Moszkva – Washingtonnak egy esetleges Irán elleni katonai akcióban létfontosságú lesz Baku segítsége, vélte kommentárjában a Kommerszant című orosz lap szakújságírója.
.
Hillary Clinton amerikai külügyminiszter Kaukázuson túli körútját, azon belül is azerbajdzsáni tárgyalásait elemezve Makszim Juszin kifejtette: amennyiben Washington elszánja magát az Irán elleni katonai akcióra, a Pentagon az azerbajdzsáni katonai bázisok használatával nyithatná meg az északi frontot.
.
Bakuban azt állítják, hogy egy esetleges amerikai-iráni konfliktusban a semlegesség megőrzésére törekszenek. Szakértők azonban kételkednek abban, hogy Azerbajdzsánnak ez sikerülni fog, ugyanis az utóbbi időben kiéleződött a feszültség Baku és Teherán között.
.
Iránt aggasztja az azerbajdzsáni-izraeli katonai együttműködés. Azerbajdzsán 1,6 milliárd dollár értékben vásárolt fegyvereket Izraeltől, amire a Kommerszant szerint a régióban még nem volt példa. Sajtóértesülések szerint a kaukázusi volt szovjet köztársaság megegyezett Tel-Avivval, hogy az izraeli repülőgépek használhatják az azerbajdzsáni katonai repülőtereket az Irán elleni csapásokhoz. Ugyanakkor mindkét országban kategorikusan cáfolták ezeket az értesüléseket.
.
Baku és Teherán között a legnagyobb botrány márciusban robbant ki, amikor az azerbajdzsáni különleges szolgálatok bejelentették, hogy iráni terrorhálózatot derítettek fel és őrizetbe vették tagjait, akik amerikai és izraeli diplomaták ellen akartak merényleteket elkövetni. Irán pedig azzal vádolja Bakut, hogy igényt tart északi területeire, ahol 18 és 30 millió közöttire becsült az azeri népesség lélekszáma. Egyes bakui parlamenti képviselők szerint Irán megszállta déli területeiket, írja az orosz lap kommentátora.
.
.
Azeri katona Spike izraeli harckocsi-elhárítü rakétával
.
A diplomáciai konfliktus ma is tart. Május végén az iráni külügyminisztérium hazarendelte bakui nagykövetét, tiltakozásul az ellen, hogy szerinte a bakui nagykövetség előtt tartott tüntetésen megsértették Ali Hamenei ajatollahot, Irán legfőbb vallási vezetőjét. A múlt héten az azerbajdzsáni hatóságok pedig megtiltották Farid Asri, Hamenei legközelebbi tanácsadója belépését az országba.
.
Irán és Örményország szoros kapcsolata szintén újabb ok a súrlódásokra Teherán és Baku között.
.
Az azerbajdzsáni-örmény konfliktus Hillary Clinton bakui tárgyalásain is fontos témaként szerepelt. A két szomszédos ország határán véres összeütközés zajlott az amerikai külügyminiszter látogatását megelőzően: három örmény és öt azerbajdzsáni katona halt meg. Baku azzal vádolja Jerevánt, hogy megakadályozza a hegyi-karabahi konfliktus rendezését és azt kéri a világhatalmaktól, hogy hassanak az örmény vezetésre.
.
A Kommerszant kommentátora szerint az amerikai külügyminiszternek ebben a kérdésben szűk a mozgástere. Öt hónappal az elnökválasztás előtt Barack Obama elnök hivatalának számolnia kell a befolyásos kongresszusi kapcsolatokkal rendelkező örmény diaszpórával. Az amerikai örmények nyomására fél éve nem sikerül a szenátuson átvinni az Egyesült Államok új azerbajdzsáni nagykövete, Matthew Bryza kinevezését.
Folytatom. Szóval az Iránnal viszonylag jó kapcsolatokat ápoló örmények pocsék viszonyban állnak az Iránnal elég jó kapcsolatokat ápoló Törökországgal, azzal a Törökországgal, amelyik újabban nincs túl jó viszonyban azzal az Izraellel, amelyre Örményország is rossz szemmel nézeget. Az azeriek viszont így ellenségévé váltak annak a Törökországnak, amelynek – a közös etnikai gyökerek és a környező kaukázusi népekkel való ellenségeskedés miatt – hagyományosan szövetségesei. Kacifántos.
Örményország keresztény, Irán siíta moszlim, de “haverok”.
This shows that countries have no friends, only interests.
(Mutatja, hogy országoknak nincsenek barátaik, csak érdekeik.
Örményország a gyujtópont.
Ha az USA .-nak sikerül valamiféleképpen kibékíteni ezt a két népet ( Örmény és azeriak ) , mindent besöpörhet a térségben.
( Egyszer már sikerült egy hasonló paktumot tető alá hozniuk : a Campdavid.-i megállapodást Izrael és Egyiptom között. Tehát a remény megvan. )