New York – Tabajdi Csaba európai parlamenti felszólalását követően az alábbi levélváltásra került sor.
Tisztelt Képviselő Úr,
döbbenettel hallgattam, hogy azt a néhány percet, amelyben Ön a magyarországi jogállam leépítéséről tájékoztathatta volna Európa közvéleményét, annak első részét arra használta, hogy Orbán Viktort védelmezze, ráadásul a szabad sajtótól, amely egy demokrácában azt ír, amit akar, és saját belátása szerint minósítheti a politikai szereplőket, és szabadon véleményezheti azt, amit lát.
Az Ön felszólalása egyszerűen tragikus volt, Ön alkalmatlan arra, amivel a választók megbízták. Ilyen gyenge felszólalás egy ilyen politikai helyzetben botrányos.
Tisztelt Képviselő Úr,
Ön elárulta választóit, cserbenhagyta a demokrácát, a demokratákat. A legkevesebb, amit megtehet, hogy azonnal lemond.
Bartus László
Tabajdi Csaba képviselő úr válasza:
Tisztelt Bartus László!
Úgy érzem súlyosan félreértette a felszólalásomat. A leghatározottabban visszautasítom az Ön vádaskodását és a levelében használt hangnemet. Kérem, olvassa el a felszólalásról kiadott közleményemet, vagy nézze meg azt még egyszer a parlament honlapján. Nem védelmeztem Orbán Viktort, épphogy támadtam. A gyűlölködést azonban egyik oldaltól sem tudom elfogadni.
Tisztelettel:
Tabajdi Csaba
#
anonyme
2012. január 18. szerda
21:09
“… ugyanakkor azt mondta: helyes, hogy a kormány kész módosítani az Európai Bizottság által kifogásolt törvényeket … ”
Jó ég! Ez a Mesterházy tényleg most jött le a falvédőről. Ha a legnagyobb ellenzéki párt vezetője ennyi év után sem bírja felfogni, hogy Orbán szava mennyit ér, akkor mit várjunk egy átlag Fidesz-szavazótól?
Ez a fazon vagy nem tud magyarul vagy csak egyszeruen hulye.
En sem gyulolom de talalhatna sokkal testre szabottab allast is. ( ha kapna allast egyaltalan, bar biztos ismer valaki(ket)
Amit Tabajdi művelt, az felháborító!!!Menjen a p.csába… inkább a fideszbe. Akkor is borzasztó, ha saját véleményét mondta, remélem nem a párt állásfoglalása volt!Azt hiszem már várja Tabajdit egy jó kis zsíros állás pár milla/hónap. A sötétség határtalan!!!
tabajdi ur figyelmebe!!
itt erets israel-ben is hallhato-lathato volt a “beszede” mar hogy most nagyon finoman fogalmazzak!
-(mert hogy diszno rofogesre hajadzott)-
itt is az volt az ertelme az egesz sapitozasanak,amit bartus laszlo irt onnek!!
nem hinnem hogy ugy kb,; -(itt nalunk)-30 ember,+a bartus mindanyian rosszul hallottunk volna barmit is!!
mondjon le azonnal!!legy onben legalabb szikranyi emberseg!!
Tabajd szavait a közszolgálatinak nevezett pártsajtó is úgy látta, hogy Tabajdi megvédte Orbánt.
Ráadásul megmagyarázta a Klubrádióban hogy ez azért kellett , mert igy több lessz a szavazója az MSzP.-nek !! !!
Mertha éles hangot ütött volna meg ,akkor azok a közép.bizonytalankodók , akik elfordulni készülnek a FIDESZ.-től , esetleg visszaközelítenek hozzája. Mert a gyűlölet hanga arra indítja öket hogy mégis inkább a FIDESZ.,-t kedveljék továbbra is , minthogy az MSzP.-t.
Nyakatekert egy magyarázat.
Lehet hogy ezzel akart szavazókat szerezni pártjának , de szerintem leginkább csak veszített vele választókat.
Pl. engem.
Mert hogy soha többé nem szavazok az emeszpére , erre az ellehetetlenült , tehetségtelen, mutyizgató és hatalomban a választóival szóbanemálló pártra , az biztos.
Naon sajnálom.
Evvan.
Tabajdi úr !
Egy politikus ilyen bután nem nyilatkozhat meg,se a hely se a helyzet nem indokolta az ön kiállását !!!!Az sem indokolja,hogy a jelzők nyilvánvalóan túlzóak.
A moralizálásnak nem volt ott az ideje ! Ott harc folyt! Láthatóan ön nem értette a helyzetet.
Ezért !
Nem fogadom el a magyarázkodását!
-Ön tettével kárt okozott azoknak az erőknek akik nehéz küzdelmet vívnak ez ellen a semmirekellő párt ellen.
-Ön kárt tett az MSZP-nek is.
-Ön kárt tett mert,mert a választók százait riasztotta el az összefogásban résztvevők közül.
Ez az ön legnagyobb bűne.
Sürgősen értékelje át a tevékenységét és fejezze be a “locsogást” !
Kedves LACI ! Minden szó igaz !!!
Én baloldali- keresztény értékrendű ( bennem békében megfér a kettő ) emberként gratulálni tudok korrekt véleménynyilvánításához. Önhöz hasonló kritikus tartalommal én is megteszem, személyesen amikor Csaba idehaza lesz. Az, hogy a bíráltnak nem tetszik, akkor mi van. A lemondásra való felszólítás a legelemibb lépés. Az EP parlamenti képviselőket nem közvetlenül választják. Pártokra lehet szavazni. A pártok delegálnak versenyzőket előre elkészült ( kilobbizott ) LISTA alapján. Ha valaki a távozás híres mezejére lép,akkor helyére a listán utána következő lehet , hogy még alkalmatlanabb versenyző kerül. Ez ” CIRCUS VICIOSUS “. Azt, hogy ” E lángoktól ölelt kis hazánkban ” ki, kivel van, hol, mikor és mennyiért, az egyszerű halandók nem tudhatják.
Zorbán tényleg nem Chavez, tényleg nem Lukasenko, hanem VIKTÁTOR!
Kedves hozzászólók! Nekem úgy tűnik, hogy inkább önök viselkednek úgy, mint egy átlag elvakult Fidesz-szavazó. Állítom, hogy azok, akik a tegnapi vitában túlzó hülyeségeket mondtak, többet ártottak az Orbán-kormány kritikusainak (köztük nekem), mint a sokszor nagyon bután felszólaló jobboldali képviselők. Ha olyan badarságokat kezd el valaki ismételgetni, hogy Magyarországon megszűnt a vallásszabadság, hogy a zsidóknak félniük kell, vagy hogy fasiszta diktatúra van, hatalmas ziccereket ad Orbánnak. Orbán a válaszában azt mondta, hogy rengeteg ténybeli tévedés volt a felszólalásokban, és sajnos igaza volt. Az ilyen túlzásoknak éppen az a legnagyobb veszélye, hogy a jogos és tényeken alapuló kritikát is gyengítik, nevetségessé teszik.
Állítom, hogy a tegnapi vitában Tabajdi Csaba felszólalása volt az egyik legtöbbet érő, legtartalmasabb kritika – tessék végigolvasni/végignézni, mert a fentiekből nekem az derül ki, hogy sokan nem tették meg ezt. Ilyen volt még egyébként Göncz Kinga és Hannes Swoboda felszólalása is, de a radikálisabb kritikák közül nekem sokkal jobban tetszett Guy Verhofstadté, mint Daniel Cohn-Bendité, ami hiába volt lendületesebb és “harcosabb”, rengeteg képtelenséget tartalmazott, amik, megismétlem, inkább ártottak azáltal, hogy magas labdákat adtak Orbánnak.
És még valami: sajnálattal látom, hogy sokan átvették Orbán “harci” retorikáját. De Önök el vannak tévedve. Az EP-ben nem harc folyik, hanem vita. Ha a parlament bírálni akarja a magyar kormányt, ahogyan azt a médiatörvények és az alkotmány esetében tette, ahhoz többségre van szükség. Többséget nem lehet vagdalkozással kialakítani. A bunkó üvöltözéssel szemben nem az a válasz, hogy akkor mi hangosabban tesszük ugyanezt. Ha megvannak az eszközeink az Orbán-kormány bírálatára, akkor éljünk velük, ne dobáljuk el annak kedvéért, hogy hőzönghessünk egy jót.
Ne süllyedjenek le erre a szintre – ez a szélsőségeké. Az Orbán-kormány tevékenysége miatti felháborodást megértem, de az elvakultságot nem tudom tolerálni.
üdvözlettel:
a vita egyik nézője
Sajnos, az első pofon Gy.F. legutóbbi nyilatkozata volt: hogy OV nem diktátor… A második pofon pedig Tabajdi úr felszólalásának tartalma… Nem tudom, hogy kell-e a hazai baloldalról még egy tasli egy demokratának? – Mit tegyünk hát, ha a saját vezetőink ilyen megalkuvó nyilatkozatokat tesznek?
A Tabajdi vezette MSZP delegáció nélkül az EP-ben dolgozó nem magyar képviselők azt sem tudnák, hogy Magyarországon mi történik. Kemény munka van a mögött, hogy a felszólalók ismerik a magyar ügyet. Nézzetek már rá egy kicsit az EP honlapjára! Ki emelte fel a hangját a jogsértések miatt, ki lépett fel a médiaszabadságért, a demokrácia leépítése miatt? Tabajdinak hívják. Gondolom, ezt most kimoderálja a tisztelt szerkesztő, mint ahogyan eltűntek a tisztelt belterjes társaság csevegő oldaláról azok a linkek is, amelyek ezt a munkát igazolják.
