Washington/Teherán – A legtöbb szakértői forrás szerint Irán nem lenne képes hatékonyan betartani a Hormuzi-szoros blokádjával kapcsolatos ígéreteit, tarsolyában azonban számos trükk lapulhat, amellyel megkeserítheti nem csak ellenfelei, de az egész világ életét.
Egyre súlyosbodó szankciók nehezítik az Iráni Iszlám Köztársaság életét, miközben az is nyilvánvaló, hogy titkos háború folyik atomprogramja késleltetéséért. Teherán több alkalommal azzal fenyegette meg a világot, hogy lezárja a világ nyersolaj- és földgázszállítása tekintélyes részét kiszolgáló Hormuzi-szorost.
Nem sok hírszerzési, katonai és biztonsági szakértő hisz abban, hogy ezt a fenyegetést komolyan lehet venni. A többség véleménye szerint az iráni vezetés más módszerekkel próbál minél több kárt okozni ellenfeleinek, lehetőleg úgy, hogy azzal ne provokáljon ki masszív amerikai válaszcsapást.
Elképzelhető, hogy a haditengerészetük gyorsnaszádokkal nyugtalanítják a tankhajó-forgalmat, megszállják az Öböl más államokhoz tartozó lakatlan szigeteit, túszokat ejtenek az elhaladó személyhajókról vagy a náluk gyengébb államok hadihajóiról; eközben minden eszközzel megpróbálnak nyugtalanságot szítani azokban a szunnita-arab államokban, ahol komolyabb síita kisebbség él, és természetesen összehangolt támadásokban vesznek részt az amerikai erők ellen Afganisztánban vagy másutt, felhasználva az olyan fegyveres csatlósaikat, mint a Hezbollah.
Ez a taktika annyiban kockázatos, hogy valaki az ellenoldalon valamit elkalkulálhat, aminek következtében teljes körűvé válik a konfliktus.
Nikolas Gvosdev, a Rhode Island-i szövetségi Naval War College nemzetbiztonsági tanulmányok professzora is azok közé tartozik, akik nem tartják lehetségesnek a szoros lezárását, azt viszont igen, hogy az iráni válaszlépések feszültséget keltenek. Irán célja pedig épp ez: feszültség alá helyezni a környék országait, és rajtuk keresztül kényszeríteni az Egyesült Államokat arra, hogy legalább valamelyes manőverezési teret hagyjon Teheránnak.
Az iráni Forradalmi Gárda további tengeri hadgyakorlatokat tervez februárra, melynek keretében hadihajói nemzetközi vizeken is megjelennek, s felvonultatják a hajók megsemmisítésére alkalmas rakétaarzenáljukat. Ez önmagában ha teljesen le nem is zárja, de leszűkíti a szorost.
Irán hajlamos a kalózkodásra: a 2007-es akció, amelynek keretében tizenöt brit állampolgárt ejtettek túszul, komoly gondot okozott Londonnak. Nem kizárt, hogy Teherán most is hasonló eszközökhöz folyamodva igyekszik zavart kelteni, a nyugati hatalmakat fizikai károkozás nélkül megszégyeníteni.
Már eddig is több alkalommal megtörtént, hogy amerikai és szövetséges hajók mellé iráni hadihajók, fegyveres motorcsónakok szegődtek. Egy ilyen esetből sem lett fegyveres konfliktus, de lehetett volna.
A könnyű hadihajóknál lényegesen komolyabb károkat okozhat, ha Iránnak valahogyan sikerül olajat önteni a bahreini, szaúdiai és egyéb síita kisebbségek állandóan izzó parazsára. Egy-két ilyen, komolyabb vérontással járó forradalom sikeresen destabilizálná a térséget és keltene zavart az eseményeket nem a maguk teljességében követő világközvéleményben.
Választási év van; úgy tűnik, a Fehér Ház eltökélte, hogy ez alkalommal mindenképp rákényszeríti Iránt a helyes viselkedésre. Ehhez járul, hogy – az első Öböl-háború óta nem látott nemzetközi összefogással – sikerült az Európai Uniótól Dél-Koreán át Japánig majdnem az összes jelentős olajpiacától megfosztani Teheránt, amelyet India nyíltan meg akar zsarolni az olajárakkal, és amely mellett vásárlóként csak Kína tart ki.
