Washington – A recesszió miatti kényszer megváltoztatta az eladósodott amerikai családok törlesztési szokásait. A sorrend élén jelenleg a hitelkártya-adósság van, sokan ezt fizetik be elsőnek; a jelzálog csak ezután következik.
A válság előtt az adósoknak első dolguk volt általában a jelzálog törlesztése, aztán jöttek az egyéb teljesítendők. Ez mára megváltozott. Sokan vigyáznak arra, hogy a tárcájukban megbúvó plasztik működőképes maradjon, mert anélkül napi negélhetésük kerül veszélybe – derül ki a TransUnion hitelmenedzselő társaság jelentéséből.
2010 negyedik negyedévében az amerikai lakástulajdonosok 7,24 százalékának volt jelzálogfizetési elmaradása és lejárt hitelkártya-adóssága is egyszerre, valamivel kevesebbnek, mint a harmadik negyedévben (7,4 %), mindazonáltal ez még mindig hetvenkét százalékkal haladja meg a „Nagy Recesszió” előtti arányt.
A TransUnion jelentése három adóscsoportot különböztet meg. Az elsőbe azok tartoznak, akiknek 30 napja vagy annál régebben lejárt jelzálog-elmaradása van, a hitelkártya-adósságukat viszont pontosan törlesztik; a másodikba tartozók a jelzálogot fizetik rendesen, de velük szemben 30 napos vagy régebbi hitelkártya-követelés áll fenn; a harmadik csoport pedig mindkettővel el van maradva.
A cég szerint a „fizetési hierarchia” a 2007-es pénzügyi összeomlás után változott a jelzálog rovására. A megnövekedett munkanélküliség és a katasztrofális lakáspiaci viszonyok közepette mind többen lettek olyanok, akik többel tartoztak, mint amennyit az egyébként is eladhatatlan otthonuk egyáltalán ért. 2010 végén már az amerikai lakástulajdonosok közel egynegyede mondhatta el magáról, hogy többel tartozik a jelzálogot hitelező banknak, mint amennyiért ingatlanát értékesíteni tudná.
Az embereknek kevesebb lett a készpénzük és megnövekedett a hitelfüggőségük, ugyanakkor a hitelezés a kártyafronton is épp szigorodott. Ha valaki elvesztette a lakását, elment bérlakásba, de ha valaki elveszítette a hitelkártyáját, az nem tudott ennivalót venni. Így állt elő az a helyzet, hogy a jelzálog nemfizetése kevésbé súlyos következményekkel fenyegetett, mint a hitelkártya nemfizetése.
A változások ellenére az amerikaiak többsége ma is a jelzálogot tekinti az első számú fizetnivalónak. A Zogby International felmérése szerint arra a kérdésre, hogy ha csak egy adósság törlesztésére volna lehetősége, melyiket választaná, 79 % a jelzálogot jelölte meg. A hitelkártya működőképességének bármi áron történő fenntartása az úgynevezett „magas kockázatú hitelfelvevőket” jellemzi, derül ki a TransUnion tanulmányából.