Tabajdi is csak a megalkuvó gerinctelen alak. Az Orbánnal szembeni kritikák jogosak, a hasonlatok is. Ezt megvédeni egy baloldali politikus által egyszerűen szégyenletes. Így legalább árt a mszp-nek is. Ezt érdemlik azok is.
A legsiralmasabbak a magyar hozzászólások voltak. Az ő szereplésük hiteltelenítette az egész E-parlament harcát Viktátorunk ellen. Ebben Tabajdinak kiemelkedő szerepe volt. Ez a szereplés (is) megmutatta, h Magyarországon hiányzik egy valódi baloldali párt. Az MSZP behúzódott középre, legfeljebb egy másik tőkéscsoport érdekeit képviseli, mint a Fi_esz, a DK még tőle is jobbra áll. A politikai palettán egy hatalmas űr tátong az MSZP-től balra, de Thürmeréktől jobbra. Véleményeket hallgatva úgy tűnik, az emberek 3/4-e liberáils politikának örülne, csak nem tudja magáról, hogy amit ő szeretne, az az, mert a liberálist szitokszóvá tették, anélkül, h a többség tudná mit is jelent l-nak lenni. Annak a több milliós kizsákmányolt tömegnek, akik OV igazi ellenzéke, nincs kire szavaznia. Ezért ülnek fel sokan populista jelszavaknak és adják voksukat vakon a szélsőjobbra, ülnek fel a Viktátor üres ígérgetéseinek, de a leggerincesebbek inkább otthon maradnak és nem szavaznak senkire, mert nincs (se bal- se liberális) párt, amely az ő érdekeiket és véleményüket képviselné. Elkeserítő.
tabajdi…..!!..mikor otthagytam az mszp t,akkor kissé bizonytalan voltam az iránt,hogy helyesen tettem a kilépést.A felszólalását követően semmi kétségem,hogy te is ugyanolyan sz@rházy vagy mint a téged lefizetett ov patkány.A Bartus úrnak,meg mindenki tehet egy szivességet.Még csoda,hogy ebben a rohadásban van”egy” értelmiségi igenkemény úriember aki próbálja segíteni azt a genetikailag sérült népet,de azt hiszem eredménytelenül.Még te kéred ki magadnak?Én is egyenesben néztem az ugatásodat,amit nem lehetett félreérteni.A Bartus úrnak,meg szeretném a kezét megszorítani,de igen messze van.Bartus úr! Mindíg várom irományát!!
Kedves Lone Traveller!
A “Ha olyan badarságokat kezd el valaki ismételgetni, hogy Magyarországon megszűnt a vallásszabadság, hogy a zsidóknak félniük kell, vagy hogy fasiszta diktatúra van, ….” bejegyzésedre reagálva légyszi nézd meg
– gondolom nem voltál ott – a tegnap esti ATV Híradó tudósítását a Dohány utcai-zsinagógában rendezett megemlékezésről (A budapesti gettó felszabadításának alakalmából).
A főrabbi pont azt mondta, hogy a zsidók bizony félnek az utcán, a villamoson,… Akkor ki mond igazat Tabajdi vagy Szájer? Szájer milyen alapon jelentheti ki? Fenyegették valaha is őt a zsidóságáért vagy a fideszes díszzsidók mást mesélnek neki? Nem, ő így szocializálódott, hogy ezt a témát bagatelizáni kell.Ezt a mismásolást hallotta otthon is még a nagyszüleitől. Hiszen ezt mondták 44-ben is amikor masiroztatták a kisemmizetteket az utcán a kis batyújukkal, ők meg ott röhögtek mellettük vagy az Operába mentek, mintha mi sem történne.
Tabajdi úr!
Megmondom én a hozzászólása hallatán érteni . v é l t e m . annak irónikus élét, azonban tapasztalatból tudom, hogy az idézőjel nem mindig hallatszik ki egy beszédből. Ahhoz mesteri retorikai készségre van szüksége a beszélőnek, aminek Ön talán nem eléggé van birtokában.
Tegnap sajnos néhány média kommentátor is hajlamos volt, a . d i k t á t o r t jobb színben feltüntetve azt állítani, hogy egy másik Orbánt láttunk most Brüsszelben. Ez az a hazugság, vagy . b e t e g e s . n a í v s á g , amely először a Weimari Köztársaságot, majd az egész világot döntötte romba.
Kedves trulla!
Nem, nem voltam ott. Abban egyetértek, hogy a szélsőjobb erősödésének sajnos táptalaja az, hogy az Orbán-kormány elfogadhatóvá, mainstreammé tette az euroszkepticizmust. De Orbánékat antiszemitizmussal vádolni szerintem igenis badarság. Márpedig az EP-ben ez így jött le, és erre bizony vissza fog vágni a Néppárt teljes erejével.
Szerintem én melegként ugyanúgy, vagy még jobban félhetnék Budapesten, mint a zsidók, hiszen a Fidesz, miközben antiszemitának nem nevezhető, melegellenesnek már igen. Legalábbis számos politikusa és a kétharmad által elfogadott törvények egy része is az. Mégsem félek, maximum rosszabbul, feszélyezve érzem magam, mert érzem azt, hogy nem jó irányba tart a társadalom fejlődése. Szerintem akár vallási vezető valaki, akár politikus, kerülnie kell a túl sarkos fogalmazást, mert az ellenfél a legkisebb túlzásra is rá fog mutatni.
Nota bene: én zsidó barátaimtól még nem hallottam, hogy félnének. Azt igen, hogy nyomasztóbb a légkör. De ezt nem zsidóktól is hallottam.
Kedves LoneTraveller!
Ha nem félnek miért van a zsinagógáknál biztonsági őr és ellenőrzés?
Sajnos a zsidók félelemből rejtőzködnek, ahogy a melegek is! Ha nem így van, akkor miért igazolja ezt vissza a múlt évi népszámlálás?
Miért veszik le nyáron az emberek a télen hordott Dávid csillagot?
A Fidesz nyíltan valóban nem antiszemita. Nyíltan, de a kettős beszéddel bizony támogatja a jobbik és köztük hezitálókat.!
Nézd vissza,azt amikor Ellie Wieselnek tartott előadást Balogh páter a Parlamentben, és főleg azt, hogy E.W., hogy reagált rá!
Ha a zsidókat magyarországi kisebbségnek mondja, mint tegnap, akkor az micsoda? Tehát, aki nem katolikus M.o-n, az már nyilvántartott kisebbség!
Sajnos a magyar baloldal a túlzott SZDSZ. hatás miatt mindig megjátszotta a Grál lovagot. Mindig jó fiuk voltak, bezzeg a paraszt ifjak jól seggbe rúgták őket. Ha nem tetszik, lehet perelni. Mindenkinek állampolgári joga hülyének lenni. (Simicska után szabadon, nehogy plágium legyen) Ez az MSZP. nem fog tudni győzni soha a FIDESS ellen. Ez a politika, amit Gyurcsány, Tabajdi csinál, egy 500 éves demokráciában jó ahol picit élcelődünk majd elmegyünk együtt sörözni. Itt vagy tudsz ( és van hozzá erkölcsi alapod is, nem ugyanaz a tolvaj vagy csak más néven) keményen, tisztán érthetően kommunikálni vagy ne csinálj semmit, mert csak langyos hugy. Igenis a Fidess egy antiszemita fasisztoid párt. A Jobbik meg a jobb keze, amivel szájon veri a rosszalkodókat, és szócső, amin kimondja a nem EU. kompatibilis retorikát. Az LMP. a bal keze, amivel fenntartja a demokrácia látszatát. Az MSZP. csak megélhetési politikusokból áll. Most is egy alkoholistát akarnak elnöknek. Megáll az ész!!
Tabajdi szocialista. A Fideszt az olyanok miatt választották meg, mint Tabajdi. Aki egy ökör.
