Lahore/Karachi – Pakisztán West Pointja mellett ütöttek rajta az al-Kaida vezérén, nem pedig holmi barlangban, mint arra számítani lehetett. A kisváros, amelyet most megjárt az amerikai kommandó, 75 mérföldre van a fővárostól, Iszlámábádtól.
Pakisztánban esett végül el a szaúdi születésű, Afganisztánban még amerikai támogatással az ország kommunista elnyomása ellen küzdő, később, az első Öböl-háború idején Washingtonnal szembeforduló terrorvezér, az új évezred utáni első globális ikon, akire tízmilliók tekintettek reménykedve.
Abbottabad városa békés hely volt, sem az amerikai, sem a pakisztáni erők nem hajtottak itt végre műveleteket. A ház nem messze volt a pakisztáni hadiakadémiától, és ez a tény felveti a kérdést, mit és hány éve tudott a pakisztáni hadsereg a búvóhelyről, és mennyiben segítette bin Ladent az eltűnésben.
„Teljesen valószínűtlennek tűnik, hogy bin Laden a pakisztáni állam egy részének tudta nélkül tartózkodhatott volna ott, ahol megölték”, szögezi le Musáráf Zájdi vezető újságíró, rámutatva Abbottabad stratégiai fontosságára.
Az abbottabadi lakosok szerint hajnali egy óra lehetett, amikor az amerikai különleges erők – a hadiakadémiától olyan háromszáz méternyire – tűzharcba bocsátkoztak az al-Kaida vezér testőrségével. Egy Sáfík nevű helyi lakos számos helikoptert látott a Laden-bunker felé repülni, két kisebb robbanást hallott, majd ezt egy harmadik, hatalmas detonáció követte. Az egyik helikopter lángba borult és lezuhant – nyilván rakétát lőttek ki rá.
Egy másik lakos, Mohamed Dzsáved azt állítja, a környéken senki nem tudta, ki lakja azt a bizonyos épületet. Volt, amikor hetekig nem láttak senkit ki- vagy bemenni. Név szerint ismerték viszont Arsádot és Tárikot, a két afgánt, akik gyakran megfordultak ott – ők voltak a futár testvérpár, akik segítségével az al-Kaida főnöke a külvilággal kapcsolatot tartott.
Hogyhogy a pakisztániak nem tudtak róla?
Míg a magas falak elrejtették bin Ladent a külvilág elől, nehezen hihetőnek tűnik, hogy a titkosszolgálatot és a hadsereget is meg tudta volna téveszteni. Zafar Hiláli volt diplomata mégis azt állítja: „Azt hiszem, ez a hírszerzésünk hibája – a tény, hogy ennyi ideig dekkolhatott Abbottabadban, és mi nem tudtunk róla.”
Ezzel szemben Rames Csopra, az indiai katonai hírszerzés volt főnöke, aki véletlenül Abbottabadban született, azt állítja, lehetetlen, hogy ne tudtak volna róla. Szerinte egyértelmű, hogy Oszama bin Ladent Pakisztán egyes urai védelmezték.
„Ha én lettem volna a [pakisztáni hírszerzés főnöke] helyében, nem ott helyeztem volna el Oszama bin Ladent. Nem lettem volna ennyire arrogáns és ostoba”, jelenti ki Csopra. „Jobb, ha egy védett lakás lepattantabb és elszigeteltebb helyen van.”
A bin Laden véres, összelőtt arcáról készült felvételeket bemutatták a pakisztáni televízióban, noha ezek valódiságát erősen vitatják. Néhány órával azután, hogy a képek keringeni kezdtek a neten, az Egyesült Államok bejelentette, hogy a holttestet a muzulmán szabályok betartása mellett a tengerbe vetették.
Részt vett Pakisztán a likvidálásban?
Egymásnak ellentmondó jelentések látnak napvilágot azzal kapcsolatban, mennyit tudott a bin Laden elleni halálos csapásról Pakisztán, illetve milyen szinten működött közre abban.
Egy magas rangú pakisztáni hírszerzési forrás azt állítja, tudtak arról, mi készül, de egyszerűen csak hagyták megtörténni: a pakisztáni erők semmire nem kaptak utasítást. Ahhoz azonban, hogy az amerikai különleges alakulat egyáltalán pakisztáni földre lépjen, mindenképp engedélyt kellett kapniuk.
Obama elnök nem említette, hogy közös lett volna az akció, homályosan célzott azonban az együttműködésre: „(…) A Pakisztánnal folytatott terrorellenes együttműködés segített minket, hogy rátaláljunk bin Ladenre és a rejtekéül szolgáló erődre.”
Tovább ködösíti a helyzetet, hogy a pakisztáni kormány csak késlekedve adott ki az ügyben közleményt, azt követően, hogy a polgári és a katonai vezetés személyiségei értekezletet tartottak. A találkozón ott volt Ászif Ali Zárdári elnök, Juszuf Ráza Giláni miniszterelnök, valamint Parvez Kájáni tábornok, vezérkari főnök.
