Delhi – Nehéz elhinni, de az indiai-bangladesi határvidéken lévő számtalan kis enklávé lakóinak többsége állampolgárság nélkül, alapvető ellátások és jogok híján, a senki földjén tengetik életüket. Most ez talán megváltozhat.
Rengetegen élnek állampolgárság nélkül India területén bangladesiként, vagy fordítva. Indiában 50 bangladesi enklávé létezik, a másik oldalon pedig 111 indiai. Ezen országrészek lakói árvák. Az itt lévő településeken „gazda” nélkül semmiféle szolgáltatás nincs. Hiányzik a vezetékes víz, az elektromos áram, de utakat sem épít senki. „Az indiaiak bangladesinek, a bangladesiek indiainak tartanak. Valójában senkik vagyunk”- panaszolja egy ilyen enklávéban földet művelő férfi.
Nehéz az ilyen élet; ahhoz például, hogy a gyerekek igénybe vegyék egy közeli iskola szolgáltatásait, hamis papírokat kell a szülőknek beszerezniük. A termény eladásához kell egy közvetítő, aki rendelkezik állampolgársággal, különben a megtermelt rizsből nem lesz pénz. Ezen kívül pedig bármikor letartóztathatják a hontalanokat, hiszen papírok híján tartózkodási engedéllyel sem rendelkeznek az adott országban.
Az évtizedek óta fennálló probléma azonban most megoldódni látszik. Manmohan Singh indiai miniszterelnök szeptemberben meglátogatta bangladesi kollégáját, Hasina Vajed Sejket, akivel megegyeztek arról, hogy az enklávékat körülvevő ország elismeri és befogadja az ott élőket. Ezzel több mint 50 000 ember kaphat állampolgárságot és egyben létének legális elismerését.
A határ menti térség azonban puskaporos hordó. Állig felfegyverzett határőrök és katonák védik mindkét oldalról a szögesdrótokkal és kerítésekkel megerősített határszakaszt a két ország között. Az ellenségeskedés és a furcsa területelosztás mögött Cooch Behar maharadzsa és Rangpur fauzsdárjának bizarr vetélkedése állhat a 18. századból, akik annak idején úgy osztozkodtak és sáfárkodtak saját területeikkel egymás közt, mintha csak sakktáblánál ülnének. Emiatt nem ritka, hogy a szögesdrótkerítés gyakran az anklávékon át, szántóföldeken, vagy hátsó kerteket kettészelve fut.
Az enyhülés jele lehet a megegyezés, mely a határ menti konfliktusokat is eltüntetheti a két ország között. Ennek egyik oka, hogy Banglades gazdasága rohamosan fejlődik (évi 6% körüli növekedést mutat), illetve India is igyekszik rendezni a viszonyt, hiszen szinte mindegyik szomszédjával feszült a kapcsolata, és Pakisztán ügyében aligha várható előrelépés a közeljövőben.
Brutális pokolkatlan… komolyan, egyszerűen nem tudunk elképzelni olyasmit, aminél a való élet ne produkálna sokkal rosszabbat.
…
Sajnálom ezeket a szerencsétlen nyomorultakat…
Nyomor nyomor hátán a világban.
Az… és a legdurvább, hogy szerencsétleneken senki nem segít.
…
Akik tudnának rajtuk segíteni, azok nem tehetik, mert ha megtennék, az “beleavatkozás” lenne a “más országok ügyeibe”, meg “elnyomás”, meg “gyarmatosítás”, eztetet meg nem szabad.
…
Ráférne a világ nagyobb részére egy újragyarmatosítás, azt mondom…
Ja mert a gyarmatosítás elhozta a jólétet :-)
Atilla:
…
- A 19. századi gyarmatosítás nem egy homogén dolog volt. Több gyarmatosító igenis nagyon sokat tett a helyi lakosságok életének javítása érdekében, főleg a britek. Közoktatás, orvosi ellátás, tömegközlekesés, ipar, útépítés, korszerű államgépezet, stb.
Persze, ha volt valami nagyobb őrjöngés, azt szétlőtték, de azért a 19. században (sőt, már korábban sem) már nem lehetett csak úgy kiirtani senkit…
…
Persze, voltak más hatalmak is, akik halomra ölték a gyarmatok lakosságait, pl. németek a hererok ellen, belgák a kongoiak ellen (bár, ez léptékeiben meg sem közelítette a herero népirtást, de a belgák nagyon gonoszul bántak a helyi lakossággal mindenhol).
…
De egyvalami biztos:
…
- Amikor a gyarmati adminisztráció jelen volt a gyarmatokon, REND volt.
…
Mióta nincsenek ott, anarchia, állat alatti diktatúrák, egymást halomra öldöső népségek tombolnak.