Plenárisülés-dokumentum
14.2.2011 B7 0103/2011 }
B7 0104/2011 }
B7 0107/2011 }
B7 0112/2011 } RC1
KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
az eljárási szabályzat 110. cikkének (4) bekezdése alapján
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
Verts/ALE (B7 0103/2011)
ALDE (B7 0104/2011)
GUE/NGL (B7 0107/2011)
S&D (B7 0112/2011)
a magyar médiatörvényről
Martin Schulz, Hannes Swoboda, Maria Badia i Cutchet, Claude Moraes, Juan Fernando López Aguilar, Csaba Sándor Tabajdi
az S&D képviselőcsoport nevében
Renate Weber, Sophia in ‘t Veld, Sonia Alfano, Alexander Alvaro, Louis Michel, Cecilia Wikström, Jens Rohde, Norica Nicolai, Marielle De Sarnez, Alexander Graf Lambsdorff, Ramon Tremosa i Balcells, Charles Goerens, Marietje Schaake, Frédérique Ries, Gianni Vattimo, Nathalie Griesbeck, Luigi de Magistris
az ALDE képviselőcsoport nevében
Daniel Cohn-Bendit, Rebecca Harms, Judith Sargentini, Helga Trüpel, Christian Engström, Hélène Flautre, Raül Romeva i Rueda, Eva Lichtenberger
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Lothar Bisky, Rui Tavares, Eva-Britt Svensson, Patrick Le Hyaric, Willy Meyer, Jean-Luc Mélenchon, Jürgen Klute, Marie-Christine Vergiat
a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a magyar médiatörvényről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 6. és 7. cikkére, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 49., 56., 114., 167. és 258. cikkére, az Európai Unió alapjogi chartájának 11. cikkére, és az emberi jogok európai egyezményének (EJEE) 10., az alapvető jogok tiszteletben tartásához, előmozdításához és védelméhez, és különösen a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához és a médiapluralizmushoz való joghoz kapcsolódó 10. cikkére,
– tekintettel a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU irányelvre (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) ,
– tekintettel a sajtószabadságról szóló 2009. május 25-i európai chartára és az uniós tagállamokban való médiapluralizmusról szóló bizottsági munkadokumentumra (SEC(2007)0032), a Bizottság által meghatározott, a „médiapluralizmushoz vezető három lépcsős megközelítésre” és a Bizottság megbízásából készült és 2009-ben véglegesített független tanulmányra,
– tekintettel a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának Európai Unión belüli, és különösen Olaszországban való megsértésének kockázatairól szóló 2004. április 22-i (az Európai Unió alapjogi chartája 11. cikkének (2) bekezdése) , „A média koncentrációja és pluralizmusa az Európai Unióban” című 2008. szeptember 25-i , valamint „Az újságírásról és az új médiumokról – az európai nyilvános szféra kialakítása” című, 2010. szeptember 7-i állásfoglalására ,
– tekintettel a Bizottság nyilatkozataira, az előterjesztett parlamenti kérdésekre és a tájékozódás szabadságának olaszországi helyzetéről tartott 2009. október 8-i és 2010. szeptember 8-i európai parlamenti vitára, valamint a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos 2011. január 17-i LIBE bizottságbeli vitára,
– tekintettel a LIBE bizottság azon döntésére, hogy felkéri az Alapvető Jogok Ügynökségét a médiaszabadság, a pluralizmus és a független irányítás tagállamokbeli helyzetéről szóló éves összehasonlító, mutatókat tartalmazó jelentés közzétételére,
– tekintettel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezményre, és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére, illetve 7. és 11. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel az Európai Unió az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében megfogalmazottaknak megfelelően a demokrácián és a jogállamiságon alapul, és ennek következtében garantálja és előmozdítja a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát az Európai Unió alapjogi chartája 11. cikkének és az Emberi jogok európai egyezménye 10. cikkének megfelelően, valamint elismeri az Európai Unió alapjogi chartájában megfogalmazott és az Emberi jogok európai egyezményéhez való csatlakozás révén is elfogadott jogok, szabadságok és alapelvek jogi erejét, amelyek alapvető előfeltétele a média szabadsága és pluralizmusa, és mivel e jogok közé tartozik a véleménynyilvánítás szabadsága és annak szabadsága, hogy a hatóságok ellenőrzése, beavatkozása vagy nyomása nélkül szerezzünk vagy tegyünk közzé információkat,
B. mivel a médiapluralizmus és -szabadság továbbra is komoly aggodalomra ad okot az EU-ban és tagállamaiban – nevezetesen Olaszországban, Bulgáriában, Romániában, Csehországban és Észtországban –, ahogyan arra a Magyarországon 2010 júniusa és decembere között bevezetett médiatörvény és alkotmányos változtatások kapcsán legutóbb elhangzott kritikák is rávilágítottak, melyeket olyan nemzetközi szervezetek fogalmaztak meg, mint az EBESZ, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, az újságírók, szerkesztők és kiadók számos nemzetközi és nemzeti szakmai szervezete, valamint az emberi jogokkal és a polgári szabadságjogokkal foglalkozó NGO-k, a tagállamok és az Európai Bizottság,
C. mivel a Bizottság aggályainak adott hangot, és tájékoztatást kért a magyar kormánytól a magyar médiatörvénynek az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvnek és általában a közösségi vívmányoknak való megfelelőségével kapcsolatosan, nevezetesen a valamennyi audiovizuális médiaszolgáltatóra alkalmazandó kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség vonatkozásában, továbbá tájékoztatást kért arról is, hogy a médiatörvény megfelel-e az Európai Unió alapjogi chartája 11. cikkében lefektetett arányossági elvnek és a véleménynyilvánítás és a tájékozódás alapvető szabadsága elvének, a származási ország alapelvének, illetve a regisztrációs követelményeknek, és mivel a magyar kormány válaszában az üggyel kapcsolatosan további tájékoztatást adott és kijelentette, hogy kész a törvény felülvizsgálatára és módosítására,
D. mivel az EBESZ komoly fenntartásainak adott hangot a magyar törvény (tárgyi és területi) hatályával, a véleménynyilvánítás szabadságával és a tartalmi szabályozással, a közszolgálati műsorszolgáltatással és azzal kapcsolatosan, hogy a törvény egy embert jelöl ki arra, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságként eljárjon , valamint rámutat, hogy az új törvény aláássa a médiapluralizmust, eltörli a közszolgálati média politikai és pénzügyi függetlenségét, hosszú időre bebetonozza a szabad médiára káros intézkedéseket, és hogy a Médiahatóság és a Médiatanács politikailag homogén , továbbá átható és központosított kormányzati és politikai ellenőrzést gyakorol valamennyi média felett, további aggodalomra ad okot többek között a vitatható és meghatározatlan okokból kivetendő szankciók aránytalan és túlzott mértéke, a szankciók automatikus felfüggesztésének hiánya a Médiahatóság egy szankciója elleni fellebbezés esetén, az újságírói források bizalmassági elvének megsértése és a családi értékek védelme,
E. osztja az EBESZ-nek a Médiahatósággal és a Médiatanáccsal, valamint azzal a ténnyel kapcsolatban hangoztatott komoly fenntartásait, hogy a törvény legproblematikusabb elemei – pl. a közszolgálati média politikai és pénzügyi függetlenségének megszüntetése, a rendelet (tárgyi és területi) hatálya, az a döntés, hogy a törvény kulcsfontosságú kifejezéseket hagy meghatározatlanul, miáltal az újságírók nem tudhatják, hogy mikor szegik meg esetleg a törvényt – ellentmondanak a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos nemzetközi normáknak és az EBESZ vonatkozó normáinak,
F. mivel az Európa Tanács emberjogi biztosa felszólította a magyar hatóságokat, hogy a médiatörvény felülvizsgálata során vegyék figyelembe az Európa Tanácsnak a véleménynyilvánítás szabadságára és a médiapluralizmusra vonatkozó normáit, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának és Parlamenti Közgyűlésének vonatkozó ajánlásait, és különösen az EJEE által tartalmazott kötelező normákat, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogát; mivel utalt az olyan, nem egyértelmű meghatározások használatára, amelyek félreértelmezhetők lehetnek, és egy olyan, politikailag kiegyensúlyozatlan, aránytalan jogkörökkel felruházott szabályozási gépezet létrehozására, amely felett nincsen teljes bírósági felügyelet, a közszolgálati műsorszolgáltató média függetlenségét érő fenyegetésekre, illetve az újságírók információforrásai védelmének gyengítésére; mivel azt is hangsúlyozta, hogy minden fontos érdekelt fél, így az ellenzéki pártok és a civil társadalom számára is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ténylegesen részt vehessen azoknak a jogszabályoknak a felülvizsgálatában, amelyek a demokratikus társadalom működésének ilyen alapvető vonatkozását szabályozzák ,
G. mivel ennek értelmében a magyar médiatörvényt sürgősen fel kellene függeszteni, és a Bizottság, az EBESZ és az Európa Tanács megjegyzései és javaslatai alapján felül kellene vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy az teljes mértékben megfeleljen az uniós jognak és a média szabadságával, a médiapluralizmussal és a független médiairányítással kapcsolatos európai értékeknek és normáknak,
H. mivel a Parlamentnek a média szabadságáról, a média pluralizmusáról és a független irányításról szóló irányelv létrehozására irányuló ismételt felhívásai ellenére a Bizottság mindmáig halogatta ezt a javaslatot, amely ugyanakkor egyre sürgősebbé és szükségesebbé vált,
