Ronai and Ronai
AMERIKAI

Túléltem a halálom – filmforgatás pénz nélkül 2011. június 1. szerda 22:40 | Molnár Miriam

  • Hozzászólások(8)
  • Print Friendly and PDF
  • Betűméret változtatás
Share
Túléltem a halálom - filmforgatás pénz nélkül

New York – Szita Miklós filmproducer díjnyertes filmekben gazdag karriert futott be.  Külsősként kezdte 1969-ben a Magyar Televíziónál, majd a MAFILM-nél dolgozott, 1990-ben egy osztrák-magyar vegyes vállalatot alapított, majd 1993-ban önállósult.  Ő volt 2001-ben az év producere,  2004-ben Balázs Béla-díjat kapott. Nemrég egyetemista lányát látogatta meg New York-ban és kihasználva az alkalmat, ha nem is lencse-, de mikrofonvégre sikerült kapni őt. Új holokauszt-témájú dokumentumfilmje kapcsán beszélgettünk. Nincs pénz a film befejezéséhez.

AN: Hogy lehet egy szocialista országbeli filmesből olyan sikeres kapitalista producer, mint Ön?

SzM: Annak idején jól megtanultuk a reklámfilmezést. Nagyon jó iskola volt, amikor 1990 után a nagy külföldi reklámügynökségek bejöttek Magyarországra és hozták magukkal a know how-t és az ottani stílust, és elég jó pénz is volt benne. Abból a pénzből aztán el tudtunk kezdeni forgatókönyveket vásárolni, játék- és dokumentumfilmeket készíteni. Akkor már producerként dolgoztam ezeken a filmeken. Lassan, de kialakult a független produceri rendszer és elindultak a pályázati lehetőségek.

AN: Hogyan született az aktuális dokumentumfilm ötlete?

SzM: A Túléltem a halálom című film kapcsán Kende Tamás, aki fotós, jó barátom és kollégám is egyben, és aki a fotózáson kívül készített több dokumentumfilmet is az elmúlt néhány évben, keresett meg. Ő mesélte el nekem, hogy  előző napi demonstrációra  egy fotóriport elkészítése miatt ment el,  mivel ismeretlenek  disznólábakat tettek a Duna parti cipőszobrokba, a Holokausz- emlékműbe, és ott megszólította őt egy hölgy: „Milyen fotókat készít  maga itt?”  Tamás bemutatkozott, szóba elegyedtek, és a hölgy felvetette, ismer valakit, akinek van egy jó története. Így jutott Tamás Rácz Éva nénihez, aki először szabódott, majd azt javasolta, hogy előbb olvassa el a Sós kávé című könyv róla szóló részét, amiből megtudhatja, mi is történt vele 1944-ben Budapesten. Ugyanis 1944 novemberében nyilas suhancok elhurcolták őt egy újlipótvárosi védett házból és sokadmagával az újpesti rakparton a Dunába lőtték. Csodával határos módon élte túl ezt a drámai helyzetet és élte meg a háború végét. A gyerekkori emlékei miatt is felháborította őt a Duna-parti emlékgyalázás. Ebből a történetből készült a forgatókönyv és erről szól a film.

AN: Mikor kereste Önt meg Kende Tamás ezzel a történettel?

SzM: Két éve, 2009-ben. Számomra azonnal világos volt, hogy ez egy nagyon szép történet, és hogy megpróbálom filmre vinni. Meg is kértem Tamást, kezdjen el egy szinopszison dolgozni azok alapján, amit Éva néni addig elmondott neki. Én pedig azon kezdtem el gondolkodni, hogy milyen filmet készítünk és mennyiből, milyen jogdíjak kellenek majd és így tovább. Tamás hosszan tartó kutatómunkába kezdett, újságcikkeket, korabeli fotókat talált és meg is írta a forgatókönyvet.

AN: Mit gondolt ekkor a csapat, mi lesz a film küldetése?

SzM: Már az elejétől kezdve úgy terveztük, hogy ez egy olyan film legyen, amelyet iskolákban is lehessen vetíteni, így majd a kész mű 40-45 perces lesz, hogy beleférjen egy tanítási órába. A világ minden táján szeretnénk majd bemutatni, ha kész lesz, oktatási céllal is, történelem órákon. Szóval, kezdett nagyon szépen kirajzolódni a dolog.