Több órával azután, hogy a világ számos kormánya már reagált a történtekre, a pakisztáni hatóságok az általuk kiadott kommünikében elhatárolódnak a likvidálástól. A közlemény szerint az akció „nagy csapás a terrorszervezetekre világszerte”, ugyanakkor aláhúzza, hogy azt „amerikai erők hajtották végre a deklarált amerikai politikával összhangban, amelynek értelmében Oszama bin Ladent az amerikai erők közvetlen akciójával kell megsemmisíteni, bárhol a világon találnak rá.” Épp csak azt nem mondják: véletlenül épp náluk járt.
A kommüniké erőltetett mondanivalója, miszerint amerikai – és nem pakisztáni – akciót hajtottak végre, mintha annak akarná elejét venni, hogy a terrorszervezetek Pakisztánon álljanak bosszút, állítja Rifát Husszajn, az iszlámábádi Kájd-i-Ázzám Egyetem biztonsági elemzője.
A közlemény jó lehet arra is, hogy az átlag pakisztáni dühét az Egyesült Államokra irányítsa, amely megsértette az ország szuverenitását, és az ne a saját kormányukra irányuljon, amely lehetővé tette az akciót.
A televízióban megjelent Giláni miniszterelnök azt állította, nem tudja, milyen mértékű volt a pakisztáni részvétel. „Nem tudok részleteket, nem tudok apró részleteket, de rövidre fogva: van együttműködés a hírszerzőink között.”
A pakisztáni Talibán vasárnap kora este megfogadta, hogy megbosszulja bin Laden halálát. „Ha mártírhalált halt, megbosszuljuk a halálát, támadásokat indítunk az amerikai és a pakisztáni kormányok és biztonsági erőik ellen”, jelentette ki Ehszánullá Ehszán szóvivő, hozzátéve: „ha mártír lett, az nagy győzelem számunkra, mert mindannyiunk célja a mártíromság.”
Pakisztáni reakciók
A pakisztáni vallásos pártok és militáns csoportok – ezek a társadalom olyan rétegeit képviselik, amelyek a leginkább tisztelték az al-Kaida vezetőjét – eddig viszonylag visszafogottan reagáltak. Ez változhat, amennyiben ezek a csoportok az akcióban Pakisztán szuverenitásának megsértését látják. Egy, az International Republican Institute által 2009-ben elvégzett közvélemény-kutatás szerint a pakisztániaknak csak kilenc százaléka „kedvelte” bin Ladent, nyolcvan százalék nem tartotta pozitív személyiségnek.
Liakát Báloch, az ország legnagyobb iszlamista pártja, a Dzsámát-Iszlámi nem tartja különösebben lényegesnek a likvidálást.
„A pakisztániak nem valami sokat tudnak Oszama bin Ladenről, és ez az egész annyira nem fontos. Igen, Amerika-ellenes volt, így az emberek valamelyest érdeklődnek iránta. Ha Amerikának tíz évébe került és annyi halottjába, hogy bosszút álljon, az szégyen rájuk nézve.”
Az al-Kaida, valamint a pakisztáni és az afganisztáni Talibán nem siette el a vezér halálának megerősítését.
„Vannak hóbortosak és szélsőségesek, de nagyjából mindenkit boldoggá tesz, hogy ez a figura végre elment”, állítja Hiláli, a volt diplomata. „Az ember csak abban reménykedik, hogy [az Egyesült Államok] most már a ’küldetés teljesítve’ címszóval gondol [a régióra]… mert amíg ők itt vannak, addig destabilizálják Pakisztánt.”
Sohasem tudjuk meg. Béke poraira. A világ jobb hely lesz nélküle.
Oszama volt, Oszama nincs. A történelem eddig r is kigúnyolta a világ urát, az USA-t A CÍIA kiképezte bin Ladent, Binladent, aki hálábol hadat üzent az USA-nak, végrehajtott egy sor terrorcselekményt., köztük a Világkereskedelmi Központ ellenit, Ami gyakorlatilag az USA világhatalmának emblematikus intézménye volt. Az általa létrehozott és vezetett aAl Kaiga pedig tovább működik és retteghetünk tőle, mert gyakorlatilag ott hajt végre merényleteket, ahol kedve tartja. A világ ura pedig győzelmi tort ül. A tőzsdei árak emelkednek, A siker Óriási profitokat hoz a tőzsdecápáknak, az USA és szövetségesei pedig dollármilliárdokat költenek a terrorizmus elleni háborúra.
Van egy magyar mondás: KI miben vétkezik, abban bűnhődik. Amerika létrehozta a világ egyik legnygyobb terrorszervezetét a CIA- t. A CIA kiképezte bin Ladent, aki vezetett egy viszonylag kevés pénzből működö fanatikusokból álló világméretű terrorszervezetezt, Az USA, a CIA (és sajnos mi is)retteghetünk hogy mikor és mivel áll bosszút az Al Kaida vezetője haláláért. Ebből annyi tanulságot vonhatunk le, hogy az államilag működtetett terrorizmus mindég elfajul, és végül a terrorista államra üt vissza.
Kedves Nyúl Béla!
Miért lenne terrorista az az állam, amely a mi békénket is – legelább 20 éve – garantálja? Mellesleg blokkolja a mi terrorra hajlamos erőinket is, mert vannak ilyenek…
sk.