I. mivel az uniós tagság feltételeit képező, az 1993. júniusi koppenhágai Európai Tanács által rögzített koppenhágai kritériumoknak a sajtószabadsággal és a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos elemeit mindegyik uniós tagállamnak tiszteletben kell tartania és azok betartását a vonatkozó uniós jogszabályok révén kell biztosítania,
J. mivel a Bíróság a C-39/05 P és C-52/05 P közös ügyekben hozott határozatának (45) és (46) bekezdésében megállapította, hogy az információhoz való hozzáférés „lehetővé teszi a polgárok számára, hogy még inkább részt vegyenek a döntéshozatali eljárásban, és biztosítja a polgárok irányában a közigazgatás nagyobb legitimációját, hatékonyságát és felelősségét a demokratikus rendszerben”, valamint hogy az „demokratikus jogaik tényleges gyakorlásának feltételét képezi”,
1. felszólítja a magyar hatóságokat, hogy állítsák vissza a médiairányítás függetlenségét, és vessenek véget a véleménynyilvánítás szabadságára és kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó állami beavatkozásnak, valamint úgy véli, hogy a média túlszabályozása az elérni kívánt célok ellenében hat, mivel veszélyezteti a közszférában fennálló hatékony pluralizmust;
2. üdvözli a Bizottság azon kezdeményezését, hogy magyarázatot kér a magyar médiatörvényről és annak az EU-Szerződéseknek és az uniós jognak való megfelelőségéről, valamint üdvözli a magyar hatóságok nyilatkozatát a törvény módosítására vonatkozó hajlandóságukról;
3. sajnálattal fogadja a Bizottságnak azt a döntését, melynek értelmében a közösségi vívmányok Magyarország általi végrehajtása tekintetében csak három tényezőt vizsgál, valamint azt a tényt, hogy nem történik hivatkozás az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 30. cikkére, ami azzal a következménnyel jár, hogy szűkül a Bizottság annak megvizsgálására vonatkozó saját hatásköre, hogy az uniós jogszabályok végrehajtása során Magyarország megfelel-e az Európai Unió alapjogi chartájának; sürgeti a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy Magyarország megfelel-e az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv felelősségi rendszerének, és hogy átültette-e a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló 2008/913/IB és a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2008/919/IB uniós kerethatározatokat, amelyek hivatkozásokat tartalmaznak a véleménynyilvánítás szabadságára és a médiaszabadságra vonatkozó szabályok megkerülésére;
4. felhívja a Bizottságot, hogy gyorsan, időben, és alaposan végezze el vizsgálatát a magyar médiatörvény az európai jogszabályokkal, különösen pedig az Európai Unió alapjogi chartájával való összehangolásának ügyében, valamint szabjon szoros határidőt a magyar hatóságok számára a törvény módosítására, és amennyiben a hatóságok e határidőt nem tartanák be, kezdeményezzen jogsértési eljárást;
5. felszólítja a magyar hatóságokat, hogy vonják be valamennyi érdekelt felet a médiatörvény és az alkotmány felülvizsgálatába, ami egy jogállamiságon alapuló, megfelelő fékekkel és ellensúlyokkal rendelkező demokratikus társadalomban alapvető fontosságú a kisebbségek alapvető jogainak a többség esetleges önkényuralma elleni biztosítása érdekében;
6. felhívja a Bizottságot, hogy az EUMSZ 265. cikke alapján eljárva, még az év vége előtt javasoljon egy az EUMSZ 225. cikke szerinti, a média szabadságáról, pluralizmusáról és irányításának függetlenségéről szóló jogalkotói kezdeményezést, és ezáltal orvosolja az EU médiával kapcsolatos nem megfelelő törvényi keretének problémáját, használja a belső piac, az audiovizuális politika, a verseny, a telekommunikáció, az állami támogatások, a közszolgáltatási kötelezettség és az Unió területén élők alapvető jogai terén ráruházott hatásköreit annak érdekében, hogy meghatározza azon alapvető, minimális normákat, amelyeket a tájékozódás szabadsága, a megfelelő szintű médiapluralizmus és a független médiairányítás biztosítása, garantálása és előmozdítása érdekében valamennyi tagállamnak nemzeti jogszabályaiban érvényesítenie kell;
7. felhívja a magyar hatóságokat, hogy abban az esetben, ha a médiatörvény összeegyeztethetetlennek bizonyulna a Szerződések vagy az unós jog betűjével vagy szellemével, különösen pedig az Európai Unió alapjogi chartájával, akkor helyezzék hatályon kívül és ne alkalmazzák azokat a jogszabályokat vagy azok elemeit, amelyek esetében az összeegyeztethetetlenség fennáll, összhangban az Európai Parlament, a Bizottság, az EBESZ és az Európa Tanács emberjogi biztosa által tett megjegyzésekkel és javaslatokkal, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága és Parlamenti Közgyűlése által tett ajánlásokkal, valamint a Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága esetjogával;
8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európa Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Alapvető Jogok Ügynökségének és az EBESZ-nek.
Plenárisülés-dokumentum
15.2.2011 B7 0129/2011 }
B7 0130/2011 }
B7 0131/2011 } RC1
KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdése alapján
az alábbi képviselőcsoportok indítványainak helyébe lép:
Verts/ALE (B7 0129/2011)
S&D (B7 0130/2011)
PPE (B7 0131/2011)
a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásáról
Lambert van Nistelrooij, Tamás Deutsch, Marian-Jean Marinescu, Petru Constantin Luhan, Sabine Verheyen, Iosif Matula, Hermann Winkler, Maurice Ponga, Markus Pieper, Elena Băsescu, András Gyürk, László Surján, Béla Glattfelder, Csaba Sógor, Ildikó Gáll-Pelcz, József Szájer, Elisabeth Jeggle, György Schöpflin, Csaba Őry, Mariya Nedelcheva, Ádám Kósa, János Áder, Vladimir Urutchev, Anna Záborská, Andrey Kovatchev, Iliana Ivanova, Traian Ungureanu, Cristian Dan Preda, Theodor Dumitru Stolojan, Miroslav Mikolášik, Eduard Kukan, Monica Luisa Macovei, Elena Oana Antonescu, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Peter Šťastný, Richard Seeber
a PPE képviselőcsoport nevében
Hannes Swoboda, Constanze Angela Krehl, Silvia-Adriana Ţicău, Georgios Stavrakakis, Rovana Plumb, Victor Boştinaru, Csaba Sándor Tabajdi, Karin Kadenbach
az S&D képviselőcsoport nevében
Ramona Nicole Mănescu, Michael Theurer, Filiz Hakaeva Hyusmenova
az ALDE képviselőcsoport nevében
Elisabeth Schroedter, Eva Lichtenberger, Barbara Lochbihler, Michael Cramer
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Oldřich Vlasák, Peter van Dalen, Lajos Bokros
az ECR képviselőcsoport nevében
Jiří Maštálka, Jaromír Kohlíček
a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés192. cikkére és 265. cikkének (5) bekezdésére,
– tekintettel a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásáról szóló, Bizottsághoz intézett szóbeli választ igénylő kérdésekre (O-00014/2011, O-00029/2011),
– tekintettel a Duna-régióra vonatkozó európai stratégiáról szóló, 2010. január 21-i állásfoglalására ,
– tekintettel az Európai Unió Duna-régióra vonatkozó stratégiájáról szóló, 2010. december 8-i bizottsági közleményre (COM(2010)0715) és cselekvési tervre (SEC(2010)1489),
– tekintettel a balti-tengeri régióra vonatkozó európai uniós stratégiára (COM(2009)0248),
– tekintettel a 2009. június 18–19-i Európai Tanácsra, amely felszólította a Bizottságot, hogy 2010-re dolgozza ki a Duna-régióra vonatkozó európai stratégiát,
– tekintettel a területi kohézióról és a kohéziós politika jövőbeli reformjáról szóló vita állásáról szóló zöld könyvről készült, 2009. március 24-i állásfoglalására ,
– tekintettel 2006. október 26-i állásfoglalására a belvízi szállítás előmozdításáról: a „NAIADES” – integrált európai cselekvési program a belvízi szállítás érdekében ,
– tekintettel a Régiók Bizottsága „A Duna-medencével foglalkozó uniós stratégia” című, 2009. októberi véleményére,
– tekintettel a Régiók Bizottságának „A Régiók Bizottsága többszintű kormányzásról szóló fehér könyve” című véleményére (CdR 89/2009),
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Makrorégiók közötti együttműködés – A balti-tengeri stratégia más európai makrorégiókra való kiterjesztése” című véleményére (ECO/251),
– tekintettel a Tanács munkaprogramjára, amelyet a spanyol, a belga és a magyar elnökség állított össze,
– tekintettel a környezetvédelemről szóló Espoo-i, Aarhusi és Berni Egyezményre,
– tekintettel a vízügyi keretirányelvre és a Helsinki Egyezményre,
– tekintettel a dunai hajózás rendjéről szóló Belgrádi Egyezményre,
– tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére, 110. cikkének (2) bekezdésére és 110. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel a Lisszaboni Szerződés a területi kohéziót az Európai Unió céljaként ismeri el (EUSZ 3. cikke);
B. mivel a makroregionális stratégiák célja a meglévő erőforrások jobb kihasználása a területfejlesztési kérdések megoldása és a közös kihívásokra adandó közös válaszok megtalálása érdekében;
C. mivel a regionális politika hatékonyságának növelése érdekében támogatni kell és tovább kell fejleszteni az integrált megközelítés koncepcióját, beleértve az uniós szintű stratégiákként szolgáló makroregionális stratégiák létrehozását;
D. mivel a Balti-tengerre vonatkozó stratégia modellként szolgál az európai uniós politikák és finanszírozás egyedi kritériumok alapján meghatározott geopolitikai területi egységeken – makrorégiókon – belüli koordinálásához;