Rácz Éva 12 évesen

AN: Ilyen simán ment minden az elejétől,  Kende Tamás jó szerencséjétől, hogy rátalált erre a történetre,  egészen a forgatókönyvig?

SzM: Egyáltalán nem. Amikor már készen volt a forgatókönyv, Éva néni hirtelen azt mondta, hogy ő mégsem vállalja az interjúkat, mert nagyon csúnya és öreg már, nem szeretne szerepelni a képernyőn, nem szeretné, ha a világ látná az arcát! Tamás viszont egy roppant sármos ember, mindent megtett azért, hogy a történet filmre kerüljön, és Éva néni végül mégis beadta a derekát. Szerencsére addigra sikerült bebiztosítanunk két millió forintot az előző kormány kulturális miniszterétől és elkezdhettük Éva nénivel az interjúk forgatását.

AN: Éva nénin kívül mással is készítettek interjút?

SzM: Nem, ez a film kizárólag Éva néni saját, személyes történetével foglalkozik. Általa természetesen Magyarország akkori történelméről is szólunk, de túlélőként csak Éva nénit szólaltatjuk meg.  Több mint 300 korabeli, témába vágó fotót sikerült találnunk a Szabó Ervin könyvtárban, az Országos Levéltárban, a Filmintézetben, és minden olyan helyen jártunk, ahol ennek a korszaknak valamilyen látványos, magyarázó információs anyagára lelhettünk. Az volt a tervünk, hogy ezeken felül forgatunk két vagy három megrendezett jelenetet is, amelyekre felkérünk színészeket, hogy jobban tudjuk illusztrálni a történet egyes sarkalatos pontjait.

AN: És erre is sikerült anyagi fedezetet találni?

SzM: Beadtuk a pályázatunkat a Magyar Mozgókép Közalapítványhoz, de az, sajnos, időközben megszűnt, és ez által tavaly nyáron az összes pályázatot törölték. Tehát elköltöttük az indulásnál meglévő két millió forintot, és azóta állunk. Igaz, hogy vannak egyéni szponzoraink, mint például Breitner Edith az Egyesült Államokból, aki például az Amerikai Népszavában megjelent felhívás nyomán egy kétszáz dolláros csekket juttatott el hozzánk, ezekért nagyon hálásak vagyunk. Természetesen Éva néni ismerősei is, valamint több közintézmény és cég adott térítésmentes támogatást a helyszíni forgatásokon, de ez,  sajnos  nem elég a film befejezéséhez. Ha az archívumokban igényelt archív anyagokat rövid időn belül nem váltjuk ki, akkor újból kell kezdeni az egész felhasználási-hozzájárulási procedúrát.

AN: Mi az, ami még hiányzik?

SzM: Hogy csak egy kulcsfontosságú dolgot említsek: a fotók, filmrészletek felhasználási díját ki tudtuk fizetni, de a közlési és a zenei jogdíjra már nincs keretünk. Jelenleg tehát betehetjük őket a filmbe, de a filmet vetíteni nagyközönség előtt nem tudnánk.

AN: Állami forrásra nem lehet többé pályázni egy ilyen fontos dokumentumfilm befejezéséhez?

SzM: Magyarországon ma az a helyzet, hogy legalább még egy évig nem lesznek pályázati juttatások az új rendszer szerint. A rendszer most van kialakulóban, így nehezen lehet tudni, mi, mikor és hogyan történik majd. Sajnos a magyar zsidó szervezetek sem vállaltak semmilyen pénzügyi támogatást.

AN: Milyen mértékű az anyagi forráshiány a Túléltem a halálom című filmre?

SzM: Körülbelül harminc ezer dollárnyi fedezet hiányzik. Hozzátenném, hogy én, a rendező, a vágó, a hangmérnök mind ingyen dolgozunk ezen a filmen. Az operatőr,  aki egyben a film vágója is, a  saját technikai berendezését hozta és használta, ezért kapott némi jelképes juttatást. A német és angol nyelvű feliratozás is elkészült a főszereplőnk pénzügyi támogatásával. Nagyon reménykedünk abban, hogy még az idén be tudjuk fejezni a munkát és egy kész filmmel tudunk majd előállni, mert nagyon fontosnak tartjuk az üzenetét. Az Éva néni korú szemtanúk lassan, de biztosan kihalnak Magyarországon és világszerte. Az ilyen történetek filmre vétele egy nagyon hatékony, mindenki számára hozzáférhető módja annak, hogy az új nemzedék, aki már nem hallott, vagy nem hallhatott saját rokonaitól vagy ismerőseitől arról,  mi is történt például Budapesten 1944-ben a Duna-parton, megismerje ezt. Ugyanis a drámai történelmi események leghitelesebb tanúja… a túlélő!

