Budapest – Megdöbbentő a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának és a megyei bíróságok elnökeinek közleménye, amelyet az Orbán-kormánynak a bíróság függetlensége, politikai tisztogatása ellen indított támadására válaszul fogalmaztak meg. Egyben egyedülálló és példás az igazságszolgáltatás mint önálló hatalmi ág képviselőinek egységes kiállása a kormányzati támadással szemben.
A bírák azt írják az európai és a magyar közvéleménynek szánt levelükben, hogy “képtelenségnek tartjuk, hogy 21 évvel a rendszerváltás után egy, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő országban újra a demokrácia minimum értékeiért kell küzdenünk. Soha nem hittük volna, hogy hazánkban közösen kell kiállnunk a jogállamiság és a demokrácia alapértékeinek védelmében azokkal szemben, akik közül többen részt vettek a diktatúra lebontásában, a demokratikus államszervezet kialakításában”.
Az alábbiakban a közleményt teljes terjedelmében közöljük.
“KÖZLEMÉNY
az ország és az Európai Unió nyilvánosságához
Mi, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának teljes ülése, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, az ítélőtáblák, a megyei bíróságok elnökei csalódottságunknak és értetlenségünknek adunk hangot, egyben felelőtlennek, átgondolatlannak és szakmailag megalapozatlannak tartjuk a kormányzó pártok döntését, amellyel az Alaptörvényben kívánják módosítani a bírák nyugdíjba vonulásának jelenleg hatályos szabályozását. Ennek alapján megszűnik a lehetőség arra, hogy egy bíró, amennyiben egészsége, képességei engedik, 70 éves koráig ítélkezhessen, noha ennek gyökerei a bírói hatalomról szóló 1869:IV. törvénycikkhez nyúlnak vissza, és számos európai ország jogrendszere ma is hasonló rendelkezést tartalmaz.
Az alkotmányozás utolsó napjaiban elfogadott módosító javaslatról, annak jogszerűségéről, következményeiről, politikai vita alig, szakmai vita pedig egyáltalán nem folyt. A javaslat ellentétes a nyugdíjkorhatár emelésére irányuló európai és hazai törekvésekkel, valamint a bírák magasabb nyugdíjkorhatárára vonatkozó nemzetközi gyakorlattal is. A kizárólag a bírákat érintő javaslat diszkriminatív, és ellentétben áll a bírók függetlenségére, jogállására, elmozdíthatatlanságára vonatkozó legalapvetőbb nemzetközi szabályokkal és elvekkel.
A módosító javaslat értelmében 2012. január 1-jén nyolc évvel rövidül a nyugdíjkorhatár, amelynek következtében 228 hatvankettedik életévét betöltött bíró – közöttük 121 igazgatási és szakmai vezető – szolgálati viszonya szűnik meg minden átmenet nélkül. 2012. december 31-ig pedig további 46 bírónak ér véget a pályafutása. E döntés következményeként jelentősen romlani fognak az időszerűségi mutatók (mintegy 40 000 ügyben új bírót kell kijelölni, ami akár több éves késedelmet okoz több tízezer ügyfélnek), illetve komoly fennakadások lesznek a bíróságok működésében, hiszen a távozó bírók tömeges utánpótlása rendkívüli nehézségeket okoz.
A magasan kvalifikált, több évtizedes tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező, többségében a jogorvoslati hierarchia csúcsán álló bírók valódi indok nélküli, kényszerű nyugdíjazásának tovagyűrűző hatása – az egyelőre kiszámíthatatlan következmények mellett – alapvetően fogja megrendíteni a bíróságok működőképességét. Ráadásul méltánytalan és megalázó azokra az érintettekre nézve, akik a Magyar Köztársaság és az igazság szolgálatára esküdtek, és a bírói szolgálatra tették fel az életüket.
Érthetetlen az is, miért érdemes a bírák nyugdíjkorhatára arra, hogy az Alaptörvény rendelkezzen róla. Egyetlen válasz kínálkozik, hogy ez a demokratikus jogállam alapelveivel ellentétes jogalkotás ne legyen megtámadható az Alkotmánybíróság előtt.