E. mivel a 14 EU-n belüli és azon kívüli európai országot – Németországot, Ausztriát, Szlovákiát, Csehországot, Szlovéniát, Magyarországot, Romániát, Bulgáriát, Horvátországot, Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát, Montenegrót, Moldovát és Ukrajnát – és 115 millió embert magában foglaló Duna-régió olyan terület, ahol fokozott szinergiákat lehet kialakítani a különféle európai uniós szakpolitikák – a kohéziós politika, a közlekedés- és gazdaságpolitika, az energiapolitika, a környezetpolitika, valamint a bővítési és a szomszédsági politika – között;
F. mivel a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégiának ezért össze kell hangolnia és ötvöznie kell a gazdasági, környezetvédelmi, szociális és kulturális elemeket;
G. mivel e stratégiának jelentősen hozzá kellene járulnia a többszintű kormányzás javításához és a Duna-régióban működő partnerek és civil társadalom részvételének erősítéséhez, és mivel az elősegítené a régióban a jólétet, a fenntartható fejlődést, a munkahelyteremtést és a biztonságot;
H. mivel a Duna-régió Európa nyugati és keleti felét egyesítő, fontos történelmi átjáró;
I. mivel az egymást követő bővítések eredményeként a Duna szinte az Európai Unió belső vízi útjává vált, és a Duna-régió jelentős szerepet játszhat a bővítés óta bekövetkezett változások láthatóvá tételében;
J. mivel a Duna-régió heterogén gazdasági kapacitásokkal rendelkező, összekapcsolt makrorégiót alkot;
K. mivel a Duna-régió gazdasági fejlődése jelentősen növelni fogja e makrorégió gazdasági jólétét, és ösztönzőleg hat a foglalkoztatásra;
L. mivel ha a Duna-régiót egyetlen makrorégiónak tekintenék, az elősegítené a gazdasági teljesítmény terén jelentkező regionális eltérések áthidalását és az integrált fejlődés fenntartását;
M. mivel a Duna-delta és Budapest, ideértve a Duna két partját 1991 óta az UNESCO világörökség része, és a Duna-régióban a Natura 2000 hálózat keretében számos különleges természetvédelmi terület és különleges természetmegőrzési terület található; mivel a Duna és a Duna-delta egyedülálló és törékeny ökoszisztémával rendelkezik, ahol a környezetszennyezés következtében veszélyeztetett ritka növényfajták honosak,
1. üdvözli, hogy a Bizottság jóváhagyta a Duna-régióra vonatkozó stratégiát, és támogatja az azt kísérő, négy pillér (a Duna-régió összekapcsolása, a környezet védelme, jólét teremtése és a Duna-régió megerősítése) köré csoportosítható cselekvési tervet, amely megfelel a mobilitás, az energiabiztonság, a környezetvédelem, a társadalmi és gazdasági fejlődés, a kulturális cserék, a biztonság és a polgári védelem Duna-régión belüli előmozdításával kapcsolatos szükségleteknek;
2. emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament 2008 óta sürgeti ezt a stratégiát, és felhívja az Európai Unió Tanácsának magyar elnökségét és az Európai Tanácsot, hogy az Európai Tanács júniusi ülésén támogassák a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégiát, és a lehető leghamarabb kezdjék meg annak végrehajtását;
3. különösen üdvözli, hogy a stratégia az érdekelt felekkel – köztük a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal, valamint a tudományos és üzleti közösségekkel és a nem kormányzati szervezetekkel – folytatott széles körű konzultáció eredménye, és hangsúlyozza, hogy ez a stratégia sikerének fontos tényezője; ezzel összefüggésben szorgalmazza egy civil társadalmi fórum létrehozását a régióban, amely összefoghatná a köz- és a magánszféra szereplőit, lehetővé téve számukra a makroregionális stratégiák alakításában való részvételt;
4. úgy véli, hogy a stratégia területi dimenziója hozzájárul a területi kohézióval kapcsolatos elképzelések konkrét fejlődéséhez, amely kohéziót a Lisszaboni Szerződés a gazdasági és társadalmi kohézióval egyenlő fontosságúként kezeli, és ezt szem előtt tartva felszólítja a Bizottságot, hogy folytasson aktív párbeszédet az EU makroregionális politikáinak a 2013 utáni időszakban betöltendő szerepéről, valamint azok hatásáról;
5. hangsúlyozza, hogy az uniós makroregionális stratégiák fontos többletértéke a többszintű együttműködésben, a koordinációban és a rendelkezésre álló finanszírozás hatékonyabb stratégiai beruházásában mutatkozik meg, nem pedig a további erőforrások előirányzásában; kiemeli a svéd elnökségnek az újabb intézmények, újabb jogszabályok és újabb költségvetés szükségtelenségéről szóló következtetéseit;
6. felhívja a tagállamokat és a régiókat, hogy használják ki a 2007–2013 közötti időszakra rendelkezésre álló strukturális alapokat a stratégia lehető legnagyobb mértékű támogatásának biztosítása érdekében, különösen a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés ösztönzésére a gazdasági válság által leginkább érintett területeken, ugyanakkor indokolt esetben javasolja a működési programok módosításának lehetővé tételét a jelenlegi tervezési időszakban; kiemeli, hogy a régió sajátos jellemzőinek kihasználása a strukturális alapok sokkal hatékonyabb felhasználásához és regionális szinten többletérték létrehozásához vezethet; hangsúlyozza, hogy felhasználatlan pénzügyi források is lehetnek makroregionális projektek támogatási forrásai;
7. úgy véli, hogy az Európai Unió bővítése, valamint a jelentősebb transznacionális kihívások (pl. a gazdasági válság, a környezeti fenyegetések, a fenntartható közlekedés, az energetikai összeköttetések, az erőforrások fenntarthatósága, a vízkészlet környezetbarát felhasználása) azt bizonyítják, hogy egyre növekszik az egyes államok egymásrautaltsága és a szektoriális gondolkodás immár nem elfogadható, és hogy e tekintetben a makrorégiók létrehozása új távlatokat nyit a hatékonyabb együttműködés előtt azáltal, hogy a fenntartható fejlődéshez szélesebb, regionális szinten integrált és összehangolt módon közelít, valamint hatékonyabban alkalmazza a Duna-régióban rejlő, a fejlesztéssel és a természeti katasztrófák megelőzésével kapcsolatos lehetőségeket;
8. ezért hangsúlyozza, hogy e stratégiát a kohéziós politika célkitűzései keretében kell értelmezni, különös tekintettel a területi együttműködésre vonatkozó célkitűzésre (3. célkitűzés), és alapjául a kapcsolódó kérdésekre összpontosító, adott területre vonatkozó különböző kormányzati szintű politikák jobb összehangolását célzó, integrált, több témakörön átívelő, területi megközelítésnek kellene szolgálnia;
9. hangsúlyozza, hogy a Duna-stratégia megfelel az Európa 2020 célkitűzéseinek, és ezáltal biztosítja az európai fejlődési tendenciákkal és az EU intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés iránti kötelezettségvállalásával való összhangot;
10. stratégia integráló és egyesítő jellegét hangsúlyozva, meggyőződésének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a Duna-stratégia – amennyiben azt a tagállamok, valamint a helyi és regionális hatóságok határozott politikai elkötelezettséggel támogatják – jelentős mértékben hozzájárulhat Európa múltbéli megosztottságának orvoslásához, ezáltal megvalósítva az uniós integráció elképzelését, valamint az elmúlt évek gazdasági és pénzügyi válságát követő európai gazdaságélénkítési stratégia átfogó sikeréhez és hatékonyságához, új lendületet adva a fenntartható növekedésnek helyi, regionális, nemzeti, nemzetek feletti és európai szinten, nemcsak Közép- és Délkelet-Európán belül, hanem sokkal tágabb földrajzi összefüggésben is;
11. tudomásul veszi, hogy a globális pénzügyi és gazdasági válság súlyos hatással volt a régió valamennyi országára, különösen a Duna menti országokra; felhív minden érdekelt felet, hogy a válság miatt ne gyengüljön elkötelezettségük a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia iránt;
12. hangsúlyozza, hogy a Duna-régió Európa kapuja a Nyugat-Balkánhoz, ezért a Duna-régióra vonatkozó európai stratégia nemcsak elősegíti a szomszédsági kapcsolatok javulását Közép- és Délkelet-Európában, hanem fontos többletértéket jelent az EU Kelet-Európával kapcsolatos politikájához, így kiváló alkalmat teremt az egész Unió számára ahhoz, hogy megerősítse a Balkánnal folytatott politikai és gazdasági együttműködését, és következésképpen hozzájáruljon az európai integráció folyamatának bővüléséhez és megszilárdulásához a térségben;
13. hangsúlyozza, hogy a Duna-stratégia a vele járó, határokon átnyúló együttműködés különböző formáival együtt könnyen a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés, a jólét létrehozása, az életminőség javítása egyik fontos tényezőjévé válhat, katalizátorként hatva a helyi és regionális erőfeszítésekre, köztük a fejlesztési szükségletekre, számos területen – például a kultúra, az oktatás, a foglalkoztatás, a környezetvédelem, az ipari ellátási láncok, a települési együttműködési projektek, valamint transznacionális közlekedéskorszerűsítési kezdeményezések terén – hozzájárulva az erős, határokon átnyúló kapcsolatok kialakulásához, többek között a kisebb projektekhez (az emberek közötti, ún. „people-to-people” programokhoz);
14. úgy véli, hogy a nagy léptékű stratégiák − például a makroregionális stratégiák − kidolgozásának általában véve hozzá kell járulnia a helyi és a regionális szintek uniós politika végrehajtásában betöltött szerepének növeléséhez;
15. hangsúlyozza, hogy az együttműködés új „makroregionális” keretének gondoskodnia kell arról, hogy a peremterületek természetes hátrányait előnyökké és lehetőségekké alakítsák át, és hogy ezen területek fejlődését előmozdítsák;
