Budapest – A Galamus-csoport honlapján olvasható Fleck Zoltán jogszociológus legújabb, Satuban című írása, amelyben felhívja a figyelmet a kormánypártok legújabb törekvésére, hogy pártkatonákat juttassanak a bíróságok ülnöki posztjaira.
Fleck szerint a botrányos semmisségi törvény és a bírák felső korhatárát hirtelen nyolc évvel lecsökkentő alkotmánymódosítás után ez a harmadik olyan lépés a kormánypártok részéről, amellyel befolyásuk alá akarják vonni az igazságszolgáltatás utolsó, formálisan még független szeletét is. Ha ez sikerülne nekik, elmondhatjuk, hogy valóban kiépült a diktatúra minden elemét tartalmazó új államszervezet.
A Fidesz törvénykezés címén mást sem csinált az utóbbi egy évben, mint hogy párthatalma alá hajtsa az egész államgépezetet. Egy bábot ültettek a köztársasági elnöki székbe, komisszárokat küldtek az Alkotmánybíróságba (és hamarosan még többet is küldenek majd), miközben biztos ami biztos alapon, egyszerűen a pillanatnyi bosszútól hajtva, ennek a testületnek a jogkörét szinte a nullára redukálták, megalkották a világ- és Európa-szerte csodált új médiatörvényt – és a java még hátravan.
A sarkalatos törvények közül talán a legfontosabb a választási törvény, amely hivatott lesz szavazati jogot adni a határon túl élő nemzettársaknak – bár legfőbb funkciója nem ez lesz, hanem az, hogy valamiképpen kiiktassa még a lehetőségét is, hogy a Fideszt legális úton ki lehessen penderíteni a hatalomból. Úgy értem, hogy valaha is, de legalább Orbán Viktor életében. Utána az özönvíz, az már más tészta. Ha csak nem alapít dinasztiát, de erre még van ideje.
De mi az, amit a Fidesz már ma is megtehet? Maga alá hajthatja az igazságszolgáltatás teljes gépezetét. A rendőrség letartóztat és nyomoz, az ügyészséggel kézenfogva. Ez a két szerv már zsebben van. A büntetésvégrehajtás szigorúan őriz gyanúsítottat és elítéltet egyaránt – nagyon helyes. Egyeseknek tévét lehet beadni, színeset, laposat, másoknak eltörik a végtagjait a börtönben. Ez utóbbi a pech kategóriájába tartozik. Na jó, de még mindig ott van a bíróság. Egy izgága bíró véletlenül kiengedheti a gyanús alakokat, még ha azok, ne adj’ isten, szocialisták vagy liberálisok lennének is. Vagy ami még rosszabb: felmentheti őket, esetleg felfüggesztett börtönre vagy túl rövid szabadságvesztésre ítélhet egy Fidesz-ellenes csibészt.
Na de már a szocializmusban is azért voltak a népi ülnökök, hogy ketten kétoldalról megfogják szépen a burzsuj, egyetemet végzett bíró kacsóját, s a Párt által megszabott helyes irányba tereljék azt a szerencsétlen kispolgárt. Ez az intézmény valahogy túlélte a rendszerváltást, s éppen manapság bizonyosodik be, hogy jól tette.
Mint Fleck Zoltán felhívja a figyelmet rá: az éppen most folyó bírósági ülnökválasztásokon az önkormányzati képviselőtestületek számos, a bíróságok által javasolt ülnök újraválasztása helyett újakat ültetnek be a szakbírók mellé. Vagyis nem fogadják el a bíróságok által javasolt ülnököket. Fleck szerint ez a folyamat szinte észrevétlenül zajlik. Majd így folytatja: Annál nagyobb azonban e sunyi hatalmi játék tétje. Eddig a helyi képviselőtestületek nem éreztek felhatalmazást arra, hogy pártküldötteket delegáljanak a bíróságokra, most azonban megváltozott a helyzet, már van rá igény. Itt az alkalom: a jogállami elveket felrúgó Fidesz-uralom (…) az ülnökökön keresztül is nyomást kíván gyakorolni az igazságszolgáltatásra, a bíróságra.
