A filmes díjak – élükön a héten sorra kerülő Oscar-díj átadással – eddig meglehetősen lazán kapcsolódtak a filmiparhoz. Hollywood leginkább a tinédzserek megközelítésének a művészetét fejlesztette, semmint magát a művészetet – írja az Economist.
Azonban idén a díjak még az eddigieknél is kevesebb jelentőséggel bírnak. Egy film valódi értékét most már nem a Kodak Filmszínházban összegyűlő tömeg dönti el, vagy ha úgy tetszik, nem az amerikai közönség. Mindinkább azok a fiatalok döntenek, akik olyan országokban élnek, mint Kína, Brazília, vagy Oroszország.
Hollywood mindig is nemzetközi üzletnek számított, de most még inkább azzá válik. Az elmúlt egy évben a teljes jegybevétel Észak-Amerikában egyharmaddal nőtt, mialatt máshol megkétszereződött.
A Harry Potternek, Sherlock Holmesnak és az Eredetnek köszönhetően a Warner Bros tavaly 2.93 milliárd dollár bevételt ért el Észak-Amerikán kívül, ami meghaladta a megelőző év 2.24 milliárdos eredményét.
Azzal, hogy a DVD-eladások megcsappantak Amerikában, a világ legnagyobb otthoni szórakoztató piacán, Hollywood még inkább a külföldi piacoktól függ.
A növekvő külföldi hullám felemelt olyan filmeket, amelyet Amerikában leírtak, mint a Perzsia hercege, vagy a Narnia krónikái. A Gulliver utazásai sivár 42 millió dollárt produkált Észak-Amerikában, míg Dél-Korea és Oroszország jegyirodái csaknem 100 millió dollárért adtak el rá jegyeket.
Oroszországban csökken a tinédzserek száma, de így is 160 millió mozijegyet értékesítettek tavaly, amely az utóbbi években először haladta meg az össznépesség számát. Egyre több mozi épül és a kínálat keresletet szül. A jegyárak is növekedtek, különösen azért, mert a mozik nagyobbak és 3D kivetítésre is alkalmasak.
Megfigyelhető, hogy a hollywoodi stúdiók kiszorítják a hazai készítésű produkciókat. Tavaly kb. ötször nagyobb bevételt produkáltak az importfilmek, mint a hazaiak.
Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök február elején bejelentette, hogy a kormány kevesebb támogatást fog adni az orosz filmiparnak, míg többet a mozik fejlesztésére.
Kínában gyorsabb a fejlődés. Naponta mintegy 3 mozivászonnal bővül az üzletág, amelyből néhány magasabb jegyárú IMAX. A kormány évente csupán 20 külföldi filmet enged a piacra.
A cenzúra különösen olyan családi filmeket preferál, amelyek Kínát, mint a világ közepét jelenítik meg. Ezért hosszú sor várható idén nyáron a Kung Fu Panda 2 vetítésein.
Sajnos, mint minden iparágnak, Hollywoodnak is meg kellett tanulnia, hogy a nagy kínai eladások nem feltétlenül járnak együtt nagy profitokkal. Amerikában az értékesítők a jegyár 50-55 százalékát teszik el, a maradék megy a mozinak. Máshol ez átlagosan 40-45 százalék. Azonban Kínában, ahol Hollywood kénytelen helyi kínai elosztókon keresztül értékesíteni, ez a hányad csupán 15 százalék.
Néha az amerikai filmek kimaradnak a helyiek miatt. Így történt ez az Avatarral is, amelynek tavaly helyet kellett adnia a kínai „Confucius”-nak.
A Világkereskedelmi Szervezet már felszólította Kínát az átreformálásra, de azt csak kevesen fogadták el.
A teljes cikk itt olvasható.