…
És többek között ott tenyészik az iszlámnácizmus is.
…
És ott van egy halom értékes ásványi anyag is, melyek így vagy maradnak a földben, vagy eszelős diktátorok, narkós bandavezérek magánvagyonát gyarapítják.
…
Mindezen változtatni kellene, ez közös érdeke a civilizált világnak.
Eldrad!!
Elhiheted hogy Birkenau Vernichtungslager -(Attol amirol itt irnak)-100 szor keservesebb volt!!!foleg kozvetlenul a IV.-es Krema kozvetlen szomszedsagaban!!
a sajat szememmel lattam lemenni a vetkozobe-(a gazkamra elott az volt)- ezreket,akik kozul SOHA SENKI Nem jott vissza onnet elve!!
viszont ejjel-nappal a suru emelyito fust-(az ego hus buze)-es neha a meteres langok,amik kilovelltek a kemenyen!!
a Kremaban belul-(az egetoterben)-volt 4 block ami blokkonkent 3-3 kemencebol allt!!ezekben rendszeresen -(egyenkent)-3-3 testet egettek el 20 perc alatt!
a 12 kemence kapacitasa igy 24 ora alatt, 2592 test megsemmisitese volt!!
a kemencek ejjel-nappal uzemeltek megallas nelkul!!mivel ez nem volt eleg,igy kivul a krema mogott volt 3 egetogodor!egyenkent 12mx4m es 4m mely!ezekben napi-(godronkent)-5500-6000 testet egettek el!!a hamvakat reszben a Rajsko-i mezogazdasgi mezokre,reszben a kozeli Lech folyoba hordtak ki!!de hasznaltuk mi is mint utjavitot!!
Eldrad és Alex!
Kérlek, ne keverjétek össze a szezont a fazonnal. Auschwitzot nem lehet űberelni, az biztos.
Aztán, nem magas egy kicsit az a ló, amiről beszélni tetszik? Ácsi!
Ma már tudjuk, hogy a gyarmatosítók által “felszabadított” – addig törzsi viszonyok között élő – ún. népek nem jártak jól. Belecsöppentek egy számukra teljesen idegen világba, sokan akkor ismerték meg az alkoholt is, a nemi betegségeket és több évszázados történelmi ugrást kellett megtenniük pár év alatt, melyhez asszimilálódni kész kínszenvedés volt számukra, ha ez nem is mindig volt tudatos. Utóbbi folyamat még ma is tart úgy, hogy miközben tévéznek, motoroznak és “élvezik” a civilizáció áldásait nosztalgiát éreznek a múlt igazi – törzsi – szabadsága iránt. Ez a habitus számtalan konfliktus és tragédia forrása, de ellene tenni – pláne erőszakkal – bűn.
…És akkor még nem is említettem a rabszolga kereskedelmet, majd a későbbi és mai modern rabszolgaságot…
Ment egy filmsorozat a Natgeo-n, amelyben még ma is létező törzsi környezetből, egy szigetről Angliába utaztatnak néhány fűszoknyás benszülöttet. Amilyen véleménnyel voltak a civilizált világunkról, az inkább volt szégyelni való, mint dicsőség. A maguk szellemesen megfogalmazott módján, sokszor az irónia ám tisztelettudó hangnemével mondták el a véleményüket rólunk. Majd amikor visszatértek kis hazájukba felsóhajtva mesélték az övéiknek a “fehérek” viselt dolgait, és hogy milyen jó volt visszatérni oda.
Az Amazonas őserdeiben pedig él még egy-két törzs, amelyet szerencséjükre még nem ért el az útépítés, a favágás és a túristák “áldásos”, alapvetően fölényesen adakozó jótékony áradata (az alkohol, a cukor, a cigaretta, a márkás trikók és a betegségek ajándékaival). Eddig még csak repülőgépről látták őket. (A földrajzi koordinátákat szándékosan titokban tartják.) Állítólag a brazil állam törvényt is hozott ezek védelmére és tudtommal a Világörökség részének is nyilvánították már őket.
Eldrad érdekelne, hogy a környezetvédelem, a zöldmozgalom kérdésein is oly könnyedén átsiklasz e, mint az embervédelemnek a Mindenható által megszabott parancsain. Gondolom azon nem, mert az manapság olyan trendi… De bocs’, ez is csak egy előítélet volt.
.
Eldrad
Ember…! Nem vagy te egy kicsit rasszista?
Szavaidból kihallatszik, hogy az általánosságokon kívül halvány fogalmad nincs az érintett térség problémáiról. Arról már nem is beszélve, hogy a történelmi tényekkel sem vagy tisztában.