Ez az indokolatlan lépés politikai szándékot sejtet. Ezt a feltételezést erősíti az Európában elsők között bevezetett bírósági önigazgatási modell felszámolására való törekvés, az a körülmény, hogy az Alaptörvény tervezete immár nem részesíti alkotmányos védelemben a bíróságok személyi kérdéseiben bírói többséggel döntő Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot. Történik ez annak ellenére, hogy az ugyanezen összetételű parlament 2010 decemberében még a bírósági önigazgatás megújítása és új jogintézmények bevezetése mellett voksolt. Ez a mostani döntés megteremti a politikai beavatkozás, a bírói függetlenség felszámolásának lehetőségét.
Szakmailag elfogadhatatlan, morálisan vállalhatatlan lenne, ha bíróként, igazgatási vezetőként ebben a helyzetben nem emelnénk fel a szavunkat a bírósági szervezet önállóságáért, függetlenségéért, elhatárolódva minden jövőbeni politikai befolyásolástól, de kihasználva az egyetlen lehetséges és számunkra elfogadható eszközt, az ország és az Európai Unió nyilvánosságának az erejét.
Képtelenségnek tartjuk, hogy 21 évvel a rendszerváltás után egy, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő országban újra a demokrácia minimum értékeiért kell küzdenünk. Soha nem hittük volna, hogy hazánkban közösen kell kiállnunk a jogállamiság és a demokrácia alapértékeinek védelmében azokkal szemben, akik közül többen részt vettek a diktatúra lebontásában, a demokratikus államszervezet kialakításában.
Budapest, 2011. április 13.
Dr. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az OIT elnöke
Dr. Lukács Zsuzsanna, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke
Dr. Szabóné dr. Kerékgyártó Judit, a Debreceni Ítélőtábla elnöke
Dr. Havasiné dr. Orbán Mária, a Győri Ítélőtábla elnöke
Dr. Lábady Tamás, a Pécsi Ítélőtábla elnöke
Dr. Heidrich Gábor, a Szegedi Ítélőtábla elnöke
Dr. Wirth Béla, a Baranya Megyei Bíróság elnöke
Dr. Sisák Péter, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság elnöke
Dr. Czene Klára, a Csongrád Megyei Bíróság elnöke
Dr. Soós Gyula, a Fejér Megyei Bíróság elnöke
Dr. Takács József, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság elnöke
Dr. Varga Klára, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság elnöke
Dr. Hunyadi-Buzás Ágnes, a Heves Megyei Bíróság elnöke
Dr. Nánási Illés, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság elnöke
Dr. Kántor András Richárdné, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság elnöke
Dr. Halász Zsolt, a Nógrád Megyei Bíróság elnöke
Dr. Ujkéry Csaba, a Somogy Megyei Bíróság elnöke
Dr. Gyulai Gábor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság elnöke
Dr. Soós Miklós, a Tolna Megyei Bíróság elnöke
Dr. Meződi János, a Veszprém Megyei Bíróság elnöke
Dr. Magyar Károly, a Zala Megyei Bíróság elnöke
Nagyon szomorú, hogy Viktor kihozta ezekből az emberekből ezt a nyilatkozatot, bár nem a bírák kezdték a politizálást……
Mocskos alcsúti azt hiszi, hogy a foci pályán van, ahol bármikor és bárkivel szabálytalankodhat abban a reményben, hogy miniszterelnökként senki nem meri lefújni a sunyiságát.
Le fogják fújni rövidesen, utána jön azonnal a piros lap.
Szombaton már látni véltem Gyurcsány kezében a lapot!
Pökhendiség, gőgösség az, ami jellemzi a kormányt. Azzal, hogy a rendfenntartókat, tűzoltókat, bírákat maguk ellen fordítják, harakirit követnek el. Csakhogy ennek több millió ember lesz a nézője, és a mocskot, amit maguk után hagynak, nekünk kell eltakarítani. Ez még csak a kezdet. Lesz még itt közalkalmazotti, köztisztviselői bérek befagyasztása (bár évekkel ezelőtt már megtörtént), tömeges kilakoltatás. Hajrá fidesz…
Eső után köpenyeg:
Martin Niemöller szerint jobb lett volna ha ezek az urak már sokkal előbb szóltak volna, mert eddig azért nem szóltak, mert ők nem ujságírók, mert ők nem cigányok, mert ők nem tűzoltók – csak most jutott az eszükbe amikor már Európa legmegvetettebbjei lettünk, mint leprásokat kerülik suttyó-nyikhaj Vezérünket.