Irán a vártnál ingerültebben reagált az amerikai Ötödik Flotta csapásmérő egységeinek megjelenésére, holott abban semmi újdonság nem volt, amerikai és más hadihajók, kicsik és nagyok, évtizedek óta járnak fel-alá a szorosban. Egyes szakértők szerint Irán máris túlreagálta az amerikai jelenlétet, és az ebből fakadó felfűtött idegállapot könnyen a realitások végzetes elutasítására csábíthatja a hazai propagandafogyasztásra önmagát hovatovább holmi helyi szuperhatalomnak beállító rezsimet.
Semmit nem jelent, hogy Iránnak a valóságban mekkora esélye van arra, hogy az amerikai haderővel megbirkózzon. Ha a teheráni hadvezetés józanul méri fel a helyzetet, és számol azzal, hogy az Abraham Lincoln és a Carl Vinsson anyahajókon százhúsz repülőgép, a kötelékeken pedig több száz Tomahawk cirkáló rakéta áll az ellenség rendelkezésére, ezen kívül pedig amerikai harci gépek várnak bevetésre az Öbölben és Afganisztánban, nem beszélve más, technikailag jól felszerelt légierőkről, mint a szaúdi – és nem említve természetesen Izraelt.
S ez még nem minden. Az Egyesült Államokban, illetve az indiai-óceáni Diego Garcia légitámaszponton állomásozó, nagy hatótávolságú Lopakodók és más bombázók is bevethetők Irán ellen. „Hormuz lezárása egy mítosz”, szögezi Mustafa Alani, a Gulf Research Center biztonságpolitikai és terrorizmus-szakértője. „Irán nyolc napon át próbálkozott ezzel az iraki-iráni háború idején, de még egy óráig sem sikerült neki. Aknásítottak, hajókat lőttek, de a szorosban a forgalom ment tovább. Amikor rálőttek egy amerikai hajóra, keményen visszaütöttek rájuk, és ők megtanulták a leckét. Az Egyesült Államok elnöke elrendelte a haditengerészet támadását, és az iráni haditengerészet kétharmada egy nap alatt odalett. Láttuk ezt, tisztában vagyunk a képességeikkel.
Reggel a Start c. műsorban az iráni követ szinte folyamatosan csak mellébeszélt az Egon kérdéseire, jól megnehezítve a tolmács helyzetét.
Majd szétrúgja a világ erősebbik fele ennek a szarházi Iránnak a fenekét.
A baj az, hogy nem a felbujtó hal meg, hanem sz egyszerű katona és civil.
:(
Bár ilyen egyszerü lenne… Irán és Szíria megtámadása számos kockázattal jár. Egy ilyen támadás esetén figyelembe kell venni Oroszországot és Kínát, de az arab országok reagálását is…. Könnyen a konfliktus átcsaphat egy világ méretü háborúban, ahol már nem Irán az igazi tét, hanem egy beavatkozási ürügy Amerikával való leszámolásra. Így már ennek a konfliktusnak borzasztóan magas a tétje. Természetesen jó lenne megállítani Iránt bármilyen lehetséges módon, de szerintem ettől nagyobb kockázatot nem szabad vállalni.
A fentieken kívül van még két másik szempont is, mely alapján minden lehetséges eszközzel a háborút jó lenne elkerülni. Első és nagyon fontos szempont, hogy az iráni kormány megítélése is más szempont, mint az elnyomott iráni néppé, akiknek egy ilyen háború további mérhetetlen szenvedést okozna. A másik fontos szempont az pedig az emberiség történelmének páratlan jelentőségü kincsei, amit iráni területen feltártak. Kár lenne, ha egy háborúban ezek elpusztulnának, megfosztva ezzel az elkövetkező generációkat. Ebben a helyzetben csak nagyon átgondolt és megfontolt döntéseket szabad hozni.
A fentieken kívül van még két másik szempont is, mely alapján minden lehetséges eszközzel a háborút jó lenne elkerülni. Első és nagyon fontos szempont, hogy az iráni kormány megítélése is más szempont, mint az elnyomott iráni néppé, akiknek egy ilyen háború további mérhetetlen szenvedést okozna. A másik fontos szempont az pedig az emberiség történelmének páratlan jelentőségü kincsei, amit iráni területen feltártak. Kár lenne, ha egy háborúban ezek elpusztulnának, megfosztva ezzel az elkövetkező generációkat. Ebben a helyzetben csak nagyon átgondolt és megfontolt döntéseket szabad hozni.