Javaslom, olvasgass egy kicsit India függetlenné válásáról, és annak körülményeiről. Az sem baj, ha a történelmi tárgyú írások mellett, indiai írók ma már magyar nyelven is elérhető szépirodalmi könyveit is forgatod. Talán akkor képbe kerülsz arról, hogy az általad emlegetett “vívmányok” közül melyek áldásait élvezhették a helyiek, és melyek szolgáltak India kirablására, és az ottaniak több évszázadig tartó kifosztására.
JAV: ún. népek helyett, ún. természeti népek.
Barátaim!
°°
A cél nem szentesíti az eszközt!
Ezen a fórumon a cikkek túlnyomó többségét azért írják, és mi azért szólunk hozzá, illetve időnként vitatkozunk, hogy hazánkban ismét demokrácia legyen.
Ha a célunk a IV. Köztársaság, akkor attól a fenti, és az ahhoz hasonló viták csak távolítanak.
A regnáló hatalmat csak összefogással tudjuk leváltani.
°°
Itt időnként ellenséges hangvételű, kioktató hozzászólásokat olvashatunk.
Lehet, hogy tévedek, de ebben a vitában résztvevők számomra demokratának tűnnek, és gondolataitok, világképetek közelebb állnak egymáshoz, mint a fidesz által gyakorolt diktatúra filozófiájához.
°°
Remélem, hogy legkésőbb a kormányváltás után a többi rendszeres hozzászólóval mindannyian megismerhetjük egymást személyesen, és együtt tehetünk valamit a jobb életért!
Ha ezt korábban megtesszük, akkor talán hatékonyabbak is lehetünk.
Ha egymást kioktatjuk, sértegetjük, akkor a fideszt erősítjük!
Nem túl erős így is?
°°
Tartsuk tiszteletben egymás véleményét! l
Jussunk közös nevezőre észérvekkel!
Vegyük észre, hogy Eldrad véleményével közelebb áll hozzánk, mint a fideszhez, vagy a jobbikhoz! Rendszerint érvekkel, adatokkal alátámasztott hozzászólásaiból tanulhatunk.
Hasonlóképpen commandante megfontolt, és talán liberálisabb hozzászólásait is figyelemmel szoktam olvasni. Megéri.
Úgy vélem, együtt gondolkodva sokat tudnátok/tudnánk tenni egy jobb rendszer felépítéséért.
Azt keressük, ami összeköt, ne azt, ami szétválaszt! (Ezt kevésbé kenetteljesre szerettem volna, de nem ment.)
Ne fojtsuk meg egymást mi is egy kanál vízben! Változtassunk a “hagyományokon”! Tegyünk valamit együtt, vagy itt pusztulunk mindannyian!
pandora szelencéje
Egyetértek!
Azt pedig saját magam kiegészítéseként tenném hozzá, hogy a civilizátoroknak tulajdonított nagy teljesítmények kizárólag a helyi lakosság kizsákmányolása nyomán jöhettek létre.
Példaként említhetném az indiai teaültetvényeket, vagy a nagy hegységeken át futó vasútvonalakat, amelyeknek a telepítése, felépítése során emberek százezrei pusztultak el a nyomorúságos körülmények, és az embertelen bánásmód miatt. Az gyarmatosítókat kizárólag saját hatalmi, és anyagi érdekeik vezérelték a vasútvonalak, kikötők építésénél.
Főleg a britek nem tettek semmit a totális kizsákmányoláson kívül, annak is a legbrutálisabb formáját alkalmazva. Ők voltak szívesek felszámolni India feldogozóiparát, hogy saját, az anyaországban előállított termékeikkel árasszák el a hatalmas felvevőpiacot. Anglia gazdagságát, felvirágzásának árát India fizette meg.
pandora….!
-en NEM osszehasonlitaskent irtam azt amit!!
-en NEM keverk semmit-semmivel ossze!!
leirtam csupan azt amit en a sajat szemeimmel lattam,ereztem honapokon at non-stop a Birkenau-i Vernichtungslager folyakent!!
a kulombseg-(espedig Oriasi!!!!!)-az eloben latottak,es egy-egy dokumentumfilm kozt az-(is)-hogy a filmen keresztul nincsen szaga!!!
marpedig az a szag ami ott terjengett,…………………………..elhiheted!!a mai napig erzem almaimban ez fojton elojon!!
Eldrad!
Mondok egy újat: az angolok találták,- fejlesztették ki és használták először az un. haláltáborokat, mégpedig a Búrok megsemmisítésére.
Zaboszoli!
ne mond el senkinek,de a Burok talaltak ki az elso megsemmisito taborokat meg az 1860-70es evekben!
a fekete benszulotteket zartak oda,es ehen halasztottak oket!!
ugyanezt megismeteltek a Nemet telepesek is az 1910-es evekben!
:)