móra családdal Tiszapolgáron. A vele egykorú Móra Zoltán 1956-ban hagyta el az országot, ma is Washingtonban él, szülei pedig a hatvanas években települtek át a tengerentúlra és vitték magukkal a levelet. Nagykövetté való kinevezése után Móra Zoltán felkereste őt Washingtonban, és a nagykövetségnek adományozta a levelet, de elfogadta Szapáry javaslatát, hogy a levél Békéscsabára kerüljön, abba a városba, ahová eredetileg küldte Kossuth Lajos.
A levélben a következő áll , idézem :
-
Kossúth Lajos megüzente
A jó kolbászt mind megette
Ott terem az Gyulán s Csabán
Kerítésnek fonják ott ám !
Mi a köze ezeknek a barbároknak a liberális Kossuthhoz? :(((
Ha mar a levelei, akkor itt van par szemelyes kedvenc:
A sajtószabadság szükségességéről (1832. szeptember 5.)
„… Nincs veszedelmesebb dolog, mint a kormányt s annak tagjait olly magas régióba helyheztetni, hogy oda a nép szabad szava fel ne juthasson. Amelly pillanatban egyes személyek bálványai kezdenek lenni az uralkodók, megszűnnek a népnek kedveltjei lenni. Ha valamely kormányszék a sajtószabadságot eltörli, cselekedeteit a közönséges ítélet alá ereszteni fél, s aki ettől fél, annak cselekedetei igazságtalanok.”
A nevelés ügye, a nemzet ügye
„A mi egy nemzetnél nevelés ügyében történik,… bármellyik templomban imádkozzék is a tanitó növendékeivel… nemzeti érdekű az… [kívánatos], hogy a magyar európaias legyen, s az, mit európainak nevezünk e honban mindig magyar maradjon.”
A nemzetközi gazdasági együttműködés fontossága (1838. május 5.)
„Nem kell kétségbeesnünk az emberiség jövendője felett… Voltak idők, midőn emberek s nemzetek… azt hitték, hogy egyik nemzet dicsősége csak a másik lealázásából, egyik gazdagsága a másik elszegényítéséből eredhet. Az ipart és kereskedést egybezavarták a sorsjáték ideájával, hol egyik csak azáltal nyerhet, hogy a másik veszített, és a nemzetek ellenségei voltak egymásnak, s viszont megrontásból éltek, mint a gladiatorok.
De feltűnt a politica oeconomia új, gyönyörű tudománya, lassankint gyökeret vernek a tömegben czáfolhatlan igazságai; megmutattatott, hogy szomszédaink megrontása nem érdem, hanem öngyilkosság; hogy az idegenek bővelkedésének előmozdítása saját bővelkedésünket mozdítja elő, s mentül több, mentül gazdagabb nemzetekkel szabad szorgalmi, szabad kereskedési szövetségbe, annál szorgalmasabbakká, gazdagabbakká leszünk magunk is. Míg előbb mézére vágyván a szomszéd kasnak, kiöltük a munkás méhet, s mézét többet nem ízlelhettük, most virágot ültetünk szomszédságába; ő eljő táplálatért virágainkra, s érettök mézet ád önkényt táplálásunkra. Megértették a nemzetek, hogy a nemzetiség prometheusi lángjának éltetésére a mások nemzetisége iránti antipathia [ellenszenv] szele nem szükséges, nem kívánatos; hulltak és hullnak a… kőfalak, mellyek nemzetet nemzettől, mint tigrist oroszlántól viszonyos irigység, gúny és anthipathia szenvedelmeivel elszigetelték; s ha valaha valósággá válnának az örök békérőli gyönyörű álomképek, a status oeconomia békés tanításai fognák azt kivívni bizonyosabban, mint azon satus férfiak, ki evégett Európából egy nagy katonai laktanyák csináltak.”
Geyza: jo lett a versed :)
Vantara Gyula Fideszes békéscsabai polgármester édesapja volt korábban a város kommunista tanácselnök helyettese!
Egy újabb fideszes aki kommunista családból származik.