Las Vegas – Nagy kérdés, mi lesz a spanyol ajkúak véleménye jövőre arról az emberről, aki három éve nem kis részben nekik köszönhetően jutott be a Fehér Házba. Az azóta eltelt időben a két fél viszonya sokat változott, részint a beváltatlan ígéreteknek, részint a gazdasági válságnak köszönhetően.
Noha Barack Obama a fiatal bevándorlók helyzetének legalizálását és családegyesítéseket ígért, az időközben bekövetkezett pénzügyi válság miatt a társadalom tekintélyes hányada – köztük a megállapodott hispánok jó része is – érzékenyen reagált a nyakló nélküli illegális bevándorlásra, amivel szemben végül is a szövetségi kormány is keményvonalas álláspontot foglalt el, százezrével toloncolva ki az országból az illegálisokat.
Obama az újraválasztási kampánya részeként háromnapos utat tesz hétfőtől szerdáig nyugati államokban. Hétfőn Las Vegasban kezd, ahol ismét nagygyűlést tart abban a reményben, hogy a Kongresszus hajlandó lesz felkarolni munkahelyteremtő kezdeményezését. A helyszín nem véletlen, Nevadában a legmagasabb, 13,4 %-os a munkanélküliség az Egyesült Államokban.
Az útra abban az időszakban kerül sor, amikor a republikánus elnökjelöltek egyre harsányabban foglalnak állást az országosan mintegy 11 millió illegális bevándorlóval szemben, így Herman Cain arról beszélt, hogy vasfüggönyt kéne létesíteni a mexikói határon (ezt később poénnak minősítette és elnézést kért érte), Bachmann pedig a „horgonybébik” ügyét vetette fel, vagyis az olyan gyermekekét, akiket kimondottan az állampolgárság kedvéért szülnek meg amerikai földön, alaposan megnehezítve ezzel a szülők kitoloncolását is.
Rick Perry kormányzót sok bírálat érte, amiért lehetővé tette, hogy felsőoktatásban részesülő illegálisok is kaphassanak ösztöndíjat. Mitt Romney volt massachusettsi kormányzó egyenesen azt állította, ami állás Perry idején Texasban létesült, azt mind illegálisok kapták meg; ezután Romney is megkapta a magáét a texasi kormányzótól, amiért olyan kertészeti céget bízott meg gyepgondozással, amely illegálisokat foglalkoztatott.
Obama 2008-ban a latin szavazatok 67 százalékát kapta, ám hívei közül sokan kiábrándultak az elmúlt három esztendőben. A munkanélküliség épp a spanyolajkúak közt a legmagasabb országosan, 11 százalék, és nagyon sok az olyan hispán is, aki elveszítette az otthonát. Még többen érzik úgy, átverte őket az elnök, aki családegyesítést ígért, most pedig százezrével toloncoltatja haza véreiket.
Különösen nem számíthat jóra az elnök az első hispán szavazóktól, vagyis a rendezett állampolgárságú fiatal spanyolajkúaktól, akik tinédzserként élték meg, hogy a bank vitte a szülei feje felől a házat, s ha befejezik tanulmányaikat, nagy eséllyel sok-sok hónapig böngészhetik az álláshirdetéseket, mire sikerül elhelyezkedniük, amellett azt sem tudják, mikor láthatják viszont bizonytalan jogállású rokonaikat.
A legutolsó Gallup-felmérés szerint a 2011 elejei 60 %-kal szemben ma a hispánok 49 %-a gondolja azt, hogy Obama nem megfelelően végzi a munkáját, mint elnök, és ez az adat sok veszedelmet hordoz, hiszen a hispán szavazók akarata döntő lehet az olyan államokban, mint Florida, Új-Mexikó, Nevada vagy Colorado. Miután a trend lefelé tart, még az sem kizárt, hogy jövőre Obamát már kevesebb latin fogja támogatni, mint 2004-ben George W. Busht (44 %).
Amit a demokraták elveszítenek, arra a republikánusok igyekeznek lecsapni: nagy kérdés, mennyire sikerül a GOP-nak önnön vitorlájába fogni a latin szelet. Vannak politikai szakértők, akik úgy vélik, ennek érdekében vissza kell fogni a bevándorlás-ellenes hangerőt – ahogyan az Herman Cain esetében is történt –, mert ellenkező esetben akár el is lehet veszíteni az elnökválasztást.
Kerdezzuk meg Dr. Eldradot. O a szakerto. Igaz, egy kisse taho, de MINDENT TUD.