Economist: Az új alkotmány elfogadását nem elégséges egyeztetés mellett siettetik 2011. április 7. csütörtök 20:11 | Rákócza Richárd Forrás: The Economist

Budapest – A The Economist című lap a magyar alkotmány tervezetéről és az alkotmányozás folyamatáról közölt cikket. A lap kiemeli, hogy – a Jobbik kivételével – az ellenzéki pártok nem vesznek részt az alkotmány előkészítésében, amely nélkülözi a megfelelő szintű konzultációt és legitimációs hiányban szenved. Az alábbiakban a tekintélyes brit gazdasági lap írását közöljük magyarul.

A magyar kormány szerint az alkotmánynak megújításra van szüksége. Szerintük a jelenlegi dokumentum bizonytalan jogi egyveleg, részint a kommunista korszak, részint a szovjet tömb összeomlását hozó 1990-es évek származéka, részint a tavalyi évé, amikor a jobboldali Fidesz kétharmados többséget szerzett. Orbán Viktornak, a fideszes miniszterelnöknek azonban van egy problémája.

Az alkotmánynak a politikai lókupeckedésen felül kell állnia. Ha valamennyi párt hozzájárul, nő a legitimitása, nehezebb lesz megváltoztatni. Csakhogy tavaly a kormány marginalizálta és elidegenítette az ellenzéket. Korábban független intézmények szűntek meg, bénultak meg vagy jutottak karrieristák kezére. Megjelentek új testületek, így a médiatanács – és ezek tagsága túlságosan is gyakran kizárólag a Fidesz kinevezettjeiből áll.

A szocialisták, a zöld-liberális LMP és a szélsőjobboldali Jobbik egyaránt több konzultációt és népszavazást követelnek. Mivel azonban az alkotmány szövege tavaly nyár óta vita tárgya, a kormány a törvényhozóknak csak egyhavi vitára adott módot. Április 18-án meg fogják szavazni. A Fideszhez a végtelenségig hű Schmitt Pál elnök április 25-én alá fogja írni.

A kormány az ellenzékkel folytatott tárgyalás helyett egy, az alkotmánnyal kapcsolatos kérdőívet postázott ki nyolcmillió szavazónak. Azt ígérte, válaszaikat figyelembe veszi. A Fideszt felhatalmazza az alkotmány megváltoztatására a kétharmados többsége, mondja Szájer József, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki részben az iPadján írta az új változatot. Sőt, teszi hozzá, alkotmányügyben nem megengedett a népszavazás.

A szocialisták és az LMP (de nem a Jobbik) bojkottálják az eljárást. Ez szavazóik nagymérvű megtagadása, mondja Szájer úr. A Fidesz azonban úgy arat, ahogyan vetett: amikor Gyurcsány Ferenc, a korábbi szocialista miniszterelnök felszólalt az Országgyűlésben, a Fidesz képviselői kivonultak. A kormány azt akarta, hogy az LMP vegyen részt az előkészítésben, bizonygatja Boros Tamás, a Policy Solutions kutatóintézet munkatársa, mintha ugyan ettől legitimebb lenne az új alkotmány.

A dokumentum a történelem és a korszerűség keveréke. Kereszténységgel, szent koronával, külföldön élő magyarokkal kapcsolatos rendelkezések, a házasság férfi és nő kapcsolataként történő meghatározása, ismételt utalások Magyarország történelmi alkotmányára: mind arra szolgálnak, hogy a jobboldalt boldoggá tegyék. A zöldek üdvözölni fogják a környezet és a biodiverzitás megóvását célzó elkötelezettséget. Törvényen kívüli az emberkereskedelem. Az államadósság nem haladhatja meg a GDP 50 %-át. A Magyar Köztársaság nevet felváltja a Magyarország elnevezés.

Az alkotmánytervezet merít az Európai Unió alapjogokról szóló chartájából. De a chartával ellentétben nem helyezi kimondottan törvényen kívül a szexuális orientáció alapján történő megkülönböztetést. Szájer úr szerint erre szolgál a „bármilyen egyéb körülmény” kitétel, de a melegek és a liberálisok ettől nem boldogok. A szomszédos országokat ingerli, hogy a külföldön élő magyarokra vonatkozó utalások talán irredenta színezetűek, és lehetővé teszik a kettős állampolgársággal rendelkezők számára a szavazást.

Idén korábban Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kikérte a Velencei Bizottság – az Európa Tanács tanácsadó testülete – véleményét. A válasz az volt, hogy a kormány a nyíltság hiányáról tett tanúbizonyságot, nem konzultált megfelelő módon sem a közvéleménnyel, sem az ellenzékkel, és elsiette a folyamatot. A Fidesz azonban hozzáfogott, hogy az alkotmányt áterőltesse.