Bezzeg akkor is hallgattak, amikor egyiküket szégyenletes módon, megvetően Köztársasági Elnoknek ugyanezek a suttyó-nyikhajok TÖRVÉNYTELENÜL megválasztották.
Figyelemre méltó ez a magatartás
mindnyájunknak példaadó
Csak a gyengébbek kedvéért:
Először a kommunistákért jöttek,
de nem szóltam, nem lévén kommunista.
Aztán a szakszervezeti tagokért jöttek,
de nem szóltam, nem lévén szakszervezeti tag.
Aztán a zsidókért jöttek,
de nem szóltam, nem lévén zsidó.
Amikor értem jöttek,
már nem volt, ki szóljon.
– Martin Niemöller
Teljesen jogos a felháborodás, és a hazai-, külföldi közvéleményhez való fordulás.
Jó lépésnek tartom.
Torival értek egyet. Büdös volt ez a sajt már korábban is, csak nekik most került a tányérjukra.
Európai Unió soros elnökének magyarázatát, Brüsszelbe biztos kíváncsian várják! Az itthonit tudjuk! így lesz, osztjónapot! Talán értesülni is fogunk róla, ha csak nem a kormány fordíttatja és közli az ott elhangzottakat!
A Nemzeti Együttműködés Kormánya minden társadalmi csoportot megtalál.
Ha a sor végére ér, következik a saját tábor normálisabb része.
Fideszes Képviselők! Ha van egy kis jó érzés bennetek, még akkor is, ha most a vezértől függtök, a NEM-re szavaztok hétfőn a Parlamentban az Alkotmány megszavazásán.
Ország, világ előtt most lesz nyilvánvaló, ki az, akiben van még jóérzés, ki az a gerinces és ki az, aki hazáját, népét szerető felelős politikus.
A bírói kar levele példamutató, még akkor is , ha megkésett.
Vegyetek példát a tapasztaltaktól, ne csatlakozzatok OV ámokfutásához!
“Vótam bátor… úgy még nem féltem életemben….” Hofi Géza
Kivel nem akasztott még tengelyt a FideSS-kormány?
Mi a végső, rejtett célja ennek az ámokfutásnak?
Egyre kíváncsibb vagyok, mikor bújik ki a szög a zsákból!
Szájgyártó hétfőn reggel: A kommunisták hergelik a külföldet és a bírákat, akik így is nyugdíjba akartak menni…..
Csak így tovább. Remélem még hamarabb és nagy sebességgel hasonlókat fogadnak el.
Hajrá csak így tovább. Süllyedjenek csak tovább. Elássák magukat szépen. Az audikkal együtt.
Hogy rinyálnak most…Véleményem szerint eléggé sokat tettek az MSZP lejáratása érdekében.
A bírói kar túlnyomó része élesen jobboldali beállítottságú.Szerintem.
(Azért a bírói kar tüntetésére nem mennék ki :D )
Spiró nyilatkozta fél éve kb.hogy abban bízhatunk, ebben az országban semmit
sem tudunk tökéletesen megalkotni.A demokráciát sem,a diktatúrát sem.
Igaza lett. Zsebdiktátorunk már maga ellen fordította a rendvédelmiseket,
most a bírókat,ki fogja őt megvédeni?
Persze csak az zavarja őket, hogy hetven éves korukban nem kereshetik magukat hülyére, pont amikor a legkevesebb munkával a legtöbb pénzt lehet keresni. Már jóval előtte valagba kellett volna rúgni a kormányt.
Nem tudom, hogy az EU-ban vaki végre felfogja-e, hogy mi folyik nálunk, és akarnak-e, tudnak-e beleszólni a magyar kormány ámokfutásába.
Teljesen egyértelmű, hogy az orbánizmus törvényei a joggal való visszaélés tipikus esetei. Nem értem, hogy ez ellen miért nem lép fel az alkotmánybíróság, végső esetben nemzetközi bírósághoz fordulva. Ma még a régi alkotmány van érvényben. Megfenyegették?
Tibor. Szerintem az EU már nem sokáig fordíthatja félre a fejét. Csak azt nem tudom, mi lenne a jobb, ha reagál, vagy ha nem. Az biztos, hogy a nemzetközi porondon a rosszakaróinkkal szemben nem fogunk pártfogókra találni. Nem valami ilyesminek köszönhetjük Trianont és Versaille-t?