Iránért szájtépésen kívül mást nem fog tenni Oroszország.
Kínának pedig sokkal több ma a vesztenivalója egy valódi szuperhatalommal való összecsapás esetén.
En szemely szerint attol tartok hogy esetleg Izrael “besegit” a szoros lezarasaba. Gondolok arra hogy par kinai orosz aknat ok is eltudnak helyezni a szorosban eszrevetlenul amelyek felrobbanasa utan ertelem szeruen a perzsakat kezdene mogyorozni mindenki. Nem mondom hogy nem erdemelnek meg mar regen a perzsak ezt a “mogyorokezelest” de en Izraellel kapcsolatban sem vagyok teljesen nyugodt.
Tudnak ok is huncutok lenni.
Milyen új kockázatról beszélsz kedves Izoli vagy Ioso48.
Ezeket a “kockázatos dolgokat” folyamatosan műveli Irán az iraki háború óta.
Mi újat tehet?
Egyébként ezt a tevékenységet úgy hívjuk, hogy TERRORIZMUS!
Mit is kockáztat a világ?
A háborúk a történelemben mindig a diplomácia csődjét jelentették, ebből következően én mindenképpen a nyomásgyakorlás eszközét, mint végső megoldást részesíteném előnyben. Pillanatnyilag most éppen ez történik.
Gondoljunk bele, ha a mai magyar kormányt érő bel és külföldi kritikák egyenlőség jelet tennének a magyar néppel. Hasonlóan gondolom Irán esetében is, ahol az állami szintü terrorizmus az iszlám vallás leple alá bújt.
Ebből következően a véleményem az, ha már semmilyen blokád nem segít jobb belátásra bírni Irán jelenlegi vezetőit, akkor azok likvidálását kell kezdeményezni sürgősen, nem pedig azok áldozatait is oktalanul pusztítani.
Egy ilyen lépésnek sokkal kedvezőbb lenne az arab világban is a megitélése, mint egy válogatás nélkül pusztító háborúnak. Talán még a költsége is egy ilyen akciónak lényegesen kevesebb lenne.
Jó, jó, jó Irán tépi a száját, de azért nem kell lenézni ezt az országot. Már nem kőbaltadobálással védi meg a légterét. A Hormuzi –szoros kb. 280-300 km hosszú, legszűkebb része átlagban 50 km, viszont a hajózható csatorna csak 2-3 km széles. Ezt órák alatt technikailag le lehet zárni, úgy, hogy egyes hajók átmennek, ellenséges hajók alatt meg megreped a víz.
Egyébként nem értem, hogy az USS Stennis miért hagyta el sürgősen az öblöt és ment San Diegóba.
A hazai kikötő Bremerton, Washington állam.
Irán nem támadott meg a közelmúltban egy országot sem. Viszont öt már támadások érték.
Aláírta az atomsorompó és az atomcsend egyezményt. Izraelről ez nem mondható el.
Titkolja atom arzenálját, pedig mindenki tudja, hogy van neki. És a világ hallgat!
“…Ezt – a Hurmuzit – órák alatt technikailag le lehet zárni…”
…
- Le lehet.
…
Ha hagyják.
…
“…az USS Stennis miért hagyta el sürgősen az öblöt és ment San Diegóba.
A hazai kikötő Bremerton, Washington állam…”
…
1, Nem “sürgősen” hagyta el, hanem komótosan elhajózott.
…
2, Mert mostani útjának ez volt a vége. Már korábban vissza kellett volna mennie, de a másik két csapásmérő egység még nem volt a környéken sem, csak kisebb egységek. Míg az óriások közeledtek, addig maradt.
…
3, Gőzöm sincs, miért Diegóba ment Washington helyett, de ennek ezer és egy oka lehet. Pl. ott van a szükséges ellátmány, karbantartók, akármik, ott van éppen a tervezett flottaszemle, vagy összevonás, stb, stb.
…
Azon kívül, lefogadom, hogy a hadihajók nem kizárólag EGY hazai kikötőben szoktak kikötni.
…
Mi ebben a “gyanús”?
