BBC: Magyarország ellentmondásos reformjai 2012. január 17. kedd 15:27 | RR Forrás: BBC Q&A

London/Budapest – Széleskörű kritikát váltott ki egy sor törvény és Magyarország január elsején életbe léptetett új alkotmánya, olvasható a BBC honlapján a Kérdezz-felelek rovatban.

A  Orbán Viktor miniszterelnök konzervatív Fidesz pártjából és a Kereszténydemokrata Néppártból álló, a 2010. áprilisi választásokon kétharmados többséget szerzett koalíció által folyamatba tett intézkedések késztették az Európai Bizottságot annak kivizsgálására, hogy Magyarország megsérti-e az uniós normákat.

A Bizottság a demokratikus fékek és egyensúlyok aláásására és az alapjogok kikezdésére vonatkozó figyelmeztetések közepette a héten arra hívhatja fel Magyarország figyelmét, hogy a központi jegybank függetlenségével kapcsolatos törvényt megkérdőjelezhetik az Európai Bíróság előtt.

Kik a bírálók?

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter 2011. júniusi budapesti látogatása idején a demokratikus szabadságjogok feletti aggodalmának adott hangot, s ezt állítólag egy decemberi levelében is megismételte.

Január negyedikén Alain Juppé francia külügyminiszter kijelentette, Magyarországgal probléma van, és az Európai Bizottság feladata annak ellenőrzése, hogy tiszteletben tartják-e a jogállamiságot és a demokratikus értékeket.

Az Európai Parlament szocialista, zöld és liberális csoportjai bírálták a magyar reformokat, s némelyek az EU-szerződés hetedik cikkelyének alkalmazását kérték, amely kimondja, hogy fel kell függeszteni a tömb alapvető értékeit folyamatosan megsértő állam szavazati jogát.

Nyugat-európai lapok január első felében cikkeztek a szerintük „tekintélyuralmi” vagy „autokratikus” magyarországi fejleményekről, s csatlakozott hozzájuk néhány uniós ügyekben aktív blogger, például a blogactiv.eu platformon. Az Amnesty International és a Riporterek Határok Nélkül szintén bírálta az új alkotmányt és a 2010 decemberében elfogadott médiatörvényt.

Melyek a demokráciát féltők főbb aggályai?

A kormányt azzal gyanúsítják, hogy kétharmados többségét felhasználva a kormányzó párt uralmát bebetonozó intézkedéseket hoz. Az új törvények egy része megváltoztatásához kétharmados többség szükségeltetne, ami kevés manőverezési teret hagy a jövendő kormányoknak.

A december 23-án elfogadott új választójogi törvény a bírálatok szerint a legerősebb pártnak kedvez. Kételyek merültek fel az alkotmánybírósági hatáskör megnyirbálása kapcsán is.

Aggodalmat keltett az igazságszolgáltatás, a választási bizottság, az adatvédelmi biztosság és a központi jegybank viszonylatában a kinevezések szabályainak megváltoztatása.

A magyar médiatörvényt azért kritizálták, mert hatalmat ad a kormány által kijelölt médiatanácsnak. E felhatalmazások egy részét, köztük a nyomtatott és az online sajtó megregulázásának jogát az alkotmánybíróság semmisítette meg 2011. december 19-én. A tanács azonban már másnap megvonta a sugárzási frekvenciát az ország egyetlen országos ellenzéki rádiójától, a Klubrádiótól, és azt egy másik rádióállomásnak juttatta.

Melyek a jogokkal kapcsolatos főbb fenntartások?

Az Amnesty International bírálta az új alkotmánynak az élet fogantatástól számított védelmére, a házasságnak mint férfi és nő közt köttetett szövetségére, a valós életfogytiglan bevezetésére irányuló klauzúláit, valamint azt a szakaszt, amely kizárja, hogy valakinek a szexuális orientációja miatti hátrányos megkülönböztetését diszkriminációnak lehessen minősíteni.

Számos nyugat-európai kommentátor a rasszizmus és az antiszemitizmus élénkülését látja. A német Die Welt január hatodikai cikkében „a gyűlölet kultúrájára” figyelmeztet, „amelyben a ’zsidó’ szitokszó”. Ugyanez a lap január tizedikén Bernard Henri-Levy francia filozófus írását közli, aki szerint Magyarország olyan ország, „ahol egyre nyíltabban éled újjá a szintók, a romák és a zsidók elleni gyűlölet”.

Kiállt valaki a kormány védelmében?

Bizonyos pontig. Az Európai Néppárt, amelynek a Fidesz is tagja, január hatodikán azt állította, az új alkotmányban benne foglaltatik az Alapvető Jogok Chartája. Az új választási rendszerben is látott bizonyos pozitívumokat. A párt azonban hozzáfűzte, hogy támogatni fogja az Európai Bizottság minden olyan ajánlását, amely biztosíthatja, hogy Magyarország megfeleljen az uniós normáknak.

Az Amnesty International 2011. októberében üdvözölte, hogy Magyarország támogatja a gyűlöletbűncselekményekkel szembeni törvénykezésre vonatkozó ajánlásait. Ugyancsak üdvözölte elkötelezettségér arra, hogy a faji megkülönböztetés feltérképezéséhez és az ellene folytatott harchoz adatokat gyűjtsön.

Mit állít a kormány?

Miniszterek panasza szerint a specifikus bírálatokat tisztességtelen módon általánosítják, és azt ajánlották, kijavítják a törvényeket úgy, hogy azok az uniós normákkal teljes összhangban legyenek.

Martonyi János külügyminiszter a francia Le Figaro című lap január 6-i számában azt nyilatkozta, különbséget kell tenni a specifikus bírálatok és az olyan kijelentések között, miszerint Magyarország lerombolja a demokráciát.

Visszautasította azokat az állításokat, melyek szerint elhallgattatnák a médiát, s megjegyezte, hogy „virulens a kritika” a kormánnyal szemben a baloldali sajtóban és a magán televíziós csatornákban, amelyek a hazai piac kilencven százalékát uralják. Martonyi úr kifejtette azt is, hogy a kormány által kinevezettek nem feltétlenül lojálisak, sőt, „épp ellenkezőleg ebben az országban”.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes védelmébe vette a csak parlamenti kétharmaddal megmásítható „sarkalatos törvényeket”. A magyar kormány honlapján megjelent cikkében azt írta, ezeket a jogszabályokat „nem az a céljuk, hogy egy ideológiát vagy politikai doktrínát körülbástyázzanak, hanem az, hogy valamennyi magyar által közérdekűnek tartott gondokat, fontos kérdéseket oldjanak meg”.

Orbán Viktor miniszterelnök január 12-én riportereknek azt mondta, Magyarország megvárja, miként érvel az EU a vitatott törvények kapcsán, s hozzátette: „ha meggyőzik a kormányt, készek leszünk megfontolni a törvények módosítását”, olvasható a kormány honlapján.