Természetesen igazuk lenne azoknak a bíráknak, akik ilyen előzmények után, ismerve a Fidesz-hatalom logikáját, a következő értelmezési lehetőségeket fogalmaznák meg:
1. A büntetőügyekben és különösen a fiatalok büntetőügyeiben a kormányzat szigorítási hajlama nem érvényesülhet akadályok nélkül, mert a bírók hajlamosak lesznek szakmai elvekhez és pedagógiai megfontolásokhoz ragaszkodni, ezért elkötelezett pártemberekkel kell megtámogatni a kormányzati szándékokat. Ezt az értelmezést támasztja alá az is, hogy a fiatalkorúak büntető ügyeit kivették a kizárólagos illetékességi körből. Például a Fővárosi Bíróságon az évek alatt mégiscsak kialakult egy kiegyensúlyozott ítélkezési gyakorlat ezen a területen, ami zavarhatja a politikai szándékokat. Ám a feladattal odaküldött ülnökkel szemben nehéz dolga lesz a szakbírónak. Jogilag az ülnökök a bíróval egyenrangú szereplői a bírói tanácsnak, még ha ténylegesen döntő szerepe természetesen a tanács elnökének van. Ez azonban tudatosan és sunyi szándékokkal, az ülnökök ideológiai, politikai elkötelezettsége révén megváltoztatható.
2. Pártmegbízottakat azért kell a bírók mellé küldeni, hogy érezzék, az államnak és a pártnak nincs bizalma irántuk, és ez önmagában is elegendő hatással rendelkező lélektani eszköz: féljenek csak! Az eljárás önmagában, az a hír, hogy az ülnökök kiválasztása politikai motivációkkal történik, elegendő ahhoz, hogy befolyásolja a független bíróságok gyakorlatát.
3. A bírói kar (ahogy a köztisztviselők, rendőrök, tűzoltók, tanárok, orvosok stb.) egyre elkeseredettebb, és hajlamos egzisztenciális helyzetének romlására és autonómiájának csorbítására védekezéssel reagálni: például alkotmánybírósági beadványokat írnak, esetleg szervezkednek. Ilyen helyzetben jó lesz, ha érzik, vannak a közelükben olyanok, akik értik a párt szavát, és figyelnek.
A bírák túlnyomó többsége nem ítélkezett diktatúrában, nem ismeri azt a megnyomorító szorongást, amely nem engedi, hogy nyugodtan végezze a munkáját, amely megkeseríti hivatásának gyakorlását. Az elmúlt egy évben megtapasztalhatta, hogy a politikai nyomás képes egycsapásra megvonni ítélkezési autonómiáját, képes idősebb kollégáit minden átmenet nélkül nyugdíjazni, képes szakmailag tarthatatlan minőségű jogszabályokat kreálni és képes lesz igazgatási gyámság alá helyezni a bíróságokat. Ebből az következik, hogy képes mindenre, akár az ülnökválasztások átpolitizálására is. Aki még nem számolt le a magyarországi jogállammal, lassan elkezdheti. Ugyanis a bíráskodás átpolitizálása a diktatúra legegyértelműbb megjelenése – írja Fleck Zoltán a Galamus-csoport internetes oldalán.
Fleck Zoltánnak teljes egészében igaza van.
A Nagy Fülkeforradalmi Ellenféldaráló Gépezet még nem működőképes. A rendőrség és az ügyészség már pártirányítás alatt van, de a börtöncellák még nem telnek kellő ütemben, mert a bíróságokon akad egy-két kopott fogaskerék. Vannak még bírák, akik nem értették meg a fülkeforradalom üzenetét, akik még úgy gondolják, hogy a jogrend tisztelete előbbre való a Nagy Áprilisi Fülkeforradalom Vezénylő tábornoka akaratának tiszteleténél. Ezt a türhetetlen állapotot pedig minél előbb fel kell számolni.
Tegnapi hír. A kormány több börtön építését kezdi meg! Nem bölcsöde, óvoda hanem bööörtönnnök építését.Esetleg munkahelyet teremt. Ennyit a szép, új világról! Ugye tetszik nektek is fülkeforradalmárok! Számotokra is lesz benne egy-egy tégla! Hacsak nem segítetek elzavarni a csuti minidiktátort. Vagy tudtok valamit és ti smasszerok lesztek!?!
Most már – gyakorló apaként – nagyon-nagyon féltem a gyerekeimet, a felnőttet éppúgy, mint 10 évest. Miért kelljen úgy élnie, ill. felnőnie, hogy rettegnie kelljen, ha gondolkodni mer, ha lesz önálló véleménye?
