Teherán/Peking – Az iszlám köztársaság felmondott egy kétmilliárd dolláros gátépítési szerződést. A világ legnagyobb gátját a Sinohydro Rt. építette volna fel. A gigantomániás, környezetromboló beruházás elmaradása felingerelte Kommunista Kínát, Irán jelenlegi legfontosabb gazdasági és politikai szövetségesét.
.
Jövő hétre várják a kínai fővárosba Mahmúd Ahmedinedzsád iráni államfő egy biztonsági csúcsra, ahol elsősorban a vitatott iráni atomfegyverkezésről lesz szó. A téma minden valószínűség szerint szóba kerül közte és kínai kollégája, Hu Csin-tao között.
.
A Synohidro és az iráni Farab vízművek között tavaly márciusban írták alá azt a nagyszabású megállapodást, amelynek keretében Loresztán tartományban épül meg a világ legmagasabb, 1500 megawattos vízerőműve.
.
A Kínai Kommunista Párt szócsövének számító angol nyelvű Global Times bulvárlap szerint a teheráni kormány döntött úgy, hogy felmondja a szerződést. Az írásban nem szerepel, miért tették, és forrásokat sem tüntetnek fel, csak azt közlik, hogy a teheráni Központi Bank „nem volt megelégedve” a Kína által felajánlott pénzügyi opciókkal. A Sinohydro nem kommentálta a hírt.
.
Kína és Irán hagyományosan jó energetikai és kereskedelmi kapcsolatokat tartanak fenn, így Peking több alkalommal ellenállt az Egyesült Államok nyomásának, és nem foganatosított erősebb büntetőszankciókat Irán ellen, bár több szankciót megszavazott az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
.
A gátüzlet felmondása mögött egy másik, gázkitermelési üzlettel kapcsolatos vita állhat. Az állami tulajdonú Kínai Nemzeti Olajipari Részvénytársaság egyhónapos határidőt adott Rosztám Ghászemi iráni olajminiszternek áprilisban, hogy valóban kezdődjenek meg az első munkálatok a hatalmas dél-perzsa gázmezőn, ahol immár harminckét hónapja áll a munka. A szankciók miatt egyre több projekt szakad félbe Iránban: sok külföldi cégnek muszáj volt elhagynia az országot, ha nem akart amerikai feketelistára kerülni.
Loading ...
Kínos.