Zombori László, Szita Miklós, Rácz Éva, Kende Tamás, Perger István

VN:F [1.9.3_1094]
Értékelés: 4.3/5 (6 szavazatból)
VN:F [1.9.3_1094]
Értékelés: +7 ( 9 szavazatból)
Túléltem a halálom - filmforgatás pénz nélkül, 4.3 out of 5 based on 6 ratings

Címkék:, , ,

  • Hozzászólások(8)
  • Print Friendly and PDF
  • Betűméret változtatás
Share

8 Reader’s Comments

  1. Bezzeg ha szamóca kartárs lett volna a főszereplő, akkor dőlt volna a zsé…

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +8 (8 szavazatból)
  2. Röhej és szégyen, a magyarországi zsidó szervezetek részéről is.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +7 (7 szavazatból)
  3. Eperjesi bácsi mint zsenge kisleány , a zárpádsávosak lövésre kész disznólábjai elött , elképesztő…

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +3 (3 szavazatból)
  4. “a magyar zsidó szervezetek sem vállaltak semmilyen pénzügyi támogatást.” – ez az egyetlen, ami igazán felfoghatatlan.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +5 (5 szavazatból)
  5. Pártunkésormányunk sürgősebbnek és fontosabbnak találta Andy Vajnát szponzorálni. Talán hozzá kellene fordulni . Mindössze a forgatókönyvet kellene átszabni kissé: mondjuk uszticsmátyás és eperjesszamóca játszhatná a pozitiv nyilas karaktereket, akik életük kockáztatásával véletlenül mellé lőnek, ezáltal meg sem történik a Dunába lövés. Ebben az esetben garantáltan kötelező filmvetitési téma lehetne a fityiSS által lázálmodott oktatási koncepcióban. Amit én viszont nem szeretnék megélni, pedig nem is vagyok zsidó, csak egy egyszerű demokrata gondolkodó.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +2 (2 szavazatból)
  6. Nem tudom elhinni, hogy nincsenek közvetett érintettek, olyan rokonok, akik tudják, hogy az őseik ilyen körülmények között haltak meg, és nem tudnak segíteni. Talán nagyobb sajtó kellene. Valóban nem ártana, ha a gyerekeink tudnának erről. Reménykedjünk, hogy lesznek még sponzorok.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +5 (5 szavazatból)
  7. Ó Szamócával, meg a vezetőségnek megfelelő stábbal tuti lett volna pénz. Akkor még Franco Neronak is lett volna benne minimum egy cameo-ja.
    Csak akkor lehet, hogy a nyilasokat le kellett volna cserélni SS-ekre abban a filmben.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: 0 (0 szavazatból)
  8. Én adnék egy jelképes összeget ha valamelyik közösség szervezné, és szerintem lennénk még egy páran. Sok kicsiből összejönne.

    VA:F [1.9.3_1094]
    Értékelés: +3 (3 szavazatból)
Kapcsolódó cikkek
KOHÁNYI TÁRSASÁG LÉPJEN BE!
AP VIDEÓ - HÍREK A VILÁGBÓL
AP VIDEÓ - HÍREK A VILÁGBÓL
Szabad Magyar Tv
Szolgálati közlemény

Felhívjuk vendégbloggereink és olvasóink figyelmét, hogy az alábbi vendégblogok némelyikének legfrissebb posztjai, ill. linkjeik technikai okokból, rajtunk kívülálló, a WordPress.com által bevezetésre kerülő változások következtében nem jelennek meg. Ezért az érintett blog-dobozkák egyelőre üresek. A probléma megoldásán az AN munkatársai dolgoznak. Addig kérjük a bloggereink és olvasóink megértését és türelmét.

Áthidaló megoldásként, a helyzet rendeződéséig itt is felsoroljuk a kárvallott blogok linkjeit, hogy olvasóik mégis el tudják őket érni az AN-ről is:


Az AN szerkesztősége.
2015.03.23.

RSS e-Vitae
RSS kanadaihirlap
RSS torokmonika
Videók

videos