…
“…Irán nem támadott meg a közelmúltban egy országot sem. Viszont öt már támadások érték…”
…
1, Igaz…
- csak hát nem kellene évtizedek óta nyíltan és aktívan támogatnia a nemzetközi, tömeggyilkos iszlámnáci terrort,
- nem kellene európai léptékkel elképzelhetetlen gyűlöletpropagandát tolniuk állami szinten évtizedek óta minden korosztálynak (látom, teljesen hiába linkeltem be korábban többször is egy csomó, ezt részletesen bemutató oldalt)
- nem kellene bizonyítottan nuke- t gyártani, és ennek hordozására alkalmas eszközöket sem,
- nem kellene folyamatosan rikácsolniuk, hogy “eltörlöm- kiirtom- megfojtom”
- nem kellene mindent megtenniük, hogy ezt félre ne értse senki,
- és főleg nem kellene mindezt a tizenkettes siitákra jellemző apokaliptikus beteg víziókkal indokolni.
…
2, Iránt nem “támadások” érték, hanem volt az iraki- iráni háború, melyben ugyanolyan bűnös volt az iráni banda, mint husszein. Szakirodalom erről: John Keegan: Az iraki háború.
Azon kívül, az USA vágta őket jól pofán, MIUTÁN az iráni haditengerészet rátámadott a kereskedelmi hajókra, válogatás nélkül (“tankhajó- háború”).
…
De ennyi, ezen kívül iránt nem támadták meg.
…
“…Aláírta az atomsorompó és az atomcsend egyezményt. Izraelről ez nem mondható el…”
…
1, Aláírta?
…
Na és?
…
Nem Izrael az, aki egyfolytában kiirtással fenyeget más országokat, vallási irányzatokaz (izraeliek, zsidók úgy általában, 12- es siitákon kívül minden iszlám irányzat, Szaudia, arab öböl- királyságok, stb).
…
Nem Izrael támogatja nyíltan és aktívan a nemzetközi tömeggyilkos iszlámnáci terrort, hanem irán (és még büszkék is rá).
…
Nem Izraelt diktálják retardált, klinikai elmebeteg népvezérek, hanem iránt.
…
Nem Izrael vezérei és népének jó része tekinti a világ leatomozását teljesen helyénvalónak, hanem az iráni banda – megint csak a tizenkettes siita apokalipszisvárásra, és az ez utáni vágyra gondolok ezzel.
…
Izrael a büdös életben nem fenyegetett senkit sem kiirtással, sem leatomozással, még amikor oka is lett volna rá. Azon kívül, Izrael ezzel olyan elrettentő erőre tett szert, melyet még az arabok által irigyelve rettegett hadseregével sem tudott megtenni.
…
Egy olyan országnak pedig, mely élethalálharcot vív évtizedek óta az őt elpusztítani akaró, elmebeteg ideológiáktól fertőzött vallási őrültek százmillióival szemben, erre a fajta elrettentésre igenis szüksége van.
…
Iszlámnácival másképpen nem lehet tárgyalni, csak így. Elrettentéssel, nagyobb erő felvonultatásával.
…
Ez már bebizonyosodott számtalanszor, mióta az iszlám téboly rárontott a világra – vagyis, 1400 éve.
…
Csak azt nem értem, egy olyan kommentelőnek, akivel ezt már az elmúlt évben kb. 1000X kibeszéltük itt többen is, ezt miért kell újra leírni.
És igen, irán valóban aláírta korábban az atomsorompót- amikor az iszlámnáci banda még sehol nem volt, 1968- ban.
…
Az iszlamista népvezérek meg aztán faszául be is tartják ezt az egyezményt, mi?
…
Ezek ismeretében, én komolyan nem értem, hogy lehet ebben a témában ilyen bősz hülyeségre hivatkozni.
“…Titkolja atom arzenálját, pedig mindenki tudja, hogy van neki. És a világ hallgat!…”
…
- Mi van?
…
Mi az hogy “mindenki tudja?”
…
Ez mégis, miféle kétségbevonhatatlan axióma, mi támasztja ezt alá, a vanunu- féle bajkeverésen kívül? Ami eleve nem volt bizonyíték atomfegyverek létére, legfeljebb egyes, nuke gyártására alkalmas berendezések meglétére?
…
És mi az hogy a világ hallgat?
…
Évtizedek óta üvölti az összes hülye, szélsőbalosok- jobbosok- anarchista fenevadak, ökoterroristák (ezek PC neve “környezetvédő”), “békeaktivisták”, hogy de Izrael igenis vallja be, mert hogy, meg hogy mit képzel, és amúgy is, Izraelnek márpedig VAN nuke- ja?
…
“Hallgat a világ”… áh.