Mindig elítéltem az erőszakot, de kezdem úgy látni, hogy vannak kivételes helyzetek…
Tudom, manapság nem divat, sőt nagyon “ciki”, ha valaki Lenint – is – olvasott, de valami olyasmi rémlik tőle, hogy a legelnyomottabb tömegek előbb-utóbb, ha kell, erőszakosan is, forradalmat csinálnak,
A teljes elnyomás és kizsákmányolás nem kizárólag gazdasági lehet…
Attól tartok, hogy lesznek még mártírok Magyarországon a XXI. században. Aki inkább ragaszkodik a gerincéhez, akár élete árán is. (bár nagyon kevés emberről feltételeznénk) De ne legyen igazam.
És megszállják – totálisan – az alkotmánybíróságot is.
“Az önkény kiszemeltjének, bizalmasának lenni: szégyen. Ennél csak maga az önkény szégyenletesebb.
…
És most mi várható? Miféle emberek, miféle “alkotmánybírák” lehetnek azok, akik elfogadják majd annak a hatalomnak a támogatását, amely egész eddigi uralmát a demokratikus jogrend szétverésén, szándékos alkotmánysértések sorozatán át érvényesítette?”
http://karancs.nolblog.hu/archives/2011/05/16/Az_nkny_rintse/
“Faképnél hagyta a KDNP a kedvezményes nyugdíjakat megcélzó Fideszt!
Az MSZP és a KDNP is kivonult a parlament alkotmányügyi bizottságának hétfői üléséről. Az ülésen fél óra vita után eljárási eszközökkel fojtotta bele a szót az ellenzékbe a fideszes többség, amikor tárgysorozatba vette a nyugdíjcsökkentő alkotmánymódosítást, illetve az Alkotmánybíróság létszámának emeléséről szóló javaslatot.
Eljárási eszközökkel fojtotta bele a szót az ellenzékbe a fideszes többség a parlament alkotmányügyi bizottságának hétfői ülésén, amelyen a múlt pénteken benyújtott alkotmánymódosításról, illetve az Alkotmánybírságról (Ab) szóló törvényről tárgyaltak. Félórányi vita után a fideszes Szakács Imre azt javasolta, hogy zárják le a vitát.
Ezt sem az ellenzék, sem a KDNP nem támogatta, de a fideszes többség megszavazta.
Az MSZP és a KDNP képviselői kivonultak, a fideszes többség pedig tárgysorozatba vette, és általános vitára alkalmasnak találta a két előterjesztést. A parlament plenáris ülése várhatóan kedden kezdi meg a javaslatok tárgyalását.”
Érdekes dolgok történnek. A KDNP-re lassan már nem lesz szükség, mint a Torgyán pártra. Na bumm!
A mór megtette kötelességét, mehet. Kezdődik az ámokfutás!
Mi jön még????
Ülnökök? Nyugdíjazás? Ugyan már !
A 30 éves alsó korhatár bevezetésével jelentős számú bírói hely marad üresen, mert a titkárok még nem érhették el ezt a korhatárt ( 26- 27 a szakvizsga után ) Igy aztán a bíróság terheinek csökkentése érdekében ezekre a bírói helyekre bármelyik szakvizsgás jogász pályázhat. Ámbár mostanában azt is beszélik a bíróságok háza táján, hogy minden bírói helyet meghirdetnek, vagyis minden bíró pályázhatja a saját vagy másnak a helyét és mire minden lecsendesedik a teljes bírói kar le lesz cserélve. És mindez teljesen törvényesen fog megtörténni, mire jönnek a választások, ahol a választási bizottság határozatát is a bíróság vizsgálja felül.
Talán megérjük, hogy szembe fordulnak a KDNP-sek a Fidesszel? elég gyakran alázzák őket, mondjuk meg is érdemlik.
Le kell váltani a felső birói kart, mert az nem járja, h fideszeseket elitéljenek. Orbán minden téren biztosra megy. Ja kérem ezzel jár ha a nép egy nagy része nem gondolkodik amikor szavaz.
Nem fogjuk megérni, hogy a KDNP szembe forduljon a Fidesszel.Nélkülük sehol nincsenek, inkább lenyelnek mindent.
Rákosi Moszkvába menekült, először Honecker is oda, de őt továbbküldték Chilébe (még Pinochet alatt4), Idi Amin Dada Szaud-Arábiába tette át “székhelyét”. Orbán is készülhet rá, nyilván az összeszedett pénze már Simicska tanácsára több külföldi országban van elhelyezve.
Csináljon már valaki mártírt orbánból!!!