Még a végén megéljük, hogy a Professzorok Batthyányi Köre is egyként fellázad de biztosan nem teszik, mert a fizimiskájuk szerint egyikükre sem vonatkozott volna a Numerus Clausus és így erősebb bennuk az irígységből fakadó gyűlölet a külföldön elismertek iránt és így kapirgálhatnak a saját szemétdomjukon.
Íme a Rouges Gallery: http://www.bla.hu/profs/pbk_tablo.php
Egyikükből sem nézek ki Nobel díjat, vagy nemzetközi elismerést mint a külföldre kiutáltjaik közül Bartóktól Heller Ágnesig és az összes magyar származásu Nobel díjasig.
Pedig lenne oka fellázadni közülük a szenilis gerontologus Iván Lászlónak aki ha nem teszi megtagadja a népszerű előadásain szavain csüggő nyugdíjasokat. Szánalmas volt látni annakidején amint lihegve loholt a vezére után a Parlament előtti kordontbontáskor.
Na, ennyit a magukat a magyar középosztály színe-javának tartókról………
azt gondolom, hogy /vagy remélem?/ hogy a soros elnökség lejártával az Únió keményebben lép fel Orbánnal szemben.
Hol a pozitiv gondolkodás? Végre itt van egy szakmai ág ahol várva várnák, a nyugdígkorhatár felemelését. Olyan meg eszébe se jusson valakinek, hogy egy frissen kinevezett (30 éves) bíró nem tud bölcs és igazságos lenni. Szakmai tapasztalat arányosan nő az évek számával, na ne, ez kissé elavult! Elég ha a főnök tudja mi a helyes, és fontos, hogy kéznél legyen a forró drótos narancstelefon.
Kedves Kata 234. értem a logikád, de sajnos valószínűbb, hogy mivel nem leszünk annyira szem előtt, még kevesebbet fogjuk zavarni őket. Sajnos olyanok lettünk, mint aki az étkező asztalra piszkít, s úri társaságban az ilyenekről beszélni sem illik.
Tisztelt Bírák!
Csak egy hétköznapi állampolgár vagyok, de nagyon köszönöm Önöknek ezt a kiállást!
Nem veszítettem el a hitemet, de most Önök megerősítettek, abban hogy érdemes összefogni és a jó ügyért harcolni!
Hálás vagyok a Rendőröknek, a Tűzoltóknak, Polgárvédelemnek, BV-seknek, Mentősöknek és mindazoknak, akik méltósággal állnak ki a legelemibb jogaik védelmében!
Önök is láthatják, hogy igenis lehet méltósággal demonstrálni, és egyáltalán nem a “jó hatalomnak”, hanem a demonstrálók lelkületének köszönhető, hogy minden közintézmény biztonságban van, és nincsenek elfajult garázdálkodások, randalírozások.
Arra kérem Önöket, kísérjék figyelemmel, azt amikor az álságos hatalom a Rendőröket és Tűzoltókat akar a demonstrációik miatt vád alá helyezni!
Mi figyelemmel kísérjük, és kiállunk mellettük, és ha jelent ez Önöknek valamit Önök mellett is kiállunk, mert egészséges Hazánk életében kimondhatatlanul nagy szükségünk van Önökre!
gusztavnagy! Sajnos amiben Őn reménykedik azt a bírák nem tehetik meg.
Zsóka!
Miért mi olyat kértem amit nem tehet meg a bíróság?!
Az a bajom ezzel a nyilatkozattal, hogy eddig hol voltak ezek az urak? Volt itt visszamenőleges törvénykezés – nem vagyok jogász, de úgy tudom, már a római jog sem fogadja ezt el -, volt itt a magántulajdon elvétele (lásd: magánnyugdíjpénztárak), volt itt az AB tönkretétele (lassan már úgy látom, nem kár érte, semmitérő, beszari egy társaság), voltak itt olyan ítéletek, ahol nem egy lóláb, hanem egy egész ménes lógott ki (a hírhedt “taggyűlés” értelmezés pl.)
Marha nagy kuss volt a bíróság részéről, holott nekik és az AB-nek kellett volna utolsó leheletükig védeni a jogállamot. Fel is lehet lázadni a hatalom ellen, ha az le akarja rombolni a demokráciát (már megtette, késő lázadni).
