Washington-Szanaa – Ameddig lehetett, kiállt az Obama-adminisztráció Ali Abdullah Száleh elnök rezsimje mellett, még a hetek óta tartó tiltakozások és a rendőri brutalitás ellenére is. Mostanra azonban valószínűtlenné vált, hogy komolyabb reformokat lehetne tőle várni, így amerikai és jemeni illetékesek egybehangzó véleménye szerint kiesett a pikszisből.
Barack Obama és kormánya támogatása főleg abban nyilvánult meg, hogy tartózkodtak Száleh elnök hangos bírálatától, lévén Jemen a térségben az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségese az al-Kaida elleni harcban. Washington akkor is hallgatott, amikor a diktátor rendfenntartói fegyvertelen emberekbe lőttek.
Ez különösen annak tudatában nem tűnik következetesnek, hogy az Egyesült Államok sorozatban és nyíltan bírálta ugyanezért két sokkal fontosabb szövetségesét, az egyiptomi és a bahreini önkényuralmat, a líbiai terrorrendszer megdöntésében pedig jelenleg is fegyveres erővel vesz részt.
A Jemennel kapcsolatos elnéző magatartás egyes információk szerint a múlt héten változott meg gyökeresen, amikor Washingtonnak meggyőződésévé vált, hogy Száleh elnöknek mennie kell – noha ezt nem verték nagydobra. Vannak azonban olyan jemeniek, akik úgy vélik, Washington a konfliktus kirobbanása óta igyekszik szőrmentén megszabadulni több mint három évtizede hatalmon lévő szövetségesétől.
Hillary Clinton emberei tárgyalásos úton akarták elérni, hogy Száleh átmenetileg, az új választásokig adja át a hatalmat alelnökének. A New York Times jemeni informátorai szerint nem kérdéses, hogy ez meg is fog történni, csak azt nem lehet tudni, mikor.
Száleh amerikai fegyverszállításokért cserébe engedélyezte nem csak az amerikai hadseregnek, de a CIA különleges alakulatainak is, hogy országában lecsapjanak az al-Kaidára, miközben ezeket a csapásokat igyekezett úgy feltüntetni, mintha a jemeni reguláris erők harcolnának a terror ellen. A WikiLeaks által kiszivárogtatott egyik amerikai diplomáciai távirat szerint az elnök személyesem közölte David Petraeus tábornokkal, hogy Amerika tetszés szerint lőheti rakétákkal az al-Kaida helyi bázisait, amíg fenn lehet tartani a fikciót, hogy ezeket a csapásokat Jemen hajtja végre.
A szövetség a világ egyik legősibb és legszegényebb országának fokozatos anarchiába süllyedésével kezdett kényelmetlenné válni – bár a diktátor véleménye sem volt túl hízelgő Amerikáról: úgy tartotta, „ha szükségük van ránk, forrófejűek és kapkodnak, de ha nekünk van szükségünk rájuk, hidegvérűek, akár a britek”.
Egyelőre nem világos, Amerika megpróbál-e menedéket szerezni Szálehnek és családjának egy harmadik országban. A jelenlegi tárgyalások, amelyeket a jemeni fővárosban folytatnak, mindenesetre efelé tartanak.