16. hangsúlyozza, hogy a közös kihívások megoldása, a konkrét projektek kiválasztása és hatékony végrehajtása, valamint a felelősségteljes kormányzási mechanizmus biztosítása érdekében a döntéshozatal valamennyi szakaszába (előkészítés, végrehajtás, ellenőrzés és értékelés) be kell vonni a Duna-régió illetékes regionális és helyi érdekelt feleit (pl. a Duna-menti Városok és Régiók Tanácsát) és a civil társadalmat; sürgeti a kormányokat, hogy támogassák és segítsék elő azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a nem kormányzati szervezetek, a szakmai szövetségek és a civil társadalom proaktív részvételét, kellően tekintetbe véve többek között a nők hálózatait és a kisebbségeket is;
17. ezzel összefüggésben javasolja a helyi közösségek bevonásának fokozását kiterjedtebb és célzottabb kommunikációs és konzultációs eszközök létrehozása révén, ideértve a helyi médiát (helyi televíziót, rádiót, valamint a nyomtatott és online napilapokat); valamint javasolja egy, a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégiának szentelt külön weboldal létrehozását, amely a központi kormányok és a helyi önkormányzatok, a nem kormányzati szervek és a Duna-régióban működő más szervek által vállalt, folyamatban lévő és jövőbeli projektekkel kapcsolatos tapasztalatok cseréjének fóruma lehetne;
18. emlékeztet a balti-tengeri stratégiából nyert tapasztalatok eredményére a döntéshozatali folyamat – többek között az uniós finanszírozás felosztása – átláthatóságának tekintetében;
19. ösztönzi a politikai kötelezettségvállalást a polgárok és az érintettek politikai és helyi hatóságokba vetett bizalmának javítása érdekében;
20. megállapítja, hogy a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásának sikere attól függ, hogy a települési szereplők képesek-e, tudnak-e és készek-e beavatkozni a regionális munkaerőpiacokba olyan projektkezdeményezések révén, amelyek fellendítik a helyi munkaerő-keresletet, megteremtik az intelligens és környezetbarát növekedés alapját, valamint javítják a különböző tagállamok határrégiói közötti együttműködést; felhívja a figyelmet a Duna- régión belül a gazdasági fejlődés és az innováció tekintetében megfigyelhető aránytalanságokra, és annak szükségességére, hogy növeljék valamennyi terület potenciálját, ideértve a legfejlettebbeket is, hiszen azok segíthetik a leghátrányosabb helyzetben lévő régiók felzárkóztatását; rámutat a fejlődési és innovációs potenciállal rendelkező új területek támogatásának fontosságára, és arra, hogy ki kell használni a balti-tengeri stratégia és a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia hozzáadott értékét;
21. felszólít az energetikai infrastruktúra, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások fejlesztésére az integrált és jól működő energiapiac létrehozása érdekében;
22. tudomásul veszi a közép- és hosszú távú előrejelzéseket, amelyek azt mutatják, hogy Európa déli térségeit – köztük az Európa délkeleti részein található tagállamokat – különösen érinteni fogják az éghajlatváltozás következményei; meg van győződve róla, hogy a Duna-stratégia fontos szerepet játszik e tekintetben, és azzal a céllal kell megtervezni, hogy enyhítse az éghajlatváltozás káros hatásait a Duna menti régiókban, figyelembe véve a folyók hálózatának összetett szerepét és természetét (vízellátás, ökológiai szempontok, közlekedési infrastruktúra, öntözési és mezőgazdasági szempontok, védett állatok és növények stb.);
23. rámutat arra, hogy Közép- és Délkelet-Európa ökológiai szempontból Európa egyik leggazdagabb, ugyanakkor legsérülékenyebb területe, amelyet ökológiailag rendkívül összetett és nagy értékű, ezért magas szintű védelmet igénylő ökoszisztéma jellemez; üdvözli a Duna-régióra vonatkozó európai stratégia célját, amely élhető, fenntartható és ugyanakkor fejlett, virágzó Duna-régió létrehozására irányul az olyan környezeti kockázatok, mint az árvizek és az ipari szennyezés kezelése, a víztartalékok minőségi és mennyiségi ellenőrzésének fenntartása és fenntartható használatuk biztosítása, a biológiai sokféleség, a táj, valamint a levegő és a talaj minőségének megőrzése révén; hangsúlyozza, hogy a Duna-medence környezetének védelme fontos szempont, amely ösztönzőleg hathat a régió felelősségteljes mezőgazdasági és vidékfejlesztésére; sürgeti a Duna ökológiai állapotának javítását és a szennyezés csökkentését, valamint az olaj és más mérgező, illetve káros anyagok további folyóba engedésének megakadályozását célzó intézkedések meghozatalát; hangsúlyozza, hogy a Duna jó ökológiai állapota előfeltétele az összes folyó menti emberi tevékenységnek, és javasolja, hogy fektessenek különös hangsúlyt a környezetvédelmi célkitűzésekre;
24. meggyőződése, hogy a Duna-medence természetes árvízvisszatartó kapacitásának megőrzésére és az árvizek megismétlődésének megakadályozására irányuló intézkedések nyújtják a legmegfelelőbb választ a dunai régió egyedülálló érzékenységére és sebezhetőségére; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy az uniós forrásokat olyan projektekre fordítják, amelyek megfelelnek az EU környezetvédelmi szabályozása végrehajtásának;
25. rámutat arra, hogy a Duna-régió államai gazdaságilag egymástól függenek, és hangsúlyozza, hogy a fenntartható és hatékony fejlődés szempontjából kiemelkedő fontossággal bír az ikt és a kis- és középvállalkozások fejlesztésébe, valamint ezek kutatással foglalkozó részlegeibe történő beruházás, az innováció, a vállalkozó szellem és a tudás alapú gazdaság növekedése;
26. hangsúlyozza, hogy a gazdasági fejlődés és beruházás ígéretes területei a gazdasági növekedésnek, és hogy a zöld technológiák és az ökológiai korszerűsítés, mint például az energiahatékonyság fokozása, a megújuló energiaforrások és a vízgazdálkodás javítása hozzájárulhat a térség fenntartható fejlődéséhez és a gazdasági tevékenység negatív környezeti hatásainak csökkentéséhez;
27. elismeri a Duna-stratégia fontos szerepét a zöld gazdaság, a zöld innováció és tágabb értelemben egy új, versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó gazdaság kialakítására irányuló kutatás és innováció, valamint a környezetbarátabb megközelítések előmozdításában a határokon átnyúló ipari együttműködési projektek kialakítása során; sürgeti a part menti országokat, hogy kezeljék elsődleges prioritásként a megosztott hidrológiai és vízminőség-ellenőrző létesítmények felállítását, amelyek nélkül számos üzleti fejlesztés kudarcba fullad;
28. hangsúlyozza a régión belüli fenntartható idegenforgalom előmozdításának fontosságát, kiemelve az egész Duna mentén kiépített kerékpárútban rejlő gazdasági lehetőségeket, valamint a Duna-régió európai idegenforgalmi célponttá fejlesztését és a Duna-régió európai márkanevének kialakítását;
29. támogatja a vállalkozásfejlesztési hálózatok és nem kormányzati kereskedelemtámogató testületek felállítását, amelyek összehangolhatják és előmozdíthatják a későbbi fejlesztési lehetőségeket és a vállalkozások – különösen a kkv-k –, a kutatás, az egyetemek és a közhatóságok közötti együttműködést, a lehetséges tudásalapú regionális innovációs csoportok ösztönzése és a regionális versenyképesség fellendítése érdekében;
30. hangsúlyozza, hogy valamennyi közlekedési módot az uniós szabványoknak megfelelően korszerűsíteni kellene, és hogy a környezetbarát közlekedési módoknak, mint a vasúti vagy belvízi szállításnak adott esetben elsőbbséget kell biztosítani a régió közlekedési rendszerének tervezése során, az alkalmazandó uniós vívmányok valamennyi lényeges elemének teljes körű tiszteletben tartásával;
31. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák a Duna-régió infrastruktúráját és gazdasági teljesítményét, valamint idejében és környezetileg fenntartható módon zárják le a – Duna-régióhoz kapcsolódó – TEN-T projektek végrehajtását; tekintettel a TEN-T iránymutatásokra, felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy legyenek tekintettel a közlekedési rendszer fejlesztésének szükségességére a Duna-régióban;
32. az infrastrukturális fejlesztések három olyan fontos szintjét emeli ki, ahol a Duna-stratégia összehangolt megközelítése szinergiákat hozhat létre: i. a Duna menti multimodális folyosó (18. TEN-T kiemelt projekt); ii. a Duna menti multimodális folyosó és a szomszédos tagállamok közötti kapcsolatok (a Duna-régióhoz kapcsolódó TEN-T kiemelt projektek), iii. a TEN-T, a nemzeti és a regionális hálózatok határokon átnyúló akadályai;
33. hangsúlyozza, hogy a Duna-medence belvízi hajózásáról és környezeti védelméről szóló közös nyilatkozatot a Nemzetközi Dunavédelmi Bizottság, a Duna Bizottság és a Nemzetközi Száva Bizottság dolgozta ki, és hogy az általános iránymutatást ad a vízi infrastrukturális projektekhez mind a műszaki tervezőknek, mind egyéb érdekelt feleknek, akik részt kívánnak venni a vízi útvonalak fejlesztésének tervezési folyamatában, valamint hogy ezek az iránymutatások a szükségletek elemzése, valamint a hajózás és az ökológiai állapot javítása érdekében az összes fél számára a lehető legtöbb előnyös intézkedés előterjesztése tekintetében integrált tervezési csapatokat tesznek szükségessé; javasolja, hogy a Bizottság tartsa tiszteletben a közös nyilatkozatban vállalt kötelezettségeket;