Most hirtelen felfedezték, hogy a demokráciát felszámoló hatalom őket is felfedezte magának. Most sem az a bajuk, hogy tulajdonképpen a koncepciós perek érdekében távolítják el őket, hogy jöhessen a bírói karba is a pretoráiánus gárda, hanem a nyugdíjkorhatáron lovagolnak.
Mindezek ellenére Németh Péter alábbi cikkével értek egyet. Meglehetősen lesújtó véleményem pedig akkor fog megváltozni, ha a – nem kétséges – koncepciós perek előtt a bíróságok fellázadnak és kijelentik, hogy Rajk László és Nagy Imre után a magyar igazságszolgáltatás nem hajlandó a Gyurcsány-perben is részt venni.
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=415833
Örömmel látom, hogy a neo-nyilasok is olvassák a cikket.
Mintha magamat hallanám:
“Csak akkor, a sorozatban elfogadott lehetetlen törvények, alkotmánymódosítások láttán, nem szóltak semmit. Hiszen nem őket érintette. Nem szóltak az alkotmánybíróságot ért aljas támadás idején, mert ők nem alkotmánybírók; nem szóltak a visszamenőleges törvények miatt, mert nem őket sújtotta; nem szóltak a nyugdíjpénztárak tönkretétele miatt, mert közvetlenül nem őket érintette.”
Most őket “viszik el”, de mi szólunk értük. Mert ők nincsenek egyedül.
Németh Péter
“Great minds think alike” :
Orbán Viktor nem tiszteli a magyar alkotmányt. A Fidesz elnöke ezt a kijelentését azzal indokolta újságírók előtt nyilatkozva, hogy a magyar alaptörvény nem más, mint egy technokrata szabályhalmaz. Szerinte egy új alkotmánynak tartalmaznia kell a magyarságot, a nemzetet összetartó kitételeket.
Szálasi Ferenc: „Ma sokat emlegetik az alkotmányt, pedig mi az alkotmány? Az alkotmány egy nemzet életében nem lehet cél, hanem csak mindig eszköz. Mihelyt az alkotmány nem felel meg a nemzet fejlődésének, természetesen nem ésszerű az ehhez való ragaszkodás. Nekünk az örökkévalóhoz kell ragaszkodnunk. Ha választanunk kell az alkotmány, törvény és jog, továbbá élet, nemzet és igazság között, én mindig és minden esetben csakis az utóbbiakat fogom választani, mert ezek örökké valók” – mondta Szálasi Ferenc 1942 őszén Dorogon.
első olvasásra jól hangzik a vélemény, hogy a bírák ugye most háborodnak föl, amikor az ő rohadt bőrükre megy a játék, és nem a tűzoltókéra. van azonban második, harmadik, sokadik olvasat is…
a nyílt levélben a tényállás ismertetése után történetesen elhatárolódás is meg van fogalmazva a politikai befolyástól, a szakmai és politikai önállóság legalább elvi tiszteletben tartásának igénye, tiltakozás a jogállam ímmár bizonyítható lebontása ellen.
ha a tüntetéseken bírák és alkotmánybírák ráznák egyfolytában a transzparenseket az első sorokban, hogy ormány takaroggy, akkor mindazzal kerülnének ellentmondásba, ami alapján most a hangjukat hallathatják.
(mellesleg a tűzoltók sem akkor nyomultak a térre a szirénákkal, amikor beiktatták az álamfőt :-) )
Hamostan beírom ide azt hogy ” Ejjdeszép verőfényes a mai nap ! ” ,
akkor arra is mínuszokat kapok vjjjon ? ( Pusztán csak a nevem alapján ? )
Sajnálom, hogy az ironia nem érződött ki az írásomból (pozitiv gondolkodás kezdetű). Az biztos, hogy mára már sokan ráébredtek, és mondhatják, anyám én nem ilyen lovat akartam.
Ez egy igazi magyar Justicia. Miért? Mert hiányzik a kendő a szeméről. Az a kendő, amely az eljárás elfogulatlanságot biztosítaná. A Világon mindenűtt szemkötővel ábrázolják, de nálunk a hiányos istennő a Legfelső Bíróság előcsarnokában hírdeti az elfogultság, a pártosság és az urambátyám rendszer örökkévalóságát.