Budapest – Korábban már lezárták a bizonyítást és megkezdődtek a perbeszédek, ám a bíróság kedden újabb bizonyítékok beszerzéséről döntött és őszre halasztotta a tárgyalást. A vád szerint Kiss Róbert a Fővárosi Ítélőtábla által 2009. július 2-án jogerősen betiltott Magyar Gárda egyesület, illetve mozgalom újjászervezésébe fogott, az ítélet kihirdetése után napokkal.
Az ügyészség szerint Kiss Róbert a Magyar Gárda főkapitányaként másokat a szervezet újjáalakítására, további működtetésére buzdított, és ezért 2009. július 4-ére a belvárosba, az Erzsébet térre egy be nem jelentett tüntetést szervezett. A rendezvényen a feloszlatott mozgalom korábbi tagjai és szimpatizánsai, mintegy 300 tüntető vett részt. Közülük többen a gárda formaruhájának részét képező fekete nadrágot és fehér inget viselték, majd később, Kiss Róbert bátorítására, felvették a fekete mellényt is. A rendőrség feloszlatta a tüntetést.
Kiss Róbert egy héttel később a Szabadság térre szervezett demonstrációt, amelyen több ezren jelentek meg, szintén a gárda formaruhájának részét képező nadrágban és ingben, valamint a mellényt is magukkal vitték, és a vádlott felhívására felvették azt is. Kiss a történteket a Magyar Gárda közfelkiáltással történt újjáalakulásaként értékelte, beszédében a feloszlatott szervezettel azonos Új Magyar Gárdába történő belépésre buzdított.
A vád szerint Kiss Róbert mint az újjáalakult gárda főkapitánya általános jellegű napiparancsokat, és konkrét rendezvényekre vonatkozó utasításokat adott. A vádlott 2009. augusztus 22-ére avatási ünnepséget jelentett be és erről tárgyalt a rendőrséggel is. Az avatás Szentendre határában, egy magántulajdonú telken volt, ahol alaki foglalkozásokat, gyakorlatozásokat is tartottak.
Egy hónappal később Kiskunlacházán is avatási ünnepséget rendeztek. Kiss Róbert az ott felsorakozott tagok és más jelenlévők felkérésére ígéretet tett arra, hogy a településen állandó “gárdajelenlétet” biztosít, és azt hangoztatta, hogy “amíg társadalmi igény van rá, lesz Magyar Gárda”. A vádirat azt is rögzíti: a formailag új szervezeti és szolgálati szabályzatban a szervezet nevét “Új Magyar Gárda Mozgalomként” rögzítik, hozzátéve, hogy a rövidített név “Magyar Gárda” lesz. A vádhatóság szerint az újként feltüntetett szabályzat a deklarált célokban, szervezeti felépítésben, feladatkörökben a korábbi szabályozással azonos.
Egy másik vádpontban az Új Magyar Gárda két budapesti szakaszparancsnokát vádolják Kiss Róberttel együtt azért, mert 2009. november 22-én Budapesten a tagok alakzatban a XI. kerület Kosztolányi Dezső térről a Bartók Béla úton a Gellért tér irányába vonultak, és a parancsnokok a hozzájuk tartozó szakaszokat vezényszavakkal irányították. Az ügyészség mindezek miatt Kiss Róbertet hatósági rendelkezés elleni, folytatólagosan elkövetett izgatással, valamint két társával együtt egyesülési joggal való visszaéléssel vádolja.
A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.
Mint ismert, a Magyar Gárda Egyesületet a Fővárosi Bíróság 2008. december 16-án oszlatta fel, az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon helybenhagyta július másodikán. A Gárda az elsőfokú bíróság döntése ellenére is zavartalanul tartott gyűléseket. A vezetők arra hivatkoztak, hogy az Egyesület és a Mozgalom nem ugyanaz, a gyűléseket pedig a Mozgalom tagjai tarják. Az ítélőtábla azonban az ítélet indoklásában erre utalva azt mondta: a Mozgalom az Egyesület szerves része, a döntés tehát a mozgalomra is kiterjed.
Az ítélőtábla szerint a Gárda korábbi vonulásai helyszínéül szándékosan olyan településeket választott, ahol nagy volt a társadalmi feszültség. Az ítélet szerint a felvonulások kirekesztésre és gyűlöletkeltésre alkalmasak voltak. A bíróság szerint a gárdisták egyenruhája, a felvonulásokon elhangzó beszédek önmagukban belefértek volna a gyülekezési szabadságba, együttesen azonban alkalmasak voltak a félelemkeltésre. A demonstrációk pedig tovább élezték a településeken uralkodó társadalmi feszültségeket – mondta indoklásában a bíróság.
“A gárda, a gárda vihar sebesen tör az ellenen át,
A gárda, a gárda meghal, de megadni, nem adja magát…”
[Induló a Mária főhadnagy című operettből]
.
Én csak azt nem értem, hogy a a ‘47-es(?) párizsi békeszerződés fasiszta és nemzeti soviniszta szervezkedésekre és megmozdulásokra vonatkozó tilalmait a magyar bíróságok az ítélkezésükben miért nem alkalmazzák…
sk
Én úgy látom: Óvatos a bíró, időt akar nyerni, mert félti az állását.
Megy a maszatolás…
Ha rendesen bebörtönöznék az összes gárdistát (van rá jogalap), akkor nem annyira akarnák újraszervezni bármilyen néven.
Nagyon meg kell fontolni,hogy érdemes-e ítélkezni a gárdakapitány és társulata ellen.
Bumeráng effekt….
Csak bekellene tartani a Békeszerződésben foglalt vállalásokat :
Magyarország nem tűri saját területén a nácizmus ujjáéledését.
Egy pszichiáter helyre tehetné az egészet, hivatalosan is gyagyás és kész. Aztán az ilyen betegséget fertőzővé nyilvánítani. Aki érintkezik vele az fertőzött és karanténba vele.
Na de Uraim, Uraim! És a bírói függetlenség?M A bírói nyugdíjkorhatár?
Gondolják megy Uraim, ne hebe hur gyáskodjanak.
Önök fogják jan 01-től utalni a fizetésemet? Nem? Nahát, akkor !