34. úgy véli, hogy a hatékony komodalitás és innováció alapelvével összhangban, a fejlett belvízi kikötők és a logisztika, a belvízi hajózás és a vasúti közlekedés kombinációja fontos gazdasági fejlődési lehetőséget jelent a Duna-régió EU-val szomszédos államai számára is, és hozzájárulhat a közlekedési akadályok felszámolásához;
35. rámutat arra, hogy a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram szerint ösztönözni kell a tiszta és hatékony hajók fejlesztését, kiemelt figyelmet fordítva az információs és kommunikációs technológiákra, valamint a hajók kialakítására, környezeti hatékonyságára és felszerelésére;
36. kiemeli, hogy a Majna–Duna csatorna révén összekötött Rajna és Duna közvetlen kapcsolatot hoz létre tizenegy ország között az Északi-tengertől a Fekete-tengerig több mint 3500 km-en, és hangsúlyozza, hogy a Duna-régióra vonatkozó európai stratégiát ki kell terjeszteni a Fekete-tenger térsége felé; rámutat, hogy a Duna-régió fenntartható fejlődése tovább fogja növelni a Fekete-tenger térségének geostratégiai jelentőségét;
37. ösztönzi a Duna kulturális környezetének javítását a kulturális párbeszéd előmozdítása, az egyetemi csereprogramok és a nemzetek közti együttműködésen alapuló ifjúsági projektek támogatása, a fenntartható idegenforgalom elősegítése, valamint a történelmi és építészeti örökség védelme által;
38. hangsúlyozza, hogy a kultúrák közötti párbeszéd és a Duna-régió országai közötti megértés támogatása érdekében elengedhetetlenül fontos az összefogás a kulturális projektek terén; e tekintetben kiemeli a fiatalok kulturális és oktatási létesítményeken keresztüli aktív bevonását a többnemzetiségű hálózatok kialakítása érdekében;
39. ösztönzi a sérülékeny csoportokat, különösen a romákat célzó projektekre és projekthálózatokra fordított erőforrások növelését;
40. hangsúlyozza, hogy összehangolt megközelítésre van szükség, amelynek célja az összes rendelkezésre álló uniós támogatás hatékonyabb felhasználása a Duna-régió országaiban, a stratégia céljainak lehető legnagyobb mértékű megvalósítása érdekében; hangsúlyozza továbbá, hogy kellő rugalmasság szükséges ahhoz, hogy a meglévő operatív programok keretében fejleszteni lehessen a Duna-stratégiához kapcsolódó projekteket;
41. az országok és régiók közötti együttműködés erősítése érdekében egyedi rendelkezések kidolgozását ösztönzi a küszöbön álló, strukturális alapokról szóló általános rendelet keretében, olyan területi együttműködési rendelkezések alapján, amelyek egyértelműek és figyelembe veszik az eltérő közigazgatási kultúrát és nem rónak további igazgatási terhet a kedvezményezettekre, valamint ösztönzi további közös fellépési stratégiák kialakítását, amelyek növelhetik a régió vonzerejét európai és nemzetközi szinten, és amelyek ezt követően a határokon átnyúló együttműködés mintái lehetnek;
42. felhívja a figyelmet „Az EU Duna-régiójára vonatkozó irányítási modell meghatározása – jobb és hatékonyabb koordináció” elnevezésű meglévő előkészítő intézkedésre, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy megfelelően használják fel ennek költségvetését a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia kialakításához és végrehajtásához szükséges irányítási modell meghatározásához kapcsolódó tevékenységek finanszírozására; hangsúlyozza, hogy megfelelő technikai segítséget kell nyújtani a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia keretében zajló fellépések és projektek végrehajtásához; úgy véli, hogy a technikai segítség költségeit jobban el kell ismerni és figyelembe kell venni a stratégia pénzügyi keretének tervezésekor, és hogy a segítségre elkülönített összeget a partnerek rendelkezésére kell bocsátani, ha azt makroregionális szinten összehangolt célokra és fellépésekre használják fel;
43. üdvözli, hogy a Bizottság 2011. február 3-án bemutatta a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia kiemelt területi koordinátorait; úgy ítéli meg, hogy mostantól kezdve a kiemelt munkaterületeken vezető szerepet játszó országoknak és régióknak kell irányítaniuk a stratégia végrehajtását munkaprogramok elfogadása, finanszírozási források azonosítása, az adott területen az országok és régiók közötti együttműködés erősítése és a legsürgősebb fellépések elindítása révén, hogy elősegítsék a Duna-régió gazdaságában rejlő lehetőségek teljes körű kihasználását, és különösen az adott területen a kiemelt kezdeményezések megvalósítására szabott határidő tiszteletben tartását;
44. felhívja a Bizottságot, hogy a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásának időközi értékelése keretében dolgozzon ki az összehasonlíthatóságot lehetővé tevő mutatókra támaszkodó konkrét eszközöket és kritériumokat;
45. felhívja a Bizottságot, hogy elemezze a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásával kapcsolatos első eredményeket és tapasztalatokat, ami az EU balti-tengeri régióra vonatkozó stratégiájának elemzésével együtt elő fogja segíteni a makroregionális stratégiák finanszírozására szolgáló lehetséges források és módszerek feltérképezését a jelenlegi kereten belül;
46. felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen tájékoztassa az Európai Parlamentet és tanácskozzon vele a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásának helyzetéről és frissítéséről, valamint a Duna-régióhoz kapcsolódó, EU által finanszírozott projektekről;
47. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, az Európai Bizottságnak a Régiók Bizottságának, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a többi érintett intézménynek.
LoneTraveller 2012. január 19. csütörtök 12:54
Van-e pénzem, vagy nincs, az úgy tűnik bináris állapot. Van. Nincs.
Ez az egyszerű probléma, sem ilyen egyszerü. A nincs az semmi,
ez egyértelmű. A van-nál jelentkezik a probláma, mely mindjárt
felveti, elég lesz-e arra, ami miatt nézegetem.
Társodalmilag egész másként vetődhet fel valamiről a van, vagy
nincs probléma. A nincs az itt is megnyugtatóan mentes a
többértelműségtől. A van-nál felvetődik az a probléma hogyan
mérhető. Sacc-ra, vagy van mértékegysége. Nem jelentéktelen
milyen érdekem miatt kiváncsiskodom. Viselkedhetek “se lát,
se hall Dömötör”-ként, vagy a “kijárta az iskolát” módjára.
.
‘43-ban Erdély visszacsatolásakor zsidó családnál laktunk
Dés-en, akik elmondták miért menekültek Romániából hozzánk.
Ez akkor szinte hihetetlennek tünt szüleim előtt is. Később
értesültem arról, itt is az lett a sorsuk, ami elől menekültek.
Azaz a család néhány tagja már a dési gettóban meghalt.
‘44-ben itt a a túlavasúton egyetlen zsidó család élt nagyon
megbecsülten szatócsként. Szinte becézve küldtek a
“kiszsidó”-hoz kétfillérért élesztőér. Jól megvoltunk az idős
özvegyasszonnyal és két lányával. Egyszercsak élesztőért
menve vettük észre, bezárt a bolt, nincs “kiszsidó”. A szomszéd
közölte éjjel elvitték őket a csendőrök a gettóba. Sajnos
nem látogathattuk meg őket, a csedőrök szokottnál is
haragosabban kergettek onnan. Júniusban végignéztük
a bevagonirozásukat, mely közben egyetlen német katonát
nem láttunk. Őszintén sajnáltuk őket egész túlavasútként.
Fogalmunk sem volt mi, miért történik. Egyszercsak eltüntek.
Sajnos végleg, mivel utólag semmit sem tudunk azóta sem felőlük.
Ilyenformán tapasztalható meg mit jelent valami van, vagy nincs,
és ha van mi lehet belőle.
Megrázó élményként egész életemben nyomot hagy ez az
embertelenség.
Az hogy ti ebből mit éreztek a ti dolgotok. Senkinek sem kivánok
hasonló borzalmak között élni, különösen akkor, ha vallamiről
ami van, azt gondolja, hogy nincs és igy vegye észre a lényeget.
Mert miért is volt pont ott a tank és miért indult el pont arra?
Olvassanak, tanuljanak és főleg szégyelljék magukat. Ez előző két dokumentum nem született volna meg Tabajdi nélkül,és ezek nélkül nem égett volna Orbán képéről a bőr a tegnapi ülésen.
Ezek a dokumentumok régiek, semmi közük a tegnapi EP üléshez.Nem mentik fel Tabajdit az alól, hogy megvédte Orbánt és politikáját.Tegnap kijelentette, újabb eljárás indítását nem támogatja.
Ez a tegnapi Tabajdi vélemény: Azonban “magyar patriótaként ellenzi” a liberálisok és zöldek javaslatát, hogy az EP-nek kezdeményeznie kellene az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást.
Az a probléma, hogy a magyar szocialista képviselők nem adtak egy egységes irományt Orbán alkotmányt kiherélő, jogállamot lebontó tetteiről.
Így most Orbán röhög a markába, hogy láthatóan fingjuk nincs az EP képviselőknek Magyarországról. S tényleg nincs, különben sorba álltak volna leköpni őt.
Engem megnyugtatott, hogy Orbán kijelentette nem kér hitelt, mert Lagarde szerintem nem is adna neki.
Ő nem EU-s parlamenti képviselő, hanem szakember.
@ anonyme Ezek a dokumentumok csak annyira régiek, mint az orbáni politika, amely ellen Tabajdi első perctől kezdve fellép. A tegnapi vitára sem kerül sor ezek nélkül. Ezek hatására van az, hogy az Európai Parlament, a Bizottság végre egy másik minőségi szinten foglalkozik az üggyel. Tabajdi nélkül ez nem így lenne. Kapjanak a fejükhöz, és Bartus úr is kapjon a fejéhez: amíg maguk csinálják a káoszt, Tabajdi dolgozik és valódi megoldásokat keres.
@ anonyme Ami a másik pontot illeti: mit gondol, a 7. cikkely használata mit jelentene a hazánknak? Nézzen utána, üljön az íróasztala mellé, törje egy kicsit a fejét! …..ra nagyot téved, ha azt hiszi, hogy az Orbán-kormány összeomlását. Azt viszont biztos, hogy csődöt. Persze lehetséges, hogy Bartus úr tengeren túli köreinek ez üzletileg éppen, hogy fontos lenne?