Hallottál már hírt, hogy az USS Lincoln, és az USS Vinson behajózót a Perzsa-öbölbe?
Ami meg Mordechai Vanunut illeti, mit gondolsz miért húzták csőbe Olaszországban és ült 18 évet Izraeli börtönben? Egyébként Izrael Argentínától vásárolta az ércet, de vehette volna Dél-Afrikától is, akivel jó kapcsolatot ápol. És csak úgy halkan és csak neked megsúgom, hogy Brazília is atom hatalom akar lenni.
Egyébként Irán mindig is azt hangsúlyozta, hogy a lezárásra akkor kerül sor, ha akadályozzák az olaj szállítását.
Ezt már leírtam neked jó párszor, de mindig ez az a zátony ahol fennakadunk.
Van itt egy kollegánk ebben a témában, akinek az írásaihoz már hozzá sem szolok, reménytelen eset.
Lehet, hogy ez most így lesz.
Szerintem egy éven belül eldől, hogy kinek volt igaza.
“…Egyébként Irán mindig is azt hangsúlyozta, hogy a lezárásra akkor kerül sor, ha akadályozzák az olaj szállítását…”
…
- Kész, ezt nem hiszem el, komolyan… Már itt is cikkek vannak, iránnak erre miért nincs esélyes sem, a Kiss Álmos Péter- féle szakmai cikket kb. 4X linkeltem be, b…sztad elolvasni, többen érveltünk, de nem, és nem… jó, mindegy, “higgyj” amit akarsz, itt már tényleg kár minden szó.
…
Az összes többi pedig, amit előző kommentedben írtál, rendben van ugyan, csak éppen semmi köze azokhoz, amiket kifogásoltam.
…
“…Van itt egy kollegánk ebben a témában, akinek az írásaihoz már hozzá sem szolok, reménytelen eset…”
…
1, Attól még nem változik a lényeg, hogy most sem reagáltál egyetlen felvetésemre sem, és minden lepereg rólad. Jó, mindegy.
…
2, Ez tényleg reménytelen esetnek látszik.
…
E.
Arany apám nálad a sötétség gyorsabban terjed, mint a fény.
Ez az a pont ahol a kommunikációt befejeztem ez ügyben.
Majd egy év múlva várom a válaszod, vagy én írok egy elnézést.
Jól van… a sötétség, mi? Mikor mostanában olyanokat válaszolsz, mint aki be van tépve, egyetlen kérdésre nem vagy képes értelmesen reagálni, egy (nagyon fontos) cikket nem bírsz elolvasni… na, jó, mindegy.
…
E.
A perzsák okosak. Nem fogják lezárni a szorost. Olajembargót vezetek be az Eu-val szemben. Nem júliustól. Hanem már az elkövetkező hetektől.
Mennyi lesz egy liter benzin?
És mennyi lesz az Euró/Dollár árfolyam?
*
Fasiszták és nyilasok egymás közt.
Volt egyszer egy cikk. Hozzászólással.
Et fuit AN.
Fuit.
“…A perzsák … Olajembargót vezetek be az Eu-val szemben…”
…
1, Ugye, nem zavar, hogy az arab olaj- diktatúrák már hónapok óta folyamatosan jelzik; amennyiben bármi okból nem jön iráni olaj, ők fogják a szükséges mennyiséget pótolni?
…
2, Ugye, nem zavar az sem, hogy az EU maga döntött az iráni olaj bojkottjáról, nem pedig fordítva?
…
Hihetetlen… komolyan.
Van egy jó hírem, meg egy rossz.
A blokádról az iráni parlament a hét végén szavazott.
“…Van egy jó hírem, meg egy rossz.
A blokádról az iráni parlament a hét végén szavazott…”
…
- Nekem is van egy hírem:
…
Irán arról is szavazhatna, hogy jövő héten űrhajóst küldenek a marsra, vagy hogy holnap megépítik atommeghajtású rep.géphordozó- flottájukat.
…
A realitása kb. annyi volna, mint a “blokádnak”.
…
De sebaj, aki akarja, pörgesse magát nyugodtan a ziráni blokáddal.
Kár ezért az Iránért… vagyis, el kellene takarítani ezt a retek iszlámnáci rezsimet, mert így is lehetne ezt előadni:
…
http://www.ynetnews.com/articles/0,7340,L-4183634,00.html
…
De jó is lenne.