Amit én a Bartus-Tabajdi vitához hozzá tudok tenni, az az EP-felszólalásoknak a 168 Óra online kiadásában megjelent / http://www.168ora.hu/globusz/orban-haboruja-europaval-napoleon-oroszorszagban-89614.html / összefoglalója. Ezek szerint:
“Tabajdi Csaba (MSZP) úgy vélte, az Orbán-kormány politikája bünteti a magyar népet, és nem az általa kárhoztatott Európai Unió. Hangoztatta, hogy “az elrontott gazdaságpolitika, a demokráciaellenes intézkedések kijavítása elsősorban a magyarok érdeke”. Beszélt arról is, hogy bár a kormány az európai alapértékekkel ellenkező számos intézkedést tett, túlzásnak tartja, hogy “bárki Hugo Cháveznek, Puszta-Putyinnak, vagy diktátornak nevezze Orbán Viktort”.
Tabajdinak abból a szempontból igaza van, hogy Putyin “csak” állami maffiózó, Chávez pedig “csak” idióta. Azonban mindketten hatalmas olaj- és gázmezők fölött ücsörögnek.
Hektor viszont nem csak idióta és maffiózó, de még olaj- és gázmezők fölött sem ücsörög (utóbbi eset akkor kivétel, ha a Szeretett vezető éppen káposztás babot evett … házi pálinkával! … :-D)!
Ceterum censeo:
- Tabajdinak (némiképp) igaza van;
- Orbánnak (és most már Tabajdinak is) MENNIE KELL!
Tudom mit jelent a 7. cikkely alkalmazása. Azt is tudom, a tegnapi ülés összehíváshoz nem sok köze volt Tabajdinak.Tabajdi beszédét is élőben “élvezhettem”.Nem fogok vitatkozni egy elvakulttal akinek fontosabb a barátja becsületének megvédése mint az ország (akár kényszerrel is) visszaterelése a demokrácia útjára .Ön szerint ma Magyarország nem sérti sz EU alapelveit?
@anonym minden bizonnyal egyszerűbb a belterjes blogtársaival egymás után puffogtatni a puskájukat jobbra és balra. Tabajdi beszédét inkább hallgassa újra, ez volt az egyik legkövetkezetesebb orbánbírálat. Tudja ezt egy vérbeli profi politikus írta, aki nem tömeggyűlésen volt, hanem egy parlamenti ülésen politizált.
Előző hsz.-omat annyival szeretném kiegészíteni, hogy azért Bartus Laci is előbb inkább olvasna és csak azután írna! … megrágva és meggondolva az olvasottakat! … pár órával (de inkább nappal) később! … mondom/írom mindezt azzal együtt, hogy (úgy egyébként) nagyon kedvelem és tisztelem B.L.-t! Bízom benne, hogy ezt Ő is tudja, s nem veszi szívére fentebbi kritikámat.
…
“Admin”-t szeretném pedig felkérni arra, hogya “Steve”-féle biblikus méretű “kommenteket” legyen kedves többé a topic-okba be nem engedni! Ember nincs, aki kommentként (de posztként sem) ennyit elolvasna, viszont tök’ alkalmas rá, hogy szétzilálja a cikk tartalmához szorosan illeszkedő vélemény-nyílvánításokat!
Köszönettel:
szendam
@szendam látom borzasztóan zavarják a tények!
Lone Traveller! Na még egyszer, mert M.o-n nem kell félni a zsidóknak és nics antiszemitizmus.
Mai cikk a Kurucoknál: Tüntetők várták Pápán az izraeli nagykövetet – a hátsó ajtón kellett be- és kivinni a zsidót
Ja csak az izraeli zsidó rossz zsidó, a magyarországi jó zsidó. Ugye nem komolyan gondoltad?!
@steve!
Engem nem “a tények” zavarnak, hanem az olyan alakok, mint te!
Nem tudom miért hiszed azt, hogy ha bemásolgatsz ide 20 gépelt oldalnyi anyagot, akkor neked már baromira igazad van, ha pedig 40-et, akkor meg már a te zsebedben zörög a bölcsesség köve. Aki nem képes véleményt nyílvánítani pár sorban, az vagy ne kommenteljen, vagy nyisson magának egy blogot … ahová aztán akkora margaságokat írkálhat, akkora terjedelemben, amit és amekkorát akar!
Üdv!
Hadd ismételjem meg még egyszer: vannak zsidó barátaim Magyarországon, és ők nem félnek az utcán. Nincs intézményesített, szervezett antiszemitizmus. A rendőrség és az államhatalom egyértelműen a zsidók oldalán állna egy rasszista indíttatású bűntényben. Ebben 100%-ig biztos vagyok, és semmi olyan nem történt eddig Magyarországon, ami miatt ebben kételkednem kellene. Aki arra utal, hogy a magyar kormány antiszemita és emiatt a zsidóknak félniük kell, fölösleges hisztériát kelt, ami el fogja nyomni a tényeken alapuló kritikákat is. A szélsőjobb térnyerése egy másik probléma, de remélem nyilvánvaló, hogy a rendszerben van elég biztosíték ahhoz, hogy a Jobbik ne alakíthasson kormányt. A törvényen kívüli csoportok ellen pedig fel lehet és fel kell lépni. Megismétlem: az egyre inkább intézményesített homofóbia ellenére még én sem félek, melegként. Pedig több esetet láttunk arra, hogy a rendőrség ilyen esetekben nem a megsértett kisebbség (társadalmi csoport) oldalán állt. Rosszul mennek a dolgok? Igen. De a 30-as, 40-es évekkel való összehasonlítás rendkívül demagóg, óriási különbségek vannak. Akkor is ezt mondom, ha a XX. század történelmének közelségére tekintve valamennyire meg tudom érteni a zaklatottságot.
András 2012. január 19. csütörtök 19:53: De, adtak. Emlékszem, annakidején még a Hírszerző is kiadott egy ilyen anyagot, biztos, hogy most is volt ilyen. Az, hogy Cohn-Bendit ebből mennyit olvas el, és utána mennyit felejt el, mikor elkapja a gépszíj, az egy másik dolog.
szendam 2012. január 20. péntek 05:57: Leírom akkor én, pár sorban. A beidézett parlamenti állásfoglalások (és az alkotmányról szóló, júliusi) azért fontosak, mert ha ezeket nem fogadta volna el az EP, a Bizottság és a képviselők most sokkal kevésbé magabiztosan bírálgatnának. Persze, nem ezek a dokumentumok indították el a lavinát, de mindenképp hozzájárultak. El sem hinné, hogy az európai parlamenti munka milyen aprólékos és mekkora figyelem szükségeltetik hozzá. Ha pl. utánanéz annak, hogy a 7-es cikknek mi lehet a következménye, akkor azt látja, hogy akár a támogatások felfüggesztése is. Na most, Magyarország csak azért nincsen már most recesszióban, mert még mindig kapjuk ezeket a támogatásokat. Ráadásul egy ilyen döntés után Magyarország hosszú évekre elveszíteni az esélyét, hogy kezdeményező legyen bármilyen témában az Unióban. Ez így működik, nem ártana utánanézni, mielőtt nekiáll vagdalkozni. A szocik sem zárták ki a 7-es cikk alkalmazását, egyébként, de csak végső esetben tartják ezt elképzelhetőnek. Ennek sem ártana utánanézni. És ez szerintem egy józan reakció. Orbán bukását, ha lehet, államcsőd nélkül szeretném elérni.
Okfejtés! :-)
Én azt hiszem, hogy nálunk a félelem jelenleg még csak gazdasági alapú. Félek attól, hogy fizetni tudom e a tartozásomat, félek attól, hogy ki tudom e fizetni 2 hónap múlva a rezsimet. Félek attól lesz e munkám 1 hónap múlva és félek attól lesz e ennivalóm.
Politikai félelmem az, ha ez a kormány marad, akkor a fenti gazdasági félelmeim maradnak, vagyis nem szűnnek meg! E kettő kombinációja viszont kihat a személyemre! Ha hosszabb ideig, akkor a személyiségemre is- és innen már csak egy lépés a diliház!:-)
Tabajdi úrnak üzenem, hogy nem csak arról van szó, amit a nyugati újságírók látnak. Orbán gúnyneveit a magyar kommentelők, a diktatúrát világosan látók humora szüli. Orbán igenis Viktátor, Puszta Putyin /azeredeti halvány mása, LOpmán Viktor, stb. Ezen elnevezések az orbáni rendszer valós jellemzőire utalnak.
Az önvédelmi harcban-amely a demokráciáért folyik- a pacifista, áruló!!
Leone Traveller!!
lomagam nem feltem magyarorszagon egeszen 1939 Majusaig,pontosabban 5-eig,amikor is eletbe lepett a 2-ik zsidotorveny az 1939 evi IV.ik TC!
utana hala ez utobbinak megtanultunk felni!!!!
igen a 2ik zsidotorveny,nem tevedek ugyanis az elso zsidotorvenyt mar 1920-ban meghozta a Magyar kormany a hirhedt Numerus Clausus cimmel!!
minket magyarorszagi zsidokat a magyarok tanitottak meg felni,ugyanis nemeteket egeszen a megszallasig csak kepeken lattunk azt is ritkan!!
eza felelem mind a mai napig mely gyokeret vert bennunk,hiszi ezt On vagy sem!!az amire es ahova most keszul a kormany mi megismetlodni latjuk-(a Nemetorszagi allapotokra gondolok 1933-35 bol!!)-tehat teszik ez Onnek vagy sem igenis felunk!!!
na ja-(hivatozik On a “zsido” barataira!)-egyetlen zsido se fogja egy goy elott bevallani hogy fel!!
Kinek is van igaza?